Hunok Nagy Szövetsége

Navigáció

Felhasználók

-> Online vendégek: 1

-> Online tagok: 0

-> Regisztráltak: 36
-> Legújabb tag: Stewarttraut

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Fehér ló monda

Hírek


A vérszerződő törzsek tanácsa eldönti, a hozzájuk csatlakozó kabarokkal,
akik valójában Ka-avarok (Avarország lakói, szavárdok, visszatérő avarok),
hogy a kedvező külpolitikai helyzet okán, és talán 895. június végén, amikorra
a termények betakarítása és a felkészülés a hosszú útra befejeződik, kiadják az
indulási parancsot. De mi már elbeszéltük, hogy az egyesített hadsereg előőrsei
már az előző évben a morvák szövetségében behatolt a Tisza vidékére, hogy
megtisztítsa a bevonuló köznép előtt az ellenséges erőktől a keleti országrészt.
Ez az előre nyomuló seregtest oly sikeresen tevékenykedett, és az itt talált testvérnépeikkel
oly barátságosan bánt, hogy azok megértették a nemes céljaikat.
Ezért testvéri szeretettel fogadták a katonákat még a téli itt tartózkodásra is.
Immáron ez a seregtest előkészítve a bevonulók előtt az utat, már kész letelepedési
helyekkel várta a 895 nyarán induló törzsek ideérkezését.
A honegyesítő harcok leírásában már bizonyítottuk, hogy népeink sem a besenyőktől
űzetve, sem a másoktól elszenvedett vereség hatására, nem menekü-
lésszerűen érkeztek a medencébe. Az ilyen rémhírek, csak a megszerzett hírnevünk
lejáratására készült koholmányok, minden tudományos alap nélküliek.
Úgyhogy a továbbiak már egy szót se pazaroljuk az újabb cáfolatokra. Inkább
meséljük tovább Álmos főfejedelem elindította események dicsőségtől-dicsősé-
gesebb eseményeit. A történelmi igazság szerint: a magyar honegyesítés sebé-
szi pontossággal végrehajtott, a kazárokkal is egyeztetett, a kelet-európai úrné-
pek térségi integrációja szerint, tervszerűen lezajlott eseménye korának. Mert
az is bizonyítható, hogy jelentős nagyságú szálláshelyet kellett biztosítani a
Kazár Birodalomnak a keletről menekülő besenyőknek, majd a nyomukban
érkező kunoknak és úzoknak. Ezt csak úgy tudta megoldani, ha a hunmagyar
törzsek egy részét a Kárpát-medencébe helyezik át. Az indulási parancs kiadá-
sával a törzsek menetoszlopokba fejlődtek, és megindultak a Kárpátokban a
nekik kijelölt átkelők felé. A források szerint Árpád vezette beköltöző törzseinek
létszáma nem érhette el az 500.000 főt, a lakosság többi részét az itt helyben
lakó hunmagyar úrnépek tették ki, együtt a mintegy 2 millió főt.
A fősereg és talán Megyer vezér népe a Vereckei-hágón, a többieknek a Radnai-,
Borgói- és a Tatár-hágó, valamint a Békási-, Ojtozi- és Bodza-szoros
kínálkozott az átvonulásra. A Déli-Kárpátok hágóit a közeli szlávok miatt nem
használták. Hála a hét-törzs előzetes körkörös védelmi intézkedéseinek, minden
törzs sértetlenül érkezik a Kárpát-medencébe, az előzőleg már az őslakókkal
egyeztetve kijelölt erdélyi táboraikba. Az őskrónika szerint itt hét földvárat
vagy szekértábort építettek, és ahol megpihentek. A mozgékony fősereg a feladatának
megfelelően, sikeresen biztosította hadászatilag az Erdélyben megpihenőket,
a déli szlávok és bizánci szövetségeseik általi oldalba támadása ellen.
Már csak kettő, ismét magyar vonatkozású lejárató eseményről kell még szót
váltanunk. Első esetben, az egyes krónikák az Erdélybe költözés során az állat-
állomány elvesztését, másikban az Álmos főfejedelem feláldozása hagyomá-
nyát őrizték meg. Az első tételre könnyű felelni. A legtermészetesebb dolog,
hogy a vándorlásra kényszerült nemzetségeknek és családoknak, az útra felesleges
állatállományuktól meg kellett szabadulniuk. Meg az is egyértelmű, hogy
a felesleges állatállományt csoportosítva annak a nemzetnek adják át, akik
egyben biztosítják a költözködők hátvédelmét. Bizony a besenyők nem elrabolták,
hanem a hét-törzs szabályosan a megállapodásuk alapján egyszerűen átadták
nekik az Etelközben feleslegessé vált állatállományt. Annál is inkább, mert
a besenyőkét 3 évvel azelőtt a perzsák már valójában elrabolják az Aral-tó
körzetében.
Másik esetben, ami Álmos főfejedelem feláldozását illeti, ez is szinte a legnagyobb
tudományos tévedése az utókornak. Sőt egyesek a megölés tényét a
kazár királyölés szokásához vezetik vissza, ami szintén nem igaz. Őseinket
gyilkos népnek beállítva! Elöljáróban azonnal tagadjuk, ezek az állítások szemen-szedett
hazugságok, az indoeurópai kultúrvélekedés szégyene. Sőt tegyük
hozzá mindjárt, hogy a királyölés gyakorlata bizony az asszír imperializmus
hódítási gyakorlatában válik ismertté, és nem az ősnép tulajdonságát példázza.
A hódítók így akarták az ő saját kultúrszintjükre lehúzni az elsődleges úrnépek
ősi szeretethitét. Mindennek a hazugsághalmaznak csak annyi alapja van, hogy
Álmost valóban szakrálisan feláldozzák – de nem megölik – Erdélybe érve!
Akkor nézzük, mit is jelent a feláldozás magyarul? Az ősi úrnépek társadalmi
gyakorlatában még nem a férfi vezérhímek, hanem a törzs Anyaistennője volt a
szakrális vezető, vagyis ősiségükből a matriarchális társadalmi rendben éltek,
amelyben az alkalmatlan hímvezéreket leváltották, vagy elkergették. Ugyanerre
az alapra épült a kazár uralkodói rend: Kagán (Ysa) és a Bég. Ugyanez a magyaroknál
már a KENDE és a GYULA. Nézzük csak a névképzését, a Kende =
kendős, míg a Gyula = gyújtó-láng. A szavak értelme, a kendős az Anyakirálynő
hatalma. Megjegyezve, ami a honegyesítő háborúk világában sajnos már
nálunk is férfi hatalmi ággá válik. Így érthető meg, hogy miként tarthatta békeidőben
a kezében a Kende (Kündü) a főhatalmat, miként az Kurszánnal kapcsolatban
ismert. De pontosan tudjuk, hogy 100 évvel később, Géza fejedelem
idejében is a trón megszerzése még mindig az anya-fejedelemnő, esetünkben
Sarolta kézfogójától volt függő. Koppány azért sem kaphatta meg a főfejedelmi
címet, mert az özvegy valamiért elutasította ezt a házasságot.
Addig a Gyula rang, háborús helyzetben „gyújtó-lángként” előléptetett egyszemélyes
katonai főparancsnok, akinek katonailag még a kendének is engedelmeskednie
kellett. A honegyesítés egy valóságos háborús helyzet. E hagyományok
okán választják Hungvárban, az Álmos főfejedelem fiát, Árpádot a
gyula főparancsnoki címre, katonai főparancsnoknak a vérszerződésnek megfelelően.
Álmos az erdélyi bevonulás idején már öregember, lehet hogy beteg is
lett. Mivel az elkezdett honegyesítő háború egyszemélyes főparancsnok meglétét
követelte a siker érdekében, Álmos főfejedelem helyett a tényleges hatalmat
az új kinevezett hadvezér, esetünkben a fia, Árpád vezér vehette át. Így
Álmosnak le kellett mondani a hatalmáról.
A magyar beszédben az ősi fejlődéséből eredően, a szófordulatok tömkelege
él nyelvünkben. Így a megölni ige nem csak valaki életének az elvételét jelenti,
hanem akkor is használja nyelvünk, ha valaki egy feladatra alkalmatlanná válik,
és azt elveszik tőle. Példaként: megölik a lelkét, megölni a gondolatot, a tett
megölése stb. Miként 500 évvel korábban a hunmagyar Atilla király sem meg-
ölte a bátyját. Mivel valamiért ő lett az alkalmasabb, és nem Budát választották
az egy személyben uralkodó királynak, Buda csak a királyi rang elnyerésére
válik „halott” emberré. Álmos esetében is hasonló történik. A hatalmáról való
lemondatással, képletesen megölik a főfejedelem jogát az uralkodásra. Egyszerű
szófordulattal tehát nem az életét, hanem a hatalmát áldozzák fel, „ölik
meg”. Nos talán ennyiből érthető miként formálhattak ebből az esetből is a
magyar nyelvet nem ismerő indoeurópai tudósok (keresztény hittérítők), egy
horrorisztikus magyar lejáratási kampányt. Ugyanez a nyelvi fordulat magyarázza
a morva I. Szvatopluk fejedelem halálát is a fehér ló mondánkban, amire
rövidesen fogunk kitérni.
Az eddig ismert fehér ló mondáink nem térnek ki arra, miként egyeztek meg
a hétvezérek arról, hogy mi legyen az egyesítendő ország neve? E dilemma
feloldása nélkül ugyanis nem lehet megérteni a mondánk eszmeiségét sem. Az
első eldöntendő kérdés – amiről nem írnak a krónikáink és nincs róluk írásos
bizonyíték – a vérszerződés alapján miért határoznak úgy, hogy Magyaria =
Magyarország (Hungária) néven fogják egyesíteni országunkat? Azért a
hunmagyar név alatt történt meg a honegyesítés, mert már csak ez az egy hely
a Kárpát-medence volt az, ahol még tisztán őskeresztény, az igazság (tiszta)
vallási hitén élő, és a legfontosabb, hogy magyarul beszélő nép élt a világon.
Álmos és udvara utoljára összegyűjti az Etelköz és környékén még megtalálható
anyatisztelő úrnépek törzsei közül azokat, akik felvállalták, hogy beköltözve
a medencébe egyesítik az országot, és biztonságos hazát teremtenek népeiknek.
De kiemelten, a már ősidők óta itt élő őslakossággal együtt.
Azt is mindannyian tudjuk, hogy egy új szövetségnek első dolgai közé tartozik
az egységes nemzeti jelképek megteremtése. Egyesítik nemzeti színeiket,
megalkotva az onogurok piros és fehér sávozású Árpádsávos zászlóját. A nemzetrészek
egyesítéséhez az Ősmama, Ősanya, Nagyboldogasszony anyánk
színjelképét, a fehér vagy ezüstszínt teszik kötelezően elfogadásra. Innen ered
az Árpádok másik, a fehér alapszínű zászlóhasználata. A harmadik nemzeti
színnek a természetszeretetükből adódóan, a zöldellő termékeny földek alapján
a zöld színt választják. Egyik nemzeti szimbólumunk maradt az egyiptomi
oroszlán az oldalán a négy sáv motívumával, amely akár a 7 törzsnek megfelelően
az Árpádsávok hét sávján rajta lépő oroszlánokkal ábrázolva (II. András
1205-1235 királyi címere innen ered). Másik nemzeti jelkép a Turulmadár, a
partusok emblémája alapján. Az ország uralkodói hatalmának a kettőshatalmi
fejedelemséget helyezik előtérbe, Kende és Gyula formában mindaddig, amíg
az elveszett Magyar Szent Korona elő nem kerül, a frank Nagy Károly eltulajdonítása
okán.
Egy gondolatban térjünk ki a Turulmadár (Kerecsen sólyom: Falco cherrug)
jelképre, mely az altaji Havasi sólyommal (Falco rusticolus altaicus) rokon,
vagyis a Turul és a Hórusz kapcsolatára. A kaukázusi úrnépek fehérsólyom
isteni tisztelete azonos az europid ősnépek hitvilágának fejlődésével. Kieme-
lendő vele kapcsolatban is a fehérmagyarok színjelképe, a madár fehér melltollai
alapján. A hitelv onnan ered, hogy a vadászsólyom fajok szinte a láthatatlan
magasságokból csapnak le a prédájukra. Innen az a mítoszi vélekedés, hogy
összeköttetésben vannak a fény útján a teremtő Napistennel. Miként a méhkultusznál
is ugyanez a kapcsolódás a teremtőhöz. Különösen Egyiptomban ismert
a Hórusz sólyomisten kultusza. Belőle ered a Kaukázus és az Altaj mellé költö-
zött hunmagyarok mondavilágában a Turulmadár eszménykép isteni kapcsolatot
teremtő hitvilága. A Hórusz, vagyis belőle a Turul tisztelet végig követhető
a hunmagyarok őshazai kiáradásának nyomvonalát jelezve.
A Griff biológiailag két állatból van összetéve: egy ragadozó madárból és az
oroszlánból. A középkori indoeurópai irodalomban a griffmadár már „szörnyként”
jelenik meg. Ugyanakkor a Belső-Ázsiában letelepült nagyállattartó úrnépek
(hunmagyarok) ősi griffje jóságos, bölcs és segítőkész. Egyidejűleg más
változatokban főisten ábrázolásként, fejedelmi nemzethősként és táltosként is
ábrázolják. Ez a madár igen nagy, hegytetőn vagy égig érő óriás fa tetején fészkel,
és az asszír sárkány legnagyobb ellensége. Az a hős, aki a griff fiókáit (a
hazát) megvédi, elnyeri a griff háláját. A griffmadár a magyar mondavilágban
egy nagy, csodás oltalmazó lény, amely alakja a mesékben és fejedelmi mondákban
távoli eredetet mutat, vissza Atlantisz őscivilizációjába.
Most, hogy már minden fontos dolgot leírtunk a honfoglalás ereklyéinek
megalkotásáról, eljutottunk a fehér ló mondánk titkainak feltárásához. Az első
és legnagyobb titok – nagyon nagy történészi tévedésként –, hogy nem a ló
fizikai valósága hordozza magában a rejtélyt, hanem a ló fehér színe, vagy az
azzal teljesen megegyező misztérium ezüstszürke színjelképe. Ugyanis már
unos-untig hangoztattam, hogy az ezüst, vagyis a fehér szín az ősvilágban a
tisztaság, a tükör, a tiszta lélek színe, és az anyaság tisztasága van belekódolva,
aki a kis ezüsttükrében láthatja a saját lelke tisztaságát. Innen ered a magyarok
Nagyboldogasszony hitvilágának tisztasági jelképe a fehér szín, másként az
ezüst, a Hold istennői szakralitása. Melynek legnagyobb tisztelete az őskeresztény
hitvilágunkban teljesedik ki. Tudvalevő, hogy ez az emberi tisztaság áthelyeződik
arra a nemzetre is, amelyik a magnép tiszta hitére épül. Továbbá
azoknak a halottaknak a lelkeire, akik az igazság mérlegéről igaz magyar emberként
szállhatnak a mennybe, vagyis az emlékezés mezejére. És itt értünk
származástudatunkban a „HA” egyiptomi halottaikat őrző lélekformához, akik
a HA-ZA fogalmában a halottak lelkét, az igazság népét védik itt a földön.
Kapcsolódva a csodaszarvas mondánk egyiptomi MAAT igazság istennője
hitvilágához.
Igen, a fehér ló mondában ugyanez köszön vissza, miként a Képes Krónika
(f-11 képe) pontosan színezve ábrázolja a honegyesítés eseményét: „A magyarok
bejövetele Pannóniába”, miniatűrön. A fehér (szürke, ezüst) lovat aranyos
nyereggel és fékkel vezető pártás fejfedőjű fehér öltözetű követ a vele ellenkező
színű, a vörös öltözetű és vörös süvegű Marót (Mojmír) morva fejedelemtől
veszi meg az országát. Földet a lóért, füvet a kantárért, vizet a nyeregért.
Tácsi István

Hunok vagyunk, sólyom népe
Ereinkben sólyom vére.
Ősatyánkat sólyom szülte,
Ősanyánkat Isten küldte.
Királyaink koronáján
Aranysólyom fényesen áll.
Feje türkiz, teste arany
Szellemében nap fénye van.
Ősök lelke szellemlénye,
Aranysólymunk szent rejtélye.
Nap madara fény hírnöke,
nemzetünknek égi jele.
Hunok vagyunk a Nap népe
Sólyomlelkek összessége.
/Cey-Bert Róbert Gyula/

























Hozzászólások

Még nem küldtek hozzászólást

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztrált tagok értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztrálj.

Még nem értékelték
Generálási idő: 0.12 másodperc
984,120 egyedi látogató