Hunok Nagy Szövetsége

Navigáció

Felhasználók

-> Online vendégek: 4

-> Online tagok: 0

-> Regisztráltak: 350
-> Legújabb tag: antalyaliali

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

A bronzkor nemzedéke 2

Hírek


Ha már Apollón nevét ismét megemlítettük, akkor meséljünk el vele kapcsolatban
egy igen tanulságos történetet. Ugyanis a vele összefüggõ mitológia
megvilágítása, különösen alkalmas a görög és a magyar mondai alapok szét-
ágazásának a megértéséhez. Apollón isteni mivoltát tudniillik, a néphagyomány
összekötötte az egyik melléknevében, a jóstehetséggel megáldott Egér-Apollón
(Apollón-Szminteusz) alkotóelemmel. Ezzel kapcsolatban születhetett az a
példamese egyes elbeszélõknél, miért születhetett az isten a föld alatt, ahogy az
egér is a földalatti vackában jön a világra. Az egérkultusz Palesztinában volt
különösen elterjedt, és Apollón isteni eredettudatának leszármazása Görögországba
minden bizonnyal onnani átvétel. Ez az egérmotívum a Bibliából is
ismert, Sámuel és Ézsaiás könyveibõl. Az egész Apollón mítosz megvilágítása
azon áll vagy bukik, hogy mi a köze az egérnek az orvostudomány és a jóslás
isteni küldetéséhez?
A „jóstehetséggel megáldott egér” értelmének a megfejtése Apollón származási
titkainak magyarázatát hordozza. Kezdjük onnan az indoklásainkat, hogy
milyen kapcsolata lehet az egér fogalmának az isteni elvhez? A megértése nagyon
egyszerû. Tudnunk kell hozzá, hogy az õsi hordák idején az elsõ emberi
építészeti alkotmányok az Õsanyának készített lakhelyek voltak, amit akkoriban
az ÓL fogalommal ismertek, mely fogalomrész pontosan és fõleg, hogy
ugyanazon értelemmel az Apollón istennévben is szerepel, az aláhúzás szerint.
Ezeknek a vallási helyeknek a legõsibb megfelelõi még a barlangok voltak, de a
kõkori emberek szétvándorlásával nem volt már mindenhol barlang, ezért kezdtek
el a kõkorban a mindenkori hordaanyáknak ólakat építeni. De az anyatiszteletrõl
tudjuk, hogy minden olyan célú lakhely, ami az Õsanyának és a gyermekeinek
a felnevelése érdekében épült, egyben a hordák, majd a nagycsaládok
kultikus vallási helyei is voltak. Az ólak egyik részében lettek elhelyezve a
vallási célú eszközök, a kis háromlábú asztal, ha volt az ezüsttükörrel együtt, és
különbözõ fétisek, ahol és amik segítségével áldották minden nap a teremtõiket
a családok.
A fejlõdés során, egyre nagyobb ólakat kellett építeni a nemzetségek Õsanyá-
inak. A felszaporodó lakosság közös ünnepi vallástiszteletei kiváltják azt a
fejlõdést, hogy az õsi kör alakú ólak megnagyobbodva, végül kerek templomokká
fejlõdtek. Lassan oda érünk el a mondanivalónkban, hogy az egyre
nagyobb templomokba bizony az emberekkel együtt beköltöznek az élelmet
keresõ és találó más élõlények is. Köztük jelentõs számban az egerek. A kõkori
ember megfigyelte, hogy az egerek minden templom lakóivá váltak. Innen már
csak egy lépés, hogy az egér jelenségét összekapcsolják az isteni tisztelettel.
Ahol az egér megjelent, az élelemben biztosan gazdag hely lehetett. Vagyis az
isten jeleként kezdett funkcionálni a templomi egér megjelenése. Miután az
emberiség már számottevõen felszaporodott, szegényebbé váltak a templomok,
ennek egy késõbbi megélésébõl képzõdött az a mondásunk: „szegény, mint a
templom egere”. A templomi jelenlétébõl ered ennek a rágcsálónak a magyar
neve: EGÉR = ÉG-ÚR teremtménye, mely Eger város nevében is fenn maradt.
A „jóstehetségû egér” értelemtársítás úgy kapcsolódik egybe, hogy az Égúr
egerének a templomi megjelenése egyben az isteni jelenléthez kapcsolódik. Az
élelemben gazdag templomokban biztosan megjelentek az egerek. Valószínûleg
az egérhez imádkozással isteni elérhetést vizionáltak az ilyen vallástudatú õseink.
Az orvoslással való összefüggés is innen érthetõ meg, mert sokszor az
ismeretlen betegségek meggyógyítása érdekében az isteni jelenlétet az egérhez
való fohásszal próbálták elérni. Hiszen az õsi templomok egyben kórházi szerepet
is betöltöttek. Na mármost Palesztinában, amely terület õsisége egyben a
Föníciát jelentette, így válik érthetõvé, hogy az eredendõen a Kánaánita egérkultuszt
egyszer az akhájok, másszor a velük rokon eredetû dór hódítók hozták
magukkal Föníciából elõször Kis-Ázsiába, onnan pedig Görögországba.
A görög és a magyar mondák szétválása is pontosan érthetõ. Amíg a Palesztin
Apollón isten az eredetében úrnépi leszármazású isteni elv volt, eredete
pontosan követhetõ visszafele egészen a nagy egyiptomi templomok egérimá-
dásához. Szigorúan a matriarchális hitelvû templomokban szolgálatot tevõ férfi
papokhoz kapcsolódva. Addig az Apollón újgörög sokistenhitben már férfi
istentiszteletté válik át, ami a névelemzésébõl érthetõ meg: Apollón = Napapatemplomának
papja értelemben. Mikortól a férfiuralom jelképeként már apajogú
Napisten templomokat építenek az elfoglalt Kis-Ázsiai országokban, úgymint
Délosz szigetén. A vallási lényege is elkülönül, amíg az anyatiszteletben õ
volt az Õsanyák kiszolgálója (papja), addig az újgörög vallásban már a nõknek
kellett kiszolgálni a férfi Apollónt, az Apaistent, vagyis a napisteni elvét.
Ha továbbgondoljuk Apollón vallási terjedését az Itáliai félszigeten megjelenõ
latin népekig, általa megtaláljuk benne e nép új nevének kifejlõdését. Odáig
már eljutottunk, hogy a trójai asszír-dórok, Itáliába érve ott latinokká válnak. A
további magyarázatban a már zeuszi Apollónál, az anyjának a nevén keresztül
vezet az út a megoldáshoz. Anyja neve Létó, aki Koiosz („értelem”) titán és
Phoibé („Hold”) titanisz gyermeke. A Létó nevet eredetében Egyiptomban és
Palesztinában a LAT = LÁT úrnépi fogalommal, azaz a datolyapálma és az
olajfa termékenység istennõjeként, ezen a nevén ismerték. További fontos bizonyítékok
Gravesnek az Apollón mítoszából vehetjük: „ezért kellett a Déliszélnek
szállítania Létót Görögországba”. Vagyis Holdistennõként teremtõ erõ,
másodlagos mindenható princípium, aki a délrõl érkezõ széllel = asszír eszmei
áramlással érkezik az új országába. Itáliába viszont már Görögországból származik
el a kultusza, és ahol már LATONA = „Látó-nõ” lett belõle. Máris a
megoldáshoz vagyunk, ugyanis pontosan bizonyítja nekünk, hogy a latinok sem
egy önálló népesség, hanem a trójai asszír-dórok leszármazottaik, akik Apollón
anyja latinná vált kifejezésébõl veszik fel az új népnevüket. Egészen pontosan:
Létó> Latona = Látó-nõ, vagyis a Látó-anya úrnépi hitelméletébõl. Így a náluk
ismert görög Apollón istennév is latinosan Apollo lesz. Miként a szülei is Jupiter
és Latona lesznek, ezért pontos bizonyítékát adja számunkra, hogy a latinok
sem õsnépek és a nyelvük is másodlagos indoeurópai. Az egykori meghódított
föníciai népek leszármazottai, akiket szintén az asszír militarizmus eszmeisége
változtatta a dór hódító népekbõl: asszír-latinokká.
Apollón istenkultusz elterjedése a mediterrán vidéken általános. Jelentõsége
abban gyökerezik, hogy a politeizmus terjedésével, a patriarchálissá váló vallási
felfogásban a nõi teremtõ isteneket mindenhol igyekeztek felváltani férfi istenekkel.
Így az õstörténete megváltozik, és az újgörög mítoszokban már egy
úrnépi anya és a pogány Zeusz apa gyermekeként születik meg a dór hódítások
idején. De miként a családfájából látjuk, mert már anyja sem elsõdleges princí-
piumú isteni elv, így Apollón is a vegyes leszármazása okán, még a napisteni
valóságában sem lehet fõisteni személy. Inkább az anatóliai népek kettõshatalmi
rendszerû átalakulásának vált a közbülsõ mitológiai termékévé.
Ugyanezen az elven magyarázható a görög és a magyar mondavilágnak a
szétágazódása. Amíg a görögök a Kr.e. 1200. évtõl kezdve összeolvadnak a
hódítókkal, mítoszaik is az átmeneti sokistenhit részeivé válnak. Addig a magyar
nyelvû úrnépek, majd csak kétezer év múlva, Kr.u. 1000-ben tagozódnak
be a nyugati latin hódítók világrendjébe, de ekkor már az új római kereszténység
pogány egyistenû hitvilágába. Gazdaságilag pedig nem a rabszolgatartó,
hanem a belõle addigra kiformált feudalizmusba. Tehát ez a kétezer évnyi elkü-
lönült fejlõdés az, ami elválasztja a görög és a magyar mondavilág egységét. A
már ismertetett matriarchális barbár hitvilág felcserélésével, a pogány patriarchális
világnézetre való vallástérítésig.
Pontos életképet rajzol le Graves akkor is, amikor azt írja, hogy a rézkor hé-
roszai eredményesen harcoltak Thébainál. Értsük rajta, hogy az ógörögök egyik
utolsó matriarchálisan elkülönülõ ellenállását és a dórok hódítási szándékát
törik meg a hellének e polgárháborúban. Ugyanis a thébaiak szent oroszlánját
(nõnemû, oroszlántestû egyiptomi szfinx elv) elfoglalja a dór Kadmosz, és az
argosziak a Kalüdón vadkan spirituális erejével kívánták azt a hatalmába viszszahelyezni.
Vaddisznó az egyik legfontosabb totem állata a keltáknak, a dél és
a tûz eleme, a Nap életadó ereje, és mivel már tudjuk, hogy a hellének maguk is
kelták, így érthetõ, hogy az oroszlán totemnek a feminin (nõies) energia erejét
megtörõ hódítóktól, a hellén vaddisznó férfias erejével akarták azt visszaszerezni.

Továbbá az Argonauta háborúban több oroszlán megölésérõl szóló jelenetet
is olvashattunk. De ezek az esetek már a Fekete-tenger körzetében a helléneknek
nem behódoló úrnépek elleni gyarmatosításokat jelenítik meg. Amin azt
kell értenünk, hogy testvérnépi erõvel próbálták rákényszeríteni a még létezõ
matriarchális társadalmakra, a hódító asszírok elleni katonai felkészülés társadalmi
változásait. A trójai háborúban már az egységes akháj szövetség veri le a
földközi-tengeri hatalomra törõ asszír hódítók terjeszkedését. Miként tudjuk,
hogy az elsõ dór hódító nemzedékek leszármazottai, mint a göröghonban született
félvér Héraklész, Zeusznak halandó görög nõtõl született gyermeke, megpróbálnak
hegemóniára szert tenni. De a mükénéi királyok már keményen viszszaverik
a támadásaikat. Miként Eurüsztheusz mükénéi király szembeszáll
Héraklész gyermekeivel, az ugyanilyen címû mítosz szerint. A csatában a király
halála ellenére is elhárítja az Átreusz fiak elõtt a döntõ dór behatolást a
Peloponnészoszra. Így egy kis idõre még a hellének maradhattak Mükéné urai.
Majd csak száz év múlva, Spártában meggyökeresedve tudnak majd egyeduralomra
jutni a dór ivadékok a Peloponnészosz félszigetén.
Tácsi István

Hunok vagyunk, sólyom népe
Ereinkben sólyom vére.
Õsatyánkat sólyom szülte,
Õsanyánkat Isten küldte.
Királyaink koronáján
Aranysólyom fényesen áll.
Feje türkiz, teste arany
Szellemében nap fénye van.
Õsök lelke szellemlénye,
Aranysólymunk szent rejtélye.
Nap madara fény hírnöke,
nemzetünknek égi jele.
Hunok vagyunk a Nap népe
Sólyomlelkek összessége.
/Cey-Bert Róbert Gyula/















Maffia terrorszervezet, minden hivatal, és államinak nevezett szervezet is!







Hozzászólások

Még nem küldtek hozzászólást

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztrált tagok értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztrálj.

Még nem értékelték
Generálási idő: 3.68 másodperc
2,924,942 egyedi látogató