Hunok Nagy Szövetsége

Navigáció

Felhasználók

-> Online vendégek: 2

-> Online tagok: 0

-> Regisztráltak: 318
-> Legújabb tag: MichaelNeurn

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Ébredjetek nemzetek!

Hírek


























































Magyar Nemzet hozzád, ezúttal így szólok,
versbe szõve jönnek imígyen a kódok.
A történet igaz, bár ezt csak az hiszi,
aki a szívében Isten hitét viszi.
Pilisi kisközség apraja és nagyja
ágyba bújt már akkor, mit sem sejtve, hallva.
Híres templomukba, fenn a domboldalon,
lelkek gyülekeztek, némán, odaadón.
Három férfi, két nõ, kis csapatuk tagja
a szeretet lángja, ami õket hajtja.
Eltökélt szándékuk, tesznek õk a közért
Világért, Hazáért, állatért, növényért.
Van köztük ki érez, ki lát, az is ki hall,
olyan is van velük ki fennhangon szaval.
Egységük csodás, mert egy húron pendülnek,
G az oktáv melyen, fontos hangok csendülnek.
Van eleje mindennek, de legfõképpen annak,
amiért õk odamentek, azt a Jó akarta.
Meg lettek õk szólítva, ki, milyen nyelven értett,
lehetett az álom, vers, vagy egy vegytiszta képlet.
Legyetek a Hegyen, ketten-hárman és úgy öten,
a Szózat fentrõl így hangzott: Legyetek éberen.
Védd a tested, védd a lelked, gondolj a Szellemre
a vendéged nem lesz más, mint e kornak Vezére.
Nem volt az másképp, ahogy az lett jósolva
zajlottak a dolgok, mentek szépen sorba.
Mátyás, Özséb érkezett vállt vállnak vetve,
Biztosítják, rend lesz, bárki jön követnek.
S eljött a Rettegett, mondják õt még Széth-nek
nem is hívják Õt, csak szólítják szemétnek.
Semmibõl orkán lett, s belibbent a körbe
Egy Anya várta Õt, szeretõ ölébe.
Áthatolt a testén, változásra készen
az anyai szívben, átszeretve lészen.
Kínok, gyötrelmek közt szülte Õt meg újra,
átadva Istennek a Teremtõ útra.
A Nagy Úr pokoli ereje sem veti vissza,
kardjának átadására bátran felszólítja.
A fekete gyilok szerszám felfénylett kezében,
az Igazság Kardjává nemesült át szívében.
Égi Seregek járultak e Nõnek elébe
Zászlóikat, derekukat hajtják meg elõtte.
Mátyás király, Boldog Özséb ereszkedett térdre,
tudták, magyar anya képes e hõsies tettre.
Van Aranyasszonya újra e hazának,
részesei voltak a rég várt csodának.
Méltó helyére került újra a Magyar,
nem fenyegeti többé vicsorgó agyar.
Amíg történések voltak a Szentély méhében,
égi jelek íródtak, a külsõ tér kövébe.
Mint az érett búzatáblák misztikus körei
úgy jöttek létre a Mindenség, csodás jelei.
Erõsítve mindazt, amit átéltek és láttak,
kétségük se legyen, hogy ott tettek és szolgáltak.
Felemelõ az érzés, bár nagyon nagy a terhe,
persze földi ésszel mindez érthetetlen lenne.
Hallod-e idegen! A te boltod bezárt!
Rettegett Urad már a Jó Oldalra állt!
Ismer téged, hiszen a Teremtõ Atyád,
tudja gyengéidet, a semmibõl kreált.
Õ lesz Ítélõ Bírád, Isten szent színe elõtt,
ahol számot kell adnod az elmúlt életedrõl.
Nem lesz neked sógor, koma, rokon, ki megvédjen,
s tévedsz, mert ott nem a pénz lesz az intézõisten.
Kárpát-hazát az embernek teremtette Isten,
nem parazitának, tehát távozz most el innen.
Menj el, tedd amíg módod van, a te idõd lejárt,
már nem tehetsz Boldogasszony földjén, ennél több kárt.
Egy közbensõ üzenetet adok által néked,
ha van egy csöpp eszed, felfogod, mindezt megérted.
A sötétség bugyrában a Szent Korona Lelkét
korcsosult Gnómok gúnyolták, alázták, gyötörték.
Tehették mindezt büntetlenül, századokon át,
de eljött a nap, s Atilla kilõtte nyilát.
Nem csak ostorával bír, nála Istennek nyila,
mindkettõt átlõtte, s eljött életük alkonya.
Koronánk felragyogott, magasra az égre szállt,
csak idõ kérdése és megjelenik ideát.
Jó szándékból mondom, eredj, szedd össze népedet!
Vidd el innét a vagyonod, de legfõképp pénzedet!
Messzire nem jutsz, utolér a sötét végzeted,
azt kapod, mit megalkotott pénzsóvár életed.
Megaláz a sorsod, ahogy te bántál másokkal,
bár újra megszülethetsz, de ezúttal más okkal!
Megnyugvás téged, más Magyar Földön érhet,
egy helyre mehetsz csak, a Megszentelt Földre.
Jeruzsálem, Jeruzsálem, Jeruzsálem!
Itt mondhatod, ez lesz a végsõ menhelyem.
Viselkedned kell, s megszállhat ott egy tiszta lélek,
idõvel meggyúlhat benned, felsõbbrendû éned.
Ahol meghúzhatod magad, nem hívják majd másnak,
mint boldog, tiszta, felszentelt Palesztínának.
Magyar lesz a királyod, bár õt meg nem érdemled,
de csak õ bocsájthatja meg, számtalan vétkedet, bûnödet
Zsidók, hagyjatok el minket, ennyit kellett szólnom,
s ez volt hozzátok baráti, utolsó mondatom.
Kereszt alakú hüvely, melyben kardnak van helye,
most elválnak egymástól, mert itt van az ideje.
Kicsusszan az éles penge megmutatja magát,
elárultam most a Pálos, Kettõs Kereszt titkát.
Bal kezedben kereszt legyen, imára magyar,
a másikban pedig a kivont, isteni jogar.
Az igazság fényes kardját õrzi erõs karod,
mindenképp gyõztes leszel, ha te is úgy akarod.
Utánam magyar testvér, semmit nem veszíthetünk,
amikor megszülettünk a halált már megnyertük!
Szentjeinknek, õseinknek, hazánknak tartozunk,
Megvédünk Kárpát-haza, drága, édes Otthonunk!








Hozzászólások

Még nem küldtek hozzászólást

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztrált tagok értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztrálj.

Még nem értékelték
Generálási idő: 0.60 másodperc
1,628,761 egyedi látogató