Hunok Nagy Szövetsége

Navigáció

Felhasználók

-> Online vendégek: 2

-> Online tagok: 0

-> Regisztráltak: 353
-> Legújabb tag: Mestkichetext

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Jászmagyarok krónikája

Hírek


Az elõzõ fejezetrészben feldolgozásra került a Mezopotámiában kiteljesedõ
jász nép. Õk a magyari úrnépek egyik oldalága. Pontosabban az europid úrné-
pek három alapágán belül a Nílus menti õskultúra kiáradásaként: a hunok, magyarok
(sumérek) és kusok mellett, a jász-magyarok al ágát alkotják. A népeink
bölcsõjébõl (Afrikai Nagytavak vidéke) észak felé tovavándorló europidok
népfeleslege kettéválik. A vörös hunmagyar és a fehérmagyar ág a Szent Nílus
mellé, onnan az avar-magyar al ág a Kaukázus felé haladt, a hun-hurrita al ág
Anatóliába, és a sumer-magyar al ág pedig Mezopotámiába költözik. Addig a
jászmagyar al ág, miként írtuk, Mezopotámiától délkeletre esõ területen talált
átmeneti óhazát önmagának. A feketemagyar kus ág törzsei pedig közöttük
foglalnak helyet (etiópok, kasszíták, maurik). A jászok származásáról Dr.
Szombathy Ignácz: A metanasta jászok (Gyõr, 1875) címû kútfõtöredékeiben ír
egészen kiválóan. Legszívesebben a 140 oldalas mûvét egy az egyben ide hoznám
bemutatásra, de nem tehetem. Elégedjünk meg vele kapcsolatban, ahogy
már az elõszavában leírja, hogy a szarmata iga alól elmenekült jászok az idõszámításunk
kezdetétõl mintegy 400 évik lakják a kárpát-medencei Alföld
középsõ részeit, hogy aztán beolvadjanak a hunok testvérnépébe.
Az europid rassz al ágakra hasadása és szétvándorlása, már az özönvizet kö-
vetõ holocén korban zajlik, vagyis a jégkorszakokat követõ felmelegedés idõ-
szakában. Szombathy leírja, hogy a görög kútfõk szerint az Égei-tenger körzetében
lakó jászokat, a görög írók „metanastae” névvel illetnek, ami szintén egy
beszélõ név. Részünkre a jászok, de bõvebben a fehérmagyarok származására
utaló különösen fontos eredetbizonyítéka van ebben a fogalomban leírva. Elemezzük
a névtörténetét: Me = Mennyei + tana = Tana-tó + sta = õstan, isten;
egybeolvasva: metanasta = mennyei Tana-tó és istenének népe. Az etimológiánkban
a Tana-tó a kulcsszó, értsük rajta a Teremtõ-anya fogalmát. Hol is találjuk
meg ezt a tavat? Bizony kérem Afrikában, a Turkana-tónak (Turk-anya,
Urana) észak felé esõ szomszédtava. Milyen néven ismerte a kelet-római görög
Bíborbanszületett Konstantin császár a magyarokat? Turkoknak, egyenesen a
Turkana-tó foglamából eredve! A Tana-tó az emberiség bölcsõjének, az igazi
õshazánknak a másik nagy tava. Amely tónév még a nyelv összehasonlítás
mentén is a Turkana fogalmából képzõdött szavunk, lásd az aláhúzás szerint. A
legnagyobb méretû afrikai, és szintén átnevezett Viktória-tó nevérõl (Nyanza,
vagy Ukerewe vagy Nalubaale) most csak annyit, hogy (A)Nyanza = Anya-,
szintén az anya fogalmából képzõdött, és belõle ered a Fehér-Nílus. Ugyanis a
Nílus menti magaskultúráknak ez a kiinduló földrajzi pontja.
A Turkana-tó, méretében a második nagy tava a körzetnek. Errõl pedig bizonyítható,
hogy csak azok a népek eredhettek ebbõl a körzetbõl, akiknek a nyelvében
megtalálhatóak az e fogalomból képzett õsi szavak. Miszerint a magyar
nyelv pontosan õrzi ezt az eredettörténetet a turkálni igében. Felsõfokon bizonyítja,
mivel a turkálni igénk csak egyedül a magyar nyelvben található meg
egy az egyben, ezért a hunmagyarok õshazája sem lehet más, mint az afrikai
Turkana-tó és körzete. Lehet, hogy épp ennek az indoeurópai tudatával próbálták
átkeresztelni a németek Rudolf-tóra a nevét? Miként a Nyanzát is Viktóriára
az angolok? Szerencsére még a régi nevén is megtalálható a térképeken, innen a
megfejtés sikere. Az eddig feltárt, és még a továbbiakban is elõforduló sok-sok
nyelvi egyezõség talán már a kétkedõket is meggyõzte a görög és a magyar nép
testvérnépi származásáról, mert ugyanis ennyi véletlen már egészen bizonyosan
nincs. Ennek okán az europid úrnépek valódi eredettörténetét megfejtettnek kell
tekintenünk a továbbiakra!
Ha már a Turkana-tó bizonyítékainál tartunk, akkor nem érdektelen megnézni,
hogy a magyar turkálni igére milyen szava van a görög nyelvnek? Fonetikusan
leírva a görög megfelelõje: turkálni = psáchno. Ha kicsit a nyelv összehasonlítás
gyakorlatával nézünk a görög hangalakra, mi is juthat róla eszünkbe
magyarul? Biztosan nem állva messze a megoldástól: psáchno = pacsálni magyar
igeszavunk. Újabb megcáfolhatatlan bizonyítékát adva, hogy az ógörög
népek úgyszintén az Afrikai-nagytavak környékérõl származnak, a magyar
rokonságukat tovább már nem is bizonygatva.
Egyértelmûsítve az elõbbieket. Az emberiség bölcsõje minden tárgyilagos
kutatók állítása szerint Keletközép-Afrika egyenlítõi körzete, benne az Afrikainagytavakkal.
A Turkana-tó körzetében kiteljesedõ fehér és hunmagyarok nemzetségek
szétterjednek. Egy részük a Nílus folyó mentén északra halad, majd
átkel Európába. A szomszédos Tana-tó mellett elkülönülõ törzsek népfeleslege
pedig a Vörös-tenger vagy a Perzsa (Arab)-öböl mentén haladva kijut Mezopotámiába,
onnan pedig az Elám (Dél-Irán) területére. Mindannyian sajátosan
egységes anyajogú társadalomban éltek, hasonló telepes és magasan fejlett
mezõgazdasági kultúrákat alkottak meg, mindenhol ahol megtelepedtek. Ez az
õsi aranykori életük az akkádok 4500 éves megjelenésével egyszer és mindenkorra
véget ér Mezopotámiában.
A jász népek tehát a Tana-tó körzetébõl érkezve, a mezopotámiai Elám állam
megalapítói. Akiknek állama (Kr.e. 1146) nagy részben asszír uralom alá kerül.
Újabb hosszú háborúskodások során, a foglyul ejtett elámiak az Újasszír Birodalom
részeivé válnak. Belõlük alakulnak ki a szarmata fõhatalmuknak alávetett
alán népcsoportok. Ezt a militarista birodalmat a méd-szkíta és babiloni
szövetség keretében Kr.e. 612-ben, a Ninive fõvárosuk elfoglalásával véglegesen
megdöntik õseink. Most már az asszír uralkodó hatalom az, amelyik minden
irányba menekül. Ennek az uralkodó osztálynak az északi irányban, Európa
felé menekülõ csoportjai az általa alárendeltségben tartott jász-alánokkal, például
a rövidesen a történelem asztalára lépõ szarmata katonai segédnépekként
megjelenõ yazig jászokkal, a Kelet-európai síkságra vonulnak, mint pásztorné-
pek. Ott megtelepedve és megerõsödve immár Közép-Európa felé terjeszkednek
a pogány és nomád legeltetõ életformájukból adódóan. Megemlítem, hogy
Ninivébõl a délkelet felé menekülõ asszír királyi hatalom maradékai épp a régi
Elám területén, Perszepolisz város körül gyülekeznek, és nemsokára 559-ben
megdöntik Média úrnépi hatalmát, és megalakítják az elsõ (asszír eredetû)
Perzsa Birodalmukat, véglegesen beolvasztva magukba az ott talált jászok
maradékait, akik ma Irán népességének nagy részét adják.
De miként már kifejtettük, az asszír iga elõl a Kr.e. II. évezredben a
jászmagyarok nagy tömegei menekülnek szintén Dél-Európa, és Kis-Ázsia felé.
Õket találjuk majd a hettita rokonaik mellé költözve jászokként Anatóliában, a
Kaukázusban és a Fekete-tenger körzetében, példaként: Alánországban és
Kolkhisz lakóiként. Valamint egy részük aiol és ión hellénekként beköltözik a
Balkán-félsziget déli részeire, elsõsorban Eubólia, Boiótia és Attika körzetébe.
Továbbá Közép-Európában szabad jászmagyarokként, és a Kárpát-medencében
laktak az alföldi metanasta (átköltözött) jászok azon népcsoportjai, akik képesek
voltak elmenekülni a szarmata iga elõl. Az itt élõ alföldi jászok a Krisztus
születése körüli években találkoznak az északról, a szarmata iga alatt betörõ
yazig jászokkal. Fontos ismételten kihangsúlyozni: a szarmaták nem azonosak
a yazigokkal, mert míg az elõbbiek az asszír uralkodó hatalom továbbélését
jelentik, addig az utóbbiak a katonai segédnépeikként az úrnépi eredetû jászo-
kat takarják. A legjobb pikkelypáncélos szarmata katonákat a jászok soraiból
toborozták.
Kevésbé ismert tényként a yazig jászok még ismerték õsiségüket. Ezért a
szarmaták hadseregeként északról behatolva a Kárpát-medencébe és találkozva
a már évszázadok óta itt élõ szabad jász és szkíta testvérnépeikkel, közösen
megalakítják a Kárpát-medencében az új idõszámítás szerinti IAZIGIA államukat.
Lerázzák magukról a szarmata igát és visszamagyarosodva, a következõkben
a szkítákkal szövetségben további 400 évig sikeresen védik egységben
a medencét észak-kelet felõl a szarmaták és a gótok szövetséges támadásai
ellen. De ugyanígy délrõl a Római Birodalom támadásai ellen is sikerrel harcolnak,
mert velük szemben is megõrizték a medence többsége feletti úrnépi
hatalmukat. Mikor is a jászok beolvadnak az utánuk érkezõ szintén rokonaik, a
hunmagyarok országába. Ekkortól veszi fel a térség a HUNNIA nevet, ami
majd a hunok után SICULIA, AVARIA, (Észak-) BULGÁRIA után,
MAGYARIA vagyis Magyarországra (Hungary) változik. Az I. évezredbõl
tehát az egymást váltó, a hat felsorolt bizonyítható úrnépi államforma létének
szerves egysége bontakozik ki a történelem ködébõl a Kárpát-medence viszonylatában,
a jászok eredettörténete helyes felfogásával. Csak megjegyezve,
hogy Kr.e. pedig Szkítia, Kelták-állama, Körös-kultúra és más kõkori úrnépek
folyamatossága állapítható meg. A jászok a medence védelmét átadva Kr.u. 5.
század elsõ felében a hun királyi családnak, maga a jász nép nem tûnik el, hanem
a hunmagyarokkal egy nemzetté válik.
Annyit azért meg kell jegyezni a jászok középkori nyelvemlékeirõl, hogy
azok jellemzõen szláv szövegeket tartalmaznak. Ennek két oka is lehet. A
szarmaták uralma alatt a yazigok már jellegzetesen indo-szláv beütéses úrnyelvi
nyelvjárást beszélhettek, ugyanis a szláv nyelv is indoeurópai, közelebbrõl iráni
(szaszanida) eredetû. Így nem meglepõ, ha a vezetõi rétegük ismerte a szláv
nyelvet, és használhatta is. Másodszor pedig a megtévesztett történészkutatók
fel sem tételezték a jászokról, hogy azok eredetükben is a magyar nyelvjárás
szerinti úrnyelven beszéltek. Így egyértelmûen csakis a szláv jellegû nyelvemlékeket
tartották jásznak, a többi magyar szövegeiket nem tartották jász eredetûnek.
De hasonlóan az alán jászok a Fekete-tengerbe tartó Kubán folyó medencéjében
is visszanyerik szabadságukat a szarmata elnyomó hatalom alól, és
ahol egy Alánország (Alánia) nevû független jász nemzetségû államot alapítottak
maguknak. Ahonnan meg érdekes módon a csodaszarvas mondánk Hunor
és Magor hunmagyar õsatyái házasságkötéseikkel nyerik a törzsalapító felesé-
geiket, Dul alán (Elám ≈ Alán) fejedelem vagy király leányaiból. Hasonlóan
Kolkhiszhoz, ahova meg a görög Argonauták indulnak el kalandos útjukon, és
ahol maga Iaszón (Jászón) a vezérük talál feleséget magának a jász-hellén úrnépi
Médeia királylány személyében.
Ha kicsit megerõltetjük gondolkodásunkat, a jászok fogalmában a jaó-szabír
is bele tartozhat, az aláhúzott betûk szerint, miszerint a szabírok, szavárd népnevekkel
való szoros kapcsolatukat fedezhetjük fel általa. Igen, bizonyítottuk,
hogy a jász nép nem egy idegen eredetû nemzetisége Magyarországnak, hanem
csak egy más hangalakkal kifejezett testvéri népága fehérmagyar népünknek.
Ki kell jelenteni, a jászok nem nemzetiségek, hanem õk származásilag is ómagyar
nyelvû úrnépek, nemzetségükben a Tana-tó õshazával. Az eredettörténetük
rendkívüli jelentõségének további leírását itt félbeszakítva, a görög harcokban
még visszatérünk rá.
Nagyon fontos még egyszer leírnunk! Vigyázzunk a történelmi fogalmak
használatával. Mert sokan a szkítákat is összekeverik a szarmata népekkel.
Pedig oly nagy a különbség közöttük, mint a tûz és a víz ellentéte. A szkíták az
elsõ történelmi embertípus anyatiszteletû telepes úrnépek leszármazása, addig a
szarmaták a második történelmi embertípusnak az apajogú, nomád és pogány
vallású asszírok népe leszármazottai. Legfeljebb csak annyi közük lehet a
szarmatákhoz, hogy Média területén valamennyi szkíta népességet is elfogtak
és beolvasztottak magukba az asszírok. Továbbá a perzsává lett asszírok a
meghódított Méd-államot is beolvasztják a Perzsa Birodalomba, és azok a törzsek
is indoeurópaivá válnak. Ugyanígy a jászoknak is több népáguk létezik. A
közép-orosz területeken a Don melléki alán-jászok nem tudják lerázni a szarmata-szláv
igát, és valódi szláv néppé, szarmata-alánokká válnak. Ugyanis az
asszír szarmaták és az általuk elfogott õsnépek hosszú egybeolvadásából szü-
letnek meg a szláv nemzetségek. Akik majd további mintegy kétezer éves idõ-
szak alatt alakítják át Európa eredeti úrnépi õslakosságát, a ma ismert szláv
nemzetségeknek a láncolatává.
A jászok anatóliai törzsei, az aiólok és az iónok (anyatiszteletû, Ió = Holdistennõ
népei) a görög világot erõsítik, és Trójában is derekasan harcolnak a
dórok ellen. Ugyancsak a Balkánon is nagy részben nekik köszönhetõ Görögország
fennmaradása. Errõl a következõ fejezetben részletesen szólunk. Még a
Kárpát-medencei szerepükrõl néhány eseményt említsünk meg. Tehát több mint
négyszáz évig védik az alföldi jászmagyarok a szkítákkal szövetségben a
Kárpát-hazát. A minden téren elhallgatott dicsõséges tetteik feltáratlanok, és
szinte felbecsülhetetlenek. A metanasta vagy alföldi jászok és a testvérnépük, a
yazigok megszabadulva a szarmata iga alól, majd további testvérnépekkel szö-
vetkezve, így a szkítákkal, keltákkal, dákokkal és a roxolánokkal (Kr.e. 60 –
Kr.u. 108) együtt, a szarmaták és a rómaiak ellen harcolnak sikeresen. Majd a
markomannokkal (Kr.u. 168-180) szövetségben védik a medence középsõ vidékeit
elsõsorban a római hódítások ellen. Csak példaként említve, hogy Ptolemaiosz
ókori történeti munkáiban a jászok Furt (Kr.u. 170 körül) nevû fejedelmét
írja le, és a Pessium város (Kunszentmiklós közelében) Furtárka jász
nevét. Meg kell említeni, hogy a 3. században a megbukott Parthus Birodalom
népeibõl Közép-Európa felé vándorló másik testvérnépükkel, a gepidákkal (õk
nem germánok, hanem hun-dákok!) szövetkezve védik a medencét a gótok (õk
már indogermánok) betöréseitõl. A hun testvérnépeik 378-ban megérkezvén
átveszik tõlük a hatalmat a medence védelmében, egyúttal a jász törzsek beol-
vadnak a Hun Birodalomba, és az önálló szerepük csak a fennmaradó Jászságban
marad meg az utókorra.
A jászok méltatlanul háttérbe szorult népi dicsõsségére készült itt ez a kis rö-
vid történetük, mint akik megakadályozták a Kárpát-medence keleti felének,
úgy az asszír szarmata-szlávok, gótok, valamint a római asszír-impérium általi
elfoglalásától. Hasonlóan, mint a hellén jászok is megvédték az ógörög hont.
Nevüket öregbítse az általuk elképesztõen nehéz munkájával megépített
Csörsz-árokrendszer ismerete, mellyel még a betörõ gótoktól, vandáloktól is
távol tartották a középsõ élõhelyeiket. Hiszen hosszabb ideig állták a vártát
(490 évig), mint a nagy példaképünk, a Parthus Birodalom a perzsák és a rómaiak
ellen.
Tácsi István

Hunok vagyunk, sólyom népe
Ereinkben sólyom vére.
Õsatyánkat sólyom szülte,
Õsanyánkat Isten küldte.
Királyaink koronáján
Aranysólyom fényesen áll.
Feje türkiz, teste arany
Szellemében nap fénye van.
Õsök lelke szellemlénye,
Aranysólymunk szent rejtélye.
Nap madara fény hírnöke,
nemzetünknek égi jele.
Hunok vagyunk a Nap népe
Sólyomlelkek összessége.
/Cey-Bert Róbert Gyula/

Országok országa Törvénytudás népe,
Napkelet s Nyugat közt A világnak fénye,
Nagy a te nemzeted, Nagy a te végzeted,
Oly messze magasztos, Hogy föl sem érheted

Mint a magas menny s ég, Szíved mérhetetlen,
Életed gyökere Szent és sérthetetlen,
Hegyek, árnyas erdõk, Hõs föld büszke
népe, Ez a te végzeted Õsi öröksége:

Erõs, gazdag vár vagy, De az örök törvényt,
Amit Isten rád rótt, Vállalnod kell önként,
Hogy beteljesüljön Gyõzelmes végzeted:
Úr oltára te vagy, Emeld fel a fejed!”



















Áldott, békés "kerecsent", karácsonyt, kíván minden Hunnak, nemzetinek, szkíta, avar, magyar testvéreinknek a Hunok nagy szövetség vezetõsége és csapata.


Hozzászólások

Még nem küldtek hozzászólást

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztrált tagok értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztrálj.

Még nem értékelték
Generálási idő: 2.18 másodperc
3,062,580 egyedi látogató