Melania Trump vagy Melania Knauss (Novo mesto, 1970. április 26.) szlovén–amerikai modell, a megválasztott Donald Trump amerikai elnök harmadik felesége. Apja sofőr, anyja pedig ruhagyári tervező volt. Már tizenévesen felkeltette a fotósok érdeklődését, de igazán 1992-ben figyeltek fel rá, amikor a Jana női magazin Ljubljanában megrendezte a Look of the Year szépségversenyt,
ahol a második helyezést érte el. Melania építészmérnöki tanulmányait félbehagyva Párizsban és Milánóban kezdett modellkarrierbe. 1996-ban, Paolo Zampolli modellügynöksége révén költözött át New Yorkba, ahol a főnöke két évvel később a divathéten elküldte a híres Kit Kat Clubban rendezett partira.
Itt találkozott a második feleségétől nemrég elvált Donald Trumppal. Rövid idő múlva már egy pár voltak, és bár 2000-ben – amikor Trump azt tervezte, hogy megszerzi a Reform Párt elnökjelöltségét szakítottak, kevéssel később kibékültek, s az ingatlanmágnás 2004-ben megkérte Melania kezét. Az
esküvőt egy év múlva Trump floridai birtokán tartották. Mikor először tudatosult bennünk, hogy Trump felesége a szlovén Melania, akkor az előző kutatásainkalapján felmerült – mert a szlovének,
vagyis az eredetükben a vendek, bizonyos közös származási történetet mutatnak a magyar nemzetével – a rokoni lehetőség. Felvetődött ezáltal, hogy a First lady bizony egykor az 1-2 ezer évvel ezelőtt élt ősei által, a mai magyar nemzet egy rokoni leszármazottja lehet. Sajnos névre szólóan a Melania
Knauss esetében nincs módunk bizonyítani a cikk állításait, csak a szlovének törzsfejlődésének alapján lehet való-színűsíteni az eset hitelességét. Lássuk tehát, Melania magyar eredetének hipotézisét.
A szlovének, vagyis az eredetükben a vendek, úgymint a vengerszkiben, másként a vének (szlo-vén): értsük a vén Napisten népei, egykor a hunokhoz tartozó nemzetségek voltak. Ők a hun vendek, a Kárpát-medence nyugati oldalának voltak a honvédői. Másként az Alpok keleti oldalán a rómaiak elleni,
vagyis az Atilla király legmegbízhatóbb határvédő törzseit jelentették egykoron.A vendek ott helyben, majd a frankok általi legyőzetésük után szlávosodnak el szlovénekké. Mára köztudott, hogy a hunok meg a magyarok (Hungária = hunmagyarok) testvérnépek,így Melania egykor az 1-2 ezer évvel ezelőtt élt ősei folytatásaként, a mai magyar nemzet egy rokoni leszármazottja lehet. Még a lány családi neve
is teljesen magyar eredetű szó: Knauss = Kánai-ős-s(zent), a hajlító nyelvek szóeleji mássalhangzó torlódása okán, a kánaáni hunmagyarok közül (Úr Jé

zus népéből!) az Európába vándorolt nemzetségeik egy családjának leszármazottja. De erről a tényről sajnos már ők sem sokat tudhatnak. Szlovénia nemzeti színei a piros, a kék és a fehér vízszintes sávokonegy kék-fehér-sárga színezésű hármashalom címerkombináció. Ezzel az országgal áttértünk a délszláv államcsoporthoz. Szlovénia eredettörténetét a hatályos történelemtudomány szerint homály fedi. A valóság pedig az, hogy valamilyen hatalmi körök kívánják csak homályban tartani. A történelmi
források minden fontos elemét ismeri a történetírás. Csak röviden! Az idő-számítás kezdete körüli időszakban az Északi-Kárpátok felől betörő germán és szláv törzseket Róma segítségével meg-
állítják a medence őslakói. A katonailag megvert szlávokat a Duna alsó felére Moesia és Koszovó tájékára áttelepí- tik. A nyomukban érkezőket pedig a Kárpátokon kívül tartják. A 3-4. századi
újabb germán és szarmata behatolási kísérleteket még a római seregekkel állítják meg, de az ötödik század eleji betelepüléseket már a hun hadmozdulatok törik meg. A későbbi szlávvá válótörzsek egy részét Nyugat-Európa felé nyomják, akik végül a cseh nemzet ré-szeivé válnak. Azok a szarmaták, akik az Északi-Kárpátokon kívül megmaradtak, később lengyelekké, ruszinokká, ruté-nekké lesznek. Míg esetünkben az Alsó-Ausztriát és a Keleti-Alpokat is belakó, a szakirodalomban – mint később látni
fogjuk, tévesen – a szlovének őseinek tartott venétek, szintén a délszláv katonai nyomás hatására a 6. században költöznek a ma is ismert lakóterületeikre. Az 580. évtől megtalálhatóak a Mura völgyében, lényegében a Ljubjanaimedencében és a körzetében. Az eddigiek olvasásával mindanynyian
kicsit szakértővé válva, az első benyomásunk szerint a venétek népéből a Venetia tartomány (Wenden, venedák, karantánok, Caesar idejében helvétek) névképzésének szláv eredetét kell vizsgálatunk
tárgyává tenni. Igen, ugyanis a venétek fogalmában semmi nyomát sem fedezhetjük fel a szláv nyelvhagyománynak. Ha az úrnyelv etimológiája szerint elemezzük a fogalmát, akkor: ven = uén, vén, öregisten + é = égi anya + t = teremtő, egybeolvasva fordított szórendben: venét =égiősanyanapistenfia-népe, egy jellegzetes úrnyelvi jelentését kapjuk eredményül. Ha az előzőekben már feltárt ven = uen hangtanát elemezzük, akkor az uen = úr-égi-nap, Ősmama fia, egészen a
napisten-hona jelentésig mehetünk el. Mindebből az következik, ha a venétek lennének a szlovének ősei, akkor ők a 6. század körül még az úrnépek egy törzsi elkülönülését alkották, akik a következő évszázadokban váltak egy szláv hatalom nyomására szlovénné.

A venét, vagyis a vén és öreg fogalmak használata a vörös hunmagyarok népeinél volt gyakorlatos. Ők lehettek az 5. században a hun államhatalom nyugati határvédő törzsei, mégpedig akikről a magyar Örség nyugati tájegységekapta az elnevezését. Az Örség, az öreg és a vén szavak azonos nyelvi
képzése nem kérdőjelezhető meg, már abból a szempontból sem, hogy a közelmúltig az őrködés az öregek feladata, átvitt értelemben a megbízható öreg, régi vagy ősi törzsek feladata volt. A venétek nagy része a hun államszövetség bukása után ott maradtak, ahová a katonai követelmények miatt letelepültek, Ljubljana körzetében. A fővárosuk névképzése pontosan fedi a népnév eredeténél leírtakat. Etimológiája: L = Él + j = jó (jaó) + u = úr + bl = bel, (Béla) termékenységi istennév
+ j = jó + ana = napisten lakhelye, mint a napfiát szülő ősanyának felszentel városa; összeolvasva szabad fordításban: Ljubljana = Él-jó-bel-teremtők-jó- szülőanyjának-városa. Megjegyezve, a városnév eredetének semmi köze a szláv nyelvhez. Ha mégis, azt csak a szlovén anyanyelven ugyanígy elvé-
gezhető, az értelmes szótagú etimoló- giai felbonthatósága bizonyíthatná be. Ugyanúgy a térség más területnevei, például a karantánok, Celje, Isztria, Mura-folyó, Karavankák-hegysége mind úrnyelvű (kara = körország) képződését mutatja. E felsorolásból csak két földrajzi fogalom elemzésére térünk ki. Elsőként a Mura folyó ősi neve a Maura eredetére térve ki, felismerve benne a kelta (kánaáni) mauri nép térségformáló jelenlétét. Ezek alapján a Muraköz tájegysége is a vörös mauri nép egykori államalkotó szerepére mutat. A kelta és hun törzsek maradványai jelentős behatással

voltak a szlovén nemzet kialakulására. Másodszor az Isztria-félsziget néveredetét elemezzük, mégpedig egy nagy nép, a trákok Kr.e. I. évezredi uralma emlékeként. A trák = teremtő-napország népe, vagyis az ősi úrnépek egyik legalább ezer évig fennálló Thrákia = Teremtő-napországa. A trák
kultúra a Fekete-tengertől egészen Isztriáig tartott. Végig a Kárpát-medence déli oldalán, ott, ahol később a délszláv államok jelentek meg. Még Ausztria elnevezése is a trák hatalomra vetíthető
vissza: aus (ausz) = ki + tria = trákia; egybeolvasva: Ausztria = Trákián-kívüliterület. Még a 3. században is, pontosan a jelenlegi szlovén területeken egy Tauriscus hatalom létezett, mely nemzetisége azonos a trák néppel. Újabb megjegyzéssel, vállalkozó történészeknekkomoly kutatási témája lehetne a trák kultúra kiteljesedésének vizsgálata, a Kis-Ázsia déli részén Kr.e. 10. század
körül virágzó Taurus tartomány a bika = Tauró őskultúrájával összefüggésben. Maga a karantánok fogalma is a trákoktól ered, mert Körország képzésű ősmagyar fogalom. Ugyanígy a belőle
képzett krajna (kraina) sem szláv eredetű szó, hanem az égi-anya-körországa kifejezéssel azonosítható fogalom. A délszlávok e tartomány jelentésű kedvelt kifejezése is az ősi úrnyelvből történő átvétel, mely időközben vált szláv jövevényszóvá. A trákok hatalma lényegében a Római Birodalom eredményeképpen gyengül meg az időszámításunk kezdete előtti évszá- zadokban, hogy a helyüket új hatalmi képződések vegyék át. Többek között a Dinári-hegység mentén Illyricum pro

vincia hatalma épül fel az időszámítás kezdete előtti században, mellettük a szigeteken ésatengerparton pedig rövidesen Dalmáciáé. A trák hatalom azért fontos, mert ők a fehér magyarok turáni népi ágából erednek. A turulmadár nemzeti szimbólumukról lehet az eredetüket rendszerbe
foglalni. A trák hatalom elpusztításában a rómaiak után, a keletről betörő szláv népek voltak döntő hatással. A szlávvá váló alánok jelentős tömegei hatoltak be az Al-Duna medencéje
mentén, eljutva egészen az Isztriaifélszigetig. Mindenhol letelepedve az úrnépek megmaradt nemzetrészei mellé. Nyomukban benyomulnak a szintén szlávvá váló bolgárok, maguk előtt tolva az alánokat. Az alánok keveredve a trákokkal beköltöztek a venétek mellé, hogy a három néptörzs sajátos
keveredésével létrehozzanak egy új nemzetet, mely csak a 18. század körül a nacionalista mozgalmak hatására válik végleg szlovénné, hogy 1991-ben a függetlenné váló Szlovénia államát megalkothassák.
Szlovénia nemzeti színei is pontosan leképezik az eredettörténet során felvázoltakat. A fehér sáv a trák
és kelta magyarokat, a kék sáv a latinszlávokat, míg a piros sáv a venétek, a vendek, a mauri és hunmagyarokat jeleníti meg. A vend nép nyomai Nyugat-Magyarország déli részén még a mai időben is megtalálhatóak, a vend = vén-(öreg isten)-szent-népe fogalmaként. A zászló közepén elhelyezett
hármashalom szimbólum ugyancsak egyiptomi eredetű, legegyszerűbben a három nagy piramis jelképe. A címer kék-fehér színezése mellett a három sárga pont még egy árulkodó nyomot jelez. Mégpedig a sárga szemita (só-úr) hatalom behatását a helyben kifejlődő szlovén nemzetbe, vagyis az asszírok
nyugati gazdag kereskedő főrendjének az egykori beolvadását a dalmaták népéből. Maga ez a népszó: dalmata = szent-szarmata fogalmak összefűzésé- ből keletkezett. Összefoglalva leírható, hogy a szlovén nép sem kialakult szláv nemzetként vándorolt a mai lakóhelyére, hanem az egykoron megtelepedett ősnéphez hozzávándorlás útján, helyben alakult ki a szlovén nemzet. Ha nemzetiségi
kialakulásukat a vérvonal viszonyszá- mában fejezem ki, több mint 50%-ban az úrnépi összetevő a domináns, akár kétharmad részben is. A szlovének is elfelejtették az őstörténetüket, de az
úrnépek önállósága, szabadságvágya visszaköszön a nemzeti függetlenségük
kiharcolásában.

Piliszsántó