Hunok Nagy Szövetsége

Navigáció

Felhasználók

-> Online vendégek: 7

-> Online tagok: 0

-> Regisztráltak: 323
-> Legújabb tag: ScottIdock

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Eltûnt Magyarország hatvan tonna aranya...!

HírekMagyarország sem létezik már csak nevében, volt arany, nincs arany...!
Ma már nyilván valóvá vált, az álltatuk oly gyakran használt terrorista kifejezés, az bizony
rájuk értendõ!
Hol van most a nemzet aranya?

Egy mai (tegnapi-B-R) híresztelés szerint az MNB túladott a magyar aranytartalékon. A Nemzeti Bank cáfolt, mondván, csak másik sorba került a jegybanki mérlegben. De mi is az a magyar aranytartalék? És mi történt most vele? Utánajártunk és kiderült: nincs is saját birtokunkban aranyunk, csak aranykövetelésünk van – amit nem eladtunk, hanem csak kikölcsönöztünk. A lapunk által megkérdezett szakértõ szerint jól jártunk ezzel.


Magyarország aranytartaléka nagyjából három tonnát tesz ki, mintegy 110 millió euró értékben, ez pedig nem valami nagy mennyiség, fõleg nem a 25 milliárd euró értékû összes devizatartalékhoz mérve.

És a nemzet aranyát sem úgy kell elképzelni, hogy a jegybank budapesti alagsorában három tonna aranyrúd pihen! Ez az aranymennyiség ugyanis – a Mandiner által megkérdezett szakértõ szerint – egy ún. allokálatlan (unallocated) számlán volt, amely valójában nem aranytulajdont jelent, hanem csak egy aranyra vonatkozó követelést, amelyet elméletben beválthatunk, ha szeretnénk.

A lapunk által megkérdezett, az aranypiacot ismerõ szakértõ szerint ennek a számlának az aranyfedezete nem Budapesten, hanem – minden bizonnyal – az aranykereskedés központjában, valahol Londonban hever. Bár szakértõnk szerint egyre inkább kifogy London az aranyból, így még az sem biztos, hogy a fedezet megvan egyáltalán.

Az tehát világos, hogy Magyarországnak nincs is fizikai értelemben, saját birtokában aranytartaléka, amit eladhatna, csupán aranyra vonatkozó követelése.

Ám az sem állja meg a helyét, hogy a jegybank eladta volna ezt. Sokkal inkább lízingelte!

Itt ugyanis egy speciális kölcsönügyletrõl – egy ún. swaprõl – van szó, a jegybank egy piaci pénzszerzési manõverérõl. A swap technikailag egyfajta kölcsönös kölcsönt jelent. Az egyik fél aranyban ad kölcsönt a másiknak, a másik fél pedig dollárban az egyiknek. A lízing értelmében az egyik fél eladja most az aranyát, de megegyezik abban a másikkal, hogy a jövõben meghatározott áron visszaveszi.

Pénzt csinál a Nemzeti Bank

Megkérdezett szakértõnk szerint az arany kamata hagyományosan alacsonyabb volt, mint a dolláré, ez azonban a jelenlegi alacsony dollár kamatkörnyezet mellett megváltozott; ezért elképzelhetõ, hogy a jegybank akár olcsóbban veszi vissza az aranyat, mint amennyiért eladta. A jegybank részérõl az ügylet elõnye, hogy olcsóbban jut dollár-finanszírozáshoz ahhoz képest, mintha nem vonna be aranykölcsönt az ügyletbe.

A leginkább elképzelhetõ forgatókönyv szerint az ügyletet nem a Nemzeti Bank kezdeményezte, hanem valamelyik londoni bank – állítja a szakértõ. London ugyanis kezd kifogyni a fizikai aranytartalékból, mert egyre több ország és magánszemély hajtja be rajta az aranykövetelését.

Azzal, hogy kölcsönvették Magyarország aranyköveteléseit egy évre, egy évig biztosan nem kell aranyrudakat szállítaniuk hazánkba. Így valahol ez egy kölcsönösen elõnyös ügyletnek számít, hiszen mi a kamatfeltételekkel pénzt nyerünk rajta, London pedig idõt.

Kell aranytartalék vagy sem?

Tehát amellett, hogy az ügyet nem kell túllihegni, hiszen kis mennyiségû aranytartalékról van szó, alighanem megvan a magyarázata annak, miért döntött így az MNB.

Az már más kérdés – inkább spekuláció kérdése –, szükségünk van-e több aranyra vagy inkább adjunk túl rajta, lehetõleg jó drágán?

Ez ugyanis attól függ, hogy mi lesz az arany jövõje a világgazdaságban. A válság óta többek közt Kína, Oroszország, és Törökország növelik a fizikai aranytartalékukat, így ha tippelni kellene, azt mondanánk, lesz jövõje. Ugyanakkor Bretton Woods aranyalapú rendszere aligha jön már vissza.

Ha valakit aggaszt az aranyfedezeti rendszer jövõje, vagy a jegybank aranytartalékának alacsony mértéke, természetesen magánszemélyként nyugodtan akár most is bevásárolhat aranyból, fõleg, hogy annak ára viszonylag alacsony – ajánlja végül a szakértõnk.
(mandiner)

Bal-Rad komm: “…az ügyet nem kell túllihegni, hiszen kis mennyiségû aranytartalékról van szó, alighanem megvan a magyarázata annak, miért döntött így az MNB…”

-Tehát! Ha jól értjük a dolog lényegét, bízzuk a lényeget Mekkmesterre! Meg Döbrögire! Meg minden rablóhordákra. Mert õk tudják, hogy mit-miért csinálnak!

Úgyhogy nyugodjunk már le! Izgulunk itt a három tonnácska AMÚGY IS CSAK PAPÍRON LÉTEZÕ aranyunk (?) miatt!

A rendszerváltáskori VALÓDI 60 TONNÁS KÉSZLET MIATT NEM izgultunk! Abból elsuvadt 57 tonna! Ha amiatt nem hõbörögtünk, akkor ne cirkuszoljunk emiatt a három tonna NEM IS LÉTEZÕ mennyiség miatt! Nézze meg az ember!

Majd Mekkmester ebbõl csinál pénzt! Ebbõl a három tonna nem létezõ aranyból. Nagy alkimista õ! Bízzunk benne, bízzunk bennük! Nálunk az alkímia FORDÍTVA mûködik. Ráadásul bizonyíthatóan sikeresebben, mint az eredeti törekvés! Az alkimisták még a papírból is aranyat akartak csinálni! Nem sikerült! Bezzeg a MI ALKIMISTÁINK! Íme bebizonyították: ÕK ARANYBÓL TUDNAK PAPÍRT CSINÁLNI! Ez ám a tudomány!

Meg különben is! Szõrén-szálán eltûnt az ország vagyona is! (Aranyban számolva a fene tudja mennyit érhetett. Ezer tonnát? Kétezret? Persze azzal a MEGLÉVÕ-VALÓDI-aranykészlettel együtt értendõ az érték!)

Azért se zúgolódtunk! Most meg három tonna miatt idegeskedünk! Ami valójában nincs is! Csak papíron!

Akárcsak az országunk!








Hozzászólások

Még nem küldtek hozzászólást

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztrált tagok értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztrálj.

Még nem értékelték
Generálási idő: 1.39 másodperc
2,139,985 egyedi látogató