Hunok Nagy Szövetsége

Navigáció

Felhasználók

-> Online vendégek: 3

-> Online tagok: 0

-> Regisztráltak: 36
-> Legújabb tag: Stewarttraut

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

A görög istenek rövid genealógiája a feldolgozott mítoszából

Hírek


A most következő fejezetpont alatt érkezünk el a görög mondák elemzéséhez.
Ezek közül is a két legjelentősebb történetének, az Argonauták, majd a Heléna
és a trójai háború részletes feldolgozásához. De még mielőtt belefognánk a
cseppet sem kis feladatba, érdemes áttekintenünk a két mítosz legfőbb szereplő-
inek leszármazási térképét egyszerű táblázatos formában. Talán ha ennek ismeretében
merülünk bele az ógörög történelem legzivatarosabb szakaszába, pontosabban
megérthetjük, miként lehetséges, hogy a görög mítoszok és a magyar
mondák mégis egy és azonos gyökerűek. Egy fontos visszautalással, csak akkor
fogunk tudni az olvasás élvezetének adózni, a történések összefüggéseit kibogozni,
ha figyelembe vesszük az előző részek fontos magyarázatait. Kiemelve a
teremtés és az istenek valós összefüggéseiről szóló mondatokat, meg a matriarchálisból
a 180 fokos patriarchális hatalomváltás iránymutatását. Ha már értjük,
hogy a kőkor teremtő ősanyáiból (khariszok, nériszek és nimfák = tündérek) –
akik anno még nem voltak királynők csak a termékenység megszemélyesítői –,
miként válhattak alárendelt feleségekké a vaskor kegyetlen teremtő férfi istenségeinek,
valamint istenkirályi családokká a politeizmus átmeneti vallásformája
során, szerethetik meg a főszereplőket, vagy esetleg nem.
Az előbb leírtuk a nimfa szót. Egy gondolat erejéig játszunk el a mitológiai
szerepük megfejtésével. A szakirodalomban bőven olvashatjuk, hogy a nimfák
eszmeisége jóval ősibb az ógörög mitológiák keletkezési idejénél, tehát úrnépi
eredetűek. Görög nyelven ez is beszélő szó, fonetikusan: nўmfi (nümfae, nü-mfé).
Etimológiájában az első szótag (gyök): ni = nő, nu, nü, számos nyelven
fiatal nő jelentésű szó. Az utolsó szótag: fa = fia, fa, fé, a gyermek; a szavunk
jelentésében leánya, leszármazottja. Ha azt is keressük kinek a leánya, akkor a
szó közepi „m” betűnk az irányadó, miszerint a nimfa az Ősmama leány gyermeke,
aki már a természetes nemzetségek Ősanyja. Összeolvasva: nimfa =
ősmama-leánya. E kultusz gyökerei még a matriarchális őskeresztény vallásformában
gyökeresedtek meg, számuk sok, háromezer is lehet. Az ősvilágban
minden kultikus helynek, növényeknek és állatoknak megszemélyesítésére
neveztek meg nimfákat. Ők voltak a szeretet, a szépség és a boldogság női
hordozói, miként a helyeiknél a Földanya (Gaia) papnői rendjét is ők alkották.
Akkor kérdezhetik, hogyan lett ezekből a szeretetre méltó lényekből, a patriar-
chális vallásváltás után a szexualitás rabszolganői elve, miként a nimfománia és
a boszorkány fogalma is hozzájuk tapadt? A válasz a hatalom és vallásváltásból
érthető meg. Miként már leírtuk, a hímuralom kényszeréből. Ha mindezeket
elfogadjuk, már sokkal élvezetesebbek lehetnek a következő feldolgozások
száraz és nehéz tudományos jellegű sorai. Megjegyzésként, a táblázatokban a
nyilak a teremtés útját jelölik.

2. táblázat: Pelaszg teremtésmítosz, tisztán matriarchális világnézet.

Kháosz

EURÜNOMÉ →
(messzevándorló, Hold-istennő) ↓
← OPHIÓN
Boreász szélből sodort termékenyítő
kígyó
A kígyó megtermékenyíti a Holdistennőt, aki galamb alakban megtojja a teremtés
tojását. A tojást Ophión költi ki, belőle pottyannak ki az istennő gyermekei,
meg minden más létező.
PELASZGOSZ (nemiség nélküli)
Az első ember, Árkádia szülötte, a pelaszgok őse. Antropomorf (ember alakú)
isteni teremtmények szülték, utána még többeket, akik majd tanítják az embereket.
Mitológiai apja: Aszóposz boiótiai folyamisten, aki Okeánosz és Téthüsz
titánok fia; édesanyja: Metopé nimfa.
Magyarázat: ebben az archaikus teremtési világképben még nem voltak férfi
(hím, pogány) istenek és papok, csak a világteremtő istennő és a későbbi teremtményei.
A kőkorszak valódi ősközösségének matriarchális társadalmi és
vallási viszonyainak a mitológiába merített leírása. A dór hódítás is átveszi, és
teremti meg belőle a sokistenhitet (politeizmust).

3. táblázat: Olümposzi teremtésmítosz, átmenet a matriarchálisból a patriarchális
világnézetbe.

Kháosz

FÖLDANYA (Gaia) →
A teremtés kezdetén felmerül a
kháoszból.
Alvás közben megszüli egy fiát, Uranoszt.

← URANOSZ
Uranosz szeretettel tekint a hegyekből
anyjára, és termékenyítő esőt permetez
annak rejtett nyílásaiba.
Sorra megszüli a Föld élőlényeit, a folyókat és a tengereket.
Földanya első, félig emberalakú gyermekei a százkezű óriások: Briareusz,
Gügész és Kottosz
Utánuk született a három vad, egyszemű küklopsz: Brontész, Szteropész és

Argész. Ők voltak a mesterkovácsok. Őket is – értsd rajta, az ősnépet – a férfi
istenek majd legyőzik, vagy az Etnába zárják a szellemeiket, hogy végleg átvehessék
a hatalmat a nők helyett.
Harmadikként megszüli a titánokat és a titaniszokat: akiket fellázít az apjuk,
Uranosz ellen.
Az embert már a patriarchális istenek által, Prométheusz titán teremti meg,
vízből és agyagból, és az istennő, Pallasz Athéné lehel beléjük lelket.

4. táblázat: Görög sokistenhit születése, már a patriarchális világteremtés
leírása.

I. ŐSTEREMTŐ PRINCÍPIUMOK

Kháosz

Belőle kiemelkedő princípiumok: Gaia (Gé) a Föld, Erósz a vágy és Tartarosz
az alaktalan.
Még a nemektől mentes ősteremtés gyermekei: Erebosz és Nüx.
EREBOSZ (alvilági „sötétség” istene) → NÜX (fekete éjszaka istennője) ↓
Gyermekeik: Aithér (éter) a felső ég, Hémera a fényes nappal és Kharón az
alvilág istenei.
GAIA (Gé), a Föld istennője megszü-
li: →

URANOSZ-t, az Ég istenét, aki viszont
← Erósz hatására beleszeret anyjába.

II. ISTENEK, TITÁNOK KORA

1. Főisten nemzedék: Uranosz (ég istene) és fiai.

Első dór invázió. Uranosz legyőzi és feleségül veszi Gaiát, általa Olümposz és
az újgörög világ Ég-istenévé válik. A dór támadók Thesszáliában létrehozzák a
Dórisz tartományukat. Gyermekeik: ↓
Három százkezű:
Hekatonkheirek
Három egyszemű:
Küklópszok
Hat titán és
Hat titanisz ↓
Gigászok a kí-
gyófarok-lábú
óriások
Titánok (főistenek) névsora: Ókeanosz, Koiosz, Hüperión, Kriosz, Iapetosz,
Kronosz;
Titaniszok: Téthüsz, Rheia, Themisz, Mnémoszüné, Phoibé és Theia, (Dioné ?).
2. Titánok nemzedéke: Kronosz (idő istene) és testvérei:
Feleségül veszi Rheiát, de nem bízik fiaiban, akiket sorra lenyel, Zeuszt anyja
megmenti.Leányaik: Hesztia, Démétér, Héra; fiaik: Hádész (Plutón), Poszeidón
és Zeusz = 6 főisten.

Kheirón, a bölcs szkíta. Kronosz és Philüra (Okeanosz lánya) házasságon kívüli
gyermeke. Feleségével Kharikló nimfával a Pélion hegyen éltek négy gyerekükkel.
Általuk felnevelt héroszok: Médeiosz, Aszklépiosz, Aineiász, Iaszón,
Achilleusz.
Az első és győztes ógörög felszabadító háború a dór hódítások ellen:
Titanomachia.
Gaia a titánok édesanyja fellázítja Uranusz és a dór hódítók ellen a fiait. Kronosz
a testvérei segítségével, az anyjától kapott sarlóval megöli az apját, és ő
lesz az istenek első királya.
3. Olümposzi istenek nemzedéke: Zeusz (a legfiatalabb fiú) és utódai:
Az első dór invázió második hulláma. Zeusz Arkadiában született, titokban
Kréta szigetén nőtt fel, a bátyjai segítségével 10 éves háborúban legyőzi apját
és a titán nagybátyjait, ami a jóslat szerint, csak a Tartaroszból kiengedett
küklópszok és százkezűek szövetségével sikerült. Zeusz a titánokat száműzi.
Győzelme következménye a 12 fős olümposzi istenek testületének a megalakulása.
Első törvényes felesége Métisz ókeánisz, az értelem istennője, akit Zeusz lenyel
(hímuralom győzelme). A patriarchális vallásforma végleg győz. A győztes
fiak felosztják a hatalmat egymás között:
Tizenkét olümposzi isten:
Zeusz, Héra, Poszeidón, Aphrodité, Héphaisztosz, Apollón, Hermész, Démétér,
Artemisz, Athéné, Arész, Hesztia (Dionüszosz, Hádész, Héliosz más listákon
csereként).
Zeusz az égbolt, és
az Olümposz legfőbb
istene
Poszeidón a tenger istene
Hádész az alvilág istene.
Zeusz főfelesége Héra felesége Amphitrité felesége Perszephoné
Gyermekeik: Árész.
Hébé, Eileithüia.
Pallasz Athéné anya
nélkül, Zeusz fejéből,
Héphaisztosz apa nélkül
Hérától született.
Zeusz és Létó gyermekei:
Artemisz és Apollón.
Zeusz és Alkméné fia:
Héraklész, a dór hérosz.
Gyermekeik: Tritón,
Rodé és Bentheszikümé.
Poszeidón a folyóparton
elcsábítja Tűrót, aki
ikreknek ad életet:
Péliász és Néleusz.
Poszeidón és Bithünisz
nimfa fia: Amükosz.
Gyermekük nincs.
Gigászok vesztes háborúja: az ógörögök második felszabadító háborúja a dór
hódítók, az istenek ellen.

Az anyjuk Gaia megelégelte az Olümposzi istenek uralmát és a titán fiai száműzetését.
Megszüli Uránusztól a gigász fiait, akik felnőve háborút indítanak
Zeusz és az Olümposzi istenek ellen, de a gigantomachia szerint vereséget
szenvednek Zeusz csapataitól.
A 24 gigász közül a legismertebbek: Porphürion, Alküoneusz, Mimasz, Pallasz,
Pelórosz.
Thüphón (az óriási szörny, asszír felfogásként, mert Ő volt a dór istenek legnagyobb
katonai ellensége). Felesége Ekhidné, akivel több szörnyet is nemzett,
pld: Kerberosz, Hydra, Khimaira.
Tüphón vesztes háborúja: a harmadik felszabadító háború a dór hódítók ellen.
Gaia a gigászok veresége és halála után bosszút akar állni. Tartarosztól megszüli
a sokkígyó-lábú óriás fiát, a szörnyet, de Zeusz őt is legyőzi (Etna alá
zárja), s végleg az istenek és a görög világ ura marad.
4. Egyéb istenek nemzedéke:
Héliosz: a Napisten
A 12 olümposzi istenek egyike, a Hold és a Hajnal istennőinek bátyja,
Hüperión és Theia (Eurüphaessza) titánok gyermeke. Szent állata a kakas (gall
kakas monda!). Héliosz a hellén Napisten, kaukázusi eredettörténettel,
Kolkhiszban kelt minden reggel. A szigete: Rhodosz, ezt kapta Zeusztól lakhelyének.
Az egyik elbeszélés szerint itt feleségül veszi Poszeidón és Halia
nimfa lányát, Rhodét, és vele 7 fiút nemzettek, másoktól 7 lány a héliaszok. A
Iászon történetben Perszéisz (Perszé, egy Okeánisz leány) a felesége, gyermekeik:
Aiétész, Kirké, Perszész és Pasziphaé aki a krétai Minósz király felesége
lesz és a Minótaurosz (bikafejű-szörny) fiuk anyja. Minden reggeltől a tüzes
szekerét szárnyas paripák repítik az égen, hogy este lenyugodva, egy aranyhajóban
áthajózzon a napfelkelte helyére.
Iapetosz (titán)
Felesége Klüméné okeanisz; gyermekeik: Atlasz, Menoitiosz. Prométheusz és
Epimétheusz. Zeusz Prométheuszt és Ephimétheuszt bízza meg, hogy teremtsenek
lényeket a Földre.
Prométheusz (hetedik titán?)
Iapetosz titán és Klüméné (Okeánisz) fia, az „előrelátó”. Zeusz kérésére, az
istenek képmására teremti meg az embert, de engedély nélkül ellopja nekik a
tüzet Héliosz szekeréről. Ezért Zeusz a Kaukázushoz láncolta (Kolkhisz hegyeihez),
ahol az Ethon nevű sas tépdesi, Héraklész szabadítja meg.
Prométheusz és Pronoé (Hésióné) nimfa fia Deukalión, az emberiség ősapja az
özönvíz után.
Deukalión (özönvizi hajós)
Felesége Pürrha; a hajójuk kiköt a Parnasszus hegyén, és a monda szerint a
hátuk mögé dobált kövekből lettek az emberek (laasz> laoi = ember, a kő szó-
ból). Gyermekeik: Hellén, Prótogenea és Amphiktüón.

III. FÉLISTENEK ÉS HALANDÓK, A HÉROSZOK KORA

I. Helléne.

Prométheusz unokája, Deukalión és Pürrha {aki Ephimétheusz és Pandóra
leánya (az első asszony)} fia. Hellén a hellének mitikus ősatyja, a görög mitológiában,
Kisázsiai bevándorló, aki Thesszália királya lesz (benősül!). Az Ő
vezetésével települtek be a rézkor első hellén törzsei a Balkán-félszigetre. Felesége
Orszéisz nimfa; gyermekeik: Aiolosz, Xuthosz, Dórosz.
Aiolosz Thesszáliai
király, az aiolok (északanatóliaiak)
ősapja.
Felesége Enareté.
Gyermekeik: Krétheusz
a iolkoszi, Sziszüphosz
a korinthoszi, Athamász
a thébai, Szalmóneusz
az éliszi, Déión a
pókhiszi, Magnész a
szeriphoszi és Periérész
a messzénai uralkodó.
Xuthosz a Peloponné-
szosz királya. Felesége
Kreusza. Gyermekeik:
Akhaiosz az akhájok
(föniciaiak), és Ión az
iónok (középanatóliaiak)
ősatyja,
vezére.
Dórosz már a kisázsiai
(dél-anatóliai) dór hódí-
tók névadója. A harmadik
hellén fiú, aki még
Mezopotámiában vereséget
szenvedve, behó-
dol az asszíroknak. Az
első keleti patriarchális
hódító király a
Parnasszoszon. Fia
Tektamosz, az unokája
Aszteriosz már Krétán
uralkodott (értsd: elfoglalták
a Dórszigetvilágot
is).
2. Aiétész, a Napisten (Héliosz) fia.
Héliosz fiaként Thébai királya. Mikor úgy hozta a sors, vissza kellett mennie
ősei, a felkelő Nap hazájába, Kolkhiszba királynak. Apjának szent városában,
Aiában uralkodik Kolkhisz királyaként. Innen, a Kaukázus déli területeiről
származtak, vándoroltak a Balkán-félszigetre az Argonauták többsége, és maga
Iászon ősei, a jászok is. Aiétész első felesége ott a kaukázusi Aszterodeia nimfa.
Gyermekeik: Khalkiopé, Médeia. Második felesége a dór Eidüia, aki így
vegyes vérvonalú fiat szült a királynak: Apszürtoszt. A királyt később a tulajdon
bátyja Perszész megfosztja a hatalmától, de Médeia visszaszerzi számára a
trónt.
3. Krétheusz
Hellén unokájaként alapítja Iolkoszt, és a feleségül veszi Türót (az öccse,
Szalmóneusz leányát), aki e házasság előtt Poszeidóntól már ikreket szült
(Péliász és Néleusz), akiket Krétheusz örökbe fogadott. A király vérszerinti
gyermekei: Aiszón, a iolkoszi trón jogos örököse, valamint Amüthaón és
Pherész.
4. Sziszüphosz
Aiolosz fia, Krétheusz öccse, Hellén unokája, thesszáliai király, aki Médeiától
kapja ajándékba a korinthoszi trónt, Iászon rokonaként. Felesége Meropé, fiai:
Glaukosz, Ornütión, Szinón.

5. Péliász.

Iolkoszban a trónt – az Argonauták mítosza szerint – nem a jogos örökös, hanem
a féltestvére, Péliász (Poszeidón és Türó gyermeke, Krétheusz mostoha
fia) szerzi meg, letaszítva Aiszónt a trónról. Feleségétől, Phülomakhétól született
fia: Akasztosz; és leányai: Peiszidiké, Pelopeia, Hippothoé és Alkésztisz.
6. Perszeusz
Zeusz aranyeső alakjában magáévá tette Danaét (argoliszi királylány), aki megszüli
Perszeuszt, a félisten héroszt. Mükéné meghódítója és királya lesz. Felesége
Androméda, gyermekei: Perszész, Alkaiosz, Héleiosz, Mésztor,
Szthenelosz, Élektrüon, Künurosz; és két lánya: Gorgophoné, Autokhtoé. A
legismertebb fia Perszész, az ő leszármazottai azok, akik majd a Perzsa Birodalom
megalapítói lesznek, a görögök későbbi pusztítói. Alkaiosz a másik ismert
fiú, akinek Amphitrüón fia, a tirünszi király lett Héraklész nevelőapja.
7. Héraklész
Perszeusz leghíresebb leszármazottja és dédunokája. Héraklész szülei: Zeusz
főisten és Alkméné a tirünszi királynő, fiuknak a születési helye így Tirünsz (a
Peloponnészoszi-félszigeten, közel Mükénéhez). Nevelőapja Alkméné királynő
férje, Amphitrüón király.
Az Argonauták egyik főszereplője, akinek a troizéni Thészeusz az egyik unokaöccse.
Héraklész válik az anyajogú vallási rend legkegyetlenebb elpusztítójá-
vá, dór hérosszá.
8. Dardanosz, a trójaiak ősapja.
A trójai királyi családot Zeusz és Élektra fiától, a krétai születésű Dardanosztól
eredeztetik a hellének. A mítosz szerint Árkádián keresztül, a Szamontrake
szigetéről érkezve, feleségül veszi Khrüszét, majd másodikként Bateiát,
Teukrosz trójai király lányát akivel megalapítja Dardanosz városát (ahol később
Aineiász uralkodott). Halála után unokája, Trosz lett az uralkodó, róla az ott
lakók a trójaiak. Khrüszé fia, Idaiosz alapította Trója (Ilion) városát.
9. Laomedon, trójai király
A trójai háború előtt egy generációval Héraklész megölte Idaiosz (Khrüszé fia)
és Eurüdiké fiát, Laomedon királyt és annak fiait. Csak Priamoszt hagyta életben,
aki ellen meg a görögök vívják a győztes trójai háborút (Kr.e. 1190-1180
között).
10. Priamosz, Trója elvesztője
A görögök trójai háborúja alatt Trója királya. Eredetileg Podarkesnek hívták. A
testvére, Hesione váltja ki Héraklész fogságából. A hagyomány szerint több
feleségétől (ismert: Ariszbé, Hekabé) 50 fia és ugyanannyi lánya volt. Közülük
ismert fiai: Hektor, Paris, Deiphobos, Helenos és Troilos; leányai közül:
Kreusa, Laodike, Polyxena és Kassandra.
A negyedik, és győztes görög-hellén felszabadító háború: a trójai győzelem.
11. Athamász
Thesszáliai Orkhomenosz királya, Aiolosz és Enarethé fia. Az aiol Sziszüphosz

és Szalmóneusz fivére, Boiótia uralkodója Thébaiban. Ahonnét Aiétész király
visszaköltözött Kolkhiszba, a trónra a szomszéd városból Athamászt ültetik.
Aki Héra parancsára feleségül vette a Zeusz alkotta felhőistennőt, Nephelét,
gyermekeik: Phrixosz és Hellé. Második felesége Inó, gyermekeik: Learkhosz
és Melikertész. Később Zeusz Inóra bízta Dionüszosz felnevelését.
12. Phrixosz
Athamász thébai király fia, aki (Hellé hugával) a mostohájuk elől Kolkhiszba
menekül. Aiétész király befogadja, majd hozzáadja leányát, Khalkiopét. gyermekeik:
Kütiszorosz, Argeusz, Phrontisz és Melaninón. Phrixosz korán meghal,
Khalkiopé özvegy marad.
13. Aiszón
Iolkoszban, Kréteusz király legidősebb fia, a jogos trónörökös, Aiszón lesz a
király, de féltestvére, Péliász király megfosztja a hatalmától. A trónbitorló
később elpusztítja a családját, Polümédé mérget iszik, és egyik fiát,
Promakhoszt agyoncsapja, csak Iaszón marad életben.
14. Iaszón
Aiszón és Polümédé fia: Iaszón, az Argonauták hőse, a iolkoszi
trónvárományos.
Iaszón a kolkhiszi útra Phrixosz fiához, Argoszhoz fordult, az Argó hajó elké-
szítéséért.Az Argonauták vezére, megszerzi Kolkhiszból az aranygyapjút, és
feleségül veszi Aiétésznek a Nap fiának a leányát, a varázsló (mágus) Médeiát.
Iaszón az Argonauták sikertörténete végén Korinthosz királya lesz, de elhagyatva
és magányosan hal meg.
15. Médeia
Aiétész és Aszterodeia leánya, a kolkhiszi varázslónő (mágus). Iászon felesége
lesz, az életben maradt gyermekeik: Médeiosz, Theszalosz és Eiropiszé; a meghaltak
(a korinthosziak bosszúból megkövezték): Mermerosz, Pherész,
Alkimédész, Tiszandrosz és Argosz.
Iaszón elhagyja Médeiát, erre a királynő Korinthoszból Athénba, majd vissza
Kolkhiszba költözik Médeiosz fiával. A fiú lesz majd a híres Méd Birodalom
(Média) megalapítója, a magyar történelem egyik legméltánytalanabbul elfeledett
ókorszakának vezéregyénisége. Ez a birodalom az, amelyik majd a médbabiloni
szövetség keretében, Kr.e. 612-ben véglegesen elpusztítja az Újasszír
Birodalmat, a Mezopotámia őskori úrnépeit elpusztító szemita államot.

A harmadik táblázatból kiindulóan a tisztánlátás érdekében, meg kell próbálkoznunk
a történelmi események kronológiáját hozzárendelni a mitológiai
táblázatunkhoz.
I. A matriarchális ősközösség társadalmi és vallási időszaka:
1. Az emberiség kezdeteitől az ősközösség és annak a felbomlása Kr.e.
2369-ig;
2. Az emberi Kháosz időzsaka: Kr.e. 2369-1300-ig.

II. Újgörög istenek, titánok kora:
1. Uranosz: Kr.e. 1300-1250 közé esően, az első idegen bevándorló férfiuralkodó,
aki feleségül veszi Gaiát, vagyis Urana leányát a görög világban,
és megalapítja a vegyes nemzetiségű uralkodócsaládot a táblázat
szerint;
2. Titánok nemzedéke Kr.e. 1275-1250 közötti első nemzedéke a vegyes
vérvonalú uralomnak. Még az ógörög világ megtartásáért harcolnak;
3. Kronosz titán uralmának kora Kr.e. 1275-1250 közötti időszak, a legfiatalabb
titánként;
4. Zeusz és családjának győzelme és uralkodásának kezdetei: Kr.e. 1250.
év körül, ő teremti a halhatatlanná váló istenek világát;
5. Gigászok háborúja: Kr.e. 1240 körül;
6. Tüphón háborújának kora: Kr.e. 1230 körül;
7. Héliosz napisten kora: Kr.e. 1300-1250 körül;
8. Iapetosz titán fiainak feladata: indoeurópai lények teremtése (beköltöztetése)
a görög földre: Kr.e. 1300-1250 körül;
9. Prométheusz kora: Kr.e. 1275-1250 körül;
10. Deukalión (özönvizi hajós) a tengeri népek „özönvizének”, első támadá-
sának a vezetője: Kr.e. 1250 körül.
III. Félistenek és halandók, a héroszok kora:
1. Hellén, a hellének bevándorlásának vezetője: Kr.e. 1250 körül;
2. Héliosz és családja: Aiétész Kr.e. 1250-1200 körül;
3. Az első hellén férfi királyok kora Kértheusztól Athamaszig: Kr.e. 1250-
1200 körül;
4. Az Argonauta történetek időszaka: Kr.e. 1210 körül;
5. Médeia és Iaszón kora: Kr.e. 1210-1190 körül;
6. A trójai háború: Kr.e. 1190-1180 között;
7. Mükénéi civilizáció bukása: Kr.e. 1180-1100 között;
8. Újgörög mitológia, az istenmítoszok, és a klasszikus újgörög mítoszvilág
kialakulása Kr.e. 1100 után.
Tácsi István

Hunok vagyunk, sólyom népe
Ereinkben sólyom vére.
Ősatyánkat sólyom szülte,
Ősanyánkat Isten küldte.
Királyaink koronáján
Aranysólyom fényesen áll.
Feje türkiz, teste arany
Szellemében nap fénye van.
Ősök lelke szellemlénye,
Aranysólymunk szent rejtélye.
Nap madara fény hírnöke,
nemzetünknek égi jele.
Hunok vagyunk a Nap népe
Sólyomlelkek összessége.
/Cey-Bert Róbert Gyula/

Országok országa Törvénytudás népe,
Napkelet s Nyugat közt A világnak fénye,
Nagy a te nemzeted, Nagy a te végzeted,
Oly messze magasztos, Hogy föl sem érheted

Mint a magas menny s ég, Szíved mérhetetlen,
Életed gyökere Szent és sérthetetlen,
Hegyek, árnyas erdők, Hős föld büszke
népe, Ez a te végzeted Ősi öröksége:

Erős, gazdag vár vagy, De az örök törvényt,
Amit Isten rád rótt, Vállalnod kell önként,
Hogy beteljesüljön Győzelmes végzeted:
Úr oltára te vagy, Emeld fel a fejed!



















Hozzászólások

Még nem küldtek hozzászólást

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztrált tagok értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztrálj.

Még nem értékelték
Generálási idő: 0.16 másodperc
989,283 egyedi látogató