Hunok Nagy Szövetsége

Navigáció

Felhasználók

-> Online vendégek: 2

-> Online tagok: 1
CharlesHoife

-> Regisztráltak: 338
-> Legújabb tag: CharlesAnilk

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

A HUN AZ ISTEN AJÁNDÉKA, ÉGI KÛLDETÉS

Hírek
Cél nélkül nincs út, út nélkül nincs cél. Az igazán nagy gyõzelmet mindig lélek útján éri el az ember. A lélek útja az önismeret területén megy át. Hit nélkül az út a sikertelenségbe vezet. Aki mer az nyer, de csak abban az esetben, ha jól ismeri önmagát. A hun lélek gyökereit az õsök tanítása táplálja. A hun lélek olyan mint a sólyom, magasban száll, büszke és céltudatos. Az igazi erõ a hit által biztosított lelkierõ. A bátorság a lélekerõ, a gyávaság a lélekgyengeség jele.. Az igazság megerõsíti, a hazugság meggyengíti a lelket. Ne a nappalt, hanem az éjszakát világítsd meg a lámpásoddal. A hun hagyomány követése megerõsíti, az idegen szokások utánzása meggyengíti a hun lelket.

Magyar Menedék - Õsmagyar
Lélektani alapkutatás az akarat és az érzelem világában, ahogyan a részek a tudnivalót és az életbölcsességet egésszé varázsolják a hunok eszmei és tartalmi világában: személyhez (istenfogalom), eseményhez, helyhez fûzõdõen: az Atilla mondásai címû írásban.

1. Istenhit, Üstengri, az Ég Ura törvényei

Egy égbolt és egy Isten van, üstengri, az Ég Ura: Életem legnagyobb eredménye az, hogy megtapasztalhattam, hogy az erõs istenhit, a hûség és az elkötelezettség az õsök tanítása mellett sikerre és gyõzelemre vezet. Az istenhit az ember szellemi és lelki összhangjának a meghatározó feltétele. Istenhit nélkül az ember vakon, fegyvertelenül és sánta lovon indul a háborúba. Üstengri áldása nélkül az uralkodó élete sikertelenségre ítéltetett. Üstengri nem találomra adja áldását, az áldás jutalom, azok kapják, akik érdemesek rá. Aki a jótettek útját járja, rajta van Üstengri áldása. Csak az az uralkodó érdemli ki Üstengri áldását, akinek a tetteit a teremtés összhangjának a tisztelete vezeti. Üstengri törvénye, hogy minden, ami él fent és lent, elpusztul, meghal, legyen az ember, állat, növény, kõszikla, hegy, tenger, nap, hold, csillagok és birodalom, de ami elpusztul és meghal, idõvel újjászületik és újra él. Üstengri törvénye, hogy a jótett, a jó szándék, áldásként, szerencseként visszaszáll az emberre, a rossz tett, a rossz szándék pedig szerencsétlenségként és sikertelenségként. Üstengri minden népnek meghatározza a küldetését. A hun küldetés az összhang megteremtése kelet és nyugat, lélek és szellem, az ember és a természet között. A súlyos sebsültek közül midig az erõs hitûek maradnak életben. Nincs lehetetlen a hun uralkodó számára, ha rajta van Üstengri áldása. A hun harcos soha sincs egyedül, vele van Üstengri, mindig számíthat társaira és a mindenre odafigyelõ tengrikút uralkodójára. A földi élet célja az égi élet. A földi élet feladata a lelki megnemesedés, a lelki meggazdagodás, a lelki felkészülés az égi életre. A jó szó megerõsíti, a rossz szó meggyengíti, a káromkodás összetöri a lelket. Aki Isten nevével káromkodik, attól elfordul az Ég Ura.. Az összhang megvalósítása Üstengri egyik legfontosabb élettörvénye, az összhang a jó, az összhang hiánya a rossz. Az egészség a lélek, a szellem és a test összhangja, a betegség az összhang megbomlása. A virágok, fák, állatok, folyók, hegyek beszélnek. Sokat lehet tõlük tanulni. Üstengri üzenetét közvetítik. Az áldozati üst a hun lélek temploma, imáinkat és kéréseinket közvetíti. Az áldozati üstben az étel megszentelõdik. Az üstben, a tûz és a víz összhangjával a kenyértészta megnemesedik, fõtt tésztává és áldozati étellé válik. Az esõ Üstengri életvize.

2. Életfilozófia, élettapasztalatok: az út, az összhang és a hun lélek
Cél nélkül nincs út, út nélkül nincs cél. Az igazán nagy gyõzelmet mindig lélek útján éri el az ember. A lélek útja az önismeret területén megy át. Hit nélkül az út a sikertelenségbe vezet. Aki mer az nyer, de csak abban az esetben, ha jól ismeri önmagát. A hun lélek gyökereit az õsök tanítása táplálja. A hun lélek olyan mint a sólyom, magasban száll, büszke és céltudatos. Az igazi erõ a hit által biztosított lelkierõ. A bátorság a lélekerõ, a gyávaság a lélekgyengeség jele.. Az igazság megerõsíti, a hazugság meggyengíti a lelket. Ne a nappalt, hanem az éjszakát világítsd meg a lámpásoddal. A hun hagyomány követése megerõsíti, az idegen szokások utánzása meggyengíti a hun lelket. Újholdkor vetett mag gyorsabban nõ, újholdkor született kisállat gyorsabban fejlõdik, újholdkor indított vállalkozás sikeresebb. Újholdkor hozd a fontos döntéseket, a növekvõ hold megerõsíti a szellemet és a lelket. A vízben csodálatos életmisztérium tükrözõdik. A jó szóra, a jóindulatra a víznek lélekerõsítõ hatása van, a szitokra, a rosszindulatra a víz megzavarodik és a hatása lélekgyengítõ. Ne szennyezd a vizet, élet van benne, ha beszennyezed megrontod, meggyilkolod és gyilkossá válsz. A tûz éget és pusztít, de ha megérted, világít, melegít és az ételed készíted vele. Ha leégett a házad, ne siránkozz, ne panaszolj, hanem építs egy szebbet. Nem a haláltól kell félni, hanem a félre siklott élettõl. A hun regõsének, a zene, tánc, a mûvészet szín és képvilága, a hun lélek ünnepének a megnyilvánulása. Az ember gyorsan megtanul beszélni, de nagyon lassan tanul meg hallgatni. Nyilván a sikertelen teljesítmény a leggyakrabban rosszul végrehajtott gyakorlatok következménye. Különböztesd meg mindig a jobbító szándékú ellenérvet és a vesztedre törõ ellenséges véleményt, az elõbbivel szállj vitába és tárgyalj, az utóbbit utasítsd vissza és semmisítsd meg. Levegõ nélkül nincs élet, szabadság nélkül nincs hun. Az igazi barátságban az ember hû marad a barátjához, akkor is ha az gyengeséget és megingást mutat. Csak a meggondolt cselekedet és a vasakarat vezet sikerre. Becsület nélkül nincs hûség, hûség nélkül nincs becsület. A hun étel olyan, mint a hun regõsének, a hun lélek tükrözõdik benne. A hun borban Üstengri üzenetet küld az életrõl, a halálról és a halál utáni újjászületésrõl. A hun anya a család életadó, melegítõ napja. Égõ fáklyával ne keresd a nyílhegyet a szénaboglyában. Ne a nappalt, hanem az éjszakát világosítsd meg a lámpásoddal. Minden rosszban van valami jó, javítsd ki a rosszat és a jóra összpontosíts. Megerõsít, ha szembe úszol az árral. Aki nem viseli el a sorscsapásokat, nem erõsödik meg soha. Ép lélekben, ép test. A lelki egészség a testi egészség elengedhetetlen feltétele. A sikeres élet titka, a fontossági sorrend betartása. A legfontosabb dologra összpontosíts, a kevésbé fontos tényezõket tedd a megfelelõ helyükre. A legtöbb ember azzal rontja el az életét, hogy a kevésbé fontos dolgokkal foglalkozik. Egy uralkodó számára, a népe érdeke határozza meg a fontossági sorrendet. A hangyaszinten gondolkodó ember, nem a fától, hanem a fûszáltól nem látja az erdõt. A vízhez hasonlóan, a tûzben is benne van az élet misztériuma. A tûz ugyanúgy lehet a tûzvész, pusztulás és halál, mint a fény, az élet, az újjászületés és az arany kiolvasztásának az eszköze.

3. Az élet harc és háború
Az élet harc és harc az élet. Ne add fel soha! Csak az veszít, aki elveszti hitét és elfogadja magában a vereséget. A harc célja az életösszhang megteremtése. Az élet örökös háború az egészség és a betegség, a meleg és a hideg, a napfény és a felhõ, a világosság és a sötétség, a szabad élet és a korlátozott élet között. A hit a harc sikerét biztosító lelki erõ. Ha elvesztesz egy csatát, nyerd meg a következõt és legfõképpen nyerd meg a háborút. Minden nép számára a nemzeti lét alapkérdés ugyanaz, saját maga akar-e maradni és megtartja õsi örökségét, nemzeti azonosságát, vagy elfogadja inkább az alávetettséget és feladja önmagát. A legjobb fegyver a lélek fegyvere. Kétféle háború van, lelki síkon vívott és csatatéren vívott háború. A lelki síkon vívott háború eredményesebb, mint a csatatéren vívott háború. A sólyom nem vadászik szúnyogra, és az oroszlánt nem érdekli az egércincogás. A számbeli gyengeségedet a katonáid lelki erejével egyenlítsd ki. A csoda a bátrak jutalma. Az ajándék, a figyelmesség, a nagyvonalú megvendégelés a lelki hadviselés fontos fegyvere. A belsõ ellenség mindig veszélyesebb, mint a külsõ. Soha ne engedd teret nyerni, a végzetet hozza rád. A sólyom nem tárgyal a keselyûvel, az oroszlán nem tárgyal a sakállal, a hun nem tárgyal a hamis és rontó szándékú ellenséggel. A véres csata nélkül vívott lelki háborúban légy erõsebb, de soha ne alkalmazz alattomos, Üstengrinek nem tetszõ módszereket. A legmagasabb szintet elérõ hun harcos, a sasíjász a lélek, a szellem és a test összhangjának harcosa. Az a harcos válhat csak íjásszá, aki képes azonosulni a sasíjász út törvényeinek a követelményeivel. A sasíjász út, az istenhit, a becsület, a hûség, a tisztelet és a vitézség útja. A sólyomban már fióka korában benne van a repülés képessége, de a hosszú repülési gyakorlatok után válik csak igazán sólyommá. A sasíjászban is benne van a képesség, de csak hosszú és nehéz gyakorlatok után válhat igazi rendíthetetlen sasíjásszá. A legnagyobb siker az életben, amikor az ember minden nehézséget legyõzve megvalósítja gyermekkori álmát. A sólyom azért sólyom, mert sólyomként viselkedik, hasonlóan a sasíjászhoz, aki azért sasíjász, mert sasíjász becsülettörvények szerint viselkedik. A háborúval a hadvezér üzen, lényeges, hogy üzenete világos legye. Soha ne tárgyalj báránybõrbe bújt sakállal, csak a fegyverek nyelvén beszélj vele. Nem az a nagy nép, amelynek nagyszámú a lakossága, hanem az, amely tûzön-vízen át hû marad õsi örökségéhez és megtartja nemzeti azonosságát. Mi hunok létszámra sokkal kevesebben vagyunk, mint a rómaiak, a bizánciak vagy a gótok, mégis erõsebbek vagyunk, mert hunok maradtunk. A rómaiak, a bizánciak lelki síkon áruikkal, kereskedõikkel, papjaikkal, kényelmesnek, szórakoztatónak tûnõ életmódjukkal háborúznak ellenünk. Ha mi római és bizánci árukat használnánk, ha római és bizánci módra öltözködnénk, étkeznénk, imádkoznánk, gondolkodnánk és viselkednénk, akkor megszûnne hun azonosságunk, lelkileg legyõztek, meghódítottak és leigáztak volna bennünket. Ha hunok akarunk maradni, csak lelki síkon vívott háborúval védhetjük meg magunkat. A félelemkeltõ hun hadsereg, a lelki síkon vívott háború legjobb fegyvere. A párbajban és a háborúban elõször lelki síkon légy az erõsebb és a végsõ gyõzelem a tiéd. A sikeres lelki síkon vívott háború legfontosabb feltétele, a félelemkeltõ hadsereg és a tiszteletet kiváltó hadvezér együttes megnyilvánulása. Aki soha nem harcol, az soha nem gyõz. A hunok háborút kezdhetnek a diplomácia sikertelensége miatt, de a háború is szükséges lehet a sikeres diplomáciához. Nemcsak a háborúban, de a békében is a kardot élesen kell tartani. A hun gyõzelem egyik alapfeltétele õt kérdésre adott válasz: kivel, hol, mikor, miért és hogyan? Az állandó kemény munka és gyakorlat a békeidõben is feltétele a háborús gyõzelemnek. A béke nem más, mint két háború közötti szünet, ezért békében készülj a következõ háborúra. Jobb egy jó háború, mint egy rossz béke. Csak akkor indíts háborút, ha meg tudod nyerni. A háborúban azok a harcosok küzdenek a legjobban, akik hisznek az igazukban. Gyõztes háborút csak erõs hittel vívhatsz. Csak erõs hittel képes a harcos önfeláldozó hõstettek végrehajtására. Erõs hit nélkül nincs gyõzelem! A gyenge hit vereséghez vezet! A jó harcosban mindig erõs a hit; hit Üstengriben, hit az uralkodásban, hit a nemzetben. Ha túl távoli a cél, közelítsd meg és találd telibe. Soha ne siránkozz, és ne panaszkodj, a panaszkodó ember mindig vesztes ember. Az erõs lélek a panaszkodás helyett megoldja a problémáját. Az emberek és a népek között állandó háború folyik. A béke nem más, mint a gyõztes akaratának az érvényesítése, a vesztes békés eszközökkel való kifosztása. Az igazi gyõzelemnek ára van, aki nem fizeti meg alul marad. Sánta lóval ne versenyezz, sánta lélekkel ne háborúzz. A háborúban, az erõs hitûekkel szemben, a gyenge hitûeknek nincs esélyük.A csata után, add meg a végsõ tiszteletet az elesetteknek, legyenek azok a saját katonáid, vagy az ellenségeid. A sólyom a Nap madara, a Nappal a hátában támad, a Nap segítségével gyõzedelmeskedik.

4. Rómaiak, bizánciak
Jobb hunnak lenni, mint rómainak. A római a legyõzöttbõl rabszolgát, a hun szövetségest csinál. A rómaiakban megvan az az erõ, amely megengedi, hogy behunyják a szemüket más népek általuk okozott szenvedései felett. A rómaiak tökéletesnek hiszik magukat és éppen ezért nem is tökéletesek. A rómaiak a kivágott erdõk helyén márványpalotákat kõépületeket hagynak maguk után, a hunok meghagyják az erdõket és az erdõk tiszteletét hagyják maguk után. A rómaiak nem értik meg a hunokat, a felsõbbrendûségérzése fátyolt borít a szemükre, nem látják a lényeget az életben, hiányzik belõlük az együttérzés, a mások megértésére való törekvés. A hun ruha a lovaglásra, a római a gyaloglásra való. Az önzõ anyagi és testi vágyaikat követõ rómaiak soha nem értik meg a kereszténységet, mert Jézus Krisztus tanítása szerint a kereszténység elsõsorban a lélek útja, a szeretet és az együttérzés vallása. A hun Üstengri-hit közelebb áll Jézus Krisztus szeretet-tanításához, mint a római püspökök és fõpapok vagyonszerzése, hatalmaskodásra, bûntudatkeltésre és megtévesztõ külsõségekre alapozott álszent vallásossága. A püspökök és fõpapok nem az Istenhez közeledõ jótettek útját követik, hanem az Istentõl eltávolodó rossz tettek útját a végtelen önzésükkel, hatalom és vagyon éhségükkel, embertelen érzéketlenségükkel. A hunok íjjal és karddal, a bizánciak hittérítõ papokkal és kereskedõkkel háborúznak. A hunok számára teljesen világos, hogy a bizánci hittérítés fõ célkitûzése a lelki hódítás, a hun lélek megtörése, alávetése és a bizánci érdek szolgálatába való állítása. A bizánci papok álságos hittérítési módszere a lélekrontó bûntudatkeltés.

Mindent bûnnek kiáltanak ki, mely az évezredes azonosságunkat és mûveltségünket meghatározza: az õsi istenhitünket, hagyományainkat, legendáinkat, õseink tiszteletét, szokásainkat, ünnepeink megtartását, rendíthetetlen harcos szellemünket, az uralkodáshoz való hûséget. Tervük a hun mûveltség, a hun jelleg teljes megszüntetése és kiszolgáltatott nemzeti
értékektõl megfosztott hun lélek beolvasztása a uniformizált, papokat és a bizánci császárt kiszolgáló lelki rabszolgaságba. A sólyomlelkû hun számára a becsület egy szilaszilárd, megmásíthatatlan lelki érték a rókalelkû bizánci számára a becsület egy alkuba bocsátható, megvásárolható hamis áru. Inkább higgy egy éhes farkasnak, hogy nem falja fel a bárányt, mint a kedveskedõ bizánci ígéretének. A szõlõlé borrá, a fiatal hun hõs vezérré, a fiatal bizánci hamiskodó kufárrá változik. A bizánci szava és esküje olyan, mint a szélben felszálló füst, gyorsan eloszlik és eltûnik.

5. A hun vezér tulajdonságai, a vezetõképesség

A hun nemzetnek olyan vezetõkre van szüksége, akiknek minden képessége megvan arra, hogy a hunokat úgy békében, mint háborúban sikeressé tegyék. Egy jó vezetõ kiképzéséhez hosszú évek tapasztalatai, sikerei és kudarcai szükségesek. A sikertelenség és a kudarc az egyik legjobb tanítómester a sikertelenségben és a kudarcban való felülemelkedés lényeges vezetõi jellemvonás. A jó vezetõ erõs önismerettel bír, önismeret nélkül gyenge a hun vezér. Az önismert a bölcsesség és a siker kapuja. A legnagyobb csatát a hadvezér mindig saját maga ellen vívja, a legnagyobb vereséget is saját maga ellen szenvedi el. Lelki, szellemi és testi erõ Üstengri áldásával összefûzve a hun vezér leghatásosabb fegyvere. A hun vezér helyett tettei beszélnek. A
csatavesztésnél sokkal rosszabb a becsület elvesztése. Nagyon is fontos a jól felhasználható hírszerzés, mert az sok esetben majdnem mindenkori gyõzelem fele. Egy jó vezetõ a megszerzett képességét továbbadja legtehetségesebb fiatal harcosoknak. Tanítja õket és biztosítja a hun jövõ számára a folytonosságot. A vezér, aki mindig egyetért a tanácsadóival, csak középszerû tanácsokat kaphat. A vezér, aki rossz kérdéseket tesz fel, csak rossz válaszokat kaphat. Egy vezér nem gyõzhet, ha az idegei legyõzik. Egy jó vezér hisz nemzete igazában és legyõzhetetlen sólyombátorsággal és rendületlen hittel küzd a gyõzelemért. Az önzõ, beképzelt ember soha nem lehet sikeres vezér.Egy hun vezér soha nem kicsinyes és nem tûri el a kicsinyességet a
környezetében. A nemzet fennmaradásáért és jólétért való áldozatvállalás határozza meg a vezér igazi nagyságát. A vezér, aki együtt iszik és szórakozik a harcosaival, megszûnik vezérnek lenni. Egy jó vezér soha nem veszi magát túl komolyan, de elvárja, hogy a környezete komolyan vegye õt. Egy gyenge vezér gyenge emberekkel veszi magát körül, az erõs vezér erõs emberekkel. Egy
nagy sikereket elért vezérnek számolnia kell a környezete irigységének és féltékenységének a megnövekedésével. A hun vezérnek már korán meg kell tanulnia, hogy a nehézségekkel való bátor szembenézés a legjobb gyõzelemre vezetõ gyakorlat. Egy sikeres hun vezér tanul a kudarcokból és többé nem követi el. A versenyszellem mindig elõre visz. A merész és a jobban felkészült vezér kezdi meg a csatát, kezdeményez s az ellenfelet védekezésre kényszeríti

Minden döntésben kockázat van.. A jó döntésben mindig mérlegelni kell a kockázat arányát. A kiszámított kockázat elfogadható, a vak és kiszámíthatatlan kockázat azonban sohasem. Ha nem megfelelõen felkészített emberekre bízzuk a döntést, a hiba elkerülhetetlen. A jó vezér soha nem rohan fejjel a falnak, se az ellenfélnek. Ha a vezér nem biztos a gyõzelemben, ne vigye háborúba a katonáit. A hun harcosnak meg kell mindent valósítani a csatatéren, amit a vezér elvár tõle. Egy jó vezér soha nem kér olyat az embereitõl, amit nem képesek megvalósítani. Egy bölcs vezér csak olyan nehéz feladatot bíz a harcosokra, amelyhez képesek felnõni, amelybõl nemesednek. Nagyobb és nagyobb felelõsségvállalás alakítja ki a harcosokban a vezérré válás képességét. A nehézséggel, kihívással, veszéllyel szembeni bátor szembenézés a hun lélek alapvetõ tulajdonsága. Ha könnyû lenne vezérré válni, mindenki vezérré válna. A vezér kockázatot vállal, ha egy tapasztalatlan harcosra bízza a nehéz feladatot, de ez az ára, hogy a tapasztalatlan harcos tapasztalttá váljon. A bölcs vezér nem indít háborút, ha a célt diplomáciával is elérheti. A hunok azért erõsebbek, mint az ellenfeleik, mert jobb a vezetésük, megbíznak a vezéreikben. A jó vezér
megérteti a harcosaival, hogy a nemzeti célok megvalósítása a legjobb út az egyéni célok megvalósításához. A hun siker egyik fontos titka, hogy a harcos pontosan tudja, hogy mit vár el tõle a vezére. Ha a harcos nem ismeri a célt, sohasem tudja meg, hogy elérte azt. A legnagyobb kockázatot igénylõ célkitûzések mindig jobb eredményt hoznak, mint a teljes biztonságra törekvõ
célkitûzések. Mindig azokat a harcosokat kell vezérré kinevezni, akik nemcsak harcosként, de emberként is bizonyítottak. A jó vezér nem szerencsével, hanem kemény munkával éri el a jó eredményt. A megosztott kockázatvállalás megerõsíti a vezér kapcsolatát a harcosaival. A jó vezér a csatában elõl harcol és példát mutat a harcosoknak. A bölcs vezérben megvan az a képesség, hogy a megfelelõ kérdéseket a megfelelõ idõben tegye fel. Csak akkor születnek nagy dolgok, ha merészen szembe nézünk a nehézségekkel, ha szükséges a halállal is.

A halál egy kitûnõ tanítómester és megbecsüli azokat, akik bátran szembenéznek vele.

6. A vezetõ képességet meghatározó legfontosabb tulajdonságok:
1. Hit, 2. Hûség, 3. Lelki erõ, 4. Döntésképesség, 5. Felelõsség, számadás, 6. Önbizalom, 7. Céltudatosság, gyõzelemvágy, 8. Idõzítés, 9. Megelõzés, elõérzés, 10. Együttérzés, 11. Hihetõség, hitelesség, 12. Kitartás, szívósság, 13. Fontossági sorrend, függõség, 14. Törõdés, segítõkészség, 15. Elkötelezettség, 16. Önismeret, emberismeret, 17. Dicséret, kitüntetés, 18. Öntetszelgés, önzés, 19. Összefogás, 20. Összetartozás.

Ugyanazzal a fõ céllal, hogy megismertessem és lehetõség szerint meg is kedveltessem az alapismeretek könnyû elsajátítása mellett mondásaival a hun Fejedelmet, akinek gondolatai bizony a mi gondolataink, - hajtok fejet. Csak – kizárólagos értelemben, hálával tartozunk a szerzõ kutató tudós vitéz Dr. Robert Gyula Cey-BERT professzornak, hogy paletta közelbe hozta a Hun Birodalmat, Atilla életét és uralkodását - legfontosabb meglátásaival.

Isten áldása legyen e drága magyar közkincsen!
Pásztori Tibor Endre:







Hozzászólások

Még nem küldtek hozzászólást

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztrált tagok értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztrálj.

Még nem értékelték
Generálási idő: 1.57 másodperc
2,721,928 egyedi látogató