Hunok Nagy Szövetsége

Navigáció

Felhasználók

-> Online vendégek: 7

-> Online tagok: 0

-> Regisztráltak: 327
-> Legújabb tag: AlbertLus

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Add nekem az ország pénz kibocsájtás jogát...

HírekHogyan lesznek a tények antiszemiták?

A tudatipar és a hivatalos tudományosság képviselõinek bevett gyakorlata, hogy a hatalom számára kellemetlen történelmi tényekbõl különbözõ technikákkal kitalált legendákat, fabrikációkat (tendenciózus belemagyarázásokat és átértelmezéseket), azaz szélsõségesnek minõsíthetõ történelemhamisításokat, illetve hamis történelemértelmezéseket állítanak elõ. Akik a történelmi tényeket megkísérlik a hivatalosság szervilis nyomásával szemben mégiscsak feltárni, azok összeesküvés-elméleteket gyártó, szélsõséges személyek lesznek, akiket a tudomány konformista képviselõi természetesen nem vehetnek komolyan. Sõt. A tudomány teljes tekintélyével fel kell lépni ellenük. A sokszorosan elhallgatott és meghamisított örmény-népirtás történelmi tényei is erre a sorsra jutottak. Az örmény népirtást és a zsidó holokausztot két teljesen különbözõ módon értékelendõ történelmi ténynek tekintik. A fõáramlatú történészek szerint a legújabb kori történelemnek ez a két szégyenletes epizódja nem is áll kapcsolatban egymással. Ha azonban közelebbrõl szemügyre vesszük a tényeket, akkor az örmény és a zsidó népirtás több vonatkozásban is kapcsolatba hozható egymással, és úgy is felfogható, mint öt évtizedet átfogó hosszabb folyamat szervesen egymásba kapcsolódó két része. A világot háttérbõl befolyásoló csoportok irányították ezt a folyamatot: hosszú-távú célkitûzéseiket a rendelkezésükre álló pénzügyi hatalomra támaszkodva felkészülten hajtották és hajtják végre. Ne feledjük Soros György bölcs szavait: "A nagy pénzek csinálják a történelmet."

A XX. század fõ energiahordozója a kõolaj és a földgáz lett, míg a XIX. században a fõ energiahordozó a kõszén volt. A XIX. század utolsó évtizedeiben a vezetõ ipari-országok átálltak a kõszénrõl a kõolajra. Úgy tûnik, hogy ez a folyamat az Egyesült Államok Pennsylvania nevû tagállamában kezdõdött, ahol elõször alkalmaztak fúrási technikát a kõolaj felszínrehozatalára. A kõolaj üzletre hamarosan rá tette kezét a londoni Rothschild-ház által támogatott John D. Rockefeller, a Rockefeller dinasztia megalapítója. Neki sikerült a szupergazdag nemzetközi bankárok támogatásával monopolizálnia a kõolajtermelést-és forgalmazást a "Standard Oil Company" létrehozásával. Kezdetben ez a cég a pennsylvaniai olajkutakból fedezte az akkori világ kõolajszükségletét. A kõolaj kibányászása, finomítása és szállítása különleges technológiát igényel, mivel rendkívül gyúlékony anyagról van szó. Egy ilyen kényes termék világszinten történõ forgalmazásához békés körülményekre van szükség a kitermelés, a finomítás és a szállítás minden szakaszában. A dinasztiaalapító Rockefeller hamarosan elnyerte "a világ leggazdagabb embere" címét a Pennsylvaniában létrehozott olajipari birodalom révén.

A Rockefeller kõolaj-birodalom mögött ténylegesen a már akkor is a nagyhatalmú nemzetközi pénzvilág, és annak vezetõ pénzdinasztiája: a Rothschild-ház állt. A dinasztiaalapító Meyer Amschel Rothschild, aki Frankfurt Judengasse-jából indult, azzal csinált többek között óriási vagyont, hogy az európai uralkodó házaktól megfelelõ díjazás ellenében átvette megõrzésre az arany és nemesfém készleteiket, hogy azok a napóleoni háborúk idején biztonságban legyenek, és még hasznot is hozzanak. Rothschild a szolgálataiért nem fogadott el papírpénzt, csak aranyban lehetett fizetni neki. Vagyis a részére átadott nemesfém-vagyon meghatározott százalékának megszerezte a tulajdonjogát. Hamarosan több arany került a birtokába, mint amennyi azoké a királyoké és hercegeké volt, akiket szolgált. A napóleoni háborúk kimerítették az uralkodóházakat, s ezért egyre nagyobb mértékben szorultak rá, hogy Rothschildtól vegyenek fel kölcsönöket. Ezek az uralkodók felhatalmazták a dinasztiaalapítót, hogy olyan hitelleveleket (papírpénzt) bocsásson ki, amelyeket aztán kölcsönbe vettek tõle azért, hogy folytathassák a háborút. E rendszer eredményeként egyre jobban eladósodtak. A trükk az volt, hogy azért a pénzért, amelynek a fedezete az õ aranyuk volt, egyre több kamatot kellett fizetniük. Azért, hogy a kamatokat, késõbb a kamatos-kamatokat is vissza tudják fizetni, egyre nagyobb mértékben kellett megadóztatniuk saját népeiket.

A dinasztiaalapító öt fia közül Salomon Bécsben, Kolman Nápolyban, James Párizsban, legidõsebb fia, aki ugyancsak Meyer Amschel névre hallgatott, Frankfurtban mûködött. Londoban Nathan nevû fia került, aki igen tehetségesnek bizonyult, és többek között a waterlooi ütközet idején, 1815-ben, óriási haszonra tett szert egyik napról a másikra azáltal, hogy jól megszervezett hírszolgálata révén hamarabb tudta meg a csata kimenetelét. Látszólag eladta a nála lévõ consul részvényeket, amelyeket a brit kormány bocsátott ki a háború költségeinek a fedezetére. A tõzsde részvevõi meg volta gyõzõdve, hogy Rothschild már tudja, hogy Napóleon gyõzött, s ezért adja el a részvényeket. Pánikszerû eladásra került sor, és a consul csaknem teljesen elértéktelenedett. Eközben pedig Rothschild titkos jelére ügynökeinek egy másik csoportja - szószerint néhány penny-ért - felvásárolta az összes consult. Mire megjött a hír másnap, hogy Wellington gyõzött, addigra a consul részvények szinte csaknem teljesen Nathan Rothschild tulajdonában voltak. A waterlooi csata elõtt a Rothschild Bank 3 millió dollárnak megfelelõ pénzzel rendelkezett. Öt évvel késõbb már a Rothschild Holding vagyona elérte a 7,5 milliárd dollárt. Azt szakértõk sem tudják, hogy Nathan halálakor pontosan mennyit ért az a vagyon, amellyel a Rothschild-ház londoni ága rendelkezett. Csak becslésekre lehetünk utalva, mivel a Rothschild-ház vagyonáról nem készül vagyonleltár. Ennek oka az, hogy a családtagok nem adják örökbe utódjaiknak az egyben tartott családi vagyont, ily módon nem kerül sor örökösödésiadó fizetésére. Ez teszi lehetõvé a vagyonleltár elkészítésének a mellõzését is. Szakértõk becslése szerint Nathan 1836-ban bekövetkezett halálakor 20 milliárd dollárnak megfelelõ vagyonnal rendelkezett.

A francia Rothschild-ház megalapítója, James, is igen sikeresnek bizonyult. 1848-ban a párizsi Rothschild-ház vagyonát 600 millió frankra becsülték, ami csaknem a duplája volt annak a 362 milliónak, amellyel az össze többi párizsi bank rendelkezett. Amikor James 1868-ban meghalt (akkori nagy értékû dollárban) a vagyonát 200 millió dollárra becsülték. A Németországban, Ausztriában és Olaszországban mûködõ Rothschild bankházak vagyonáról nem készültek becslések. Azt azonban biztosan lehet tudni, hogy mindhárom országban õk voltak a pénzpiacok meghatározó szereplõi. A XIX. és a XX. század fordulóján a Rothschild-ház vagyona olyan méretûvé növekedett, hogy a velük kapcsolatos holdingok, alapítványok, befektetési alapok ellenõrizték a világvagyon mintegy felét. Itt a vagyonnövekedésre vonatkozó becslések részletes felsorolását abbahagyjuk azzal a számmal, amelyet olyan matematikus közgazdászok (Korjagina, Glazijev, R. G. Ross és mások) tettek közzé: e becslés szerint a Rothschild dinasztia egyben tartott családi törzsvagyona a XX. század és a XXI. század fordulójára elérhette a 100 trillió dollárt (1 trillió=1000 milliárd) .



Kéthetes gyerekkel lakoltattak ki egy családot Döbrögisztán fõvárosában

Kéthetes csecsemõvel lakoltattak ki egy budapesti családot, számolt be a hírrõl az RTL Híradója.

A szülõk 10 éve vették fel a 20 milliós devizahitelt, de nem tudták fizetni a megemelkedett törlesztõrészleteket.

A család egyelõre a nagymamánál húzza meg magát.

Nem csak õk vannak nehéz helyzetben: még akár 30 ezer családot is kilakoltathatnak.

Lecsapnak a kertvárosokra a végrehajtók

Rácsos gyerekágyat tuszkol be egy kantáros munkanadrágot viselõ, középkorú férfi egy legalább húszéves kombi autó csomagterébe, a kék nejlonzacskókban lévõ játékok és ruhák közé, közben komótosan pereg rá az esõ.
A jelenetet a budafoki családi ház udvaráról az ingatlan új birtokosai – egy idõsebb férfi, a felesége, és talán felnõtt fiuk –, valamint a bírósági végrehajtó és emberei figyelik feszülten. A ház elõtti járdán három rendõr bámul unottan. Egy devizahiteles kilakoltatásának pillanatképe, ami az utóbbi és az elkövetkezõ hónapok tökéletes illusztrációja. – Ez a fotó nem festene túl jól a „Magyarország jobban teljesít”-plakátokon – mondja félig mosollyal, félig haraggal az ágyat rámoló Szabó Andor testvére, Ernõ. Õ kénytelen tétlenül bámulni Andor és felesége cipekedését, mivel a végrehajtó még pakolni sem engedi be a házba.

– Ha én kölcsönadok neked százezer forintot, és kétszázezret kérek vissza, a törvény szerint uzsorás vagyok. Ha a bank ad neked kölcsön, és a kétszeresét kéri vissza, akkor az rendben van – sommázza Ernõ a lakossági devizahitelekkel szembeni máig tartó, össznépi értetlenséget.

Szabó Andor története tipikusnak mondható. A burkoló szakmájú, vállalkozóként dolgozó férfi 2007-ben, a devizaalapú hitelek homályba veszett fénykorában vett föl 13,5 millió forint szabad felhasználású, svájcifrank-alapú kölcsönt egy banktól. Részben vállalkozására költötte a pénzt. Az értékbecslés alapján a szülei tulajdonában lévõ ház akkor 18 millió forintot ért. Az évek során a kölcsönbõl 6 milliót fizetett ki. A végrehajtás kezdetekor a bank már 27 milliós tartozást követelt rajta. – Havi 68-69 ezer forinttal indult a törlesztés, de a hitellel kombinálva életbiztosítást is fizettem, évi 700 ezer forintot. 2011-re havi 148 ezer forintra ment föl a törlesztõrészlet, de még fizettem. Viszont volt egy autóbalesetem, szétnyílt a koponyám, így hónapokig nem tudtam dolgozni. Ekkor csúsztam pár havi törlesztõvel, azóta görgettem magam elõtt a tartozást. Úgy döntöttem, nem fizetek tovább. Nem láttam értelmét, az adósságom csak nõtt, úgy éreztem, soha nem szabadulok tõle – mesélte Andor, aki testvérével ebben a házban nõtt föl, két éve pedig feleségével és gyerekével élt az ingatlanban. Felesége egy hete szülte második gyermeküket, de nem kaptak haladékot a költözésre…



















Hozzászólások

Még nem küldtek hozzászólást

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztrált tagok értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztrálj.

Még nem értékelték
Generálási idő: 1.48 másodperc
2,407,894 egyedi látogató