Hunok Nagy Szövetsége

Navigáció

Felhasználók

-> Online vendégek: 1

-> Online tagok: 0

-> Regisztráltak: 36
-> Legújabb tag: Stewarttraut

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

A vaskor nemzedéke 2

Hírek


De még egy fontos következtetés vonható le az előbbi gondolatmenetből. Ezt
is érintettük, de hangsúlyozzuk ki mégegyszer. Előzményeként: hogyan jött
létre a dór katonai erő? Úgy, hogy az ősnép fiait sokféle módon arra kényszeríttették,
hogy asszír katonának álljanak. A forma lehetett a rabszolgaságból való
kitörés felajánlása. majd vallási meggondolásból, és nem utoljára a zsákmányszerzés
lehetősége, de később már a zsold fejében. A lényeg, hogy az asszír
parancsnokok (az előbbi ötezer ember utódai!), minden esetben a harcoló katonákat
az ősnép fiaiból toborozták. És kik ellen harcoltak ezek a zsoldosok?
Bizony az ősnép más egyszerű fiaival szemben, akik próbálták volna védeni
előző úrnépi életformájukat. Ez aztán a démoni megoldás: mind a támadók,
mind a védők eredetükben az első történelmi embertípus leszármazottai voltak,
vagyis valódi testvérnépei egymásnak. Az asszír militarizmus által kidolgozott
sátáni terv, amiben az ellenálló ősnépeket a saját testvérnépeikkel pusztíttatják
el, kitűnően bevált a részükre. Olyannyira, hogy az újkori világunkban még
mindig ugyanaz a társadalmi képlet érvényesül, mint amit az ógörög időkre
fejlesztett ki az asszír imperializmus. Ma is a háborúkban a katona az nem más,
mint az ősnép fia, addig pedig a tábornoki kar mindig az arisztokrácia utódai.
Mégha a történelemhamisítások okán az ősnép egyszerű fiai ezekről a dolgokról
ma már semmit sem tudnak.
A hódítások első ezer éve alatt megváltoztatott dór nép, 3260 éve azt a parancsot
kapja az asszír királytól, hogy kezdjenek hódításokat a görög világ irányá-
ba. Mivel eredetükben és többségükben az ősnép egykori fiaiból állt ez a harcra
kész pásztornépi sereg, könnyebben tudtak a többi volt testvérnépeik közé
behatolni. Hiszen majdnem azonos nyelvjárásokat beszélték, értették egymás
szavát. Az asszírok ezt a tényt kitűnően használták ki, akár a diplomáciai megtévesztéseik
érdekében. Így foglalják el a dór előrenyomulók Tróját és környé-
két. A geológiai adatok is igazolják, hogy 1250 körül egy nagy földrengés lerombolta
az előző ógörögök, vagy pontosabban azok egy jászmagyar népessé-
gének a városát. A rövidesen odaérkező dórok a vár újraépítése fejében, hatalmat
kaptak a város felett. Sikerül is felépíteni a várat egy bevehetetlen erőddé,
majd mikor belül voltak a falakon, a térség irányítása is a kezükbe pottyant. De
ez a kezdeti együttműködés sohasem mehetett át az ősnép érdekeivé. Miként
ismerjük, hogyan büntette meg Héraklész a dór hérosz, Láomedón trójai királyt,
az egész családját kiirtva? Ez az asszír fenevad azért hagyta meg egyedül a
csecsemő Priamosz királyfi életét, mert az általa elrendelt felneveltetésével
bizony hithű asszír uralkodót lehetett kinevelni belőle. Nem volt mese, az asszír
érdekeket mindenek előtt végre kellett hajtani.
A mítoszunk szerinti vaskori nemzedékekre egyértelműen a dór népek két
ágaként, a trójai és a tengeri népek fő erejeként kell gondolnunk rájuk. Azért
párosíthatta az író is a felsorolt negatív tulajdonságokat e nemzedékhez, mert a
népek összeolvadása során, bizony nagyon súlyos konfliktusok keletkeztek. A
görög-hellén királyok családjaiba dór vér került az összeházasodások folyamán.
Ezek a félvér utódok pedig szerették volna megszerezni az őket segítő nemzetségeknek
a hatalmat. Tudjuk, hogy az asszír hatalmi játszmáknál nincs semmi
erkölcsi gát, ami fékezné a szereplőket. Tehát a görög vaskor nemzedékei már
nem külső ellenséggel szemben viaskodtak, hanem a belső hatalmi harcokban
váltak a nemzetükkel, az egyik-másik szülejükkel szemben tiszteletlen, hitszegő
fajzattá.
Az Égei-tenger partjára kiért dór pásztornépek nagyobb része a város megszerzése
után, az újabb asszír parancs szerint tovahalad Trója mellett. Átkelnek
a Márvány-tengernél Európába, és északról megkerülve az Olümposz hegysé-
get rátörnek a békés ógörögökre. Mint legeltető pásztornépek bevándorolnak,
majd parancsra összegyülekezve lecsapnak az ellenfeleikre. Az ismert mítoszbeli
feldolgozásunk szerint. E harcokat nem megismételve csak annyit kell
megjegyeznünk, hogy ez a dórrá vált népesség elfoglalja a Balkán-félsziget
vallásközpontját, és létrehozza a jelentőségében nem nagy Dórisz tartományukat.
Innen kiindulva már tartományról tartományra haladva terjesztik a saját
igéjüket. Lassan beépülnek az ógörög hatalomba, hol benősüléssel, hol férjhez
menéssel, hol kegyetlen gyilkosságokkal. E dór csoportnak a történelmi sorsa a
fentebb leírt gyakorlat lesz, lassan a nemzedékek során feloldja őket a görög
ősnép sokasága. A négyszáz éves görög sötétkor végén már ismét egységes, de
mentalitásában már az új vallásformájú és újgörög népet alkotva meg. Termé-
szetesen az ősnép kultúrája így nagy részben fennmarad, és a részbeni felszabadulásának
eredményeként a fejlődése által létrejön a következő időszak, a
klasszikus újgörög kultúra kora.
Miként már megismertük, a dór hódításoknak ismert a második ága is. A tengeri
népek támadásában azok a nemzetek alkalmaznak katonai inváziót, akik
asszír parancsnoksággal indulnak a Földközi-tenger keleti partvidékének és a
szigetvilágának a meghódítására. Ugyanis a trójai szárazföldi támadás kudarcát,
párhuzamosan követi az asszírok tengeri háborúja. A szakirodalom minden
eltévesztett tanítása ellenére a tengeri népek fő támadó ereje ismét a dórok
voltak, természetesen más korraboláló erőkkel kiegészülve. Miképpen ismerjük
a dórok föníciai leszármazását, és tudjuk, hogy a föníciai hajósok a világ legjobb
és legtapasztaltabb hajós népei voltak. Így kezd érthetővé válni, miért
lehettek a tengeri népek fő erői is a dórok hajózó népei. A bizonyításunk egyszerű,
ugyanis a tengeri népek által elfoglalt ógörög déli fekvésű szigetvilágnak
a szakirodalom is a Dór-szigetek nevet adta. Központjával Kréta szigetén. Nem
részletezve, az asszír hódítás a szigeteken nem oly „kesztyűs” kézzel zajlott,
ahogy azt Trójánál megismertük. A szigetek őslakosságát, egyes szigeteken az
utolsó emberig kiirtották, vagy áttelepítették őket máshova, és a saját nemzetségeiket
telepítették be helyettük.
Nem érdektelen módon, a megismerésük szerint a dórok is két alapvető, de
inkább három csoportra tagolódtak. Egyrészről a trójai pásztornépek, Uranosz,
és az unokája, Zeusz szárazföldi nemzetségeit jelentik. Másodiknak az 1200-as
években támadóak a hajózó asszír dórok azok, akik a tengeri népek háborúját
vezetik. Harmadsorban a rézkori nemzedékek idején a Hellén ősatya középső
fia Xuthosz vezetésével az ógörögökhöz, elsősorban a Peloponnészoszra egy
úgynevezett föníciai akháj, magyarul „a hajósok” népe költözik be. Ők a középAnatóliai
vidékekről az asszírok elől elmenekülő föníciaiak, akik hajózva érkeznek
a göröghonba, innen a nevük. A Peloponnészosz tenger menti, annak is
inkább a nyugati oldalán kötnek ki, ahol megtelepedve, mint föníciai eredetű
nép összeolvadnak a görögséggel. Megalapítják az Akhaia, Arkadia, Argolisz,
Élisz tartományaikat, Ithaka Kephallénia és Zakünthosz szigetekkel együtt, és
ha kis biztatásra is, de önfeláldozóan harcolnak Trója ellen. Miként Odüsszeuszról
és Achilleuszról is megírtuk, ők is a hellének akháj leszármazottai voltak,
de már némi dór királyi vérrokonsággal.
A Krétát és a Dór-szigetvilágot elfoglaló valódi asszír mentalitású dórok is
két csoportra oszthatóak. Egyikük a dór szigetvilágnak lesznek a lakói, míg a
másik csoportjuk a dardánok, akik Trójában vereséget szenvedve felkerekednek
és benyomulnak az akhájoktól meghagyott Adriai-tenger szigetvilágába, és ott
hódítanak maguknak újabb területeket. A dardánok népneve említésre kerül a
Dardanella szorost körülvevő hegyek lakóiként, akik Trója szövetségesei voltak.
További olyan ismert népnevekkel, mint: a frankok (frígek), károk,
műszök, lüdök, vagyis a környező tartományok alávetett lakóikként. Ezek kö-
zül különösen ismert egy népnév, akik majd Franciaország későbbi névadói
lesznek, a frankok. A vereségüket követően a Dardanellákról szárazföldön
Európa felé menekülnek az asszírrá vált frankok, hogy a Kárpát-medencét is
érintve Nyugat-Európába érkezzenek. Míg a tengeren menekülő dardánok lesznek
a dalmaták, a szarmaták (név és vérrokonság!) egy népága, akik nevéről
közismert a Dalmácia szláv tartománynév.
A történelmi környezet feltárásában még ki kell térnünk a tengeri népek há-
borújának pontos megvilágosítására. Miként már érintettük, Kr.e. 1250 körül az
asszír szárazföldi katonai erők kiérnek a Földközi-tenger keleti medencéjének a
partjaihoz, és jelentős tengerészeti erők kerülnek a kezük ügyébe. Különösen a
föníciai hajós népek elfoglalásával. Ezáltal képessé válva megszervezik az
általános tengeri támadást a körzetben élő ősnépek ellen. Behatolnak a Dórszigetvilágba,
ahonnan tengeri úton támadhatják a térség három ellenálló hatalmát:
Görögországot, Kánaánt és Egyiptomot. De Egyiptom vezetésével a
térség államai is szövetkezve szembeszállnak a hódítókkal. Ez a szövetség,
amely létezéséről nincs közkézen bizonyíték, 1190-ben összehangolt ellentá-
madást indít a tengeri népek asszír hódításainak megfékezésére. A támadás
északi ágát jelentik a görögök Trójában és Kis-Ázsiában. Középső ágát adják a
kánaániták a Földközi-tenger úgynevezett Levante partszakaszának a védelmé-
ben, az időközben oda telepített filiszteus népek segítségével. Maga a Biblia is
leírja, hogy a filiszteusok 1200. év körül időben hatolnak be Palesztinába, a
bírák korában, megakadályozandó a Hettita és az Egyiptomi Birodalom közötti
testvéri kapcsolatok szétszakítását a zsidó-asszírok által. Miként tudnunk kell,
hogy az Egyiptomban élő zsidókat azért menekítik ki az asszírok Mózes segítségével,
hogy a kánaánita elleni háborút vezessék. Déli ágként a Nílus torkolatvidékén
pedig maga Egyiptom veszi fel a harcot a hódítókkal.
A történelmi adatokból ismert, hogy az Egyiptomi Birodalom utolsó harcos
fáraója, III. Ramszesz fáraó (1198-1166) az uralkodása 8. évében legyőzi és
megsemmisíti az ellene támadó tengeri haderőt a Nílus deltában. Vagyis 1190-
ben, pont akkor, amikor a görög támadás is megindul a trójaiak ellen. Igaz,
hogy a görögök csak majd 10 év múlva aratnak döntő győzelmet, de az idő-
pontok egybeesése nem a véletlen műve, hanem a térség egyiptomi integráció-
jának a része. Velük együttműködően a filiszteus népek megakadályozzák,
hogy az asszír szárazföldi csapatok Kánaánon áthaladva elérjék Egyiptomot, és
így két tűz közé szoríthassák a vezető nagyhatalmat. Kiemelt hadászati jelentő-
ségénél fogva megakadályozva, az említett két testvéri nagyhatalom szárazföldi
összeköttetésének a szétvágását. E rövid vázlatszerű eseményfeltárás bizonyítja,
hogy a Középasszír Birodalom regnálása ellen jelentős ősnépi erők mozdultak
meg. De nem csak spontán módon, hanem szervezetten, sőt szövetségben
egymással, a Hettita Birodalomtól az Asszúr Birodalmon át a Babiloni Birodalmon
keresztül, az Egyiptomi-szövetségig.
Az események összefüggéseinek az ismertetését mégis azzal kell zárnunk,
hogy hiába a kontinensnyi összefogás, az asszír militarizmus csak időlegesen
vált megállíthatóvá. Ha valahol mégis vereséget szenvedtek, attól a hódító
világuralmi céljaikat sohasem adták fel. Egy vereség után azonnal keresték, a
hódítás újabb lehetőségeit. Így történt ez a trójai háborúban is. Igaz, hogy a
görögök döntő győzelmével megbukik a Trójai-hídfőállás terve. De azonnal
életbe lépett a második megoldási terv. Máshol kellett gyenge pontokat, újabb
hídfőállásokat találni Európában, hogy onnan kiindulva folytathassák az ősnép
itteni államainak a meghódítását és a kirablását. A Trójából menekülő Aineiász
ezzel a paranccsal kel útra a 20 hajójával és néhányszáz fős csapatával, hogy új
és elfoglalható hazát keressenek maguknak. Egy-két évnyi bolyongásuk során
újabb és újabb asszír parancsoknak érkezésével végül eljutnak Itália nyugati
partjaihoz, ahol előzőleg már egy asszír eredetű kereskedő kolónia alakult ki a
Latium tartományban. Ide érkezvén, Aineiász kemény háborúban megvédi a
letelepedésüket. Igaz, hogy talán ő maga is meghal a harcokban, de a fia és
utódai mégis felépítik Alba Longa latin fővárosukat. Ahonnan kiindulva majd
újabb 600 év alatt meghódítják az itáliai ősnépeket, és újabb 400 évnyi hódító
háborúkkal Kr.e. 44-re kiépítik a világ legerősebb, az akkor már asszír-latin
hatalmat, a Római Birodalmat.
Miként bemutattuk, a római arisztokrácia nemzetségileg sem áll másokból,
mint az asszír világuralom megvalósításának európai hídfőállásából kirajzó, a
Latium tartományából eredő asszír-latin leszármazottakból. Róma bukását
követően ismét szétrajzanak az egész kontinensen, és az újabb ezer éves műkö-
désüknek eredményeként, az asszír utódok arisztokráciája a történelmi középkorban
minden európai államba beépülve, és az angol, indogermán és indoszláv
genetikai felülírás módszerével, az őslakossággal egybeolvadva létrehozzák
Indoeurópa jelenlegi militarista államait. Egyedül Magyarország kivételével.
De ami nem múlik, az bekövetkezhet. Jelenleg a szép-kis hazánk elfoglalása
zajlik minden szinten és mértékben, a világhódítók közeli győzelmének boríté-
kolásával.
Görög viszonylatokban, tehát a dór előőrsök népének nem sikerül a görög
partokon és a félszigeten olyan stabil asszír hídfőállást kiépíteniük, ahonnan
Európa további meghódítása végrehajtható lehetett volna. Gyakorlatilag a hellén-görögöknek
köszönhetjük, akik Trójában a világtörténelem első Európamegmentő
önvédő háborújával megakadályozzák, a Kr.e. 1180-as években (a
mítoszok időszakában) az európai ősnépek asszírok általi első megtámadásának
és kifosztásának a lehetőségét. De miként írtuk, az asszír világhódítást megálmodó,
és leszármazottainak isteni parancsaként a világ ura célját előíró
Sarrukín királyuk eszmeisége sem tétlenkedik. Ha az asszír hódítók a görög
szárazföldön vereséget is szenvedtek, akkor azonnal más utakat keresve, mára
mégis övék majdnem az egész ősvilág feletti hatalom.
E fejezetpont zárásaként ünnepeljük a hellén-görögök önfeláldozó honvédő
harcát. A trójai győzelmükkel Európa első megmentőit, akik az asszírok elleni
önvédelmi és egyetemes jellegű harcot felvállalták. Nélkülük Magyarország a
középkorban sohasem jöhetett volna létre. Mint ahogy elpusztítja az asszír
imperializmusnak a latin ága, az úrnépi Itáliát, Ibériát, Trákiát, Dáciát, Galliát,
Britanniát. Más európai államokat már az asszír eredetű indogermánok formálnak
ki: Németországot, Skandináviát, hogy csak a fontosabbakat említsük. Az
indogermánok mellett érkező indoszlávok, a szarmaták pedig megvalósítják a
Kelet- és Közép-Európa ma ismert úrnépi X szarmata = szláv államhatalmaikat.
Mezopotámia államait itt már fel sem sorolva. Bizton leírhatom, ha a görög
népek nem veszik fel a harcot anno, a támadó asszír-dór, majd később a szintén
asszírokból kifejlődött perzsa hódítókkal, ma már senki sem emlékezhetne az
európai ősvilágra. Ezeknek az önfeláldozó harcoknak a legnagyobb hozadéka,
hogy legalább az ősiségünk úrnépi tudatának a fenntartásával, mi magyarok
megtarthattuk annak a dicső ősi életformánknak az emlékezetét, ami talán ké-
pes lesz az emberiséget megmenteni ettől a mai életellenes, a másodlagos pogány
világkultúra önpusztításaitól.
Tácsi István

Hunok vagyunk, sólyom népe
Ereinkben sólyom vére.
Ősatyánkat sólyom szülte,
Ősanyánkat Isten küldte.
Királyaink koronáján
Aranysólyom fényesen áll.
Feje türkiz, teste arany
Szellemében nap fénye van.
Ősök lelke szellemlénye,
Aranysólymunk szent rejtélye.
Nap madara fény hírnöke,
nemzetünknek égi jele.
Hunok vagyunk a Nap népe
Sólyomlelkek összessége.
/Cey-Bert Róbert Gyula/





Országok országa Törvénytudás népe,
Napkelet s Nyugat közt A világnak fénye,
Nagy a te nemzeted, Nagy a te végzeted,
Oly messze magasztos, Hogy föl sem érheted.

Mint a magas menny s ég, Szíved mérhetetlen,
Életed gyökere Szent és sérthetetlen,
Hegyek, árnyas erdők, Hős föld büszke
népe, Ez a te végzeted Ősi öröksége:

Erős, gazdag vár vagy, De az örök törvényt,
Amit Isten rád rótt, Vállalnod kell önként,
Hogy beteljesüljön Győzelmes végzeted:
Úr oltára te vagy, Emeld fel a fejed!













Hozzászólások

Még nem küldtek hozzászólást

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztrált tagok értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztrálj.

Még nem értékelték
Generálási idő: 0.15 másodperc
990,916 egyedi látogató