Hunok Nagy Szövetsége

Navigáció

Felhasználók

-> Online vendégek: 2

-> Online tagok: 0

-> Regisztráltak: 36
-> Legújabb tag: Stewarttraut

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

ATILLA A HUNOK NAGY KIRÁLYA

Hírek Eredményesek voltak a nép áttelepítések? A központi hadvezetés szempontjából nézve igen eredményesek voltak, mert iszonyú nagy római haderõt kötöttek le. Nem kell mást említenünk, csak pl. a Rómában ma is létezõ Trajánus Oszlopot, melyen a jazig lovas harcosok felvonulása látható. Vagy azt a történelmi adatot, hogy az i.sz.-i 160. évben Marcus Aurelius római császár hadjáratot vezet Dácia ellen, és bár a római történészek azt írják, hogy elpusztította a dákokat, a rómaiaknak mégis ki kellett üríteni ezt a területet, és áttelepültek Moesiába ahol megalakították a Duna jobb partján DÁCIA AURELIANA provinciát. Léteztek-e még ezek a pártos hadvezetés által áttelepített népek Atilla idejében? Hogyne léteztek volna? Hiszen Atilla egyik címe a dákok és massagéták királya volt. Különösen a dák néven ismert Magyari népségnek a régi írók oly hatalmas erõt és létszámot tulajdonítottak, hogy pl. Strabo így ír róluk: A Kaszpi-tenger környéki dákok, akik Párthiát is elözönlötték, a médekkel egyesültek, és hamarosan megalakították a Pártos Birodalmat. Vagyis a dákok is pártosok és a pártosok médek és dákok. Tehát e nevek alatt szereplõ népek mind egy és azonos nemzetséget alkotnak? Ahogy az elõbb már mondtam. Mind a Hatalmas Tudós Nemzetség a HUN-MAH-GAR-RI-ES tagjai voltak. De az összetartozásukat már a nagy-nak nevezett Macedón Sándor is felfedezte i.e. 330-ban, aki a következõ szavakkkal figyelmezteti hadait: Sogdiani, Dahae Sacae, Masagetae sui juris sunt, omnes hi simul si terga nostra viderint sequentur, illi, enim ejusdem nationis sunt. Vagyis Magyar fordításban így: Sogdianik, dahák, szakák, maszagéták saját joghatóságuk alatt vannak együtt, ha a mi hátunkat látják, akkor üldöznek minket, azok ugyanis egy nemzethez tartoznak (egyazonos nemzetiségûek). Meg volt-e még e népi azonosság Atilla idejében? Kétségtelen, hogy megvolt, hiszen éppen ez a népi azonosság biztosította Atilla hatalmas Hun Birodalmának az erejét. Ugyanis másképpen nem tudta volna kormányozni és diadalra vinni népét annyira, hogy legyõzte mindkét római birodalmat. Ha nem lett volna meg a népi egység még Atilla sem lett volna képes ekkora kiterjedésû Hun Birodalmat kormányozni. Mi volt a különbség Atilla uralmi rendszere és a rómaiak uralkodása között? A rómaiak idegen népeket igáztak le, idegen zsoldos hadsereggel. Módszerük a kegyetlenség és a terror volt. Ezzel szemben Atilla azonos fajú népek királya volt. Hadserege egynyelvû testvérnemzetek fiaiból tevõdött össze, akiknek összetartó és indító ereje a nemzeti öntudat volt. Idegen népekkel érdekszövetségbe lépett a Hunok nagy királya. Ez pedig azt eredményezte, hogy az idegen népek (gótok, vandálok) érdekbõl voltak szövetségesei. Másszóval mondva e népek életlehetõségét Atilla államszervezete biztosította, és nagyon jól ismerjük a történelembõl azt hogy a vad és barbár germán törzseket Atilla szervezi törzsszövetségbe. Õ adja meg nekik így a létezésükhöz és fennmaradásukhoz szükséges szervezetet. Ezért szerepel a Hunok nagy királya Atilla a germán néphagyományban és õstörténetben ETZEL néven a legnagyobb mítoszi hõsként. Sajnos halála után éppen az általa megszervezett gótok és egyéb germán törzsek fordulnak fegyverrel utódai ellen, és a gót Ildikó itatja meg vele a méregpoharat a nászéjszakáján, mely egyben a Hunok nagy királyának örök éjszakájává lett. Hogyan emlékeznek Atilláról a Magyar történelmi kútfõk? Miután nagyrészben mind egyházi személyek által íródott, Atilla alakja nem Magyar, hanem idegen íz szerint kerül bemutatásra. Helytelen kronológia, téves adatok és gúnyos, majdnem rosszakaratú írások ezek. Köztük ma igen ismert és Budapesten 1981-ben újra kiadott könyv: Heltai Gáspár: Krónika az Magyaroknak Dolgairól c. munka. (Magyar Helikon 1981.) Lapozzunk csak bele és nézzük, hogy miként írja le Atilla halálát: Atillának számtalan sok asszonyállati valának. Mikoron pedig Atilla immár nagy gazdagon szörzett vólna menyekezõt, és nagy vígan lakott vólna az vendégekkel, és duskát ivutt vólna vélek, beméne az ágyasházba az menyasszonnyal, és lefekivék. És minek utána a sok erõs bortól és az új házasságnak szertelen munkáitól igen meghevült vólna, elaluvék hanyattan. És álmába elerede az orra vére, és a torkába méne allá, és megtöllék a torka véle, és az önen vérében megfullada. Lõn ez, mikoron írnának Krisztus Urunknak születése után 445., az Magyaroknak Scíthiából kijövéseknek utána hetvenkét esztendõvel, az Atilla hercegségének pedig 44. esztendejében. És a Magyarok eltemeték az Atilla herceget nagy tisztességgel az fellyül megmondott márványoszlopnál, a több kapitányok és hadnagyok közükbe, és erõssen sirattyák vala õtet. Vala kedig Atilla, hogy meghala, százhuszonnégy esztendõs. Miért nevezi Heltai Gáspár Atillát hercegnek, amikor õ volt a Hunok nagy királya? Sajnos ez a Heltai az i.sz. 1550-es évek körül éppen olyan munkát végez a Hunok történelmének írásában, mint nagy elõdje Jordanes tette jó ezer évvel õ elõtte. Mind a kettõ ugyanis gótofil. Vagyis nem a Magyar, hanem a germán ügy szolgálói. Heltai igazi neve HELTH és 1526 után Michelsbergben mint katolikus plébános mûködött, és csak németül beszélt. Miután a református, majd unitárius hitre tért, 1536-ban megtanult Magyarul és Erdélyben mûködött. Keresztény volt a pogányokkal szemben, protestáns a pápistákkal szemben, antitrinitárius a protestánsok között, Erdélyi ha a Magyarság dolgairól van szó, de német ha a barbár Magyarokhoz hasonlítja magát. A törökkel szemben Magyar, az urakkal szemben polgár, a jobbágyokhoz képest úr, az együgyûek tanítója, de a tanítóknak engedelmes tanítványa minden Magyari érzés nélkül. Hitvalló, jámbor prédikátor, de körmönfont ravaszságú üzletember, akit legfõképpen a haszon érdekel. Ilyeneknek és hasonlóknak írásait õrzi még ma is a Magyar történelemtudomány. Miként írja le Heltai az Atilla halála utáni Hun történetet? Helytelenül és igaz adatok nélkül. Mintha a mende-monda lenne rögzítve írásában és nem a történelem. Így ír: Minekutánna immár az Atilla nagy herceg meghólt vólna, marada két kiváltképpen való fia Atillának a birodalomba. Egyik vala az a Csaba, ki egy görög asszontól született vala néki. A másik vala az Aladár, ki egy német hercegnek leányától született vala. Ezek ketten egybevesszének végre az birodalmon, és mindenek ezek közzül pártosi valának. Az Aladárral pedig nemcsak Magyarok valának, hanem az veronai Dietrich is, és egyéb sok német urak. Végre a két fia megvívának egymással, melly viadalban igen sok nép elvesze. De végre diadalmos lõn az Aladár, az Dietrich úr és a több német uraknak segítségével. Az viadalnak utánna Csaba mellé véve tizenötezer Magyarokat és az õ hatvan öccseit, kik minnyájan az Atilla fiai valának, és beméne azzokkkal a görög császárhoz, Honoriushoz, az õ rokonához. Az Honorius császár pedig igen nagy örömmel látá és fogadá õtet, és lakék Csaba nálla tizenhárom esztendeig. És tizenhárom esztendõ múlva eluná magát. Felkele ez okaért az õ népével és visszatére Scíthiába. És mind egy egész esztendeig méne még hazamehete Scíthiába. Mikoron kedig Scíthiába jutott volna, megházasula, és vén asszonyi állatot a kokusmannokból, kik a scíthiáknak szomszédi valának. Ebbõl az asszonyi állatból nemzé két fiát Edemert és Edet. De soha nem felejtheti vala a Pannonia zsíros és jó termõföldjét. Azonközbe Adarik az gepidáknak királya hadat indíta az Aladar ellen, az Atilla fia ellen. És ütközének egymással, és az Adarik király diadalmos lõn az Magyarok ellen, és igen sok Magyarok veszének az viadalban. Sõt Aladar is õ maga odavesze az ütközetben. A diadalom után az Adarik király elfoglalá magának Pannoniának nagyobbik részét, és bírá aszt annak utánna. Honnan tudjuk meg az igazságot az Atilla halálát követõ történelmi eseményekre vonatkozólag? A történelmi igazságot csak úgy ismerjük meg, ha kiértékeljük a ténylegesen megtörtént és bizonyítható eseményeket. Talán jo lesz, ha felsoroljuk itt a legfontosabbakat: 1. II. Theodosius keletrómai császár meghal 450-ben. Utóda Marcianus (450-458) lesz. 2. Két Pannonia létezik Alsó-Pannonia: a Dráva és a Száva között és Pannonia-Valeria a mai Dunántúl. 3. Pannonia-Valeriát Atilla birodalmába kebelezi be trónralépésének elsõ esztendeiben. Innen minden római népesség kitelepült. 4. A mai Szombathely környékén lévõ SICAMBRIA Atilla városa lett. 5. Marcianus keletrómai császár megtagadja annak a Hun adónak a fizetését, amit elõdje II. Theodosius szerzõdésben vállalt. 6. I.sz. 452-ben Atilla követeli ennek az adónak a megfizetését Konstantinápolyba küldött követei útján. Marcianus az üzeni, hogy nem fizet, s ha Atilla követeli az adót, jöjjön el érte. 7. Erre a kihívásra Atilla i.sz. 452-ben keleti hadjáratra készül, bár kémei által értesülve van arról, hogy Marcian császár néhány gót törzsfõnöknek értékes ajándékokat küldött a Hun adó fizetése helyett, és ezeket vesztegette meg, hogy Atilla ellen forduljanak. A keletrómai udvar ismét az intrika és árulás titkos fegyvereit használja, és ezúttal eredményesen, mert Atillát megmérgezi a gót királyleány Ildikó akivel nászát ülte. Atilla meghal i.sz. 453-ban. 8. Atilla hirtelen halálával a szövetséges gótok is két részre szakadnak. Egy részük tartja a Hun szövetséget, a másik részük a keletrómai udvarral történt megállapodás szerint a Hunok ellen fordul. 9. 454-ben III. Valentianus nyugatrómai császár megöleti Aetiust. 10. 454-ben, vagy 455-ben Sicambriát (mai Szombathely) és környékét egy hatalmas földrengés elpusztítja. https://www.youtube.com/watch?v=75E7LvlLEU4 https://www.youtube.com/watch?v=Ac8JOAhVC9k&feature=iv&src_vid=kkV0gXG3qWs&annotation_id=54ca8a1b-0000-2b4f-81d5-001a1140b364

Hozzászólások

Még nem küldtek hozzászólást

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztrált tagok értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztrálj.

Még nem értékelték
Generálási idő: 0.12 másodperc
984,132 egyedi látogató