Hunok Nagy Szövetsége

Navigáció

Felhasználók

-> Online vendégek: 3

-> Online tagok: 0

-> Regisztráltak: 36
-> Legújabb tag: Stewarttraut

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

A HUNOK EURÓPAI TÖRTÉNETE.

HírekMikortól kezdõdik a Hunok történelmében ez a fejezet? Amióta letelepedtek a Kárpát-medencében és a Közép-Ázsiáig terjedõ birodalmuknak központja a Magyar Nagyalföldön volt. Melyik évtõl számíthatjuk ezt? A régi Magyar írások szerint a Hunok Kr.u.374 táján jöttek a Kárpát-medencébe. A nyugati történészek és régi történetíróik úgy állítják, hogy a Hunok Kr.u.378. évben már megtelepedtek Magyarországon. Hogyan nevezték ebben az idõben ezeket a földrajzi helyeket? A Duna bal partján elterülõ vidék, Ister-Gamtól a Pontiusig (Fekete-tenger) és aztán keletre Közép-Ázsiáig HUNNIA néven volt ismeretes. A mai Dunántúl a Vág-torkolatától a Dráváig húzott É-D irányú egyenes vonal határig VALERIA, a bécsi medence ettõl a határvonaltól számítva a Mura torkolatáig: FELSÕ-PANNONIA és a Dráva-Száva köze: ALSÓ-PANNONIA nevet viselt. Ettõl nyugatra a Duna alatti területek (a mai Ausztria és Bajorország) volt NORICUM. HUNNIÁN kívül esõ említett területek mind a nyugat-római császárság provinciái voltak. Leírják a nyugati írók a Hunok történelmét? Sok mindent írnak róluk. Fõleg azt a sok rosszat fogják a Hunokra, amit a valóban istentelen és pogány gót népek a nyugati országokban és Itáliában pusztításaikkal elkövettek. Írnak a Hun királyok uralkodásáról is? Arról is írnak, de összekeverik a sorrendet és nem KATTAR (Kádár)-KÁRATON náluk a Duna-medencei Hunnia elsõ királya, hanem ULDIN, akinek uralma alá tartozott ERDÉLY és HAVASALFÖLD is. Ezt a két földrajzi helyet a nyugati írók Olténia és Muntenia néven ismerik. Mit írnak még ULDIN uralmáról? Írják, hngy ULDIN megverte véres csatában a gótokat Kr.u. 400. évben a Konstantinápolyi áruló fõvezér csapataival együtt, aki a gótokkal tartott és nem a Hunokkal annak ellenére, hogy a Hunok szövetségben voltak a Keletrómai Birodalommal. GAINÁS volt a neve ennek a keletrómai generálisnak, és õ is elesett a Hunok elleni csatában. Hova menekültek ezek a megvert gótok? Ebben az idõben ILLYRIA (a mai dalmát tengerparti vidék) a vizigótok uralma alatt volt, akiknek törzsfõnökük ALARIK nevet viselt. Ide jöttek sokan a gótok közül, és javarészük csatlakozott a Felsõ-Pannoniában tanyázó ostro-gótokhoz, akiknek a törzsfõnökük RADAGASIUS volt. De hamarosan az illyriai gótok oly nagy erõre tettek szert és annyira sokan voltak, hogy betörtek Thraciába is. Végigrabolták a városokat és a népet. Itt tudni kell, hogy Theodosius császár (379-395) után két fid között oszlott meg a hatalom. A Nyugatrómai Császárság ura Honorius (395-423) és a keletié Arcadius (395-408) lett. Békességben éltek a gótok ezeken a területeken? Nem éltek békességben, mert vad, nomád törzsekbõl álltak össze, akik raboltak és pusztítottak. Így a vizigótok már 401-ben Alarik vezetésével betörtek Itáliába és végigrabolták a városokat. A római hadsereg feltartóztatta õket. A római csapatok fõparancsnoka generalissimo STILICHO volt. Kiverték a rómaiak Itáliából a gótokat? Nehezen boldogultak velük, mert a 405. évben az északi ostro-gótok is támadásba kezdtek és betörtek Észak-Itáliába az említett RAGADASIUS vezetése alatt. Hogyan védekeztek a rómaiak? Ebben a kétségbeesett helyzetben a római fõparancsnok STILICHO a Hunok királyához ULDIN-hoz fordult segítségért, és így jött létre Hunország és a Nyugat-Római Birodalom közötti szövetségi szerzõdés. ULDIN nagyszerû seregei megtámadták RADAGASIUS csapatait. A jól bevált Hun harcmodor szerint körbezárták õket és teljesen megsemmisítették a gótok seregeit, a 406. évnek április havában. Mit tettek e gyõzelem után a rómaiak? Rómában megépítették a Gyõzelem Kapuját (Arco de Triumph), melyre ráírták azt, hogy a gót nemzet örökre elpusztíttatott. A Hunok tehát teljesítették azt, amit a szövetségben fogadtak? A Hunok arról voltak híresek, hogy mindig betartották adott szavukat. Ez különösen áll ULDIN Hun királyra, aki megtartotta a kötött szerzõdését a Keletrómai Birodalommal is, éppen a STILICHO-val való szerzõdéskötés elõtti idõben. Mi történt e szerzõdés elõtt? A Kr.u.-i 404. évben a Balkánon és fõleg Thrákiában történtek lázadások, és kiújult egy vallásháború az eretnek-nek nevezett keleti keresztények és az ortodox hitû római vallású, judai keresztények között. Ezt a vallásháborút az akkori alexandriai patriarka THEOPHILUS (384-412) és CHRYSOSTOM János vetélkedése okozta. A két hívõ sereg között a véres küzdelem már a 403. év õszén megkezdõdött és egyre nagyobb méreteket öltött. Legvéresebb volt a 404. évben. Arcadius kelet-római császár fordult a Hunok királyához megint, és igen magas összegû adófizetést ajánlott fel Uldin Hun királynak annak fejében, hogy a Thrákiában garázdálkodó gótok ellen õt megsegítse. Le van írva valahol ez a küzdelem? Pontosan beszámol mindenrõl az egyháztörténelemben igen ismert CODEX THEODDOSIANUS. Mit tett a Hunok királya ULDIN? A 404. év õszén hatalmas sereggel jelent meg Thrákiában, 404-405. telén rendet teremtett és védelmet adott a keleti keresztény hitet követõ népnek. Az egyháztörténelem a Thrákiai elsõ Hun inváziónak nevezi ULDIN király ezen hadmûveletét, de inkább politikai színezetûnek ismerteti ezt a Hun villámháborút, mely kiverte a gótokat Thrákiából, és megszabadította a görögöket a mûveletlen, barbár gót hordától. Tehát ULDIN 405. év tavaszán jött vissza seregeivel a Balkánról, és ugyanebben az évben még a nyugatrómai csapatok segítségére is ment? Igen, ugyanebben az évben verte szét Radagasius gótjait, akik Itáliába törtek. Tehát a Balkánról visszatérve, azonal Itáliába ment a Hun sereg Stilicho római generális megsegítésére, beváltva a szövetségben adott szavát ULDIN a Hun király. Hogyan lehetséges az, hogy ULDIN a Hunok királya mind a két római császársággal, a keletivel is és a nyugatival is szövetséget kötött? A Keletrómai Birodalommal akkor kötöttek szövetséget, amikor az elszakadt Rómától, vagyis Kr.u. 395-ben. E szövetség értelmében szállták meg a Hunok a Keletrómai Birodalom nyugat felé esõ határait Anatóliától Mezopotámiáig. A Nyugatrómai Birodalom megsegítésének az volt a feltétele, hogy elfoglalták az északi gótok által megszállt területeket. Vagyis VALERIA és FELSÕ-PANNONIA nevû, volt római tartományokat. Így Hunország nyugati határát kiterjesztette a mai Bajorországig. Itt tudni kell azt, hogy a Hun szövetség feltétele hatalmas évi adó fizetése volt, amit a Keleti és Nyugatrómai Császárság pontosan fizetett hosszú éveken át aranyban a Hun királynak. Ezt a Hun király éppen azért kötötte ki, mert a Hunok mindig segítették hatalmas sereggel a szerzõdõ felet, de sohasem kértek tõlük katonai segítséget. Így a szövetségben mindig a Hunok adták a vért és a rómaiak az aranyat. A gótok tényleg elpusztultak úgy, amint a rómaiak azt a diadalívükre felírták? Ez a felirat csak a rómaiak reménységének kifejezõje volt, mert a gótok Kr.u. 408. évben betörtek a római birodalomba délen is és északon is ALARIK gót törzsfõnök vezetése alatt. A 410. évben elfoglalják Rómát, és a gyönyörû város nagy részét lerombolják, valóban vad hordaként, és embertelen kegyetlenséggel ölik a rómaiakat. A rómaiak megint a Hunokhoz fordulnak segítségért. Segítettek-e megint a Hunok? Amikor a rómaiak szövetséget kötöttek ULDIN Hun királlyal és a szövetség fejében tekintélyes évi adó fizetését ajánlották AETIUS római herceget a Hun királyi udvarba küldték kezesként. Aetius megtanulta a Hunok nyelvét. Megismerte harcmodorukat és fegyvereiket, és velük együtt élve igen megszerette õket. A Hunok is szerették Aetiust és támogatták is, annyira, hogy tekintélyes Hun sereggel látták el, amikor a 409. évben az északról Itália felé támadó gótok ellen indult. Miért nem tudtak a rómaiak egyedül ellent állni a gótok támadásának? A legnagyobb hatalmú római hadvezér STILICHO aki a gótok ellen szövetségre lépett a Hunokkal, áruló lett és Alarik gót törzsfõnökkel állt össze. Így a rómaiak ereje szétforgácsolódott. Hadseregüket újra kellett szervezni, és csak akkor tudtak valamiképpen megerõsödni, amikor Stilichot elfogták és kivégezték. A legnagyobb bajuk azonban az volt, hogy a Keletrómai Császársággal is háborús viszonyban voltak. Így a Római uralmak testvérháborúja is gyengítette erejüket. Melyik félt segítették a Hunok? A Hunok legnagyobb ellenségei a gótok voltak és így Aetiust segítették mert õt ismerték. Hogyan alakul ebben az idõben a Hunok története? ULDIN Hun király meghalt Kr.u. 410. évben. Utána három fia triumvirátusban uralkodott. OKTÁR és RUGA a Kárpát-medencei központból az európai hadszíntéren, MUNDZUK pedig Ázsiában volt a vezetõ. Mundzuknak volt egy fia ATILLA, aki a 406. évben született. ULDIN halála után a Hun Birodalmat átszervezte a triumvirátus, és Aetius megsegítésén kívül a rómaiak dolgába nem avatkoztak bele. Sikerült-e Aetiusnak a gótok ellen sikeresen küzdeni a neki adott Hun sereg segítségével? A nyugati írók éppen azért nem sokat írnak Aetius hadjáratáról, mert azt a Hunok segítségével végezte. A gótok visszahúzódása azonban mutatja gyõzelmes eredményeit, mert Alarik gót törzsfõnök elesett az egyik csatában a 410. évben. A gótok kirabolják Dél és Nyugat-Itáliát és a 411. évben észak felé húzódnak. Törzsfõnökük Alarik fia Athaulf lett, aki törzseit a mai Franciaország területére vitte, és innen átkeltek a Pireneusokon és a 414-16. években a mai Spanyolországba érkeztek. Aetius visszatér a Hun király udvarába és a történetírók úgy mondják, hogy Kr.u. 415. évben a Hun királynál van. Ki volt ebben az idõben a Kelet-római császár? II. Theodosius (408-450), aki a nyugat-római területeken is akart uralkodni annak ellenére, hogy ott a névleges császár III. Valentianus (425-455) volt. A történetírók feljegyezték, hogy ATILLA, Mundzuk Hun király fia 420-424 évek között a római császár Ravennai udvarában, majd Bizáncban volt királyi vendégként. Ott tanulta meg a latin és görög nyelvet is. Milyen események következtek a Hunok történetében ekkor? A perzsák erõsen sanyargatták a Pártos Birodalomból ottmaradt Hun népeket, és ezek ázsiai testvéreiktõl kértek segítséget. Az ázsiai Hunok seregei Mundzuk rendeletére a 420. évben lerohanják és elfoglalják Perzsiát. A perzsák II. Theodosiustól kérnek segítséget, akivel szövetségi viszonyban voltak. Theodosius intézkedéseit azonban megelõzik a Kárpát-medencei Hun birodalmi székhely uralkodói OKTÁR és RUGA akiknek csapatai a 422. évben megszállják egész Thrákiát és megteremtik a kapcsolatot a Perzsiát elfoglalt Hun véreikkel. Róma önállóságra és uralkodásra szokott arisztokráciájának azonban nem tetszett az, hogy II. Theodosius a keleti császár legyen az uralkodójuk. A ravennai udvarban kikiáltják Rómának Konstantinápolytól való függetlenségét és egy magasrangú katonát választanak meg nyugat-római császárnak. Ennek nevét a történetírók csak János-nak mondják. A keleti császárság csapatai megtámadják Ravennát és megint testvérharc van a rómaiak között. Ez a János császár Aetiustól kér segítséget, aki meg is indul Ravennához, 60 000 Hun harcossal. Közben azonban a keletrómai csapatok elfoglalták Ravennát és kivégezték János császárt. Miután a gótok a mai Franciaország területérõl megint a római provinciák ellen indultak, Aetius ezzel a nagy Hun sereggel a gótok ellen fordult. Visszaverte támadásukat, melyet Pannonia ellen intéztek és 427-ben tért vissza a Hun sereggel Hunországba. A Nyugatrómai-Hun szövetség fõ ápolója Aetius, aki ismert a Hun királyi udvarban. 430. évben meghal OKTÁR. Utána a testvére RUGA a Hunok királya és a ravennai központú, Nyugatrómai Császárság Magister Militum címet ad neki. Erre a nyugatrómai birodalmi határozatra két okból volt szüksége a ravennai udvarnak: egyrészt, hogy ne kelljen nekik írásban elismerni a Hun királyságot, másrészt, hogy a Hun királynak fizetett hatalmas összegû szövetségi, évi adónak a fizetésére valamilyen törvényes jogcímük is legyen. A ravennai udvar 433-ban elmozdítja állásából Aetiust, mint legfõbb, római katonai parancsnokot. Aetius Rugához menekül, aki hatalmas Hun sereggel látja el és helyezi vissza római méltóságába. Ugyanebben az évben 433-ban meghal Ruga is. Milyen viszony állt fenn ebben az idõben a Hun királyság és a Keletrómai, azaz a Bizánci Császárság között? Nincs háború köztük, de a Hun Birodalom alsó-dunai határával szomszédos Bizánccal mindennaposak a határincidensek. A béke ára azonban a Bizánc által a Hun királynak fizetett évi rendes adó, amit Bizánc rendesen fizet.

Hozzászólások

Még nem küldtek hozzászólást

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztrált tagok értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztrálj.

Még nem értékelték
Generálási idő: 0.12 másodperc
989,843 egyedi látogató