Hunok Nagy Szövetsége

Navigáció

Felhasználók

-> Online vendégek: 9

-> Online tagok: 2
MarkHoife, JoeHoife

-> Regisztráltak: 323
-> Legújabb tag: ScottIdock

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Hamarosan meg lesz oldva, minden deviza és nem deviza kérdés!

Hírek


Erre vártak a devizahitelesek: heteken belül új elszámolás jöhet

A két évvel ezelõtti Kásler-féle devizahiteles döntéshez hasonló helyzet is elõállhat a Kúria néhány héten belül megjelenõ jogegységi határozatának köszönhetõen. Egy decemberi Kúria-ítélet alapján kérdésessé vált ugyanis, hogy érvényesek-e egyáltalán azok a devizahitel-szerzõdések, amelyekbõl hiányzik a tarozás pontos devizaösszege. Várakozásunk szerint csak kisebbfajta elszámolást mer elindítani a Kúria azzal, hogy az eredeti tartozást újraszámoltatja. Fogalmunk sincs, hogyan!

Íme az ügy rövid összefoglalója:

Egy devizahiteles szerzõdésnél decemberben kimondták, hogy nem elegendõ, hogy a forinttartozás összeg szerepel a szerzõdésben, ezért érvénytelenítették azt.

Hamarosan jogegységi határozatot hozhat a Kúria, mint 2013 decemberében és 2014 júniusában az árfolyamkockázatok áthárításáról, az árfolyamrésrõl és az egyoldalú kamatemelésrõl, a két utóbbi bizonyult tisztességtelennek.

Az a nagy kérdés, hogy érvénytelen-e attól egy (akár már forintosított) devizaalapú hitelszerzõdés, hogy nem tartalmazza a devizatartozás pontos összegét, csak annak forintértékét. A tömeges érvénytelenítésnek beláthatatlan következményi lehetnek.

Az árfolyamrés esetében a Kúria most is dönthet úgy, hogy a hiányzó láncszemet (jelen esetben devizaösszeget) az MNB hivatalos árfolyamának alkalmazásával pótolja. Ez esetben kismértékben kellene újraszámolni az érintett tartozásokat.

Ezt az Európai Bíróság 2014-es ítélete alapján csak egy meglévõ szabály alapján tehetné meg (az árfolyamrés esetében ilyen volt a Ptk.-ban szereplõ MNB árfolyam), sokak szerint azonban ilyen most nem létezik.

Négyféle következményt lehet elképzelni:

1. A szerzõdéseket érvénytelenítik, a megmaradt tartozások nagy része megszûnik.

2. A devizaösszeg hiánya miatt a hitelszerzõdéseket árfolyamkockázat nélküli forinthitellé nyílvánítják az alacsonyabb kamatszint megtartásával (nem valószínû eset, hiszen a szerzõdésekben szerepel, hogy ezek deviza alapúak).

3. Pótolja a Kúria a szerzõdés devizaösszegét, vagyis újraszámítja az eredeti tartozást, amely egy kisebbfajta elszámolást generálhat. Ez a legjózanabb megoldás, bár jogi kivitelezhetõsége vitatott.

4. Minden marad a régiben, a Kúria elfogadja a folyósítási értesítõt, amelyben már szerepel a pontos devizaösszeg.

Mi történt eddig?
Egy nem ismert devizahiteles perre ment a bankja ellen, a kereset sikeres volt és a bíróság az adósnak adott igazat a Kúria. Emiatt bejelentették, hogy vizsgálják, lehet-e az ítélet alapján jogegységi határozatot hozni. Ennek az lenne az értelme, hogy az ítélet akésõbbi bírósági ügyeknél egyfajta precedensként szolgál.

A bíróság egyébként kimondta a szerzõdés érvénytelenségét, viszont ezen felül jogkövetkezménye nem lett a pernek, mivel a kereset ilyet nem tartalmazott. A Kúriának lehetõsége van jogegységi határozatot hozni, amely a késõbbi, azonos okok miatt indított pereknél adhat útmutatást a bíróságnak.

Erre a jogalapot az adja, hogy a szerzõdésben nem adták meg pontosan a devizában számolt tartozást.
A kérdésben azonban nem egységes az álláspont, nem mindenki ért egyet a bíróság döntésével.

Mit mond a bankszövetség és mit az adósok?

A Magyar Bankszövetség szerint nem helyesen járt el a bíróság az említett ügyben, mivel a korábbi jogegységi határozatokban már ezekben a kérdésekben hoztak diszpozitív szabályt. Ezekben rögzítésre került ugyanis, hogy:

A deviza alapú kölcsön esetében is pontosan ismert a tartozás pontos összege.

A kölcsönadott összeg deviza, a folyósított összeg forint.

A kölcsön pontos összegét pedig (a szerzõdésnek megfelelõen) a folyósítási értesítõ tartalmazza, mivel a devizában számolt tartozás csak a folyósítás napján számítható ki.

“Nem szükséges, hogy a kölcsön adott összeg és a törlesztések részletei tételesen szerepeljenek a szerzõdésben, hanem elégséges, ha azok kiszámítható módon vannak meghatározva.”- olvashatjuk a Magyar Bankszövetség Kúriának írt levelében. A bankszövetség szerint egyébként azért sem lenne jó a per alapján jogegységi határozatot hozni (és ezért nem is volt szerencsés a törvényszéki ítélet), mert ezzel ellentmondanának egy korábbi, devizahitelekkel kapcsolatban hozott jogegységi döntéssel. A levélre egyébként a legfelsõbb bírói testület polgári kollégiumának vezetõje, Wellmann György bocsánatkéréssel reagált a Kúria elmített egyedi ítélete miatt, vagyis egyértelmûnek tûnik, hogy a Kúria hajlik a bankok álláspontjának elfogadására.

A levelezés napvilágra kerülése miatt viszont volt olyan érdekvédelmi szervezet, amely felemelte hangját a bankszövetség levelében található indoklásokkal szemben.

A Hiteles Magyarok Fóruma szerint a Törvényszék döntése jogos, az ítélet alapján még forint alapú szerzõdéssé sem lehetne átminõsíteni az esetet, mivel a fentiek miatt a tartozás tényleges forintösszege sem egyértelmû, ezért mindenképpen érvényteleníteni kell ezt a szerzõdést.

Véleményük szerint:

“A jogegységi kérdés megszületése is felveti azt, hogy ezek a szerzõdések mennyire voltak világosak és átláthatóak és tisztességesek.”

Az persze kérdéses, hogy hány adóson segíthet egy jogegységi határozat, errõl egyelõre nem áll rendelkezésünkre adat. Ennek oka, hogy a szerzõdések bankon belül is eltérõek lehetnek, nem is beszélve arról, hogy pénzintézetenként más és más volt a hitelezõi gyakorlat. A Hiteles Magyarok Fóruma szerint egyébként a szerzõdések nagy része lehet érintett, ha jogegységi határozat születik.

Tényleg jön a második devizahiteles elszámolás?

A szabály alkalmazása nem lenne kötelezõ, vagyis nem vonatkozna automatikusan minden szerzõdésre. Megteremtheti azonban a lehetõségét annak, hogy a törvényhozás (a 2014-es devizahiteles törvényekhez hasonlóan) kógens, vagyis kötelezõ érvényû szabályt alkosson. Ez viszont azt jelentheti, hogy akár egy újabb devizahiteles elszámolás jöhet. Lényeges, hogy a korábbi gyakorlatot alapul véve ez nem történik meg 2017 elõtt.

A 2015-ben lezajlott elszámolásokhoz egyébként a Kásler ügy adta meg a jogi alapot. A devizahiteles házaspár az árfolyamrés miatt perelte be a bankját. Az ügy az Európai Bíróságot is megjárta, majd a Kúria jogegységi határozatával végzõdött. Ekkor kimondták, hogy az országgyûlésnek lehetõsége van a diszpozitív szabályból (jogegységi határozat) kógens szabályt (mindenkire kötelezõ erejû törvényt) alkotni, betömve a joghézagokat. Ezzel a lehetõséggel a parlament élt, így kezdõdhetett meg a tisztességtelen okok miatt az elszámolás 2015 elején. A bankok által ügyfeleknek visszatérített összeg egyébként 800 milliárd forint körüli volt.
(penzcentrum)

Bal-Rad komm: A devizahiteles probléma az, amit qrmányunk se lenyelni, se kiköpni nem tud! Ráadásul ezzel még csak “azeemúttnyócév” sem mûködik.

Érzik a dolog politikai súlyát, ami pedig egyre nagyobb lesz! Mert “valami van!”-hogy idõrõl-idõre kénytelenek elõhozakodni a dologgal. Szeretnék úgy megoldani a dolgot, hogy a kecske is jól lakjon, de a káposzta is megmaradjon! Azaz: a bankszövetség nevû hiénagyülekezetet mindenképpen jól kéne lakatni, de túl sok a bedõlt hitel! Márpedig a hitelesek választópolgárok, a bankok pedig pánzeszsákok a politikusoknak!-amíg hatalmon vannak! De ahhoz meg a választók is kellenek!

Nagy dilemma!

Ugyanakkor-alighanem megkérdõjelezhetetlen jogossággal-a hitelesek KÁRPÓTLÁSI IGÉNNYEL IS ELÕÁLLNAK MOSTANSÁG! Mert bizony sok forinthitel egy kisebb “devizahitel” miatt dõlt be! Ez pedig hozta magával a mellékhatásokat! Az anyagi tönkremenetelen túl! Öngyilkosságok, megbetegedések, családok széthullása!-hogy csak néhányat említsünk! Amik miatt kártérítési perek százezrei indulhatnak! Amik során csak egy adós által megnyert per-normális országban persze-egy bank bedöntéséhez vezethet/ne!

Nyilvánvaló, hogy qrmányunk most is CSAK IDÕHÚZÁSRA JÁTSZIK, mint már több mint hat esztendeje! A választókat illetõen viszont ugyanott tart, mint hat éve! Helybenjár!-az idõ pedig vészesen fogy!

Nyilvánvaló, hogy mindenki számára elfogadható jó döntést-jogi úton- összeeszkábálni nem lehet!

Az is nyilvánvaló, hogy qrmányunkat szorítja az idõ, a bankszövetség, és a becsapottak! Döntenie kell qrmányunknak!

Vagy qrmányunk lesz megdöntve! Jelen körülmények és a közeljövõ esetleges történései nem sok jóval biztatják qrmányunkat! Amikor pedig mindennél nagyobb szüksége lenne a legszélesebb társadalmi támogatottságra!

Qrmányunkból a politikai akarat hiányzik a hitelesválság megoldására! Ez pedig végzetes hiba! Adósokra, qrmányra nézve egyaránt! Ezzel pedig csak a hiénaszövetség nyerhet!
















Hozzászólások

Még nem küldtek hozzászólást

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztrált tagok értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztrálj.

Még nem értékelték
Generálási idő: 2.45 másodperc
2,169,131 egyedi látogató