Hunok Nagy Szövetsége

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Görögjászok és a jászmagyarok eredet azonossága

Hírek


A görög és a magyar népek eredet azonosságára álljon itt példamutatónak az
alábbi kis történeti kuriózum. Már az eddigiek során is sokszorosan bizonyítottuk,
a két nép és a mondáinak azonos eredettudatát. Most a méltánytalanul
elfeledett, vagy szándékosan elfeledtetett jász népek valódi származástörténetét
villantsuk fel a jövõ okulásaként. Ha meghamisítjuk a világtörténelmet, végeredményben
az, az emberi világ meghamisítását hordozza magában. Hamis
világképpel pedig a természetben nem lehet tartósan fennmaradni.
Ismerjük, hogy a Fekete-tenger környezetében az „aiákok”, a napkeleti népek
éltek. Ismert a prehellén leleg Aiakos, aki Poszeidónnak segédkezett a trójai fal
felépítõjeként. Közben meg Apollón az építõket támogatva, a lantját pengetve
legeltette Láomedón trójai pásztorkirály nyájait. De mikor fizetni kellett volna a
két istennek, Láomedón becsapta az építõket, és ezzel kérlelhetetlen ellenségeivé
tette õket. Mivel a dór istenek sem támogatták többé, ezért pusztulhatott el a
király az egész családjával, mikor Héraklész megtámadta Tróját az Argonauták
mítosza szerint.
Nem lehet elmenni az elõbbi történetünk értelmezése mellett. Graves a Trója
alapítása mítoszában pontosan leírja a valós történelmi eseményeket. Elõször is
Láomedón mint pásztorkirály jellemzésével abszolút bizonyítékát adja az uralkodócsalád
hódító, nomád, vagyis asszír eredetére. Másodszor az elõzõleg
földrengés következtében összeomlott várat az idõközben odaérkezõ és beköltözött
hódítók építtetik újra. Harmadszor az új dór istenek támogatásával, de az
õsnép erejével épül fel a bevehetetlennek tartott már asszír uralmú Trójai vár.
Érdekes momentumként, hogy épp ott a leggyengébb a falszakasz, amelyik az
õsnépek egyik vezetõje, Aiakos által épült. Negyedszer, a hódítók mindenféle
ígéretekkel behízelgik magukat az õsnép bizalmába. Tehetik, mert miképp már
ismerjük, a dór pásztornépek is egykoron úrnépi eredetet tudtak magukénak,
még az õsnyelvet is ismerték. Majd mikor megtelepedve elég erõsnek érezték
magukat, mutatják ki az asszír vezérek a foguk fehérjéét, pusztítva és rabolva a
hatalom átvételének az igyekezetében. Ötödször, tökéletes példája ez az asszí-
rok szerzõdésszegõ erkölcstelenségének, ahogyan nem fizették ki a fal felépíté-
sét. Mert amikor a falakon belül már biztonságban érezték magukat, elfelejtkeznek
az õsnépnek tett minden ígéreteikrõl. De azért azt se felejtsük el hozzá-
tenni, mert Héraklész dór létére nem az elfelejtett fizetség okán irtja ki ezt a
családot, hanem azért mert mégsem teljesítik maradéktalanul az asszír parancsot,
hogy mindenek felett szerezzék meg a Hellészpontosz tengeri átjáró feletti
uralmat.
Érdekes módon az a falszakasz, a nyugati oldalon a „fügefa mellett” volt a
leggyengébb, aminek az építésében Aiakosz is részt vett. Majd épp ezen a falszakaszon
hatolnak be Trójába a késõbbi leszármazottai, a lokriszi Kis Aiász és
a szalamiszi Nagy Aiász vezetésével a hõsiesen harcoló görögök. A Kis Aiász
túléli a háborút, de a hazafelé tartó úton hajótörést szenved, és a tengerbe fullad.
A Nagy Aiász pedig állítólag összeveszett Odüszeusszal a trójai Palladion
szobor háború utáni birtoklásán. Mikor Agamemnón vagy az istenek az utóbbinak
ítélték az istennõ szimbólumát, hõsünk beleõrül mellõzöttségébe, és öngyilkosságot
követ el. Így õ sem jutott élve haza, habár héroszként megérte a
háború végét. Miként elemeztük, ezek a nevek egyértelmûen az aiolok és az
iónok néptörzsei, a hellének göröghonba költözött törzseinek a leszármazottait
jelentik. De úgyszólván Trója vidékének õslakóit is: a teukrosz részen a
lelegekkel, aiákokkal, iloszokkal, a másik két részen a lüd, dardán, türrhén és a
trójai phrügök, az anatóliai hellének nagy csoportjai adták.
Visszatérve akkor e népek közül kik lehetnek azok, akiket a fejezetcím szerint
jászoknak lehet nevezni? Tróját eredetileg az õsnép nyelvén Ilionnak hívták.
A város istenségét pedig Iliosnak. A szobor egy Palladion volt. Mégpedig
azt a Pallaszt ábrázolta, Athéné társnõjét, akit az istennõ egy harci játékban
véletlenül megölt. Ez az archaikus szobor nõi alak, egyik kezében dárdát, má-
sikban rokkát és orsót tartott, mint egy halál vagy sorsistennõ. Csak annyiban
érdekes megemlíteni ezt a Palladiont, hogy az õsnép anyatiszteletét emeljem ki
vele kapcsolatban. Igenis, Iliont még eredetében azok a népek alapították, akik
anyajogú társadalmi rendben éltek, és magukat iliászoknak, vagyis a névrövidü-
lésük eredményeként ma már csak jászoknak nevezhetünk. Érdemes összevetni,
hogy a Gaiatól eredõen Aia, Aiász, mind a Földistennõ õsnépi katona fiait jelenti.
Hogy miért kellet mindkét Aiásznak meghalnia a háború végén? Talán azt
mondja el nekünk az esemény, hogy a gyõztes háború ellenében is vége lett az
õsnép hegemóniájának a görög világban. Miként a seregvezér Agamemnónnak
is életével kellett fizetnie a dór ellenességéért.
Ennyi felvezetés után már nehezen cáfolható, hogy az aiol és iól nemzetsé-
geknek egy másik nevük a jász népnév volt. Sõt végig a Fekete- és a Földközitenger
mentén az „aia” tartalmú földrajzi nevek mindenhol jász, vagyis a hellé-
nek jász népcsoportjait jelölik. De hol lehetett a helléneknek, vagyis a jászoknak
az az õshazája, ahonnan közvetlen származhattak? Nem részletezve
ezirányú kutatásaimat, csak egy régi állam jöhet szóba eredetükben, az özönvíz
után Kr.e. 1146-ig fennálló Elám állama. Amelyik a Tigris folyó délkeleti oldalán
egészen Indiáig terült el, fõvárosa Szúza (Szûz-anya városa!). Az ókori
történelmi térképeken pontosan látható, hogy Sumeriától keletre elterülõ hatalmas
térség egykori úrnépeit jelentették. Együtt a sumérek, elámiak, kasszíták és
a médek nagy-nagy õsnépi területeivel.
Az elámiakról tudnunk kell, hogy õk a tõlük északabbra területet foglalt aszszírok
szomszédjaivá válnak. Már az Óasszír Birodalom idején támadások érik
országukat. Olyannyira, hogy részben asszír fennhatóság alá is kerülnek. Már
ekkor, 4200 éve, a lakosságuk egy részét hódoltatják az asszír hódítók. A más
részük vagy keletre menekül India felé, míg egy jó részük nyugatra Anatólia
felé. Mikor a Gutik úrnépek Kr.e. 2200-ban visszavágva elpusztítják az akká-
dok államát, vagyis Óasszíriát, akkor Elám is nagy részben visszaszerzi önálló-
ságát. Olyannyira, hogy 2024-ben már õk szállják meg Sumériát, megakadá-
lyozva egy újabb asszír hatalomátvételt. Egészen 1895-ig õk egyesítik és védik
a Mezopotámia déli nagytérségét az asszír terjeszkedés ellen.
Kr.e. 1895-ben a szintén úrnépi Óbabiloni Birodalom veszi át a déli területeken
a védelem szerepét, és a babiloniak szövetségesévé válik a déli Sumeria és
Elám. A megmaradt Elám állam területét majd 1260 körüli években újra elfoglalja
a Középasszír Birodalom, lényegével egy idõben az ógörög háborúk idõ-
szakával. Az asszírokat ismét legyõzõ déli irányból érkezõ arameus ellentámadás
által még egyszer visszaszerzi önállóságát Elám, de az Újasszír Birodalom
Kr.e. 648-647-es háborújával már véglegesen legyõzi Elámot, amely nemsoká-
ra, 539-ben mindörökre az Óperzsa Birodalom részévé válik.
Ha etimológiailag összevetjük az ókori Irán területén az Elám = Hellén névképzéseket
(néma h betû gyakorlatával), a rokon értelmû szavak alapján a kö-
zös származás nem vethetõ el. De ha tovább keressük az eredetüket, akkor a
sumer szövegekben NIM néven, akkádul meg ELÁMTU-nak nevezték õket. A
sumer Nim = Min, Men, vagyis már az asszír nyelv megfordítása szerint azonos
a Menny szavunkkal, ugyanígy a hasonló kifejlõdésû Nimród király neve, a
magyar mondákban Menróth névével azonosul. Akkor honnan és miért telepedtek
a magyar csodaszarvas mondánkban Hunor és Magor fiak Európába az
asszír hódítók elõl? Bizony-bizony Elámból. A népnév jelentése: Elám = Égilány-mama
népe, vagy egyszerûbben: Él-mama (Szûz-anya) országa. Isteneik:
Bel, Szemes = Nap atya; Szin és Inanna = Hold-anya és a leánya, azonosan az
úrnépek Szentháromságával.
Ha már feljebb azt állítottuk, hogy a hellének bizony elámi eredettörténetet
tudhatnak magukénak, akkor a belõlük jászoknak megnevezett népek is egy és
ugyanazon úrnépek leszármazottaikat kell jelentsék. Az asszírizmus elõl elmenekülõ
jász népek története eléggé ismeretlen esemény az indoeurópai történé-
szek elõtt. A legbiztosabb elõfordulási helyeik: az iráni Jazd megye, Anatólia és
Trója (Ilion) Iliász népe, a Jón-tenger görög szigetvilága, a Dráva menti Jas
nemzet, Erdély dák-jászai (joniusz, jassus), a görög Attica = Ionia (Ias) népe
stb. A névhasonlatával még Ázsia (Asia) nevét is a jász fogalomból lehet levezetni.
Õk adták a jász = jó-ászok anyatiszteletû népeit. Az ismert elõfordulá-
suknak a helységnevei Közép-Európában is minden naposak, például: Romániában
Iasi, Lengyelországban Jasio, Bulgáriában Jasen, Szerbiában Jasenok,
Ukrajnában Jasina, Csehországban Jasov, Magyarországon Jászberény, és lehetne
hosszasan folytatni a névsort.
Etimológiánkat folytatva, ha a jász fogalomból elvesszük az újgörög nyelv
által hozzátett z (zent) hangot, akkor az õsibb jas hangalakot kapjuk. Ha tovább
keressük, hogy milyen õsi szóösszetételbõl keletkezhetett: jas = jó-sas eredmény
kapjuk. Hogy kik is lehettek a jó sas népei? A nyelvtörténet új tudomá-
nyos módszertana szerint csakis azokból a népekbõl erednek, akik õskorukban
a madár mitológiára építették vallási felfogásukat. Ha keresgélünk, az õstörté-
netben szinte azonnal a szemünk elé kerülnek a sas, sólyom, keselyû tiszteletû
õsi úrnépek. Hogy csak néhány példát említsünk: a Hóruszt imádó egyiptomiak,
valamint a hikszoszok vagy hükszoszok egyiptomba visszaköltözött avar
eredetû népe; hasonlóan a kaukázusi (fehér) kerecsensólymot (Turulmadár)
tisztelõ avarok és hunok (õk a hunmagyarok, az onogurok). A Hórusz misztériumról
tudjuk, hogy Õ az egyiptomiak sólyomisten tisztelete, akiben a fényt,
vagyis a Napisten fiát (Hellén a görögöknél), a Gyermeket tisztelték. A
hükszoszokról sem tudja a szakirodalom, hogy õk avar eredettel a h-ük, vagyis
az ük-anyasas népei, másként az öreg, átvitt értelemben az Ük-anyasas-fiai. Az
avarok (szabírok, szavárdok) népeirõl közismert, mert a hükszoszokkal való
rokonságukat mutatja a hasonló népnév képzésük, akik az Araxes (Arakszes =
Öreg-sas, Anyasas-folyama) kaukázusi folyó mentén is laktak, és a fehér kerecsensólymot
a térség legszebb madarát tisztelték Hóruszként. Továbbá a fehér
vagy fakókeselyût imádó népek misztériuma szintén egyiptomi hitelvbõl terjed
el, akit MUT-nak hívtak. Õ volt az egyiptomiak anyaistennõje, akit a keselyû
hieroglifával jelölték. Innen ered a fáraók feleségének (királynénak) a keselyû-
szárnyas ábrázolása. Az egyiptomi Újbirodalom idején Mut a férjével, Ámonnal
és fiával, Honszúval együtt alkotta a Théba fõváros istenháromságát. Az
egyiptomiak hitvilágában még Nut égistennõvel is hasonították, amely névváltozatból
keletkezett az Anu sumer anyaistennõ és vele azonosan az Urana fogalom,
miként az ógörög teremtésmítoszunkban feldolgoztuk. A madártisztelet
kifejezõdésében még II. Ramszesz idején is úgy tartották, hogy Mut (német
nyelvátvételben: Muter) a legfõbb isteni elv (Õsmama), mert Mut a világteremtõ,
Õ a legelsõ minden isten között.
Még csak egy gondolatban szükséges megemlíteni, hogy milyen népek lehettek
összefoglalóan a madártiszteletû õsnépek? A névöszehasonlítás tudomá-
nyában: madár = madjar, ebbõl madzsar, majd magyar (mag-jó-úr) nyelvû
nemzetségek, az õsi úrnépek egységében, mint Indomediterránia lakói. Miként
már tudjuk, hogy közéjük tartoztak az ógörögök is. Továbbá, ha jól megnézzük
a madjar (madyar) hangalakot, beletartozik a második szórészbe a yar> jas>
jász népek nagy csoportjai.
A jász népek elterjedtségének minden felsorolt bizonyítéka mellett van még
egy abszolut és közismert dokumentum, amelyet Bibliaként ismer a kultúránk.
Mégpedig Jézus Krisztus történetérõl szóló Lukács evangéliuma 2.7-16 pontjai
alatt. Amely szerint Mária az elsõszülött fiát bepólyálva a „jászolba fektette”, és
ahol a „pásztorok” meglátogatták. Mert mit is jelent a JÁSZOL = JÁSZ-ÓL õsi
fogalom? Bizony kérem, az ol magyarul ól = õsi körtemplom, miként Apollón
istenség névszavában és ugyanolyan jelentésében is megtalálható. Ezek a jász
templomok kétszintes kõbe vájt barlangok, vagy kõbõl épített épületek voltak.
Akkor József hova is tért be Betlehemben, Dávid városában? Miként a Biblia is
írja, József a Dávid házából és nemzetségébõl való vallási vezetõ volt, ezért
Máriával együtt a saját vallásuknak megfelelõen egy jász-magyar templomba
tértek be. Mivel itt jött el a szülés ideje, a kisdedet bepólyálva a jásztemplom
oltárára = jászolba fektették, mivel a templom szállásán (parókiában) már nem
volt üres hely. A bizonyíték másik része, hogy meghallva az örömhírt, a környék
pásztorai felkeresték az újszülöttet, aki a jászolban, vagyis a templom
oltárán feküdt. Mégis kiket jelöltek õskeresztény nyelven a pásztor fogalmával?
Bizony nem a késõbbi juhpásztorokat, hanem elsõdlegesen az emberi nemzetségeknek
a vallási vezetõit. Fogalomtársítás szerint, az asszír (zsidó) pásztorné-
peknél már az õsvallási vezetõ nevébõl eredõen, a juhpásztorokat is hasonló
fogalommal pásztoroknak, a nyáj vezetõjének, pásztornépeknek nevezik. Eszerint
a magyar nyelvben a pásztor az õsidõkben és még Jézus születésekor is, a
jászmagyar galileai népénél egyértelmûen a vallásvezetõket jelenti. Ezért akik
meglátogatták az újszülött Jézust, azon pásztorokon a környezõ úrnépek, vagyis
Dávid jászmagyar király törzseinek úrnépi vallási vezetõit, mai nyelven papjait
kell érteni, és nem juhpásztorokat, miként a szentírás Lukács evangéliumában
sem azt jelentette egykoron.
A feldolgozásunk szerint a jász népág elterjedtsége párhuzamos az õshazából
kiáradó fehérmagyarok egyik Elámból elmenekült al ágával. Hiszen Iránban
még ma is van egy Jazd város és egy megye. A jászok eredettörténetének további
feldolgozásával e könyvben csak krónikaszerûen foglakozunk. A népi
útjuk során, mint az Elám államalkotó õsi népét hatalmába keríti az asszír militarizmus,
és az elfogott népük beolvad ebbe a világba. Az asszírok az elámiak
vezetõ erejét és õsvallását elpusztítják, általa a köznép fokozatosan beolvad a
hódító indoeurópai népek közé. Õk azok, akik majd az asszírok egyik népágaként,
szarmata-alán katonai segédnépekként fognak újra megjelenni a történelem
színpadán. Amikor megbukik az Újasszír Birodalom, a népei reflexszerûen
a helyében megalakuló Perzsa Birodalom alapnépeivé válnak.
Azért is ennyire szétágazó az úrnépek eddigi feltárt története, mert olyan,
hogy magyar törzsnév nem szerepel a megtalált régészeti hagyatékokban.
Ugyanis miként majd látni fogjuk a magyar mondák fejezetben, a magyar népnév
egy õsi vallási fogalomból keletkezett. Vagyis eredetében az õskereszténység
vallási nyelve volt egykor az ómagyar nyelv, de általa minden úrnép ezen a
nyelven, nyelvjárásban beszélt. Csakis utolsóként, az Árpád fejedelem 895. évi
honegyesítése után vált a kárpát-medencei úrnépek nyelvén egyesített magyar
nemzetté a „jó-mag-úr” vallási fogalma. A magyar nyelvû úrnépek megjelölé-
sére a „magyari” fogalmat is használhatjuk, ugyanazt jelentve. Ebbõl a népcsaládból
a jászok története a legkevésbé ismert, ezért folytassuk tovább az õ történetük
ismertetését.
Tácsi István

Hunok vagyunk, sólyom népe
Ereinkben sólyom vére.
Õsatyánkat sólyom szülte,
Õsanyánkat Isten küldte.
Királyaink koronáján
Aranysólyom fényesen áll.
Feje türkiz, teste arany
Szellemében nap fénye van.
Õsök lelke szellemlénye,
Aranysólymunk szent rejtélye.
Nap madara fény hírnöke,
nemzetünknek égi jele.
Hunok vagyunk a Nap népe
Sólyomlelkek összessége.
/Cey-Bert Róbert Gyula/

Országok országa Törvénytudás népe,
Napkelet s Nyugat közt A világnak fénye,
Nagy a te nemzeted, Nagy a te végzeted,
Oly messze magasztos, Hogy föl sem érheted

Mint a magas menny s ég, Szíved mérhetetlen,
Életed gyökere Szent és sérthetetlen,
Hegyek, árnyas erdõk, Hõs föld büszke
népe, Ez a te végzeted Õsi öröksége:

Erõs, gazdag vár vagy, De az örök törvényt,
Amit Isten rád rótt, Vállalnod kell önként,
Hogy beteljesüljön Gyõzelmes végzeted:
Úr oltára te vagy, Emeld fel a fejed!









Hozzászólások

Még nem küldtek hozzászólást

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztrált tagok értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztrálj.

Még nem értékelték
Generálási idő: 4.12 másodperc
1,789,890 egyedi látogató