Hunok Nagy Szövetsége

Navigáció

Felhasználók

-> Online vendégek: 2

-> Online tagok: 0

-> Regisztráltak: 36
-> Legújabb tag: Stewarttraut

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Melánia magyar származása...

Hírek
Melania Trump vagy Melania Knauss (Novo mesto, 1970. április 26.) szlovén–amerikai modell, a megválasztott Donald Trump amerikai elnök harmadik felesége. Apja sofőr, anyja pedig ruhagyári tervező volt. Már tizenévesen felkeltette a fotósok érdeklődését, de igazán 1992-ben figyeltek fel rá, amikor a Jana női magazin Ljubljanában megrendezte a Look of the Year szépségversenyt,
ahol a második helyezést érte el. Melania építészmérnöki tanulmányait félbehagyva Párizsban és Milánóban kezdett modellkarrierbe. 1996-ban, Paolo Zampolli modellügynöksége révén költözött át New Yorkba, ahol a főnöke két évvel később a divathéten elküldte a híres Kit Kat Clubban rendezett partira.
Itt találkozott a második feleségétől nemrég elvált Donald Trumppal. Rövid idő múlva már egy pár voltak, és bár 2000-ben – amikor Trump azt tervezte, hogy megszerzi a Reform Párt elnökjelöltségét szakítottak, kevéssel később kibékültek, s az ingatlanmágnás 2004-ben megkérte Melania kezét. Az
esküvőt egy év múlva Trump floridai birtokán tartották. Mikor először tudatosult bennünk, hogy Trump felesége a szlovén Melania, akkor az előző kutatásainkalapján felmerült – mert a szlovének,
vagyis az eredetükben a vendek, bizonyos közös származási történetet mutatnak a magyar nemzetével – a rokoni lehetőség. Felvetődött ezáltal, hogy a First lady bizony egykor az 1-2 ezer évvel ezelőtt élt ősei által, a mai magyar nemzet egy rokoni leszármazottja lehet. Sajnos névre szólóan a Melania
Knauss esetében nincs módunk bizonyítani a cikk állításait, csak a szlovének törzsfejlődésének alapján lehet való-színűsíteni az eset hitelességét. Lássuk tehát, Melania magyar eredetének hipotézisét.
A szlovének, vagyis az eredetükben a vendek, úgymint a vengerszkiben, másként a vének (szlo-vén): értsük a vén Napisten népei, egykor a hunokhoz tartozó nemzetségek voltak. Ők a hun vendek, a Kárpát-medence nyugati oldalának voltak a honvédői. Másként az Alpok keleti oldalán a rómaiak elleni,
vagyis az Atilla király legmegbízhatóbb határvédő törzseit jelentették egykoron.A vendek ott helyben, majd a frankok általi legyőzetésük után szlávosodnak el szlovénekké. Mára köztudott, hogy a hunok meg a magyarok (Hungária = hunmagyarok) testvérnépek,így Melania egykor az 1-2 ezer évvel ezelőtt élt ősei folytatásaként, a mai magyar nemzet egy rokoni leszármazottja lehet. Még a lány családi neve
is teljesen magyar eredetű szó: Knauss = Kánai-ős-s(zent), a hajlító nyelvek szóeleji mássalhangzó torlódása okán, a kánaáni hunmagyarok közül (Úr Jé

zus népéből!) az Európába vándorolt nemzetségeik egy családjának leszármazottja. De erről a tényről sajnos már ők sem sokat tudhatnak. Szlovénia nemzeti színei a piros, a kék és a fehér vízszintes sávokonegy kék-fehér-sárga színezésű hármashalom címerkombináció. Ezzel az országgal áttértünk a délszláv államcsoporthoz. Szlovénia eredettörténetét a hatályos történelemtudomány szerint homály fedi. A valóság pedig az, hogy valamilyen hatalmi körök kívánják csak homályban tartani. A történelmi
források minden fontos elemét ismeri a történetírás. Csak röviden! Az idő-számítás kezdete körüli időszakban az Északi-Kárpátok felől betörő germán és szláv törzseket Róma segítségével meg-
állítják a medence őslakói. A katonailag megvert szlávokat a Duna alsó felére Moesia és Koszovó tájékára áttelepí- tik. A nyomukban érkezőket pedig a Kárpátokon kívül tartják. A 3-4. századi
újabb germán és szarmata behatolási kísérleteket még a római seregekkel állítják meg, de az ötödik század eleji betelepüléseket már a hun hadmozdulatok törik meg. A későbbi szlávvá válótörzsek egy részét Nyugat-Európa felé nyomják, akik végül a cseh nemzet ré-szeivé válnak. Azok a szarmaták, akik az Északi-Kárpátokon kívül megmaradtak, később lengyelekké, ruszinokká, ruté-nekké lesznek. Míg esetünkben az Alsó-Ausztriát és a Keleti-Alpokat is belakó, a szakirodalomban – mint később látni
fogjuk, tévesen – a szlovének őseinek tartott venétek, szintén a délszláv katonai nyomás hatására a 6. században költöznek a ma is ismert lakóterületeikre. Az 580. évtől megtalálhatóak a Mura völgyében, lényegében a Ljubjanaimedencében és a körzetében. Az eddigiek olvasásával mindanynyian
kicsit szakértővé válva, az első benyomásunk szerint a venétek népéből a Venetia tartomány (Wenden, venedák, karantánok, Caesar idejében helvétek) névképzésének szláv eredetét kell vizsgálatunk
tárgyává tenni. Igen, ugyanis a venétek fogalmában semmi nyomát sem fedezhetjük fel a szláv nyelvhagyománynak. Ha az úrnyelv etimológiája szerint elemezzük a fogalmát, akkor: ven = uén, vén, öregisten + é = égi anya + t = teremtő, egybeolvasva fordított szórendben: venét =égiősanyanapistenfia-népe, egy jellegzetes úrnyelvi jelentését kapjuk eredményül. Ha az előzőekben már feltárt ven = uen hangtanát elemezzük, akkor az uen = úr-égi-nap, Ősmama fia, egészen a
napisten-hona jelentésig mehetünk el. Mindebből az következik, ha a venétek lennének a szlovének ősei, akkor ők a 6. század körül még az úrnépek egy törzsi elkülönülését alkották, akik a következő évszázadokban váltak egy szláv hatalom nyomására szlovénné.

A venét, vagyis a vén és öreg fogalmak használata a vörös hunmagyarok népeinél volt gyakorlatos. Ők lehettek az 5. században a hun államhatalom nyugati határvédő törzsei, mégpedig akikről a magyar Örség nyugati tájegységekapta az elnevezését. Az Örség, az öreg és a vén szavak azonos nyelvi
képzése nem kérdőjelezhető meg, már abból a szempontból sem, hogy a közelmúltig az őrködés az öregek feladata, átvitt értelemben a megbízható öreg, régi vagy ősi törzsek feladata volt. A venétek nagy része a hun államszövetség bukása után ott maradtak, ahová a katonai követelmények miatt letelepültek, Ljubljana körzetében. A fővárosuk névképzése pontosan fedi a népnév eredeténél leírtakat. Etimológiája: L = Él + j = jó (jaó) + u = úr + bl = bel, (Béla) termékenységi istennév
+ j = jó + ana = napisten lakhelye, mint a napfiát szülő ősanyának felszentel városa; összeolvasva szabad fordításban: Ljubljana = Él-jó-bel-teremtők-jó- szülőanyjának-városa. Megjegyezve, a városnév eredetének semmi köze a szláv nyelvhez. Ha mégis, azt csak a szlovén anyanyelven ugyanígy elvé-
gezhető, az értelmes szótagú etimoló- giai felbonthatósága bizonyíthatná be. Ugyanúgy a térség más területnevei, például a karantánok, Celje, Isztria, Mura-folyó, Karavankák-hegysége mind úrnyelvű (kara = körország) képződését mutatja. E felsorolásból csak két földrajzi fogalom elemzésére térünk ki. Elsőként a Mura folyó ősi neve a Maura eredetére térve ki, felismerve benne a kelta (kánaáni) mauri nép térségformáló jelenlétét. Ezek alapján a Muraköz tájegysége is a vörös mauri nép egykori államalkotó szerepére mutat. A kelta és hun törzsek maradványai jelentős behatással

voltak a szlovén nemzet kialakulására. Másodszor az Isztria-félsziget néveredetét elemezzük, mégpedig egy nagy nép, a trákok Kr.e. I. évezredi uralma emlékeként. A trák = teremtő-napország népe, vagyis az ősi úrnépek egyik legalább ezer évig fennálló Thrákia = Teremtő-napországa. A trák
kultúra a Fekete-tengertől egészen Isztriáig tartott. Végig a Kárpát-medence déli oldalán, ott, ahol később a délszláv államok jelentek meg. Még Ausztria elnevezése is a trák hatalomra vetíthető
vissza: aus (ausz) = ki + tria = trákia; egybeolvasva: Ausztria = Trákián-kívüliterület. Még a 3. században is, pontosan a jelenlegi szlovén területeken egy Tauriscus hatalom létezett, mely nemzetisége azonos a trák néppel. Újabb megjegyzéssel, vállalkozó történészeknekkomoly kutatási témája lehetne a trák kultúra kiteljesedésének vizsgálata, a Kis-Ázsia déli részén Kr.e. 10. század
körül virágzó Taurus tartomány a bika = Tauró őskultúrájával összefüggésben. Maga a karantánok fogalma is a trákoktól ered, mert Körország képzésű ősmagyar fogalom. Ugyanígy a belőle
képzett krajna (kraina) sem szláv eredetű szó, hanem az égi-anya-körországa kifejezéssel azonosítható fogalom. A délszlávok e tartomány jelentésű kedvelt kifejezése is az ősi úrnyelvből történő átvétel, mely időközben vált szláv jövevényszóvá. A trákok hatalma lényegében a Római Birodalom eredményeképpen gyengül meg az időszámításunk kezdete előtti évszá- zadokban, hogy a helyüket új hatalmi képződések vegyék át. Többek között a Dinári-hegység mentén Illyricum pro

vincia hatalma épül fel az időszámítás kezdete előtti században, mellettük a szigeteken ésatengerparton pedig rövidesen Dalmáciáé. A trák hatalom azért fontos, mert ők a fehér magyarok turáni népi ágából erednek. A turulmadár nemzeti szimbólumukról lehet az eredetüket rendszerbe
foglalni. A trák hatalom elpusztításában a rómaiak után, a keletről betörő szláv népek voltak döntő hatással. A szlávvá váló alánok jelentős tömegei hatoltak be az Al-Duna medencéje
mentén, eljutva egészen az Isztriaifélszigetig. Mindenhol letelepedve az úrnépek megmaradt nemzetrészei mellé. Nyomukban benyomulnak a szintén szlávvá váló bolgárok, maguk előtt tolva az alánokat. Az alánok keveredve a trákokkal beköltöztek a venétek mellé, hogy a három néptörzs sajátos
keveredésével létrehozzanak egy új nemzetet, mely csak a 18. század körül a nacionalista mozgalmak hatására válik végleg szlovénné, hogy 1991-ben a függetlenné váló Szlovénia államát megalkothassák.
Szlovénia nemzeti színei is pontosan leképezik az eredettörténet során felvázoltakat. A fehér sáv a trák
és kelta magyarokat, a kék sáv a latinszlávokat, míg a piros sáv a venétek, a vendek, a mauri és hunmagyarokat jeleníti meg. A vend nép nyomai Nyugat-Magyarország déli részén még a mai időben is megtalálhatóak, a vend = vén-(öreg isten)-szent-népe fogalmaként. A zászló közepén elhelyezett
hármashalom szimbólum ugyancsak egyiptomi eredetű, legegyszerűbben a három nagy piramis jelképe. A címer kék-fehér színezése mellett a három sárga pont még egy árulkodó nyomot jelez. Mégpedig a sárga szemita (só-úr) hatalom behatását a helyben kifejlődő szlovén nemzetbe, vagyis az asszírok
nyugati gazdag kereskedő főrendjének az egykori beolvadását a dalmaták népéből. Maga ez a népszó: dalmata = szent-szarmata fogalmak összefűzésé- ből keletkezett. Összefoglalva leírható, hogy a szlovén nép sem kialakult szláv nemzetként vándorolt a mai lakóhelyére, hanem az egykoron megtelepedett ősnéphez hozzávándorlás útján, helyben alakult ki a szlovén nemzet. Ha nemzetiségi
kialakulásukat a vérvonal viszonyszá- mában fejezem ki, több mint 50%-ban az úrnépi összetevő a domináns, akár kétharmad részben is. A szlovének is elfelejtették az őstörténetüket, de az
úrnépek önállósága, szabadságvágya visszaköszön a nemzeti függetlenségük
kiharcolásában.

Piliszsántó









Hozzászólások

Még nem küldtek hozzászólást

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztrált tagok értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztrálj.

Még nem értékelték
Generálási idő: 0.13 másodperc
990,920 egyedi látogató