Hunok Nagy Szövetsége

Navigáció

Felhasználók

-> Online vendégek: 1

-> Online tagok: 0

-> Regisztráltak: 318
-> Legújabb tag: MichaelNeurn

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

A Pilis titka...

Hírek
Born Gergely
A Pilis csodálatos titka


Miközben a Dalai Láma a magyarországi látogatásakor elsõként az általa a világ legfontosabb és legcsodálatosabb helyének, a Föld szív-csakrájának nevezett Pilis-hegységbe siet, India nagykövet asszonya pedig rendszeresen a Dobogókõhöz látogat „feltöltekezni”, a Szent Hegységtõl mindössze fél órányi autóútra lévõ Budapesten, és általában Magyarországon, az emberek többségének még mindig nincs fogalma arról, hogy milyen értékes helyre született.



Az õsi, romlatlan vallások követõi szerint ugyanis a Föld szíve a Kárpát medencében, s azon belül is a Pilis-hegységben dobog. Õseink nem véletlenül adták a terület középpontjában lévõ csúcsnak a Dobogókõ nevet. A Pilis-vidéke, a körülölelõ Duna segítségével, egykor maga is egy tökéletes szív alakot öltött, mint ahogy az is tény, hogy a hegység csúcsai az égbolt fõ csillagainak megfelelõen helyezkednek el. Mindezek ellenõrzéséhez elég rátekinteni a térképre, vagy végigbarangolni a vidéket. A régi, elpusztított világ azonban kéretlenül is kezd újra feltámadni, elõbukkanni a föld mélyérõl. Évrõl évre több ezren, egyre többen gyûlnek össze feltöltõdni a Pilis hegyei közé, ahol újra templomot állítanak maguknak az emberek.

Mirõl beszél a Pilis?

Talán egyetlen szent helyünkkel kapcsolatban sem merült fel annyi kérdés, ellentmondás, talány és épp ezért nem foglalkozott vele annyi kutató sem, mint épp a Pilissel. A jelentõségét, szakralitását és rejtélyét taglaló irodalom ma már igen számottevõ, ezért az alábbiakban a kérdés legfontosabb csomópontjait és az eddigi legfõbb kutatási eredményeket foglaljuk össze, kiegészítve ezeket saját méréseink eredményeivel. A Pilisnek már az elnevezése is igen „beszédes”! Éppúgy ott bujkál e névben a PóLuS–jelleg, az õsi szerelemvallásunkra utaló PáRoS mûködés vagy a fejtetõ és a kenyér szélének(!) régi magyar PiLiS elnevezése, mint az itt található szent helyeket õrzõ és mûködtetõ PáLoSoké. Ha pedig a történetiség vonalán indulunk e név nyomába, gyorsan a messzi õsmúltban találjuk magunkat. Több forrás szinte egybehangzóan arról tudósít, hogy e név a jászokhoz köthetõ. Még izgalmasabb azonban az, hogy miként? A források szerint a jászok a jón nemzet egyik ága voltak, az ógörög megnevezés alapján pelazg fajták. A régi oklevelekben „jazig”, „jason” névalakban szerepelnek, míg az egyiptomiak „Palesta” néven említik õket, bizonyára Peles-Palos-Pilis királyukról! A Palesztína (filiszteusok) név is tõlük eredeztethetõ. /A XIV-XV. századi okleveleink az Aba nemzetséghez tartozókat hol jászoknak, hol kunoknak, hol pedig filiszteusoknak nevezik!/ A görög hagyományban Palos (testvérével Napossal) a Héraklésztõl (=Magóg) származó Szkûtész(!) fia. E név másik változata lehet az ugyancsak a görög hagyományban elõforduló Péleus király, Akhilleusz apja, kinek lakhelye a Pélion-hegység, amelyrõl nyugodtan állíthatjuk, hogy az ókori görög világ Pilise, minthogy méréseink szerint valóban együtt pulzál a Pilissel!

A hegység elõterében jelentõs számú kurgán található és errõl a területrõl került elõ a Dimini- és Szeszkló-kultúra leletanyaga, amelyet Sir Gordon Childe a Kárpát-medencébõl a Földközi-tenger irányába kisugárzó mûveltség emlékének tart (Bodrogkeresztúri, Vatyai, Bükki kultúra), s melynek további állomása Trója! És ha már Trójánál tartunk (a trójai mondakör kiindulópontja egyébként épp Péleusz lakodalma!), idézzük meg Paris királyfit, akirõl a hagyomány azt tartja, hogy Trója bukása után vesztes népével a Duna mellé vándorolt és itt egy várost alapított Sicambria néven. Itt laktak közel 4oo esztendeig, azután egy részük a Secuana (=Szajna) vidékére ment és ott alapított hazát. Sicambria, mint ismeretes, késõbb Atilla városa!

A Pilisben található mai földrajzi nevek közül a Szikáros és a Szikárosi-rét mutat ebbe az irányba, míg a Szajna régi Secuana neve a székelyek felé!

A jászok egy másik királya, akinek neve Jámon, Jámen vagy Jemen, illetve egyszerûbb névalakban Jám vagy Jón, Athén uralkodója lett és nagy birodalmat alapított. A jón gyarmatosítás idején az egyik király Jászó-Jázon népének egy részével benyomult a Fekete-tenger terébe (Argonauták története!). Itt Szarma fejedelem egykori birodalmába kerültek, s a Szarma-ta (=Szarma-féle) melléknevet kapták.

Visszatérve a Pilis, mint szent hely kérdéséhez, kezdjük az e szempontból talán legfontosabb sajátosságával: mint ahogy a Kárpát-medence, úgy a Pilis is a világ kicsiben. Már legalábbis ami a világban megnyilvánuló vallásalakulatokat és a hozzájuk kötõdõ szent helyeket illeti, de hisz épp ezekrõl szóltunk eddig is. Persze ez csak akkor okozhat igazán meglepetést, ha nem tudjuk, hogy a világ mûködésének épp ez a szervesség az egyik legfontosabb sajátossága, amely a Kárpát-medence és a magyarság esetén különösen hangsúlyos jelentõségû (ne feledjük, itt a mag képviseletérõl van szó!).Vegyük tehát sorba a szóba jövõ vallásalakulatokat és a nekik megfelelõ, méréseinkkel is hitelesített szent helyeket Pap Gábor: Pilis-szindróma címû tanulmánya nyomán:

Táltosok Pilisszentlélek (kétpólusú mûködés) Vöröskõ

Az ide tartozó szent helyek erõdítmény-jellegûek, de természetes úton, hegyi erõdítményekkel.

Szeredások Klastromkert (kétpólusú mûködés) Tüskéshegy

Az ide tartozó szent helyek erõdítmény-jellegûek, mocsarakkal körbevéve.

Buddhizmus - Manicheizmus Dobogókõ – Három Forrás (háromszor két pólus) Holdvilág-árok – Bölcsõ-hegy

Pilismarót - Hábod – Malomvölgy
Az ide tartozó szent helyek erõdgyûrûk.

Hinduizmus Tornyos-hegy /egy szentély-egy vár rendszer/ (hárompólusú mûködés) Prédikálószék /szárnyalakzatokban sorakoznak a védelmi építmények/
Fehér Szirtek /erõdgyûrûk/

Hasonlóan, ahogy a Kárpát-medence esetén tettük, érdemes térképünkre felülrõl ránézve a formai analógiákat is számba venni. Az így elénk táruló látvány kettõs természetû: beazonosíthatjuk szívként (a szív tetejénél található a Szent Mihály-hegy beszögellése a Duna kanyarulatával), mintegy formailag is megerõsítve a szívcsakra mûködését, és beazonosíthatjuk egy hatalmas madárként, vagy még inkább kakasként (ekkor a fejét és a nyakát Esztergom és környéke rajzolja ki a Dömös feletti kanyarulattal, farktollazata a szentendrei Duna-szakasz, lábai Pilisborosjenõ, Piliscsaba és Pilisvörösvár irányában találhatók; Dobogókõ környékén pedig megtalálhatjuk a Kakas-hegyet és messzebb a Madár-hegyet!).A madár és a kakas az égbolton egyaránt a Halak téridõ-tartományának keleti jelzõállata. A Halak pedig egyaránt jelzi a Krisztus földi életével kezdõdõ világkorszakot és élete példázatának legbensõ lényegét: a szeretet általi teljes önfeláldozást. Ennek a szeretet-szerelemnek bolygói képviselõje viszont a Vénusz, amit a szumír hagyományban Istar istennõ képviselõjeként azonosítottak. Vénusz-Istar viszont épp a Halakban van erõben, ezzel segítve az elõbb említett önfeláldozást. A Duna folyó korábbi neve azonban éppen Ister volt. Az Ister szónak az Astur hangalaki megfelelõje viszont õsmitoszi Turul madarunkat idézi meg krónikáink tanúbizonysága szerint (Astur-féle madár).

A Pilis bemutatását az égbolt egy másik tartományából folytatjuk, hiszen a Turul a csillagképek téri rendszerében a Sas csillagképpel azonosítható a Nyilas és a Skorpió csillagképek felett, a Tejút folyamában, melynek épp itt szétágazó-kanyarodó formáját a Duna épp Esztergom után idézi meg.

E város nevét többen is Ister istennõhöz vezetik vissza (Ister-gam jelentése Ister-kapu vagy Ister- könyök és ha felidézzük magunk elõtt az istennõ babiloni oroszlános kapuját, akkor az esztergomi oroszlános kápolna is tágabb megvilágításba kerülhet e megfelelés okán…). Az Ister névnek van még egy fontos hangalaki megfelelõje, ami ráadásul szorosan kapcsolódik az oroszlán szumír csillagmítoszi értelmezéséhez: ez az ostor! Az ostor pedig a magyar hagyomány vonalán Atillához vezet! Ezzel viszont a kozmikus lét mindkét PóLusSát sikerült megidéznünk: a Nyilas-Ikrek (Tejút)-tengely jelenlétével a teremtõ, férfi természetû, a Szûz-Halak (halál)-tengely jelenlétével (a Szûz-minõséget a „m áriaság” erõteljes jelenléte képviseli /Márianosztra/) a befogadó, nõi természetû oldalt, a szerelemvallásból fakadó PáRoS mûködésnek(Ikrek) megfelelõen. Ha a párosságot õstörténetünk keretei között bontjuk ki, akkor mindenek elõtt Hunorra és Magorra kell gondolnunk. Rajtuk keresztül pedig Nimrud õsatyánk idézõdik meg. Ha most megint az égre tekintünk, akkor a Tejútnak épp az ellentétes végénél állunk mint az elõbb, az Orion csillagképnél, hiszen mint láthattuk, Nimrudnak ez az alakzat felel meg. Õ viszont, mint a föld elsõ királya, minden királyságnak, de egyúttal önálló nemzeti létünknek is a forrása! Talán ez (is) az oka annak, hogy az egész Pilis az õ égi befolyása alatt áll! Égi csillagpontjai épp úgy helyezkednek el a Tejút égi folyamához képest, mint e pontok földi megfelelõi a Dunához képest (hasonlóan a gízai piramis-rendszerhez).

Mint ismeretes, ott a fáraó beavatása zajlott az örök test misztériumába. A pálosok szellemi õsüknek azt a Thébai Szent Pált tekintik, aki a hagyomány szerint épp e misztériumot fedezte fel újra remetesége ideje alatt! Mint már láthattuk, Nimrud égi alakja is ezt a megvalósulási fokozatot képviselte. Különösen a csillagkép övét alkotó három(!)csillag játszott ebben jelentõs szerepet. Õket a Pilisben, mint már láttuk, a Rám-hegy, a Szakó-hegy és az Árpád-vára képviseli egy csodálatos õsvallási szellemi vonulatot megrajzolva neveik által. Ennek az állapotnak a magyar hagyományban „fehér” a jelzõje, s mint sok kutató rámutat, Fehérvárt, a Turul nemzetség királyainak koronázási székhelyét is valahol itt kell keresnünk. Azt is tudhatjuk krónikáinkból, hogy nem csak egy nyilvános koronázás (és temetés) zajlott, hanem egy rejteki is, melynek színhelye a Képes Krónika képeinek tanúbizonysága szerint (ahogy erre Szántai Lajos felhívja figyelmünket): kõdobogó. Ez pedig amellett, hogy egy bizonyos vallási alakulatot sejtet, amelynek oldalágát a vallástörténet a manicheizmus név alatt tartja számon, jól rímel Dobogókõ nevére…E beavatás eszközlõje pedig maga a Szent Korona, mely mint láthattuk, egylényegû a Kárpát-medencei Magyar Hazával. Ebbõl az egylényegûségbõl következik a mûködés analógiája, melynek alapján a földi (és ezen belül a pilisi), hangsúlyozottan a magyar üdvtörténeti szerep szempontjából legjelentõsebb szakrális csomópontoknak a Szent Korona zománcképei felelnek meg. Ezek a megfelelések az eddigi vizsgálatok alapján a következõk /Pap G. közlése nyomán/:

Felsõ Pantokrátor-kép Vénusz-vonatkozása: Velemér Hold-vonatkozása: Mexikó (a 20. szélességi és a 100. hosszúsági fok metszéspontjában, Mexikóvárostól északnyugatra)

Homlokközépi Pantokrátor-kép Jupiter- vonatkozása: Dobogókõ Hold-vonatkozása: Dzsungária

Szûz Mária-kép Vénusz-vonatkozása: Pilis-hegy (Hoffman-kunyhó) Hold-vonatkozása: Tarim-medence, Turfán

Buda-kép bolygóminõség szempontjából közömbös részletének földrajzi megfelelõje: a Kórógy-ér „nyuszifüle”, a csúcsán Szentes városával

Atilla-kép „standardjának” földrajzi megfelelése: hajdani Etellaka-puszta (Debrecen és Balmazújváros között)„standardjának” rúdja földrajzi megfelelõje: Karcag
Damján-kép Hold-vonatkozása: Úrkút és környéka (Kab-hegy)

Kozma-kép Nap-vonatkozása: Kolon-tó, tágabban a Kiskunmajsa-Kecel-Kunszentmiklós-Nagykõrös-Kecskemét-Bugac-Kiskunmajsa „téglány”

Az oromzati két kép közül mindkettõnek van többféle földrajzi megfelelése.
Szent Koronánkhoz kapcsolódóan még egy lényeges földrajzi megfelelésre szeretném felhívni a figyelmet: a Piliscsaba feletti Nagy-Kopasz-hegytõl indul egy olyan különleges, leginkább a csillagösvényekre hasonlító energia-vonulat, mely a Pilis-hegyen át Dobogókõt veszi célba. Itt kétfelé ágazva egyik ága Pilisszentlélekre tart, hogy a szentléleki medencében kiöblösödve lezáródjon, míg másik ága a szentkereszti medence felsõ részét érintve a Tornyos-hegy elõtt öblösödik és záródik le. Az eredeti vonulat folytatása pedig a Három Forrás, a Rám-hegy-Rám-szakadék-Árpádvár hármas, majd Dömös érintésével „átkel” a Dunán, hogy a Szent Mihály-hegy közvetítésével a Csóványosra fusson fel lezáródni. Ez arra figyelmeztet, hogy a Pilis csak a Börzsönnyel együtt vizsgálható igazán eredményesen, minthogy egyetlen rendszert alkotnak, amelyben a Szent Mihály-hegynek kulcsszerepe van. (Talán a Pilis az õ közvetítésével kapja a „betáplálást” a Börzsöny irányából). Amit pediglen így kirajzol vonulatunk, „kísértetiesen” hasonlít arra a keresztre, mely a Szent Korona tetején látható és amelyrõl tudható, hogy a Szent Korona mûködésében egyfajta „indítókulcs” szerepét tölti be. Arra a keresztre, melyrõl már megemlítettük, hogy a koronázáskor épp a király „pilise”, azaz fejtetõje fölé került és arra a Szentkeresztre, melynek „megtalálására”, mint üdvtörténeti programra építették rá rendjüket a pilisi Pálosok….










Szeretettel küldöm minden igaz magyarnak!

Hazánkért, nemzetünkért

Örök nagyhatalom mindenség temploma,
Ki rügyet bontogatsz a leveletlen ágra.
Ki beszórod az eget ragyogó csillagokkal,
Erdõt üdvözítesz nótázó madárral,
Bájoló színt csókolsz a föld virágába,
Vizet fakasztasz sziklabérc falába,
Kinek a megváltás pillanat lehelet,
Te tudod a kezdést és látod a végzetet.
Ismered megrabolt koldus nemzetünket,
Mennyire civódik, mégse akar egyet.
Széthúzás, gyûlölet kel ki rajta,
Ezt a gazt irtani már alig akarja.
Elveszünk Istenünk, könyörülj meg rajta,
Összetartó lelket lehelj a magyarba.
Lelkesedõ tüze ne csak pislákoljon,
Elveszett hazánkért magasra lángoljon.
Add vissza vérünkért koszorús földünket,
Áldásod kincsével szeretve szenteld meg!

Áldás, Áldás, Áldás!

Õsi Hun Magyar Himnusz:
"Országok országa, törvénytudás népe,
Napkelet s nyugat közt a világnak fénye,
Nagy a Te nemzeted, nagy a te végzeted,
Oly messze magasztos, hogy fel sem érheted.
Mint a magas menny s ég, szíved mérhetetlen,
Életed gyökere szent és sérthetetlen,
Hegyek, árnyas erdõk, hõs föld büszke népe,
Ez a Te végzeted õsi öröksége!
Erõs, gazdag vár vagy, de az örök törvényt,
Amit Isten Rád rótt, vállalnod kell önként,
Hogy beteljesüljön gyõzedelmes végzeted:
Az Úr oltára Te vagy, emeld fel a fejed!"

"Pusztító rengés tör fel a mélybõl,
Ébred a népünk mély sötét éjbõl!
Üstökén ragadja meg a sátánt,
Hevenyészett szitáján ma már átlát."
Áldás, áldás, áldás!

Vörösmarty Mihály: Szózat

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, ó magyar;
Bölcsõd az s majdan sírod is,
mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hõs
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! Itten hordozák
Véres zászlóidat
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszu harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
„Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!”

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hû kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erõ
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jõni kell, még jõni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jõni fog, ha jõni kell,
A nagyszerû halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sûlyed el,
Népek veszik körûl,
S az ember millióinak
Szemében gyászköny ûl.

Légy híve rendületlenûl
Hazádnak, oh magyar;
Ez éltetõd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Áldás, áldás, áldás!









http://www.napturul.hu/letoltesek/csicsaky_mu.pdf

Hozzászólások

Még nem küldtek hozzászólást

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztrált tagok értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztrálj.

Még nem értékelték
Generálási idő: 4.01 másodperc
1,631,271 egyedi látogató