Hunok Nagy Szövetsége

Navigáció

Felhasználók

-> Online vendégek: 5

-> Online tagok: 0

-> Regisztráltak: 339
-> Legújabb tag: Taylorbog

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

A vaskor nemzedéke 2

Hírek


De még egy fontos következtetés vonható le az elõbbi gondolatmenetbõl. Ezt
is érintettük, de hangsúlyozzuk ki mégegyszer. Elõzményeként: hogyan jött
létre a dór katonai erõ? Úgy, hogy az õsnép fiait sokféle módon arra kényszeríttették,
hogy asszír katonának álljanak. A forma lehetett a rabszolgaságból való
kitörés felajánlása. majd vallási meggondolásból, és nem utoljára a zsákmányszerzés
lehetõsége, de késõbb már a zsold fejében. A lényeg, hogy az asszír
parancsnokok (az elõbbi ötezer ember utódai!), minden esetben a harcoló katonákat
az õsnép fiaiból toborozták. És kik ellen harcoltak ezek a zsoldosok?
Bizony az õsnép más egyszerû fiaival szemben, akik próbálták volna védeni
elõzõ úrnépi életformájukat. Ez aztán a démoni megoldás: mind a támadók,
mind a védõk eredetükben az elsõ történelmi embertípus leszármazottai voltak,
vagyis valódi testvérnépei egymásnak. Az asszír militarizmus által kidolgozott
sátáni terv, amiben az ellenálló õsnépeket a saját testvérnépeikkel pusztíttatják
el, kitûnõen bevált a részükre. Olyannyira, hogy az újkori világunkban még
mindig ugyanaz a társadalmi képlet érvényesül, mint amit az ógörög idõkre
fejlesztett ki az asszír imperializmus. Ma is a háborúkban a katona az nem más,
mint az õsnép fia, addig pedig a tábornoki kar mindig az arisztokrácia utódai.
Mégha a történelemhamisítások okán az õsnép egyszerû fiai ezekrõl a dolgokról
ma már semmit sem tudnak.
A hódítások elsõ ezer éve alatt megváltoztatott dór nép, 3260 éve azt a parancsot
kapja az asszír királytól, hogy kezdjenek hódításokat a görög világ irányá-
ba. Mivel eredetükben és többségükben az õsnép egykori fiaiból állt ez a harcra
kész pásztornépi sereg, könnyebben tudtak a többi volt testvérnépeik közé
behatolni. Hiszen majdnem azonos nyelvjárásokat beszélték, értették egymás
szavát. Az asszírok ezt a tényt kitûnõen használták ki, akár a diplomáciai megtévesztéseik
érdekében. Így foglalják el a dór elõrenyomulók Tróját és környé-
két. A geológiai adatok is igazolják, hogy 1250 körül egy nagy földrengés lerombolta
az elõzõ ógörögök, vagy pontosabban azok egy jászmagyar népessé-
gének a városát. A rövidesen odaérkezõ dórok a vár újraépítése fejében, hatalmat
kaptak a város felett. Sikerül is felépíteni a várat egy bevehetetlen erõddé,
majd mikor belül voltak a falakon, a térség irányítása is a kezükbe pottyant. De
ez a kezdeti együttmûködés sohasem mehetett át az õsnép érdekeivé. Miként
ismerjük, hogyan büntette meg Héraklész a dór hérosz, Láomedón trójai királyt,
az egész családját kiirtva? Ez az asszír fenevad azért hagyta meg egyedül a
csecsemõ Priamosz királyfi életét, mert az általa elrendelt felneveltetésével
bizony hithû asszír uralkodót lehetett kinevelni belõle. Nem volt mese, az asszír
érdekeket mindenek elõtt végre kellett hajtani.
A mítoszunk szerinti vaskori nemzedékekre egyértelmûen a dór népek két
ágaként, a trójai és a tengeri népek fõ erejeként kell gondolnunk rájuk. Azért
párosíthatta az író is a felsorolt negatív tulajdonságokat e nemzedékhez, mert a
népek összeolvadása során, bizony nagyon súlyos konfliktusok keletkeztek. A
görög-hellén királyok családjaiba dór vér került az összeházasodások folyamán.
Ezek a félvér utódok pedig szerették volna megszerezni az õket segítõ nemzetségeknek
a hatalmat. Tudjuk, hogy az asszír hatalmi játszmáknál nincs semmi
erkölcsi gát, ami fékezné a szereplõket. Tehát a görög vaskor nemzedékei már
nem külsõ ellenséggel szemben viaskodtak, hanem a belsõ hatalmi harcokban
váltak a nemzetükkel, az egyik-másik szülejükkel szemben tiszteletlen, hitszegõ
fajzattá.
Az Égei-tenger partjára kiért dór pásztornépek nagyobb része a város megszerzése
után, az újabb asszír parancs szerint tovahalad Trója mellett. Átkelnek
a Márvány-tengernél Európába, és északról megkerülve az Olümposz hegysé-
get rátörnek a békés ógörögökre. Mint legeltetõ pásztornépek bevándorolnak,
majd parancsra összegyülekezve lecsapnak az ellenfeleikre. Az ismert mítoszbeli
feldolgozásunk szerint. E harcokat nem megismételve csak annyit kell
megjegyeznünk, hogy ez a dórrá vált népesség elfoglalja a Balkán-félsziget
vallásközpontját, és létrehozza a jelentõségében nem nagy Dórisz tartományukat.
Innen kiindulva már tartományról tartományra haladva terjesztik a saját
igéjüket. Lassan beépülnek az ógörög hatalomba, hol benõsüléssel, hol férjhez
menéssel, hol kegyetlen gyilkosságokkal. E dór csoportnak a történelmi sorsa a
fentebb leírt gyakorlat lesz, lassan a nemzedékek során feloldja õket a görög
õsnép sokasága. A négyszáz éves görög sötétkor végén már ismét egységes, de
mentalitásában már az új vallásformájú és újgörög népet alkotva meg. Termé-
szetesen az õsnép kultúrája így nagy részben fennmarad, és a részbeni felszabadulásának
eredményeként a fejlõdése által létrejön a következõ idõszak, a
klasszikus újgörög kultúra kora.
Miként már megismertük, a dór hódításoknak ismert a második ága is. A tengeri
népek támadásában azok a nemzetek alkalmaznak katonai inváziót, akik
asszír parancsnoksággal indulnak a Földközi-tenger keleti partvidékének és a
szigetvilágának a meghódítására. Ugyanis a trójai szárazföldi támadás kudarcát,
párhuzamosan követi az asszírok tengeri háborúja. A szakirodalom minden
eltévesztett tanítása ellenére a tengeri népek fõ támadó ereje ismét a dórok
voltak, természetesen más korraboláló erõkkel kiegészülve. Miképpen ismerjük
a dórok föníciai leszármazását, és tudjuk, hogy a föníciai hajósok a világ legjobb
és legtapasztaltabb hajós népei voltak. Így kezd érthetõvé válni, miért
lehettek a tengeri népek fõ erõi is a dórok hajózó népei. A bizonyításunk egyszerû,
ugyanis a tengeri népek által elfoglalt ógörög déli fekvésû szigetvilágnak
a szakirodalom is a Dór-szigetek nevet adta. Központjával Kréta szigetén. Nem
részletezve, az asszír hódítás a szigeteken nem oly „kesztyûs” kézzel zajlott,
ahogy azt Trójánál megismertük. A szigetek õslakosságát, egyes szigeteken az
utolsó emberig kiirtották, vagy áttelepítették õket máshova, és a saját nemzetségeiket
telepítették be helyettük.
Nem érdektelen módon, a megismerésük szerint a dórok is két alapvetõ, de
inkább három csoportra tagolódtak. Egyrészrõl a trójai pásztornépek, Uranosz,
és az unokája, Zeusz szárazföldi nemzetségeit jelentik. Másodiknak az 1200-as
években támadóak a hajózó asszír dórok azok, akik a tengeri népek háborúját
vezetik. Harmadsorban a rézkori nemzedékek idején a Hellén õsatya középsõ
fia Xuthosz vezetésével az ógörögökhöz, elsõsorban a Peloponnészoszra egy
úgynevezett föníciai akháj, magyarul „a hajósok” népe költözik be. Õk a középAnatóliai
vidékekrõl az asszírok elõl elmenekülõ föníciaiak, akik hajózva érkeznek
a göröghonba, innen a nevük. A Peloponnészosz tenger menti, annak is
inkább a nyugati oldalán kötnek ki, ahol megtelepedve, mint föníciai eredetû
nép összeolvadnak a görögséggel. Megalapítják az Akhaia, Arkadia, Argolisz,
Élisz tartományaikat, Ithaka Kephallénia és Zakünthosz szigetekkel együtt, és
ha kis biztatásra is, de önfeláldozóan harcolnak Trója ellen. Miként Odüsszeuszról
és Achilleuszról is megírtuk, õk is a hellének akháj leszármazottai voltak,
de már némi dór királyi vérrokonsággal.
A Krétát és a Dór-szigetvilágot elfoglaló valódi asszír mentalitású dórok is
két csoportra oszthatóak. Egyikük a dór szigetvilágnak lesznek a lakói, míg a
másik csoportjuk a dardánok, akik Trójában vereséget szenvedve felkerekednek
és benyomulnak az akhájoktól meghagyott Adriai-tenger szigetvilágába, és ott
hódítanak maguknak újabb területeket. A dardánok népneve említésre kerül a
Dardanella szorost körülvevõ hegyek lakóiként, akik Trója szövetségesei voltak.
További olyan ismert népnevekkel, mint: a frankok (frígek), károk,
mûszök, lüdök, vagyis a környezõ tartományok alávetett lakóikként. Ezek kö-
zül különösen ismert egy népnév, akik majd Franciaország késõbbi névadói
lesznek, a frankok. A vereségüket követõen a Dardanellákról szárazföldön
Európa felé menekülnek az asszírrá vált frankok, hogy a Kárpát-medencét is
érintve Nyugat-Európába érkezzenek. Míg a tengeren menekülõ dardánok lesznek
a dalmaták, a szarmaták (név és vérrokonság!) egy népága, akik nevérõl
közismert a Dalmácia szláv tartománynév.
A történelmi környezet feltárásában még ki kell térnünk a tengeri népek há-
borújának pontos megvilágosítására. Miként már érintettük, Kr.e. 1250 körül az
asszír szárazföldi katonai erõk kiérnek a Földközi-tenger keleti medencéjének a
partjaihoz, és jelentõs tengerészeti erõk kerülnek a kezük ügyébe. Különösen a
föníciai hajós népek elfoglalásával. Ezáltal képessé válva megszervezik az
általános tengeri támadást a körzetben élõ õsnépek ellen. Behatolnak a Dórszigetvilágba,
ahonnan tengeri úton támadhatják a térség három ellenálló hatalmát:
Görögországot, Kánaánt és Egyiptomot. De Egyiptom vezetésével a
térség államai is szövetkezve szembeszállnak a hódítókkal. Ez a szövetség,
amely létezésérõl nincs közkézen bizonyíték, 1190-ben összehangolt ellentá-
madást indít a tengeri népek asszír hódításainak megfékezésére. A támadás
északi ágát jelentik a görögök Trójában és Kis-Ázsiában. Középsõ ágát adják a
kánaániták a Földközi-tenger úgynevezett Levante partszakaszának a védelmé-
ben, az idõközben oda telepített filiszteus népek segítségével. Maga a Biblia is
leírja, hogy a filiszteusok 1200. év körül idõben hatolnak be Palesztinába, a
bírák korában, megakadályozandó a Hettita és az Egyiptomi Birodalom közötti
testvéri kapcsolatok szétszakítását a zsidó-asszírok által. Miként tudnunk kell,
hogy az Egyiptomban élõ zsidókat azért menekítik ki az asszírok Mózes segítségével,
hogy a kánaánita elleni háborút vezessék. Déli ágként a Nílus torkolatvidékén
pedig maga Egyiptom veszi fel a harcot a hódítókkal.
A történelmi adatokból ismert, hogy az Egyiptomi Birodalom utolsó harcos
fáraója, III. Ramszesz fáraó (1198-1166) az uralkodása 8. évében legyõzi és
megsemmisíti az ellene támadó tengeri haderõt a Nílus deltában. Vagyis 1190-
ben, pont akkor, amikor a görög támadás is megindul a trójaiak ellen. Igaz,
hogy a görögök csak majd 10 év múlva aratnak döntõ gyõzelmet, de az idõ-
pontok egybeesése nem a véletlen mûve, hanem a térség egyiptomi integráció-
jának a része. Velük együttmûködõen a filiszteus népek megakadályozzák,
hogy az asszír szárazföldi csapatok Kánaánon áthaladva elérjék Egyiptomot, és
így két tûz közé szoríthassák a vezetõ nagyhatalmat. Kiemelt hadászati jelentõ-
ségénél fogva megakadályozva, az említett két testvéri nagyhatalom szárazföldi
összeköttetésének a szétvágását. E rövid vázlatszerû eseményfeltárás bizonyítja,
hogy a Középasszír Birodalom regnálása ellen jelentõs õsnépi erõk mozdultak
meg. De nem csak spontán módon, hanem szervezetten, sõt szövetségben
egymással, a Hettita Birodalomtól az Asszúr Birodalmon át a Babiloni Birodalmon
keresztül, az Egyiptomi-szövetségig.
Az események összefüggéseinek az ismertetését mégis azzal kell zárnunk,
hogy hiába a kontinensnyi összefogás, az asszír militarizmus csak idõlegesen
vált megállíthatóvá. Ha valahol mégis vereséget szenvedtek, attól a hódító
világuralmi céljaikat sohasem adták fel. Egy vereség után azonnal keresték, a
hódítás újabb lehetõségeit. Így történt ez a trójai háborúban is. Igaz, hogy a
görögök döntõ gyõzelmével megbukik a Trójai-hídfõállás terve. De azonnal
életbe lépett a második megoldási terv. Máshol kellett gyenge pontokat, újabb
hídfõállásokat találni Európában, hogy onnan kiindulva folytathassák az õsnép
itteni államainak a meghódítását és a kirablását. A Trójából menekülõ Aineiász
ezzel a paranccsal kel útra a 20 hajójával és néhányszáz fõs csapatával, hogy új
és elfoglalható hazát keressenek maguknak. Egy-két évnyi bolyongásuk során
újabb és újabb asszír parancsoknak érkezésével végül eljutnak Itália nyugati
partjaihoz, ahol elõzõleg már egy asszír eredetû kereskedõ kolónia alakult ki a
Latium tartományban. Ide érkezvén, Aineiász kemény háborúban megvédi a
letelepedésüket. Igaz, hogy talán õ maga is meghal a harcokban, de a fia és
utódai mégis felépítik Alba Longa latin fõvárosukat. Ahonnan kiindulva majd
újabb 600 év alatt meghódítják az itáliai õsnépeket, és újabb 400 évnyi hódító
háborúkkal Kr.e. 44-re kiépítik a világ legerõsebb, az akkor már asszír-latin
hatalmat, a Római Birodalmat.
Miként bemutattuk, a római arisztokrácia nemzetségileg sem áll másokból,
mint az asszír világuralom megvalósításának európai hídfõállásából kirajzó, a
Latium tartományából eredõ asszír-latin leszármazottakból. Róma bukását
követõen ismét szétrajzanak az egész kontinensen, és az újabb ezer éves mûkö-
désüknek eredményeként, az asszír utódok arisztokráciája a történelmi középkorban
minden európai államba beépülve, és az angol, indogermán és indoszláv
genetikai felülírás módszerével, az õslakossággal egybeolvadva létrehozzák
Indoeurópa jelenlegi militarista államait. Egyedül Magyarország kivételével.
De ami nem múlik, az bekövetkezhet. Jelenleg a szép-kis hazánk elfoglalása
zajlik minden szinten és mértékben, a világhódítók közeli gyõzelmének boríté-
kolásával.
Görög viszonylatokban, tehát a dór elõõrsök népének nem sikerül a görög
partokon és a félszigeten olyan stabil asszír hídfõállást kiépíteniük, ahonnan
Európa további meghódítása végrehajtható lehetett volna. Gyakorlatilag a hellén-görögöknek
köszönhetjük, akik Trójában a világtörténelem elsõ Európamegmentõ
önvédõ háborújával megakadályozzák, a Kr.e. 1180-as években (a
mítoszok idõszakában) az európai õsnépek asszírok általi elsõ megtámadásának
és kifosztásának a lehetõségét. De miként írtuk, az asszír világhódítást megálmodó,
és leszármazottainak isteni parancsaként a világ ura célját elõíró
Sarrukín királyuk eszmeisége sem tétlenkedik. Ha az asszír hódítók a görög
szárazföldön vereséget is szenvedtek, akkor azonnal más utakat keresve, mára
mégis övék majdnem az egész õsvilág feletti hatalom.
E fejezetpont zárásaként ünnepeljük a hellén-görögök önfeláldozó honvédõ
harcát. A trójai gyõzelmükkel Európa elsõ megmentõit, akik az asszírok elleni
önvédelmi és egyetemes jellegû harcot felvállalták. Nélkülük Magyarország a
középkorban sohasem jöhetett volna létre. Mint ahogy elpusztítja az asszír
imperializmusnak a latin ága, az úrnépi Itáliát, Ibériát, Trákiát, Dáciát, Galliát,
Britanniát. Más európai államokat már az asszír eredetû indogermánok formálnak
ki: Németországot, Skandináviát, hogy csak a fontosabbakat említsük. Az
indogermánok mellett érkezõ indoszlávok, a szarmaták pedig megvalósítják a
Kelet- és Közép-Európa ma ismert úrnépi X szarmata = szláv államhatalmaikat.
Mezopotámia államait itt már fel sem sorolva. Bizton leírhatom, ha a görög
népek nem veszik fel a harcot anno, a támadó asszír-dór, majd késõbb a szintén
asszírokból kifejlõdött perzsa hódítókkal, ma már senki sem emlékezhetne az
európai õsvilágra. Ezeknek az önfeláldozó harcoknak a legnagyobb hozadéka,
hogy legalább az õsiségünk úrnépi tudatának a fenntartásával, mi magyarok
megtarthattuk annak a dicsõ õsi életformánknak az emlékezetét, ami talán ké-
pes lesz az emberiséget megmenteni ettõl a mai életellenes, a másodlagos pogány
világkultúra önpusztításaitól.
Tácsi István

Hunok vagyunk, sólyom népe
Ereinkben sólyom vére.
Õsatyánkat sólyom szülte,
Õsanyánkat Isten küldte.
Királyaink koronáján
Aranysólyom fényesen áll.
Feje türkiz, teste arany
Szellemében nap fénye van.
Õsök lelke szellemlénye,
Aranysólymunk szent rejtélye.
Nap madara fény hírnöke,
nemzetünknek égi jele.
Hunok vagyunk a Nap népe
Sólyomlelkek összessége.
/Cey-Bert Róbert Gyula/





Országok országa Törvénytudás népe,
Napkelet s Nyugat közt A világnak fénye,
Nagy a te nemzeted, Nagy a te végzeted,
Oly messze magasztos, Hogy föl sem érheted.

Mint a magas menny s ég, Szíved mérhetetlen,
Életed gyökere Szent és sérthetetlen,
Hegyek, árnyas erdõk, Hõs föld büszke
népe, Ez a te végzeted Õsi öröksége:

Erõs, gazdag vár vagy, De az örök törvényt,
Amit Isten rád rótt, Vállalnod kell önként,
Hogy beteljesüljön Gyõzelmes végzeted:
Úr oltára te vagy, Emeld fel a fejed!













Hozzászólások

Még nem küldtek hozzászólást

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztrált tagok értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztrálj.

Még nem értékelték
Generálási idő: 1.52 másodperc
2,747,138 egyedi látogató