Hunok Nagy Szövetsége

Navigáció

Felhasználók

-> Online vendégek: 2

-> Online tagok: 0

-> Regisztráltak: 4
-> Legújabb tag: fozosandor

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Jászmagyarok krónikája

Hírek


Az előző fejezetrészben feldolgozásra került a Mezopotámiában kiteljesedő
jász nép. Ők a magyari úrnépek egyik oldalága. Pontosabban az europid úrné-
pek három alapágán belül a Nílus menti őskultúra kiáradásaként: a hunok, magyarok
(sumérek) és kusok mellett, a jász-magyarok al ágát alkotják. A népeink
bölcsőjéből (Afrikai Nagytavak vidéke) észak felé tovavándorló europidok
népfeleslege kettéválik. A vörös hunmagyar és a fehérmagyar ág a Szent Nílus
mellé, onnan az avar-magyar al ág a Kaukázus felé haladt, a hun-hurrita al ág
Anatóliába, és a sumer-magyar al ág pedig Mezopotámiába költözik. Addig a
jászmagyar al ág, miként írtuk, Mezopotámiától délkeletre eső területen talált
átmeneti óhazát önmagának. A feketemagyar kus ág törzsei pedig közöttük
foglalnak helyet (etiópok, kasszíták, maurik). A jászok származásáról Dr.
Szombathy Ignácz: A metanasta jászok (Győr, 1875) című kútfőtöredékeiben ír
egészen kiválóan. Legszívesebben a 140 oldalas művét egy az egyben ide hoznám
bemutatásra, de nem tehetem. Elégedjünk meg vele kapcsolatban, ahogy
már az előszavában leírja, hogy a szarmata iga alól elmenekült jászok az időszámításunk
kezdetétől mintegy 400 évik lakják a kárpát-medencei Alföld
középső részeit, hogy aztán beolvadjanak a hunok testvérnépébe.
Az europid rassz al ágakra hasadása és szétvándorlása, már az özönvizet kö-
vető holocén korban zajlik, vagyis a jégkorszakokat követő felmelegedés idő-
szakában. Szombathy leírja, hogy a görög kútfők szerint az Égei-tenger körzetében
lakó jászokat, a görög írók „metanastae” névvel illetnek, ami szintén egy
beszélő név. Részünkre a jászok, de bővebben a fehérmagyarok származására
utaló különösen fontos eredetbizonyítéka van ebben a fogalomban leírva. Elemezzük
a névtörténetét: Me = Mennyei + tana = Tana-tó + sta = őstan, isten;
egybeolvasva: metanasta = mennyei Tana-tó és istenének népe. Az etimológiánkban
a Tana-tó a kulcsszó, értsük rajta a Teremtő-anya fogalmát. Hol is találjuk
meg ezt a tavat? Bizony kérem Afrikában, a Turkana-tónak (Turk-anya,
Urana) észak felé eső szomszédtava. Milyen néven ismerte a kelet-római görög
Bíborbanszületett Konstantin császár a magyarokat? Turkoknak, egyenesen a
Turkana-tó foglamából eredve! A Tana-tó az emberiség bölcsőjének, az igazi
őshazánknak a másik nagy tava. Amely tónév még a nyelv összehasonlítás
mentén is a Turkana fogalmából képződött szavunk, lásd az aláhúzás szerint. A
legnagyobb méretű afrikai, és szintén átnevezett Viktória-tó nevéről (Nyanza,
vagy Ukerewe vagy Nalubaale) most csak annyit, hogy (A)Nyanza = Anya-,
szintén az anya fogalmából képződött, és belőle ered a Fehér-Nílus. Ugyanis a
Nílus menti magaskultúráknak ez a kiinduló földrajzi pontja.
A Turkana-tó, méretében a második nagy tava a körzetnek. Erről pedig bizonyítható,
hogy csak azok a népek eredhettek ebből a körzetből, akiknek a nyelvében
megtalálhatóak az e fogalomból képzett ősi szavak. Miszerint a magyar
nyelv pontosan őrzi ezt az eredettörténetet a turkálni igében. Felsőfokon bizonyítja,
mivel a turkálni igénk csak egyedül a magyar nyelvben található meg
egy az egyben, ezért a hunmagyarok őshazája sem lehet más, mint az afrikai
Turkana-tó és körzete. Lehet, hogy épp ennek az indoeurópai tudatával próbálták
átkeresztelni a németek Rudolf-tóra a nevét? Miként a Nyanzát is Viktóriára
az angolok? Szerencsére még a régi nevén is megtalálható a térképeken, innen a
megfejtés sikere. Az eddig feltárt, és még a továbbiakban is előforduló sok-sok
nyelvi egyezőség talán már a kétkedőket is meggyőzte a görög és a magyar nép
testvérnépi származásáról, mert ugyanis ennyi véletlen már egészen bizonyosan
nincs. Ennek okán az europid úrnépek valódi eredettörténetét megfejtettnek kell
tekintenünk a továbbiakra!
Ha már a Turkana-tó bizonyítékainál tartunk, akkor nem érdektelen megnézni,
hogy a magyar turkálni igére milyen szava van a görög nyelvnek? Fonetikusan
leírva a görög megfelelője: turkálni = psáchno. Ha kicsit a nyelv összehasonlítás
gyakorlatával nézünk a görög hangalakra, mi is juthat róla eszünkbe
magyarul? Biztosan nem állva messze a megoldástól: psáchno = pacsálni magyar
igeszavunk. Újabb megcáfolhatatlan bizonyítékát adva, hogy az ógörög
népek úgyszintén az Afrikai-nagytavak környékéről származnak, a magyar
rokonságukat tovább már nem is bizonygatva.
Egyértelműsítve az előbbieket. Az emberiség bölcsője minden tárgyilagos
kutatók állítása szerint Keletközép-Afrika egyenlítői körzete, benne az Afrikainagytavakkal.
A Turkana-tó körzetében kiteljesedő fehér és hunmagyarok nemzetségek
szétterjednek. Egy részük a Nílus folyó mentén északra halad, majd
átkel Európába. A szomszédos Tana-tó mellett elkülönülő törzsek népfeleslege
pedig a Vörös-tenger vagy a Perzsa (Arab)-öböl mentén haladva kijut Mezopotámiába,
onnan pedig az Elám (Dél-Irán) területére. Mindannyian sajátosan
egységes anyajogú társadalomban éltek, hasonló telepes és magasan fejlett
mezőgazdasági kultúrákat alkottak meg, mindenhol ahol megtelepedtek. Ez az
ősi aranykori életük az akkádok 4500 éves megjelenésével egyszer és mindenkorra
véget ér Mezopotámiában.
A jász népek tehát a Tana-tó körzetéből érkezve, a mezopotámiai Elám állam
megalapítói. Akiknek állama (Kr.e. 1146) nagy részben asszír uralom alá kerül.
Újabb hosszú háborúskodások során, a foglyul ejtett elámiak az Újasszír Birodalom
részeivé válnak. Belőlük alakulnak ki a szarmata főhatalmuknak alávetett
alán népcsoportok. Ezt a militarista birodalmat a méd-szkíta és babiloni
szövetség keretében Kr.e. 612-ben, a Ninive fővárosuk elfoglalásával véglegesen
megdöntik őseink. Most már az asszír uralkodó hatalom az, amelyik minden
irányba menekül. Ennek az uralkodó osztálynak az északi irányban, Európa
felé menekülő csoportjai az általa alárendeltségben tartott jász-alánokkal, például
a rövidesen a történelem asztalára lépő szarmata katonai segédnépekként
megjelenő yazig jászokkal, a Kelet-európai síkságra vonulnak, mint pásztorné-
pek. Ott megtelepedve és megerősödve immár Közép-Európa felé terjeszkednek
a pogány és nomád legeltető életformájukból adódóan. Megemlítem, hogy
Ninivéből a délkelet felé menekülő asszír királyi hatalom maradékai épp a régi
Elám területén, Perszepolisz város körül gyülekeznek, és nemsokára 559-ben
megdöntik Média úrnépi hatalmát, és megalakítják az első (asszír eredetű)
Perzsa Birodalmukat, véglegesen beolvasztva magukba az ott talált jászok
maradékait, akik ma Irán népességének nagy részét adják.
De miként már kifejtettük, az asszír iga elől a Kr.e. II. évezredben a
jászmagyarok nagy tömegei menekülnek szintén Dél-Európa, és Kis-Ázsia felé.
Őket találjuk majd a hettita rokonaik mellé költözve jászokként Anatóliában, a
Kaukázusban és a Fekete-tenger körzetében, példaként: Alánországban és
Kolkhisz lakóiként. Valamint egy részük aiol és ión hellénekként beköltözik a
Balkán-félsziget déli részeire, elsősorban Eubólia, Boiótia és Attika körzetébe.
Továbbá Közép-Európában szabad jászmagyarokként, és a Kárpát-medencében
laktak az alföldi metanasta (átköltözött) jászok azon népcsoportjai, akik képesek
voltak elmenekülni a szarmata iga elől. Az itt élő alföldi jászok a Krisztus
születése körüli években találkoznak az északról, a szarmata iga alatt betörő
yazig jászokkal. Fontos ismételten kihangsúlyozni: a szarmaták nem azonosak
a yazigokkal, mert míg az előbbiek az asszír uralkodó hatalom továbbélését
jelentik, addig az utóbbiak a katonai segédnépeikként az úrnépi eredetű jászo-
kat takarják. A legjobb pikkelypáncélos szarmata katonákat a jászok soraiból
toborozták.
Kevésbé ismert tényként a yazig jászok még ismerték ősiségüket. Ezért a
szarmaták hadseregeként északról behatolva a Kárpát-medencébe és találkozva
a már évszázadok óta itt élő szabad jász és szkíta testvérnépeikkel, közösen
megalakítják a Kárpát-medencében az új időszámítás szerinti IAZIGIA államukat.
Lerázzák magukról a szarmata igát és visszamagyarosodva, a következőkben
a szkítákkal szövetségben további 400 évig sikeresen védik egységben
a medencét észak-kelet felől a szarmaták és a gótok szövetséges támadásai
ellen. De ugyanígy délről a Római Birodalom támadásai ellen is sikerrel harcolnak,
mert velük szemben is megőrizték a medence többsége feletti úrnépi
hatalmukat. Mikor is a jászok beolvadnak az utánuk érkező szintén rokonaik, a
hunmagyarok országába. Ekkortól veszi fel a térség a HUNNIA nevet, ami
majd a hunok után SICULIA, AVARIA, (Észak-) BULGÁRIA után,
MAGYARIA vagyis Magyarországra (Hungary) változik. Az I. évezredből
tehát az egymást váltó, a hat felsorolt bizonyítható úrnépi államforma létének
szerves egysége bontakozik ki a történelem ködéből a Kárpát-medence viszonylatában,
a jászok eredettörténete helyes felfogásával. Csak megjegyezve,
hogy Kr.e. pedig Szkítia, Kelták-állama, Körös-kultúra és más kőkori úrnépek
folyamatossága állapítható meg. A jászok a medence védelmét átadva Kr.u. 5.
század első felében a hun királyi családnak, maga a jász nép nem tűnik el, hanem
a hunmagyarokkal egy nemzetté válik.
Annyit azért meg kell jegyezni a jászok középkori nyelvemlékeiről, hogy
azok jellemzően szláv szövegeket tartalmaznak. Ennek két oka is lehet. A
szarmaták uralma alatt a yazigok már jellegzetesen indo-szláv beütéses úrnyelvi
nyelvjárást beszélhettek, ugyanis a szláv nyelv is indoeurópai, közelebbről iráni
(szaszanida) eredetű. Így nem meglepő, ha a vezetői rétegük ismerte a szláv
nyelvet, és használhatta is. Másodszor pedig a megtévesztett történészkutatók
fel sem tételezték a jászokról, hogy azok eredetükben is a magyar nyelvjárás
szerinti úrnyelven beszéltek. Így egyértelműen csakis a szláv jellegű nyelvemlékeket
tartották jásznak, a többi magyar szövegeiket nem tartották jász eredetűnek.
De hasonlóan az alán jászok a Fekete-tengerbe tartó Kubán folyó medencéjében
is visszanyerik szabadságukat a szarmata elnyomó hatalom alól, és
ahol egy Alánország (Alánia) nevű független jász nemzetségű államot alapítottak
maguknak. Ahonnan meg érdekes módon a csodaszarvas mondánk Hunor
és Magor hunmagyar ősatyái házasságkötéseikkel nyerik a törzsalapító felesé-
geiket, Dul alán (Elám ≈ Alán) fejedelem vagy király leányaiból. Hasonlóan
Kolkhiszhoz, ahova meg a görög Argonauták indulnak el kalandos útjukon, és
ahol maga Iaszón (Jászón) a vezérük talál feleséget magának a jász-hellén úrnépi
Médeia királylány személyében.
Ha kicsit megerőltetjük gondolkodásunkat, a jászok fogalmában a jaó-szabír
is bele tartozhat, az aláhúzott betűk szerint, miszerint a szabírok, szavárd népnevekkel
való szoros kapcsolatukat fedezhetjük fel általa. Igen, bizonyítottuk,
hogy a jász nép nem egy idegen eredetű nemzetisége Magyarországnak, hanem
csak egy más hangalakkal kifejezett testvéri népága fehérmagyar népünknek.
Ki kell jelenteni, a jászok nem nemzetiségek, hanem ők származásilag is ómagyar
nyelvű úrnépek, nemzetségükben a Tana-tó őshazával. Az eredettörténetük
rendkívüli jelentőségének további leírását itt félbeszakítva, a görög harcokban
még visszatérünk rá.
Nagyon fontos még egyszer leírnunk! Vigyázzunk a történelmi fogalmak
használatával. Mert sokan a szkítákat is összekeverik a szarmata népekkel.
Pedig oly nagy a különbség közöttük, mint a tűz és a víz ellentéte. A szkíták az
első történelmi embertípus anyatiszteletű telepes úrnépek leszármazása, addig a
szarmaták a második történelmi embertípusnak az apajogú, nomád és pogány
vallású asszírok népe leszármazottai. Legfeljebb csak annyi közük lehet a
szarmatákhoz, hogy Média területén valamennyi szkíta népességet is elfogtak
és beolvasztottak magukba az asszírok. Továbbá a perzsává lett asszírok a
meghódított Méd-államot is beolvasztják a Perzsa Birodalomba, és azok a törzsek
is indoeurópaivá válnak. Ugyanígy a jászoknak is több népáguk létezik. A
közép-orosz területeken a Don melléki alán-jászok nem tudják lerázni a szarmata-szláv
igát, és valódi szláv néppé, szarmata-alánokká válnak. Ugyanis az
asszír szarmaták és az általuk elfogott ősnépek hosszú egybeolvadásából szü-
letnek meg a szláv nemzetségek. Akik majd további mintegy kétezer éves idő-
szak alatt alakítják át Európa eredeti úrnépi őslakosságát, a ma ismert szláv
nemzetségeknek a láncolatává.
A jászok anatóliai törzsei, az aiólok és az iónok (anyatiszteletű, Ió = Holdistennő
népei) a görög világot erősítik, és Trójában is derekasan harcolnak a
dórok ellen. Ugyancsak a Balkánon is nagy részben nekik köszönhető Görögország
fennmaradása. Erről a következő fejezetben részletesen szólunk. Még a
Kárpát-medencei szerepükről néhány eseményt említsünk meg. Tehát több mint
négyszáz évig védik az alföldi jászmagyarok a szkítákkal szövetségben a
Kárpát-hazát. A minden téren elhallgatott dicsőséges tetteik feltáratlanok, és
szinte felbecsülhetetlenek. A metanasta vagy alföldi jászok és a testvérnépük, a
yazigok megszabadulva a szarmata iga alól, majd további testvérnépekkel szö-
vetkezve, így a szkítákkal, keltákkal, dákokkal és a roxolánokkal (Kr.e. 60 –
Kr.u. 108) együtt, a szarmaták és a rómaiak ellen harcolnak sikeresen. Majd a
markomannokkal (Kr.u. 168-180) szövetségben védik a medence középső vidékeit
elsősorban a római hódítások ellen. Csak példaként említve, hogy Ptolemaiosz
ókori történeti munkáiban a jászok Furt (Kr.u. 170 körül) nevű fejedelmét
írja le, és a Pessium város (Kunszentmiklós közelében) Furtárka jász
nevét. Meg kell említeni, hogy a 3. században a megbukott Parthus Birodalom
népeiből Közép-Európa felé vándorló másik testvérnépükkel, a gepidákkal (ők
nem germánok, hanem hun-dákok!) szövetkezve védik a medencét a gótok (ők
már indogermánok) betöréseitől. A hun testvérnépeik 378-ban megérkezvén
átveszik tőlük a hatalmat a medence védelmében, egyúttal a jász törzsek beol-
vadnak a Hun Birodalomba, és az önálló szerepük csak a fennmaradó Jászságban
marad meg az utókorra.
A jászok méltatlanul háttérbe szorult népi dicsősségére készült itt ez a kis rö-
vid történetük, mint akik megakadályozták a Kárpát-medence keleti felének,
úgy az asszír szarmata-szlávok, gótok, valamint a római asszír-impérium általi
elfoglalásától. Hasonlóan, mint a hellén jászok is megvédték az ógörög hont.
Nevüket öregbítse az általuk elképesztően nehéz munkájával megépített
Csörsz-árokrendszer ismerete, mellyel még a betörő gótoktól, vandáloktól is
távol tartották a középső élőhelyeiket. Hiszen hosszabb ideig állták a vártát
(490 évig), mint a nagy példaképünk, a Parthus Birodalom a perzsák és a rómaiak
ellen.
Tácsi István

Hunok vagyunk, sólyom népe
Ereinkben sólyom vére.
Ősatyánkat sólyom szülte,
Ősanyánkat Isten küldte.
Királyaink koronáján
Aranysólyom fényesen áll.
Feje türkiz, teste arany
Szellemében nap fénye van.
Ősök lelke szellemlénye,
Aranysólymunk szent rejtélye.
Nap madara fény hírnöke,
nemzetünknek égi jele.
Hunok vagyunk a Nap népe
Sólyomlelkek összessége.
/Cey-Bert Róbert Gyula/

Országok országa Törvénytudás népe,
Napkelet s Nyugat közt A világnak fénye,
Nagy a te nemzeted, Nagy a te végzeted,
Oly messze magasztos, Hogy föl sem érheted

Mint a magas menny s ég, Szíved mérhetetlen,
Életed gyökere Szent és sérthetetlen,
Hegyek, árnyas erdők, Hős föld büszke
népe, Ez a te végzeted Ősi öröksége:

Erős, gazdag vár vagy, De az örök törvényt,
Amit Isten rád rótt, Vállalnod kell önként,
Hogy beteljesüljön Győzelmes végzeted:
Úr oltára te vagy, Emeld fel a fejed!”



















Áldott, békés "kerecsent", karácsonyt, kíván minden Hunnak, nemzetinek, szkíta, avar, magyar testvéreinknek a Hunok nagy szövetség vezetősége és csapata.


Hozzászólások

Még nem küldtek hozzászólást

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztrált tagok értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztrálj.

Még nem értékelték
Generálási idő: 0.15 másodperc
841,121 egyedi látogató