Hunok Nagy Szövetsége

Navigáció

Felhasználók

-> Online vendégek: 10

-> Online tagok: 1
CharlesHoife

-> Regisztráltak: 348
-> Legújabb tag: ZxvolqMus

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Melánia magyar származása...

Hírek
Melania Trump vagy Melania Knauss (Novo mesto, 1970. április 26.) szlovén–amerikai modell, a megválasztott Donald Trump amerikai elnök harmadik felesége. Apja sofõr, anyja pedig ruhagyári tervezõ volt. Már tizenévesen felkeltette a fotósok érdeklõdését, de igazán 1992-ben figyeltek fel rá, amikor a Jana nõi magazin Ljubljanában megrendezte a Look of the Year szépségversenyt,
ahol a második helyezést érte el. Melania építészmérnöki tanulmányait félbehagyva Párizsban és Milánóban kezdett modellkarrierbe. 1996-ban, Paolo Zampolli modellügynöksége révén költözött át New Yorkba, ahol a fõnöke két évvel késõbb a divathéten elküldte a híres Kit Kat Clubban rendezett partira.
Itt találkozott a második feleségétõl nemrég elvált Donald Trumppal. Rövid idõ múlva már egy pár voltak, és bár 2000-ben – amikor Trump azt tervezte, hogy megszerzi a Reform Párt elnökjelöltségét szakítottak, kevéssel késõbb kibékültek, s az ingatlanmágnás 2004-ben megkérte Melania kezét. Az
esküvõt egy év múlva Trump floridai birtokán tartották. Mikor elõször tudatosult bennünk, hogy Trump felesége a szlovén Melania, akkor az elõzõ kutatásainkalapján felmerült – mert a szlovének,
vagyis az eredetükben a vendek, bizonyos közös származási történetet mutatnak a magyar nemzetével – a rokoni lehetõség. Felvetõdött ezáltal, hogy a First lady bizony egykor az 1-2 ezer évvel ezelõtt élt õsei által, a mai magyar nemzet egy rokoni leszármazottja lehet. Sajnos névre szólóan a Melania
Knauss esetében nincs módunk bizonyítani a cikk állításait, csak a szlovének törzsfejlõdésének alapján lehet való-színûsíteni az eset hitelességét. Lássuk tehát, Melania magyar eredetének hipotézisét.
A szlovének, vagyis az eredetükben a vendek, úgymint a vengerszkiben, másként a vének (szlo-vén): értsük a vén Napisten népei, egykor a hunokhoz tartozó nemzetségek voltak. Õk a hun vendek, a Kárpát-medence nyugati oldalának voltak a honvédõi. Másként az Alpok keleti oldalán a rómaiak elleni,
vagyis az Atilla király legmegbízhatóbb határvédõ törzseit jelentették egykoron.A vendek ott helyben, majd a frankok általi legyõzetésük után szlávosodnak el szlovénekké. Mára köztudott, hogy a hunok meg a magyarok (Hungária = hunmagyarok) testvérnépek,így Melania egykor az 1-2 ezer évvel ezelõtt élt õsei folytatásaként, a mai magyar nemzet egy rokoni leszármazottja lehet. Még a lány családi neve
is teljesen magyar eredetû szó: Knauss = Kánai-õs-s(zent), a hajlító nyelvek szóeleji mássalhangzó torlódása okán, a kánaáni hunmagyarok közül (Úr Jé

zus népébõl!) az Európába vándorolt nemzetségeik egy családjának leszármazottja. De errõl a tényrõl sajnos már õk sem sokat tudhatnak. Szlovénia nemzeti színei a piros, a kék és a fehér vízszintes sávokonegy kék-fehér-sárga színezésû hármashalom címerkombináció. Ezzel az országgal áttértünk a délszláv államcsoporthoz. Szlovénia eredettörténetét a hatályos történelemtudomány szerint homály fedi. A valóság pedig az, hogy valamilyen hatalmi körök kívánják csak homályban tartani. A történelmi
források minden fontos elemét ismeri a történetírás. Csak röviden! Az idõ-számítás kezdete körüli idõszakban az Északi-Kárpátok felõl betörõ germán és szláv törzseket Róma segítségével meg-
állítják a medence õslakói. A katonailag megvert szlávokat a Duna alsó felére Moesia és Koszovó tájékára áttelepí- tik. A nyomukban érkezõket pedig a Kárpátokon kívül tartják. A 3-4. századi
újabb germán és szarmata behatolási kísérleteket még a római seregekkel állítják meg, de az ötödik század eleji betelepüléseket már a hun hadmozdulatok törik meg. A késõbbi szlávvá válótörzsek egy részét Nyugat-Európa felé nyomják, akik végül a cseh nemzet ré-szeivé válnak. Azok a szarmaták, akik az Északi-Kárpátokon kívül megmaradtak, késõbb lengyelekké, ruszinokká, ruté-nekké lesznek. Míg esetünkben az Alsó-Ausztriát és a Keleti-Alpokat is belakó, a szakirodalomban – mint késõbb látni
fogjuk, tévesen – a szlovének õseinek tartott venétek, szintén a délszláv katonai nyomás hatására a 6. században költöznek a ma is ismert lakóterületeikre. Az 580. évtõl megtalálhatóak a Mura völgyében, lényegében a Ljubjanaimedencében és a körzetében. Az eddigiek olvasásával mindanynyian
kicsit szakértõvé válva, az elsõ benyomásunk szerint a venétek népébõl a Venetia tartomány (Wenden, venedák, karantánok, Caesar idejében helvétek) névképzésének szláv eredetét kell vizsgálatunk
tárgyává tenni. Igen, ugyanis a venétek fogalmában semmi nyomát sem fedezhetjük fel a szláv nyelvhagyománynak. Ha az úrnyelv etimológiája szerint elemezzük a fogalmát, akkor: ven = uén, vén, öregisten + é = égi anya + t = teremtõ, egybeolvasva fordított szórendben: venét =égiõsanyanapistenfia-népe, egy jellegzetes úrnyelvi jelentését kapjuk eredményül. Ha az elõzõekben már feltárt ven = uen hangtanát elemezzük, akkor az uen = úr-égi-nap, Õsmama fia, egészen a
napisten-hona jelentésig mehetünk el. Mindebbõl az következik, ha a venétek lennének a szlovének õsei, akkor õk a 6. század körül még az úrnépek egy törzsi elkülönülését alkották, akik a következõ évszázadokban váltak egy szláv hatalom nyomására szlovénné.

A venét, vagyis a vén és öreg fogalmak használata a vörös hunmagyarok népeinél volt gyakorlatos. Õk lehettek az 5. században a hun államhatalom nyugati határvédõ törzsei, mégpedig akikrõl a magyar Örség nyugati tájegységekapta az elnevezését. Az Örség, az öreg és a vén szavak azonos nyelvi
képzése nem kérdõjelezhetõ meg, már abból a szempontból sem, hogy a közelmúltig az õrködés az öregek feladata, átvitt értelemben a megbízható öreg, régi vagy õsi törzsek feladata volt. A venétek nagy része a hun államszövetség bukása után ott maradtak, ahová a katonai követelmények miatt letelepültek, Ljubljana körzetében. A fõvárosuk névképzése pontosan fedi a népnév eredeténél leírtakat. Etimológiája: L = Él + j = jó (jaó) + u = úr + bl = bel, (Béla) termékenységi istennév
+ j = jó + ana = napisten lakhelye, mint a napfiát szülõ õsanyának felszentel városa; összeolvasva szabad fordításban: Ljubljana = Él-jó-bel-teremtõk-jó- szülõanyjának-városa. Megjegyezve, a városnév eredetének semmi köze a szláv nyelvhez. Ha mégis, azt csak a szlovén anyanyelven ugyanígy elvé-
gezhetõ, az értelmes szótagú etimoló- giai felbonthatósága bizonyíthatná be. Ugyanúgy a térség más területnevei, például a karantánok, Celje, Isztria, Mura-folyó, Karavankák-hegysége mind úrnyelvû (kara = körország) képzõdését mutatja. E felsorolásból csak két földrajzi fogalom elemzésére térünk ki. Elsõként a Mura folyó õsi neve a Maura eredetére térve ki, felismerve benne a kelta (kánaáni) mauri nép térségformáló jelenlétét. Ezek alapján a Muraköz tájegysége is a vörös mauri nép egykori államalkotó szerepére mutat. A kelta és hun törzsek maradványai jelentõs behatással

voltak a szlovén nemzet kialakulására. Másodszor az Isztria-félsziget néveredetét elemezzük, mégpedig egy nagy nép, a trákok Kr.e. I. évezredi uralma emlékeként. A trák = teremtõ-napország népe, vagyis az õsi úrnépek egyik legalább ezer évig fennálló Thrákia = Teremtõ-napországa. A trák
kultúra a Fekete-tengertõl egészen Isztriáig tartott. Végig a Kárpát-medence déli oldalán, ott, ahol késõbb a délszláv államok jelentek meg. Még Ausztria elnevezése is a trák hatalomra vetíthetõ
vissza: aus (ausz) = ki + tria = trákia; egybeolvasva: Ausztria = Trákián-kívüliterület. Még a 3. században is, pontosan a jelenlegi szlovén területeken egy Tauriscus hatalom létezett, mely nemzetisége azonos a trák néppel. Újabb megjegyzéssel, vállalkozó történészeknekkomoly kutatási témája lehetne a trák kultúra kiteljesedésének vizsgálata, a Kis-Ázsia déli részén Kr.e. 10. század
körül virágzó Taurus tartomány a bika = Tauró õskultúrájával összefüggésben. Maga a karantánok fogalma is a trákoktól ered, mert Körország képzésû õsmagyar fogalom. Ugyanígy a belõle
képzett krajna (kraina) sem szláv eredetû szó, hanem az égi-anya-körországa kifejezéssel azonosítható fogalom. A délszlávok e tartomány jelentésû kedvelt kifejezése is az õsi úrnyelvbõl történõ átvétel, mely idõközben vált szláv jövevényszóvá. A trákok hatalma lényegében a Római Birodalom eredményeképpen gyengül meg az idõszámításunk kezdete elõtti évszá- zadokban, hogy a helyüket új hatalmi képzõdések vegyék át. Többek között a Dinári-hegység mentén Illyricum pro

vincia hatalma épül fel az idõszámítás kezdete elõtti században, mellettük a szigeteken ésatengerparton pedig rövidesen Dalmáciáé. A trák hatalom azért fontos, mert õk a fehér magyarok turáni népi ágából erednek. A turulmadár nemzeti szimbólumukról lehet az eredetüket rendszerbe
foglalni. A trák hatalom elpusztításában a rómaiak után, a keletrõl betörõ szláv népek voltak döntõ hatással. A szlávvá váló alánok jelentõs tömegei hatoltak be az Al-Duna medencéje
mentén, eljutva egészen az Isztriaifélszigetig. Mindenhol letelepedve az úrnépek megmaradt nemzetrészei mellé. Nyomukban benyomulnak a szintén szlávvá váló bolgárok, maguk elõtt tolva az alánokat. Az alánok keveredve a trákokkal beköltöztek a venétek mellé, hogy a három néptörzs sajátos
keveredésével létrehozzanak egy új nemzetet, mely csak a 18. század körül a nacionalista mozgalmak hatására válik végleg szlovénné, hogy 1991-ben a függetlenné váló Szlovénia államát megalkothassák.
Szlovénia nemzeti színei is pontosan leképezik az eredettörténet során felvázoltakat. A fehér sáv a trák
és kelta magyarokat, a kék sáv a latinszlávokat, míg a piros sáv a venétek, a vendek, a mauri és hunmagyarokat jeleníti meg. A vend nép nyomai Nyugat-Magyarország déli részén még a mai idõben is megtalálhatóak, a vend = vén-(öreg isten)-szent-népe fogalmaként. A zászló közepén elhelyezett
hármashalom szimbólum ugyancsak egyiptomi eredetû, legegyszerûbben a három nagy piramis jelképe. A címer kék-fehér színezése mellett a három sárga pont még egy árulkodó nyomot jelez. Mégpedig a sárga szemita (só-úr) hatalom behatását a helyben kifejlõdõ szlovén nemzetbe, vagyis az asszírok
nyugati gazdag kereskedõ fõrendjének az egykori beolvadását a dalmaták népébõl. Maga ez a népszó: dalmata = szent-szarmata fogalmak összefûzésé- bõl keletkezett. Összefoglalva leírható, hogy a szlovén nép sem kialakult szláv nemzetként vándorolt a mai lakóhelyére, hanem az egykoron megtelepedett õsnéphez hozzávándorlás útján, helyben alakult ki a szlovén nemzet. Ha nemzetiségi
kialakulásukat a vérvonal viszonyszá- mában fejezem ki, több mint 50%-ban az úrnépi összetevõ a domináns, akár kétharmad részben is. A szlovének is elfelejtették az õstörténetüket, de az
úrnépek önállósága, szabadságvágya visszaköszön a nemzeti függetlenségük
kiharcolásában.

Piliszsántó









Hozzászólások

Még nem küldtek hozzászólást

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztrált tagok értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztrálj.

Még nem értékelték
Generálási idő: 12.6 másodperc
2,886,148 egyedi látogató