Hunok Nagy Szövetsége

Navigáció

Felhasználók

-> Online vendégek: 2

-> Online tagok: 0

-> Regisztráltak: 36
-> Legújabb tag: Stewarttraut

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

ATILLA A HUNOK NAGY KIRÁLYA

Hírek

Ezeknek a feledésre ítélt történelmi adatoknak megismerésében talán jó lenne, ha felvilágosítanál minket arról, hogy milyen területeken mûködött ez a két Hun dinasztia? Atilla leszármazottainak dinasztiája a Keletrómai Birodalommal szomszédos területeken és EDI-HUN (Edekon) és utódai a Nyugatrómai Birodalomban.
Ha egyik Hun dinasztia magában a Nyugatrómai Birodalomban fejti ki mûködését, akkor a Nyugatrómai Birodalom történetének ismerete nélkül szinte lehetetlen az általuk végzett történelmi események kibogozása? Ez valóban így van. A Hunok története szorosan egybekapcsolódik mindkét Római Birodalom történetével, hiszen a Hunok nagy királya Atilla mind a két római birodalom ura volt.
Kezdjük a Nyugatrómai Birodalom történetével. Azt már tudjuk, hogy III. Valentián császárt i.sz. 465. évben meggyilkolták, és ezt az alkalmat használta ki a vandálok királya Gaiserik Valentián császár apóstársa, hogy Dél-Itáliát megszállja, Rómát elpusztítsa és kirabolja.
Ebben az idõben a Nyugatrómai Birodalom már a végét járja. Theodorik gót király és a vandálok elfoglalják csaknem az egész birodalmat. Az Iber félszigettõl északra Gallia közepéig mondhatni a Loir folyóig minden terület a gótok kezében van.
II. Theodorik megállapodik a volt római kormányzóval a frank vagy burgundi AVITUS-sal, és elismeri õt nyugatrómai császárnak. Avitus császár i.sz. 455-tõl 456-ig. Ez a római császár csak 10 hónapig uralkodott és semmit, de semmit nem tudott tenni a Nyugatrómai Birodalomban pusztító gót hordák ellen.
A mai Magyar történetírás mégis hadjáratot vezettet vele Pannonia visszafoglalására, és a fenékpusztai erõdöt nevezi e hadjárat utánpótlási központjának a 455. évben. Avitus sohasem vezetett hadjáratot Pannonia (a mai Dunántúl) ellen, de nem is vezethetett, hiszen csak dél felõl jöhetett volna, és Alsó-Pannonia és a Dunántúl is mint az elõbbiekbõl már ismerjük a gepidák birtokában volt, akiktõl a gótok csak 504-ben foglalták vissza Alsó-Pannoniát, vagyis a Drávaközt.
(Hivatkozott és tudatosan hamis állítás megtalálható: Régészeti Barangolások Magyarországon c. munka 117. oldalán. Panoráma 1983.) A frankok a mai Svájc északi részét is elfoglalják. Avitus, mint a vizigótok szövetségese, Itáliába jön. Kapcsolatba lép a déli birodalmi sereg parancsnokával, a gót származású Ricimer-rel, aki természetesen eddig nem sok eredményt tudott felmutatni a vandál Gaiserik seregével szemben.
A gótpárti Ricimer megfosztja trónjától Avitust és maga akar császár lenni. Itt lép közbe a keletrómai császár, I. Leo. i.sz. 457. évben vagyunk. Mi történik ezalatt a Keletrómai Birodalomban? A Keletrómai Birodalom története összekapcsolódik az Atilla fiak, vagyis az Atilla dinasztia történetével.
455-ben a Hunok és a dák-gepidák megszállják Alsó-Pannoniát, és kizavarják a gótokat onnan. A Duna-medence és Alsó-Pannonia kormányzását a dák-gepida király veszi át. Miután a dák-Hun testvérharcban elesett Ellák után a törzsszövetség úgy határozott, hogy a Hunok feletti Atillához hasonló abszolút uralkodót nem választanak az Atilla fiak, Dengezik és Irnák (Csaba) megszállják az erdélyi Kárpátok és a Duna közötti területeket.
Ide átteszik szállásterületüket és összekapcsolódnak a Duna torkolatánál lévõ pontusi vidék szkítiának nevezett Hun erõivel. Ez az áttelepülés megtörténik az Atilla halálát követõ elsõ három évben. Ezt azért tették, mert a Hunok kezében lévõ Duna-pontusi (Duna-fekete-tengeri) hajózást és áruforgalmat, vagyis a folyami, tengeri hajós kereskedelmet és a kikötõket akarták továbbra is megtartani.
Ugyanis Atilla halála után a bizánci hajóhad már megkezdte mûködését a folyami és tengeri kikötõk blokádjával. Ezeknek a bizánci intézkedéseknek a felszámolására indulnak meg a Hunok Bizánc ellen. Átkelnek a Dunán, és elfoglalják Moesiat és Dacia Ripensist, így biztosítva maguknak újra a Duna-pontusi hajózást és kereskedelmet. A Hun invázió ideje: i.sz. 456.
Közben a keletrómai császár Marcian meghal (450-457). Utóda I. Leo (457-474), aki a bizánci csapatokat Athemiusra a meghalt Marcian császár võjére bízza. Athemius békét köt a Hunokkal és Priskosz írása szerint újra megvan a Hun-bizánci szövetség, a 458-ban megállapodott békeszerzõdés szerint.
Ezt a békét és a bizánci-Hun szövetséget három történelmi tény igazolja. Az egyik: hogy Sirmiumból 458-ban viszik el Szent Anasztázia hottestét Konstantinápolyba, és a másik: hogy a Hunok és gepidák azokat a hadifoglyokat, akiket 452-ben Aquilejából vittek el szintén ebben az évben 458-ban hazaengedik.
A harmadik tény említésével vissza kell ugranunk a Nyugatrómai Birodalomba. Ahogy a gót Racimier elcsapta Avitust mint császárt a keletrómai új császár I. Leo. római patricius rangra emeli Racimiert, és hadseregfõparancsnoknak kinevezi Majorianust.
Teszi ezt fõként azért, mert nem bízik a germán-gót származású Racimierben, és Majorianus császárnak lesz kikiáltva i.sz. 457-ben. (Uralkodott 457-461.) a római légiók által, amihez természetesen I. Leo hozzájárul, hiszen õ maga irányította Racimier leváltását.
A bizánci-Hun béke és szövetség értelmében a Hunok segítséget adnak Majorianusnak, aki sikeresen küzd a vandálok ellen, miután megnyerte a Hunok ígéretét és kardját miképpen azt Sidonius írásában olvashatjuk. A Hunok vezérének neve: Tuldila. https://www.youtube.com/watch?v=yq2Fd-TSxN0
Atilla dinasztiájának Hun Birodalma ad tehát segítséget a nyugatrómai császárnak a vandálok elleni küzdelmében. A nyugatrómai haderõk küzdenek a vandálok és a gótok ellen, akik mindenütt gyõzedelmesen uralják a volt római területeket, csak Ravennától északra esõ Itáliai vidék látszik bevehetetlennek. Ugyanis ide telepedett le EDI-HUN (Edikon), az Atilla idejében Pannoniában (mai Dunántúl) lévõ Hun szállásterületek csaknem összes Hunjaival, és nem esünk túlzásba, ha azt monhttps://www.youtube.com/watch?v=yq2Fd-TSxN0djuk, hogy Hun államot létesített a Nyugatrómai Birodalom szívében.
Õk azonban csak saját védelmükre rendezkedtek be, és nem voltak hajlandók részt venni a galliai és dél-itáliai csatározásokban, és a római légióknak a gótok és a vandálok elleni hosszú háborúiban. Megszabadította-e a Hun segítség a vandáloktól a Nyugatrómai Birodalmat?
Ha csak harcolniok kellett volna, úgy megszabadították volna. De Racimier lepaktált a gótokkal, és Majorianus után következõ nyugatrómai császár Libius Severus (461-465) sem tud eredményesen küzdeni ellenük, sõt adót is fizet évente 300 font aranyat Valimir vandál királynak.
Nincs semmi történeti forrásadat arra, hogy Tuldila Hunjaival mi történt. Valószínûleg egy részük csatlakozott EDI-HUN népéhez, és másik részük visszatért a Duna-menti szállásterületekre. Ezalatt keleten, Bizánc és a Hun területek urai között béke van. De az Atilla-fiak folytatják apjuk szervezõ munkáját, és szövetségi kapcsolatot teremtenek ázsiai testvérnépeikkel, akiknél apjuk Atilla tekintélye által elismerést és megbecsülést nyernek.
Erre legjobb adatot Theophylactos írása szolgáltatja, aki szerint: a Don-Kubán folyamköz és Pontus (Fekete-tenger) partjai közt települt VÁR és KUN szkíta törzsek szövetségben voltak Dengezik-Atilla fiának népével.
Ez a szövetség annyit jelent, hogy a Hun Birodalom nem omlott össze Atilla halála után, hanem súlypontja a Duna-medencébõl a Pontus vidékre települt át. Ezt a területet nyugodtan nevezhetjük a szkíta-Hun nép újra erõsödési tájának, mert innen települnek vissza a nyugatiak által nevezett más nevek alatt megint a Kárpát-medencébe.
Atilla fiai tehát mint a keleti Hun dinasztia egyesítik az ázsiai Hunokat? Feltétlen sikerült nekik egyesíteni a Hun törzseket. Ezt bizonyítja az, hogy van Hun erõ és mint láttuk még a Nyugatrómai Birodalomnak is segítséget adnak a vandálok és a gótok ellen.
A Keletrómai Császárság és a Hunok között tehát béke van? Amíg I. Leo keletrómai császár élt, valóban béke volt. Mi történt a Nyugatrómai Birodalomban ezalatt? Sikerült a gót-vandál pusztításokat megállítani?
I. Leo keletrómai császárnak kell közbelépnie, hogy a nyugati birodalom végre megszabaduljon a gót fenevadaktól. Marcián hajdani keletrómai császár võjét, Anthemiust ülteti a nyugati birodalom trónjára, és hatalmas keleti hadsereget küld vele. Anthemius (467-472) 100 000 katonával és 1100 hajóból álló hajóhaddal támad a vandálok ellen. Az utána következõ uralkodó NEPOS Orestest, Atilla volt titkárát veszi maga mellé hadügyminiszternek, aki EDIHUN segítségét is megszerzi, és így a Nyugatrómai Birodalomnak a vandálok és gótok pusztításaitól való megszabadításban, a Hunok is részt vesznek.
Tulajdonképpen itt kezdõdik az EDI-HUN dinasztia mûködése. Edihun (Edekon) és fia Odoaker már megtisztítják a gótoktól a Noricumot, és Rhétia területeit, és közben a Hun Orestes Hun fia lesz a nyugatrómai császár 475-ben Romulus Augustulus (475-476) néven.
Keleten is császárváltozás van, mert I. Leo meghal 474-ben, és ZENON követi (474-491), akivel megint bevonul az bizánci udvarba az aljasság és az intrika. Legelsõ intézkedése az új császárnak az, hogy felrúgja a Hunokkal már csaknem 10 éve fennálló hajózási szerzõdést, és megszünteti a szövetségi viszonyt.
A Hunok biztosítani akarják magukat. Megszállják a pontusi partvidéket, Moesiában megerõsítik állásaikat, és Dengezik csapataival megszállja Thrákiát. Irnák (Csaba) a mai Dobrudzsa vidékén marad, a Duna két partján lévõ Hunországban.
Dengezik követeit a császár elutasította, és mivel a csaknem 10 évig tartó Hun-bizánci szövetséggel a keletrómai császár szolgálatában nagyszerû szkíta lovasság is volt, ezeket küldi Dengezik ellen.
Ezeknek a szkítáknak az udvari intrika azt mondja, hogy a betört gótok ellen kell támadniok. A szkíta lovasság támad, és nem veszi, vagy tán késõn veszi észre, hogy a Hun testvérnépet öli. A bizánci aljasság gyõzött, és a gyõzelemrõl így tudósít minket a Chronicon Paschale:
Dengeziket, Atilla fiát Thrákia generálisa Anagastes megölte. Dengezik fejét Konstantinápolyba hozták, és egy körmeneten vitték végig a város fõutcáján, majd a cirkuszban állították ki egy nagy faoszlopra tûzve. Az egész város odasereglett a látására. Így örült a mûvelt Bizánc a nagy Hun király hõs fia meggyilkolásának. Sok történész szerint ez a gyilkosság nem 474-ben, hanem 469-ben történt. Nehéz ma már évi pontossággal meghatározni ezeket a zavaros eseményeket.
A bizánciak azonban csak veszítettek azzal, hogy megtörték és visszaéltek a Hun szövetséggel, mert a Hunok lovassága megszerezte az összes dunai kikötõ teljes ellenõrzését, és a Duna torkolatánál, a Fekete-tenger partvidékén és a Krím-félszigeten lévõ kikötõket Chersont, Sugdiát és a meotiszi Boszporoszt is csak a Hunok engedélyével látogathatta szállító gályáival Bizánc. Ne felejtsük el azt, hogy a Hunok nemcsak jó lovasok, de jó hajósok is voltak, hiszen óriási folyami és tengeri hajóhaduk volt.
Milyen következményekkel járt a Keletrómai Császárság ezen szövetségtörõ eljárása a Nyugatrómai Birodalom helyzetében? Edihun (Edikon) erõs kezû és uralkodásra termett fia leváltja a Hunvérû utolsó nyugatrómai császárt Romulus Augustulust és ITÁLIA ELSÕ KIRÁLYA LESZ. Ez ODOAKER Edihun Hun fia ITÁLIA CSÁSZÁRA.
Mit írnak Odoakerrõl a nyugati történetírók? Majdnem semmit. Hallgatnak róla. Talán azért, mert nem akarják az utókornak tudomására adni, hogy ITÁLIÁT A HUNOK ALAPÍTOTTÁK, és Itália elsõ császára is HUN volt. ODOAKER nevét a germanisták mindenféleképpen írják, mert mindenáron gót-nak akarják elkönyvelni. (Éppenúgy, mint ma már a Hunokat is germánok-nak minõsítik.)
Írják Odovacar, Odoaker, Odokaer, stb. formában. Nevének értelmezését, a Hun-Magyar nyelv szerint, ODA-AKI-nak mondhatjuk. Van adat rá, hogy az urál-altaji nyelvek alapján ODU-AKI eredeti formát vélnek nevéül, ami szerintük mindenütt jelenvalót jelentene.
Ugyancsak a germanisták EDI-HUN (Edekon) törzsét és így fiáét is turci-lingi-nek írják, melyben benne van a turk szavunk, s így germanizálni lehetetlen. ODOAKER Gallia kormányzója volt Nepos császársága alatt, majd a Hunvérû, de utolsó nyugatrómai császár Romulus Augustulus segítõtársa lett.
Látva azonban ennek korrupt voltát letaszítja a trónról és Itália királya címet veszi fel. Uralkodik 476-tól 495. Március 15.-ig. Egyesíti a dunamenti Hun törzseket. Noricumban és Pannoniában is jár személyesen.
ODOAKER Edihun (Edekon) fiaként jó iskolát járt, és Atilla udvarában tanulta az uralkodás tudományát. Ez a Hun dinasztia valóban nagyszerû szervezésben indult. A tulajdonképpeni irányító az apa Edihun volt.
A történelmi eseményekbõl az a következtetés szûrhetõ le, hogy Edihun Atilla birodalmát akarta visszaállítani a két fia segítségével. Ugyanis mialatt Odoaker mint Itália királya a Hunokkal igen nagy megértésben és szövetségben volt gall erõkkel igyekezett Itáliában rendet teremteni és kiûzni a gótokat és vandálokat, azalatt Edihun és kisebbik fia HUNULFUS Atilla fiaival igyekszik kapcsolatot teremteni.
Tehát a Hun sereggel átvágják magukat a Balkánon és Dobrudzsában székelõ Irnák (Csaba) törzseivel együtt megtámadják a Moesiában és Illyricumban lévõ gótokat. Itt a Boila menti csatában esik el Hunulfus apja Edihun 486-ban.

 https://www.youtube.com/watch?v=75E7LvlLEU4 

https://www.youtube.com/watch?v=xITSqKw7TZ4 

https://www.youtube.com/watch?v=c039Ob7ozgg    

https://www.youtube.com/watch?v=b1eT541R6dY  

https://www.youtube.com/watch?v=Fx1RPPvdZJ4  

https://www.youtube.com/watch?v=05fWeVTahhE    

https://www.youtube.com/watch?v=-Xj2HWcwMcE  

https://www.youtube.com/watch?v=NvXzdKDPElM  

https://www.youtube.com/watch?v=jF7OwghB5Mc  

https://www.youtube.com/watch?v=qDJGL0RPCjc  

https://www.youtube.com/watch?v=Fx1RPPvdZJ4#t=8.96

 

 

Hozzászólások

Még nem küldtek hozzászólást

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztrált tagok értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztrálj.

Még nem értékelték
Generálási idő: 0.11 másodperc
990,918 egyedi látogató