„Merítek az ősi tűzből,
merítek a fényből.
Merítek a földanyából,
merítek az égből.

Merítek az ősi hitből,
Fénylő Nap tüzéből.
Merítek én Nap atyánktól,
és a Fény szűzétől.

Merítek a Fény fiától,
a Turulmadártól.
Merítek az erdők mélyén,
a rügyező fáktól.

Merítek egy szarvasgímtől,
mely viszi a Napot.
Amely fent az agancsa közt,
szakadatlan ragyog.

Merítek az őseinktől,
merítek hazámból.
EN-LIL-től, a Nap fiától,
apámtól, s anyámtól.
Meritek egy nagy kanállal,
az életnek vizéből.
Merítek az égi utak,
csillagszekeréből.

Egy vagyok én Nimród atyánk,
ősi táborából.
Egy vagyok én Atillának,
győztes mámorából.

Egy vagyok én azok közül,
kikben Árpád vére.
Egy az Isten, egy a Nemzet,
egy vagyok én véle.

Tiszta tóból merítettem,
tiszta hát a lelkem.
Amit innen eltanultam,
soha nem felejtem.

Egy vagyok a tudatommal,
nincsen másik arcom.
A sötétség ellen vívom,
minden egyes harcom.”