Hunok Nagy Szövetsége

Navigáció

Felhasználók

-> Online vendégek: 9

-> Online tagok: 1
CharlesHoife

-> Regisztráltak: 323
-> Legújabb tag: ScottIdock

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Terrorista bûnbanda az összes!

Hírek


Falus Zsolt: Aki eddig nem értette, most megértheti, hogy hol és hogyan követte el a csalást a hitelezõ és a refinanszírozó bank, akik kétszeres teljesítést kényszerítenek ki a végrehajtásban.

Ötmilliós hitelt vett fel, most harmincat követelnek a kilakoltatott családtól.

A Készenléti Rendõrség jelenlétében tudták csak kilakoltatni azt a kõbányai családot, amelytõl ötmillió forintos devizahitel fejében harmincmillió forintot követel a hitelt nyújtó Argenta Lízing Zrt. és a hitelezõnek forrást adó Raiffeisen Bank, miután az adósok nem tudták fizetni a többszörösére emelkedett törlesztõrészletet-írja a Magyar Nemzet.

A kétgyermekes családanya a Magyar Nemzetnek elmondta, egyelõre egy ismerõsnél tudják meghúzni magukat, ahol azonban csak aludni tudnak, bútoraikat a pincében tárolják. Óvodás, illetve iskolás gyerekeik tudják, hogy el kell költözniük, de nem értik, miért. Kérdésünkre elmondta, egyelõre nehéz feldolgoznia, hogy 23 év után el kell hagyniuk otthonukat, de már csak a gyermekeik érdekében is harcolni fognak az igazukért.
A Kõbányai úti, ötven négyzetméter körüli lakásban csak a töredéke fért el a Bankcsapda egyesület hívására érkezõ devizahiteleseknek, így a zsúfolt függõfolyosón kellett keresztülverekedniük magukat a rendõrökkel érkezõ végrehajtóknak. A tüntetõk bûncselekményt emlegettek a végrehajtás kapcsán, mert egyetlen hitelszerzõdés nyomán két pénzintézet nyújtott be követelést a hitelkárosulttal szemben. Hogy a rendõrség aktív tiltakozásra számított, azt jól mutatja, hogy a kerületi rendõrkapitány is jelen volt az eseményen, ahol a végrehajtó a lakás megtisztítását kérte a tiltakozóktól. Miután ez a rendõrség többszöri felszólítására sem történt meg, megjelent a Készenléti Rendõrség legalább féltucat munkatársa. A kivonuló rendõri erõt látva lassan kiürült az ingatlan, s megkezdõdhetett a kilakoltatás.

A végrehajtó annak ellenére ragaszkodott a lakás kiürítéséhez, hogy az otthon nélkül maradó családot képviselõ Bankcsapda egyesület elnöke többször is felszólította a végrehajtót, tekintsen el ettõl, hiszen a jelenlévõk csöndben lesznek, s nem zavarják a hatósági eljárást. Falus Zsolt azért ragaszkodott volna ehhez, mert megítélése szerint a végrehajtással, illetve a kilakoltatással törvénysértés zajlik, amelyhez tanúként szerette volna felkérni a jelenlévõket.

Mint utóbb kiderült, a helyszínen intézkedõ rendõrök elõször nem értették, hogy miért vannak felháborodva az emberek, de miután kérésükre Falus Zsolt elmondta, nem értik, hogyan lehetett egy ötmilliós adósságból – amelynek közben a felét vissza is fizette a család – több mint harmincmillió a két bank egymásra rakódó követelésével, azzal nyugtatták a családot, hogy ha ez szabálytalan, az minden bizonnyal ki fog derülni a jövõben.

Az elnök lapunknak azt is elmondta, az ügyben feljelenést tettek az ügyészségen, egyúttal felhívták rá a Pesti Központi Kerületi Bíróság figyelmét. Álláspontjuk szerint hibás az a bírói döntés, amely engedte, hogy a hitelezési ügybe belefolyjon a hitelezõnek forrást biztosító bank. Falus szavai szerint a bíróság végzésének indoklásában leírták, szó sem lehet arról, hogy kétszeresen követeljenek a bankok egyetlen hitelügylet kapcsán. Ám mint a mostani eset mutatja, erre rácáfolt az élet.

Kérdésünkre elmondta, az önálló zálogjog alapítása, illetve annak átruházása miatt következhetnek be hasonló esetek.

A mostaninál a hitelt nyújtó szervezet kölcsönt vett fel egy banktól, s a tartozás fejében átadta a zálogjogot az utóbbi hitelintézetnek. Arról is beszélt, hogy bár a jogászszakma több jeles képviselõje tiltakozott a polgári törvénykönyv (Ptk.) legutóbbi módosításakor a jelzáloghitelekhez kötõdõ zálogjog önálló jelzáloggá alakításának ötlete ellen, a kormány mégis annak bevezetése mellett kardoskodott. Pedig az ötlet felvetõdésekor még a kabinet is fogékonynak mutatkozott a jogászok álláspontjára. Késõbb azonban rábólintottak a módosításra.
Kérdésünkre, hogy ezzel kinek az érdekeit képviselte a kormány, Falus Zsolt elmondta: a bajban lévõ devizahitelesekét semmiképpen, ahogy általában sem mentették meg õket. Szerinte a Magyar Bankszövetség szakemberei szorgalmazták a változtatást, amelynek Falus értesülései szerint kifejezetten örültek a bankok. Az már más kérdés, hogy ezzel egyúttal a visszaéléseknek is megágyaztak.

Végül az elnök reményét fejezte ki, hogy lassan talán sikerül valamiféle minimális közös programban megállapodniuk a devizahiteleseket képviselõ szervezeteknek, s egységesen fellépniük a károsultak ügyében, mert amit eddig a kormány tett a megmentésükre, az nagyon kevés. A továbbra is bajban lévõk magas száma legalábbis ezt mutatja.

Ennél pesszimistábban látja az összefogás lehetõségét Barabás Gyula, a hitelszövetség vezetõje. Lapunknak nyilatkozva arról beszélt, nem a devizahiteles szervezetekkel van a baj, hiszen azok beszélõviszonyban vannak egymással. Úgy érzi, az érintettek aktivitásának hiánya miatt késik az összefogás. Egyrészt mert különbözõk a hitelszerzõdések, kevés a közös pont, másrészt sokan félnek a hatalomtól, harmadrészt pedig már belefásultak az õket érõ csapásokba.
(civilkontroll)



















































Hozzászólások

Még nem küldtek hozzászólást

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztrált tagok értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztrálj.

Még nem értékelték
Generálási idő: 1.42 másodperc
2,169,167 egyedi látogató