Hunok Nagy Szövetsége

Navigáció

Felhasználók

-> Online vendégek: 4

-> Online tagok: 0

-> Regisztráltak: 319
-> Legújabb tag: Charleslooms

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

A magyar gazdaságot újra kell, és újra is fogjuk szervezni...!

Hírek
A Csepel Autógyárban megindult az elsõ magyar gépkocsi-futószalag

Népünk akaratából törvényerõre emelkedett immár az új, módosított Ötéves Terv, amely – Pártunk kezdeményezésére – 35 %-kal növeli az öt év alatt eredetileg elõirányzott beruházások összegét. Hamarabb valósul meg tehát boldogabb, jobb életünk, mert ezek a beruházások teszik lehetõvé, hogy 1954. év végére hazánkban lényegileg megszûnjék elmernek ember általi kizsákmányolása. Amerre nézünk az országban, építkezések folynak: 341 új ipari üzemet létesítünk. Minden 5 napban új gyár indítja majd meg gépeit!

S mindezt azért tudjuk vállalni, mert dolgozó népünk eddigi munkájával bebizonyította, hogy a szocialista társadalom építésében jóval többre vagyunk képesek, mint amit az Ötéves Terv 1949-es törvénye elõírt. Vas Zoltán miniszter, a Tervhivatal elnöke országgyûlési beszédében külön kiemelte az autószakma eredményeit: „A tömegesen elõállított új gyártmányok között meg kell említeni a tavaly üzembe helyezett Csepel Autógyár kiválóan bevált tehergépkocsijait, amelyek nemcsak teljesen biztosítják hazai szükségleteinket, hanem exportra is jut belõlük”.

Az új Terv azonban az eddiginél nagyobb eredményeket követel meg az autógyártás dolgozóitól is. Hiszen „… a tehergépkocsi közlekedésnek az eredetileg elõirányzott 170 millió árutonna/km helyett – 215 millió árutonna/km-t kell teljesítenie”. És most már a Csepel Autógyárnak kell majd ellátnia 6 hengeres Diesel motorokkal az új, nagy teljesítményû hazai autóbuszokat is, amelyeket éppen a mai számunkban ismertetünk. Ilyen hatalmas követelményeknek az autóipar is csak akkor tehet eleget, ha magáévá teszi az új tervtörvény minden elõírását. A 4. § pl. kimondja, hogy: „A munka termelékenységét a gyáriparban az 1949. évi szintrõl … az elõirányzott 50 % helyett 92 %-kal kell emelni”. S ennek a végrehajtását „a termelési folyamatok jelentõs gépesítésével, a korszerû gyártási módszerek alkalmazásával és a munkaszervezés megjavításával kell biztosítani.”

A tervtörvény végrehajtásában nagy szerepe lesz tehát annak, hogy a Csepel Autógyár két fontos üzemében: a Motorgyár és a Jármûgyár szereldéjében az elmult napokban mûködésbe lépett a modern autógyártás „korszerû módszere”: a futószalag. Eddig is beszéltünk már az autószakmában „szalaggyártásról”, azonban az csak szalagrendszerû, sorozatos elõállítási módszert jelentett. De most már itt kúszik lábunk elõtt a láncautomata, amely állandó mozgással, minden emberi energia kikapcsolásával továbbítja a nehéz munkadarabokat a gyártás következõ szakaszához.
– Ezt „folyamatos szalag”-nak nevezzük – magyarázza Kólya Tibor mérnök a motorszerelde mûszaki vezetõje. – Mert a „szakaszos szalag”-gal szemben – ahol az egyes fázisoknál a szalag a szerelés idejére megáll, – itt a lánc szerelés közben is mozog. Ez a mozgás természetesen olyan lassú ütemû, hogy a dolgozó munkáját nem zavarja. Az egész szerelde a szovjet autógyárak tapasztalatai alapján épült. A dolgozók egészségének megvédésére pl. szalag körül a padló nem cementbõl, hanem parkettából készült, amely nem hideg és olyan tisztaságot tesz lehetõvé, hogy a legrövidebb idõn belül már itt is – akárcsak a nagy szovjet gyárakban – fehér köpenyben lehet majd dolgozni.

Nõk a futószalag mellett

A szalag, azzal, hogy mentesíti a dolgozót a sok szaladgálástól, megszilárdítja a munkafegyelmet. Mindenki pontosan be tudja osztani mozdulatainak idejét. Minden ütem mellé asztalkát állítanak, hogy az anyag és a szerszámok kezelését kényelmesebbé tegyék. Kifejleszti a szalag a dolgozó speciális tudását, amelynek hasznosításával elõsegíti a gyártás ütemében az általános emelkedést. Az egész munkafolyamat az eddiginél kevesebb munkáskezet igényel s így a szerelde ezentúl több mûszakban dolgozhatik. És végül, de nem utolsósorban: lehetõvé válik, hogy új és új munkahelyekre állítsanak be nõket, miután a szalag mentén betanított munkások is elvégezhetik a legtöbb, eddig szakmunkást igénylõ mûveletet. A dugattyú behelyezését és az olajpumpa felrakását például máris két nõ végzi: Raposa Malvin átképzõs és tanítványa, Metzger Józsefné.
– Néhány hónappal ezelõtt még földmunkás voltam Tolna megyében – meséli Metzgerné. – Két hete kerültem be a gyárba és örömmel tapasztalatom, hogy a Minisztertanács legújabb határozatának szellemében – külön gonddal támogatják itt az új munkakörbe került nõket.
– Mennyivel könnyebb a mi harcunk, mint a koreai asszonyoké! – szólt közbe Raposa Malvin, aki a napokban jött vissza két hónapos pártiskoláról. – Mint népnevelõ, igyekszem tudatosítani ezt asszonytársaimban, akik egész szép összeget gyüjtöttek össze a koreai gyermekek megsegítésére.

A következõ munkaszakasznál Horváth Lajossal beszélgetünk. A szelepállítás és a szívócsõ felszerelésénél azelõtt csak 105-110%-ot tudott elérni; mióta azonban a szalag mellett dolgozik, 300-330% a teljesítménye. Lelkesen magyarázza:
– Eddig ide-oda kellett szaladgálnom a munka után; most mindent kézhez készíthetek magamnak és a „holt idõt” majdnem teljesen kiküszöbölhettem. Eddig a motort is magunk mozgattuk, ez fizikai erõkifejtést is igényelt és naponként kiszámítható idõt rabolt el; most kezem alá gurul a motor s csak a munkámmal kell törõdnöm.
A fõszerelõ-csoport vezetõje, Kiss Frigyes, ehhez csak annyit tesz hozzá: „Tulajdonképpen mindössze néhány napja mûködik a szalag, de az egész csoport 108%-os átlaga máris kb. 145%-ra emelkedett…”

A jármûgyár szalagjánál
Fodor Antal fõdiszpécser (munkairányító) kalauzol bennünket. Ez „vontatószalag” – halljuk – és valóban: az alváz és a futómû már kerekeken kerül a láncra. Az elsõ ütemben szerelik fel a motort s a kardántengelyt – és 12 ütem mulva teljesen készen gurul le a kocsi a szalagról.
– A gyártásnak ezt a végsõ szakaszát eddig is 12 ütemre osztottuk – tájékoztat a fõdiszpécser; – de ha egyik alkatrész nem került hozzánk idejében, a dolgozók megváltoztatták a mûveleti sorrendet, ami feltétlenül a munkafegyelem rovására történt. A szalag tervszerûbbé teszi a kapcsolódó üzemek munkáját is, mert kényszeríti õket a szállítási ütem betartására. Kiküszöböli a torlódásokat, illetõleg lemaradásokat: biztosítja az egyenletes, folyamatos gyártást.
Radványi Imre szerelõlakatos, aki a láblemez beszerelését végzi, elõször nem a szalagról beszél. Sok egyéb mondanivalója is van:
– Ezekben a napokban csõstõl zúdultak rám az örömteli események – meséli … és szavainál érezni, hogy erõlteti magára a nyugodtságot. – Május 1-jén kaptam meg a sztahanovista oklevelet és ugyanaznap osztották ki az elsõ „Békeharcos gépkocsivédnök” jelvényeket, amelyet én azért érdemeltem ki, mert 4 hónappal elõre dolgozom és újításaimmal jelentõs megtakarítást érek el. Ezzel egyidejûleg áprilisi munkám alapján, nekem adták át a „Gyár legjobb lakatosa” vándorzászlót, amellyel még pénzjutalom is jár. És mindehhez hozzájött még az az öröm is, hogy – megindult végre a szalag. Mert ez az egyenletes munka olyan általános emelkedést tesz lehetõvé, hogy egyénileg is többet fogunk keresni, és – ami mindennél fontosabb: az egész gyár termelékenysége emelkedni fog. Ez pedig azt jelenti: még több autót adhatunk a béke védelmére, boldogabb jövõnk biztosítására.

A gyár kollektívájának egésze mindent el is követ e cél érdekében: felemelt tervüket áprilisban is 99,6%-ra teljesítették. Még mindig akadnak azonban, akik nem gondolkoznak elég öntudatosan, nem látják be, hogy a munkafegyelem legcsekélyebb megbontása, a legkisebb arányú késés, vagy a munkaidõ megrövidítése csökkenti a terv, a béke terve túlteljesítésének lehetõségeit s a fegyelem megsértõje ezzel akaratlanul is az ellenség táborába kerül.

Mert meg kell érteni
Radinka Ferenc segédmunkás sem gondolt erre, amikor 25 perccel a mûszak befejezése elõtt igyekszik a Motorgyár öltözõjébe. Hangosan olvassuk az öltözõ bejárata feletti tábla szövegét:
„Szaktárs! Te a béke ellensége vagy. Miért nem dolgozod ki a 480 percet?” – és a fiatal esztergályosjelölt szégyenkezve hallgatja. Igen, hát – úszóedzés lesz és szerette volna elérni a korábbi vonatot… Pedig – így vallja – mást is szeretne elérni Radinka Feri. DISz-tag, aki példaképének tekinti a Komszomol hõs fiataljait, és szeretne sztahanovista lenni és azután – egyszer – párttag. És itt, az öltözõ bejáratánál, együtt kiszámítottuk, hogy mai elfecsérelt munkaidejében majdnem teljesen megmunkálhatott volna egy fõtengelyt…
Lukács Teréz késõn jövésével veszített ugyanennyi idõt. Ma reggel összesen heten kezdtek késõbb a munkához a Motorgyárban 20-40 perces késésekkel: ez ezúttal 3½ óra kiesést jelent a magyar autógyártás termelési idejébõl. És folytathatnók tovább a számítást…

“A szakszervezetek nem tettek meg mindent, hogy érvényt szerezzenek a kormány határozatainak a munkafegyelem szigorú betartása terén” – mondotta Apró Antal, a SzOT fõtitkára, a terv parlamenti tárgyalásakor. Sütõ Lajos, a Motorgyár mûhelybizottsági titkára is belátja ezt és ma már igyekszik személy szerint felkeresni naponta mindenkit, akirõl ilyen irányú panaszt hall, hogy nevelõmunkával meggyõzze õket eljárásuk helytelenségérõl. De a vállalat vezetõségének, szükség esetén, élnie kell a fegyelmezés jogával is! Mert meg kell érteniök a kevésbé öntudatosaknak is, hogy a módosított terv megvalósítása megköveteli, hogy: „… a dolgozók széles tömegei fokozott áldozatkészséggel, öntudatosan és f e g y e l m e z e t t e n dolgozzanak a terv felemelt célkitûzéseinek megvalósításán.” A terv pedig – törvény. Eddigi eredményeink biztosításának, szebb jövõnk elérésének, békénk megvédésének legfontosabb törvénye.
(automotor)































Hozzászólások

Még nem küldtek hozzászólást

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztrált tagok értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztrálj.

Még nem értékelték
Generálási idő: 1.25 másodperc
1,924,236 egyedi látogató