Hunok Nagy Szövetsége

Navigáció

Felhasználók

-> Online vendégek: 3

-> Online tagok: 0

-> Regisztráltak: 36
-> Legújabb tag: Stewarttraut

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

ATILLA A HUNOK NAGY KIRÁLYA

Hírek

  Mit csinál ezalatt Odoaker? Újra építi a lerombolt Aquileját, és elfoglalja Noricumot. Megtisztítja Itáliát a gótoktól. 487-ben a mai Krems környékén létezett Rugi-land-ot elfoglalja. 488-ban kiveri innen teljesen a longobárdokat (mai Alsó-Ausztria, a Dunától északra).
489-ben Theodorik gót törzsfõnök, aki a Balkánon csatát vesztett a Hunok ellen, a Julián Alpokon átkel és Odoaker ellen indul. Következõ adatunk 493. év és csak annyi, amint a nyugati történészek írják: Nagy Theodorik orvul meggyilkoltatta Odoakert, Itália királyát. És egyik sem felejti el aztán utána írni, hogy a germán-gótok ettõl kezdve 70 évig uralták egész Itáliát.
Mit építettek a germán-gótok Itáliában ezalatt a 70 év alatt? Nincs történelmi adat arra vonatkozólag, hogy valamit is építettek volna. Csak a germán-gót rombolásokról és pusztításokról beszélnek a régi írások.
Hol találhatunk adatokat Odoaker történelmi szerepére vonatkozólag? A már említett MH. könyv ismerteti a fenti adatokat a 127., 129. és 136. oldalon, és ez a hatalmas munka, tele adatokkal a gótokra és Hunokra vonatkozólag, csak háromszor említi Odoakert. Gondolja, hogy ennyi is elég Itália elsõ királyának, hiszen Hun volt és nem germán.
Menander is említi azt, hogy Odoaker volt a Hunok legfõbb vezére és a Loir melletti gall fejedelem. (Excerpta de Legationibus.) Sok adat van a Hunokról és Odoakerrõl Szent Szeverin Noricum Apostolának életrajzában.
Hol olvashatunk errõl? A világi és egyházi történészek igen keveset írnak Szent Szeverinrõl. Egyedül Fehér M. Jenõ foglalkozott vele, de igen szûkszavúan. Annyit mégis megtudunk munkájából, hogy Szent Szeverin Hun származású volt, hogy jó barátságban volt Edihunnal és fiaival, és õ jósolta meg Odoakernek, hogy Itália királya lesz. (Fehér M. Jenõ: Korai Avar Kagánok. Bs. As. 1972. 43.old.)
A pápák történetében azonban létezik egy SZEVERIN pápa, pontosan Odoaker idejében. Tehát Odoaker meghálálta a Hun Szeverin térítõ munkáját, és római pápává segítette. Érdekes rendelkezése a sorsnak az, hogy a barbár Atilla visszafordult a római pápa kérésére Rómától (amit aztán a germán-gótok romboltak össze) és talán az égi hatalom akarta, hogy Róma elsõ felépítõje a HUN SZEVERIN PÁPA legyen.
Mit írnak a jelenlegi Magyarországi történészek Odoakerrõl? Elismerik létezését, de egy szóval sem említik, hogy a Hun Edekon Hun fia volt. Létezését és tizenkilenc évig tartó uralkodását azonban jól felhasználják arra, hogy a longobárdoknak és az általuk germánnak vélt gepidáknak saját mûvészetet és kulturkört hirdethessenek. 
Hogyan teszik ezt? Nagyszerûen megállapítható ez a kiadott könyvekbõl. Bóna István: A Középkor Hajnala, Longobárdok és Gepidák a Duna-medencében c. könyv (Corvina Kiadó, 1974. Budapest), a 48-49 oldalakon így ír: Mind a longobárd, mind a gepida mûvészet egyik központja és szétsugárzási területe az V. század utolsó negyedében Odoaker Itáliája volt.
Az Odoaker korszak magas mûvészi színvonalú ékszerei a korabeli gepida területekre éppúgy eljutottak (gávai, kiskunfélegyházi, aradi, bácsordasi leletek), mint a késõbbi longobárd Pannonia területére (doolospusztai, szõnyi, dombóvári, répcelaki leletek). Most én kérdezek: lehet-e tizenkilenc év alatt a germán gótok és vandálok által lerombolt, kirabolt és elpusztított Itáliában egy új mûvészi stílust kifejleszteni?
Hiszen Odoakernek háborúzni kellett ezekkel a pusztító és a fenevadaknál is kegyetlenebb germán népekkel, és minek is alakított volna ki egy új mûvészeti stílust, hiszen megvolt neki is és népének is az õsi szkíta-Hun mûveltség minden hagyománya, ötvöse, tudósa, az évszázadok s talán évezredek alatt kikristályosodott fémmûvesség.
Ennek ellenére Bóna István nyilván a mai uralkodó szellem által elõírt történelemírás erõszakának engedve az Odoakernek tulajdonított mûvészetet jellemzõ sajátosságokat késõ római eredetûnek ismeri fel. Talán e meghatározás alatt az elõbb ismertetett Odoaker korszak magas mûvészetét kell érteni, hiszen ez a legkésõbbi római.
Viszont ez nem római, hanem szkíta-Hun, különösen az állatábrázolásokban és a madárfejes fibulák ékrovásos és ékvéséses meanderminták díszítéseiben. Ezt a Magyarul író, de longobárd szellemû szerzõ maga is jól tudja (hisz szakavatott régész). Talán azért indokolja meglátásait a következõ érdekes kiértékelésben így:
Bár e dekoratív és figuratív elemek többsége késõ római eredetû, ekkorra már ötvözõdnek a Hun korszak keleti elemeivel. Még mindig a Hun korszakban vagyunk, hisz a gepidák létezése kizárólag a Hun korszakba esik.
Nagyszerû példája a megnevezett könyv annak, hogy miképpen lehet a hatalmas Hun nemzetség kulturkincsét eltulajdonítani az idegenek s talán úgy mondjuk mûveletlen és barbár idegenek javára. De a kitûnõ régész talán saját lelkiismeretének megnyugtatására írhatta le mégis azt, hogy:
A bökénymindszenti madárfejekkel díszített fibulák párhuzamait Krímtõl az Atlanti-óceánig megtaláljuk. (Tehát pontosan azon az úton, ahol a Hunok jártak.) Ugyanígy a sasfejes díszcsatok is krími eredetûek és megtudjuk azt is, hogy a gepida sasos csatok elsõ feltûnését a szakemberek az avarkutigur mozgalomhoz kötik (50.oldalon). A hegykõi maszkos fibulák és a felpéci kardtok szegélydísze szintén ODOAKER STÍLUSÚ ALKOTÁS (54.oldal).
Mit akarsz bizonyítani ezekkel az adatokkal? Két dolgot akarok bizonyítani. Egyik az, hogy népünk magas mûveltségébõl táplálkozott egész Európa és a késõi mai utókor szégyene az, hogy nem saját nemzetünk dicsõségére és történelemformáló szerepünk bizonyítására használja fel a régészet igazságait. A másik pedig annak a valóságnak az ismételt megerõsítése, hogy a gepidák nem germánok, hanem Hunok voltak.
Ugyanis a megnevezett munka így számol be a gepidák történetérõl. A gepidák elõtörténetérõl nehéz írni. Egyetlen sornyi tárgyilagos forrásadat sem említi õket. Ami keveset tudunk róluk, azt halálos ellenségeik, a gótok és longobárdok krónikáiból kell kihámozni. Tehát, ha halálos ellenségeik éppen a gótok és a többi germán népek voltak, akkor õk nem lehettek germánok. Van azonban egy érdekes, harmadik bizonyítékom is.
Szintén a gepidákra vonatkozólag? Azokra is, de fõként arra, hogy Atilla halála után a Kárpát-medence tovább is a Hun Birodalomhoz tartozott, hiszen miképpen Bóna István írja, oknyomozó történelmi kifejezést használva:
A gepidák a Hun támadás hírére nem távoznak országukból, lusták voltak ahhoz, hogy a vandálokhoz és vizigótokhoz hasonlóan elmeneküljenek. Talán nevetségesnek mondható itt ez az indokolás, mely a lustasághoz köti a helybenmaradást. Nem inkább elfogadható az a tény, hogy azért nem menekültek a Hun invázió elõl mert maguk is Hunok voltak?
És így nagyon jól érthetõ az a régészeti kiértékelés, amit László Gyula éppen Bóna Istvánra való hivatkozással közöl: a bakodpusztai (Dunapataj) fejedelemasszonyi ékszerek EDEKON EDI-HUN feleségének sírjából valók, aki itt volt eltemetve. (László Gyula: A Népvándorláskor Mûvészete Magyarországon. Bp. 1971.)
ODOAKER édesanyjának sírja tehát a Duna-medencében volt, és az is feltételezhetõ, hogy amikor Odoaker apja Edihun és öccse Hunulfus Atilla fiaival keresték a csatlakozást, és népükkel a Fekete-tenger melléki Dobrudzsába igyekeztek az átvonuló hely a Duna-medence volt.
Az elmondottakkal tiszta kép alakult ki elõttünk arról, hogy mi történt Edihun dinasztiájával. De úgy tudjuk, hogy neki volt egy fia is. Mi történt ezzel a fiúval? Annyit tudunk róla, hogy a nyugati történészek OKLAN-TEKLAN néven emlegetik, és feljegyezték róla, hogy õ alapította TULN városát.
TULN város azért ismeretes a nyugati történelemben, mert ez volt a választóvonal a Hunok és az avarok szállásterületei között, mert úgy jegyezték fel, hogy: a Hunok laktak a tulni mezõkön és az avarok szállása a bécsi mezõkön volt.
Ez pedig azt bizonyítja, hogy az avarkorban is éltek Hunok, valószínûleg, mint az Odoaker dinasztia népének leszármazottai a mai Ausztria területén és Dél-Németországban. Fehér Jenõ szerint a TEKLAN becenév és a Hun-Magyar CSABA névvel azonos értelmû. Vagyis a legkisebbet jelenti. Odoaker fiának a neve szerinte TULNA (TOLNA) volt.
Most az érdekel bennünket, hogy találkozott-e IRNÁK (Csaba) népével Edihun és Hunulfus? Nemcsak, hogy egyesültek, hanem kiverték a gótokat a Duna-melléki területekrõl. Így a Duna-hajózás biztosítva volt a Hun uralom kezében.
Hol volt a Hun Birodalom központja Irnák életében? Már tudjuk, hogy Dengezik fejedelem 474-ben vonul be Bizáncba, és azt is, hogy Odoaker 476-ban lesz Itália királya. A bizánci gyalázatos cselekedet, amit a hõs Dengezik Atilla fi levágott fejével tettek, még szorosabbra fûzi az ázsiai Hun népeket, és így Irnák megint megszervezi a Hunok törzsszövetségét, és a Hun Birodalom központját az Al-Duna vidékére helyezi.
Ezt az al-dunai Hun Birodalmat a történészek már Bolgár Birodalomnak nevezik. Beletartozik azonban ebbe a nagy Hun törzsszövetségbe az egész krími vidék, a Kaszpi-tenger környéke és maga Khorezm is (a Kaszpi-tenger és az Aral-tó között), mely akkor a tudás központja volt. Hogy beletartozott, azt bizonyítják a krónikáink azon adatai, mely szerint Irnák (Irnik) felesége a Hun királykisasszony khorezmi hercegnõ volt.
Van adat arra, hogy Atilla dinasztiája legkisebb fia Irnák (Csaba) ágán tovább élt? Biztos adatok szolgálnak annak bizonyítására, hogy Atilla dinasztiája fennmaradt még a Magyar Árpád-ház tagjaiban is. Annak ellenére, hogy a kútforrásokat mindenütt igyekeznek eltüntetni erre vonatkozólag, mégis rendelkezünk elegendõ bizonyító anyaggal e csodálatos folytonosság és karizmatikus uralkodáslánc ismertetésére.
Irnik-Irnák-Csaba után az elsõ uralkodó, akinek neve ismeretes a forrásokban, a 488 körül megjelenõ BUSAN Hun király, akit Atillának Irnik fiától származó dinasztiájába sorol a szakirodalom. (Dümmerth Dezsõ: Az Árpádok Nyomában, Panoráma kiadó, Bp. 1977. 38.oldal, a továbbiakban így rövidítve: DÁNY.)
Ez a Hun király már szövetséget kötött a bizánci császárral, és a Hun-bizánci seregek együttesen harcolnak a mindenütt pusztító germán-gótok ellen. Ennek a Meotisz-Al-Duna vidéki Hun (bolgár) Birodalomnak az élén találjuk aztán MUNDO-t is, aki Atillának fia, a gepidák királyának lányától születve.
A megnevezett munka (DÁNY 30.old.) így írja le ennek a dinasztiának a történetét: Busan és Mundo után ugyanis a Szkítia vidéki Hunok uralkodói között szerepel 534 körül egy testvérpár, görög írás szerint: GORDASZ és MAUGERISZ. Ez utóbbiról a kutatás már megállapította, hogy eredeti neve ha a görögösítõ képzést elhagyjuk: Mauger, MAGER, illetve MOGER.
MOGER király tehát történelmi személy volt, és együttesen szerepel fivérével, mint a Magyar krónika csodaszarvas mondájának Magorja... Atilla fia Irniknek ez a MOGER nevû ivadéka egy késõbb kiterebélyesedõ nemzetség, majd törzs õse lett, és ezt a törzset az õ nevérõl, MOGER-nek nevezték. A törzs talán nem volt más, mint a késõbbi fejedelmi törzs: ÁLMOS TÖRZSE.

https://www.youtube.com/watch?v=jF7OwghB5Mc  

https://www.youtube.com/watch?v=xITSqKw7TZ4  

https://www.youtube.com/watch?v=IwwOXB6oDqo  

https://www.youtube.com/watch?v=2Vf48D5ONa4  

https://www.youtube.com/watch?v=VIm4hW5nY8E  

https://www.youtube.com/watch?v=3l3AZdLvFp8  

https://www.youtube.com/watch?v=UreM1EgP2Gc  

https://www.youtube.com/watch?v=o_AobwszJyY  

https://www.youtube.com/watch?v=AVu7qDuwtQ4  

https://www.youtube.com/watch?v=b2VKmlXptVw  

https://www.youtube.com/watch?v=X6KFq6M8gV4  

https://www.youtube.com/watch?v=P7gdPh8BCKo  

https://www.youtube.com/watch?v=ZEipMdzTHgc  

https://www.youtube.com/watch?v=QZ7xIZsvCd0     

https://www.youtube.com/watch?v=6m0XZkZNURs  

https://www.youtube.com/watch?v=2SFl1UnWGlA  

https://www.youtube.com/watch?v=qSJRsFsVnjk  

https://www.youtube.com/watch?v=ZO3hgQEnrFE  

https://www.youtube.com/watch?v=x20IrxiMsy8  

https://www.youtube.com/watch?v=QuRhwM1Id1I  

https://www.youtube.com/watch?v=cGY_gEpNNcU 

https://www.youtube.com/watch?v=8incXKJC-no  

https://www.youtube.com/watch?v=Fx1RPPvdZJ4#t=8.96 

https://www.youtube.com/watch?v=kNt9hErNR78  

https://www.youtube.com/watch?v=bsF2sHRsy8s  

https://www.youtube.com/watch?v=Q6h-vfwdVek

Hozzászólások

Még nem küldtek hozzászólást

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztrált tagok értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztrálj.

Még nem értékelték
Generálási idő: 0.16 másodperc
990,975 egyedi látogató