Hunok Nagy Szövetsége

Navigáció

Felhasználók

-> Online vendégek: 10

-> Online tagok: 2
Trokepraree, EvaHoife

-> Regisztráltak: 353
-> Legújabb tag: Mestkichetext

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

A görög istenek rövid genealógiája a feldolgozott mítoszából

Hírek


A most következõ fejezetpont alatt érkezünk el a görög mondák elemzéséhez.
Ezek közül is a két legjelentõsebb történetének, az Argonauták, majd a Heléna
és a trójai háború részletes feldolgozásához. De még mielõtt belefognánk a
cseppet sem kis feladatba, érdemes áttekintenünk a két mítosz legfõbb szereplõ-
inek leszármazási térképét egyszerû táblázatos formában. Talán ha ennek ismeretében
merülünk bele az ógörög történelem legzivatarosabb szakaszába, pontosabban
megérthetjük, miként lehetséges, hogy a görög mítoszok és a magyar
mondák mégis egy és azonos gyökerûek. Egy fontos visszautalással, csak akkor
fogunk tudni az olvasás élvezetének adózni, a történések összefüggéseit kibogozni,
ha figyelembe vesszük az elõzõ részek fontos magyarázatait. Kiemelve a
teremtés és az istenek valós összefüggéseirõl szóló mondatokat, meg a matriarchálisból
a 180 fokos patriarchális hatalomváltás iránymutatását. Ha már értjük,
hogy a kõkor teremtõ õsanyáiból (khariszok, nériszek és nimfák = tündérek) –
akik anno még nem voltak királynõk csak a termékenység megszemélyesítõi –,
miként válhattak alárendelt feleségekké a vaskor kegyetlen teremtõ férfi istenségeinek,
valamint istenkirályi családokká a politeizmus átmeneti vallásformája
során, szerethetik meg a fõszereplõket, vagy esetleg nem.
Az elõbb leírtuk a nimfa szót. Egy gondolat erejéig játszunk el a mitológiai
szerepük megfejtésével. A szakirodalomban bõven olvashatjuk, hogy a nimfák
eszmeisége jóval õsibb az ógörög mitológiák keletkezési idejénél, tehát úrnépi
eredetûek. Görög nyelven ez is beszélõ szó, fonetikusan: nўmfi (nümfae, nü-mfé).
Etimológiájában az elsõ szótag (gyök): ni = nõ, nu, nü, számos nyelven
fiatal nõ jelentésû szó. Az utolsó szótag: fa = fia, fa, fé, a gyermek; a szavunk
jelentésében leánya, leszármazottja. Ha azt is keressük kinek a leánya, akkor a
szó közepi „m” betûnk az irányadó, miszerint a nimfa az Õsmama leány gyermeke,
aki már a természetes nemzetségek Õsanyja. Összeolvasva: nimfa =
õsmama-leánya. E kultusz gyökerei még a matriarchális õskeresztény vallásformában
gyökeresedtek meg, számuk sok, háromezer is lehet. Az õsvilágban
minden kultikus helynek, növényeknek és állatoknak megszemélyesítésére
neveztek meg nimfákat. Õk voltak a szeretet, a szépség és a boldogság nõi
hordozói, miként a helyeiknél a Földanya (Gaia) papnõi rendjét is õk alkották.
Akkor kérdezhetik, hogyan lett ezekbõl a szeretetre méltó lényekbõl, a patriar-
chális vallásváltás után a szexualitás rabszolganõi elve, miként a nimfománia és
a boszorkány fogalma is hozzájuk tapadt? A válasz a hatalom és vallásváltásból
érthetõ meg. Miként már leírtuk, a hímuralom kényszerébõl. Ha mindezeket
elfogadjuk, már sokkal élvezetesebbek lehetnek a következõ feldolgozások
száraz és nehéz tudományos jellegû sorai. Megjegyzésként, a táblázatokban a
nyilak a teremtés útját jelölik.

2. táblázat: Pelaszg teremtésmítosz, tisztán matriarchális világnézet.

Kháosz

EURÜNOMÉ →
(messzevándorló, Hold-istennõ) ↓
← OPHIÓN
Boreász szélbõl sodort termékenyítõ
kígyó
A kígyó megtermékenyíti a Holdistennõt, aki galamb alakban megtojja a teremtés
tojását. A tojást Ophión költi ki, belõle pottyannak ki az istennõ gyermekei,
meg minden más létezõ.
PELASZGOSZ (nemiség nélküli)
Az elsõ ember, Árkádia szülötte, a pelaszgok õse. Antropomorf (ember alakú)
isteni teremtmények szülték, utána még többeket, akik majd tanítják az embereket.
Mitológiai apja: Aszóposz boiótiai folyamisten, aki Okeánosz és Téthüsz
titánok fia; édesanyja: Metopé nimfa.
Magyarázat: ebben az archaikus teremtési világképben még nem voltak férfi
(hím, pogány) istenek és papok, csak a világteremtõ istennõ és a késõbbi teremtményei.
A kõkorszak valódi õsközösségének matriarchális társadalmi és
vallási viszonyainak a mitológiába merített leírása. A dór hódítás is átveszi, és
teremti meg belõle a sokistenhitet (politeizmust).

3. táblázat: Olümposzi teremtésmítosz, átmenet a matriarchálisból a patriarchális
világnézetbe.

Kháosz

FÖLDANYA (Gaia) →
A teremtés kezdetén felmerül a
kháoszból.
Alvás közben megszüli egy fiát, Uranoszt.

← URANOSZ
Uranosz szeretettel tekint a hegyekbõl
anyjára, és termékenyítõ esõt permetez
annak rejtett nyílásaiba.
Sorra megszüli a Föld élõlényeit, a folyókat és a tengereket.
Földanya elsõ, félig emberalakú gyermekei a százkezû óriások: Briareusz,
Gügész és Kottosz
Utánuk született a három vad, egyszemû küklopsz: Brontész, Szteropész és

Argész. Õk voltak a mesterkovácsok. Õket is – értsd rajta, az õsnépet – a férfi
istenek majd legyõzik, vagy az Etnába zárják a szellemeiket, hogy végleg átvehessék
a hatalmat a nõk helyett.
Harmadikként megszüli a titánokat és a titaniszokat: akiket fellázít az apjuk,
Uranosz ellen.
Az embert már a patriarchális istenek által, Prométheusz titán teremti meg,
vízbõl és agyagból, és az istennõ, Pallasz Athéné lehel beléjük lelket.

4. táblázat: Görög sokistenhit születése, már a patriarchális világteremtés
leírása.

I. ÕSTEREMTÕ PRINCÍPIUMOK

Kháosz

Belõle kiemelkedõ princípiumok: Gaia (Gé) a Föld, Erósz a vágy és Tartarosz
az alaktalan.
Még a nemektõl mentes õsteremtés gyermekei: Erebosz és Nüx.
EREBOSZ (alvilági „sötétség” istene) → NÜX (fekete éjszaka istennõje) ↓
Gyermekeik: Aithér (éter) a felsõ ég, Hémera a fényes nappal és Kharón az
alvilág istenei.
GAIA (Gé), a Föld istennõje megszü-
li: →

URANOSZ-t, az Ég istenét, aki viszont
← Erósz hatására beleszeret anyjába.

II. ISTENEK, TITÁNOK KORA

1. Fõisten nemzedék: Uranosz (ég istene) és fiai.

Elsõ dór invázió. Uranosz legyõzi és feleségül veszi Gaiát, általa Olümposz és
az újgörög világ Ég-istenévé válik. A dór támadók Thesszáliában létrehozzák a
Dórisz tartományukat. Gyermekeik: ↓
Három százkezû:
Hekatonkheirek
Három egyszemû:
Küklópszok
Hat titán és
Hat titanisz ↓
Gigászok a kí-
gyófarok-lábú
óriások
Titánok (fõistenek) névsora: Ókeanosz, Koiosz, Hüperión, Kriosz, Iapetosz,
Kronosz;
Titaniszok: Téthüsz, Rheia, Themisz, Mnémoszüné, Phoibé és Theia, (Dioné ?).
2. Titánok nemzedéke: Kronosz (idõ istene) és testvérei:
Feleségül veszi Rheiát, de nem bízik fiaiban, akiket sorra lenyel, Zeuszt anyja
megmenti.Leányaik: Hesztia, Démétér, Héra; fiaik: Hádész (Plutón), Poszeidón
és Zeusz = 6 fõisten.

Kheirón, a bölcs szkíta. Kronosz és Philüra (Okeanosz lánya) házasságon kívüli
gyermeke. Feleségével Kharikló nimfával a Pélion hegyen éltek négy gyerekükkel.
Általuk felnevelt héroszok: Médeiosz, Aszklépiosz, Aineiász, Iaszón,
Achilleusz.
Az elsõ és gyõztes ógörög felszabadító háború a dór hódítások ellen:
Titanomachia.
Gaia a titánok édesanyja fellázítja Uranusz és a dór hódítók ellen a fiait. Kronosz
a testvérei segítségével, az anyjától kapott sarlóval megöli az apját, és õ
lesz az istenek elsõ királya.
3. Olümposzi istenek nemzedéke: Zeusz (a legfiatalabb fiú) és utódai:
Az elsõ dór invázió második hulláma. Zeusz Arkadiában született, titokban
Kréta szigetén nõtt fel, a bátyjai segítségével 10 éves háborúban legyõzi apját
és a titán nagybátyjait, ami a jóslat szerint, csak a Tartaroszból kiengedett
küklópszok és százkezûek szövetségével sikerült. Zeusz a titánokat számûzi.
Gyõzelme következménye a 12 fõs olümposzi istenek testületének a megalakulása.
Elsõ törvényes felesége Métisz ókeánisz, az értelem istennõje, akit Zeusz lenyel
(hímuralom gyõzelme). A patriarchális vallásforma végleg gyõz. A gyõztes
fiak felosztják a hatalmat egymás között:
Tizenkét olümposzi isten:
Zeusz, Héra, Poszeidón, Aphrodité, Héphaisztosz, Apollón, Hermész, Démétér,
Artemisz, Athéné, Arész, Hesztia (Dionüszosz, Hádész, Héliosz más listákon
csereként).
Zeusz az égbolt, és
az Olümposz legfõbb
istene
Poszeidón a tenger istene
Hádész az alvilág istene.
Zeusz fõfelesége Héra felesége Amphitrité felesége Perszephoné
Gyermekeik: Árész.
Hébé, Eileithüia.
Pallasz Athéné anya
nélkül, Zeusz fejébõl,
Héphaisztosz apa nélkül
Hérától született.
Zeusz és Létó gyermekei:
Artemisz és Apollón.
Zeusz és Alkméné fia:
Héraklész, a dór hérosz.
Gyermekeik: Tritón,
Rodé és Bentheszikümé.
Poszeidón a folyóparton
elcsábítja Tûrót, aki
ikreknek ad életet:
Péliász és Néleusz.
Poszeidón és Bithünisz
nimfa fia: Amükosz.
Gyermekük nincs.
Gigászok vesztes háborúja: az ógörögök második felszabadító háborúja a dór
hódítók, az istenek ellen.

Az anyjuk Gaia megelégelte az Olümposzi istenek uralmát és a titán fiai számûzetését.
Megszüli Uránusztól a gigász fiait, akik felnõve háborút indítanak
Zeusz és az Olümposzi istenek ellen, de a gigantomachia szerint vereséget
szenvednek Zeusz csapataitól.
A 24 gigász közül a legismertebbek: Porphürion, Alküoneusz, Mimasz, Pallasz,
Pelórosz.
Thüphón (az óriási szörny, asszír felfogásként, mert Õ volt a dór istenek legnagyobb
katonai ellensége). Felesége Ekhidné, akivel több szörnyet is nemzett,
pld: Kerberosz, Hydra, Khimaira.
Tüphón vesztes háborúja: a harmadik felszabadító háború a dór hódítók ellen.
Gaia a gigászok veresége és halála után bosszút akar állni. Tartarosztól megszüli
a sokkígyó-lábú óriás fiát, a szörnyet, de Zeusz õt is legyõzi (Etna alá
zárja), s végleg az istenek és a görög világ ura marad.
4. Egyéb istenek nemzedéke:
Héliosz: a Napisten
A 12 olümposzi istenek egyike, a Hold és a Hajnal istennõinek bátyja,
Hüperión és Theia (Eurüphaessza) titánok gyermeke. Szent állata a kakas (gall
kakas monda!). Héliosz a hellén Napisten, kaukázusi eredettörténettel,
Kolkhiszban kelt minden reggel. A szigete: Rhodosz, ezt kapta Zeusztól lakhelyének.
Az egyik elbeszélés szerint itt feleségül veszi Poszeidón és Halia
nimfa lányát, Rhodét, és vele 7 fiút nemzettek, másoktól 7 lány a héliaszok. A
Iászon történetben Perszéisz (Perszé, egy Okeánisz leány) a felesége, gyermekeik:
Aiétész, Kirké, Perszész és Pasziphaé aki a krétai Minósz király felesége
lesz és a Minótaurosz (bikafejû-szörny) fiuk anyja. Minden reggeltõl a tüzes
szekerét szárnyas paripák repítik az égen, hogy este lenyugodva, egy aranyhajóban
áthajózzon a napfelkelte helyére.
Iapetosz (titán)
Felesége Klüméné okeanisz; gyermekeik: Atlasz, Menoitiosz. Prométheusz és
Epimétheusz. Zeusz Prométheuszt és Ephimétheuszt bízza meg, hogy teremtsenek
lényeket a Földre.
Prométheusz (hetedik titán?)
Iapetosz titán és Klüméné (Okeánisz) fia, az „elõrelátó”. Zeusz kérésére, az
istenek képmására teremti meg az embert, de engedély nélkül ellopja nekik a
tüzet Héliosz szekerérõl. Ezért Zeusz a Kaukázushoz láncolta (Kolkhisz hegyeihez),
ahol az Ethon nevû sas tépdesi, Héraklész szabadítja meg.
Prométheusz és Pronoé (Hésióné) nimfa fia Deukalión, az emberiség õsapja az
özönvíz után.
Deukalión (özönvizi hajós)
Felesége Pürrha; a hajójuk kiköt a Parnasszus hegyén, és a monda szerint a
hátuk mögé dobált kövekbõl lettek az emberek (laasz> laoi = ember, a kõ szó-
ból). Gyermekeik: Hellén, Prótogenea és Amphiktüón.

III. FÉLISTENEK ÉS HALANDÓK, A HÉROSZOK KORA

I. Helléne.

Prométheusz unokája, Deukalión és Pürrha {aki Ephimétheusz és Pandóra
leánya (az elsõ asszony)} fia. Hellén a hellének mitikus õsatyja, a görög mitológiában,
Kisázsiai bevándorló, aki Thesszália királya lesz (benõsül!). Az Õ
vezetésével települtek be a rézkor elsõ hellén törzsei a Balkán-félszigetre. Felesége
Orszéisz nimfa; gyermekeik: Aiolosz, Xuthosz, Dórosz.
Aiolosz Thesszáliai
király, az aiolok (északanatóliaiak)
õsapja.
Felesége Enareté.
Gyermekeik: Krétheusz
a iolkoszi, Sziszüphosz
a korinthoszi, Athamász
a thébai, Szalmóneusz
az éliszi, Déión a
pókhiszi, Magnész a
szeriphoszi és Periérész
a messzénai uralkodó.
Xuthosz a Peloponné-
szosz királya. Felesége
Kreusza. Gyermekeik:
Akhaiosz az akhájok
(föniciaiak), és Ión az
iónok (középanatóliaiak)
õsatyja,
vezére.
Dórosz már a kisázsiai
(dél-anatóliai) dór hódí-
tók névadója. A harmadik
hellén fiú, aki még
Mezopotámiában vereséget
szenvedve, behó-
dol az asszíroknak. Az
elsõ keleti patriarchális
hódító király a
Parnasszoszon. Fia
Tektamosz, az unokája
Aszteriosz már Krétán
uralkodott (értsd: elfoglalták
a Dórszigetvilágot
is).
2. Aiétész, a Napisten (Héliosz) fia.
Héliosz fiaként Thébai királya. Mikor úgy hozta a sors, vissza kellett mennie
õsei, a felkelõ Nap hazájába, Kolkhiszba királynak. Apjának szent városában,
Aiában uralkodik Kolkhisz királyaként. Innen, a Kaukázus déli területeirõl
származtak, vándoroltak a Balkán-félszigetre az Argonauták többsége, és maga
Iászon õsei, a jászok is. Aiétész elsõ felesége ott a kaukázusi Aszterodeia nimfa.
Gyermekeik: Khalkiopé, Médeia. Második felesége a dór Eidüia, aki így
vegyes vérvonalú fiat szült a királynak: Apszürtoszt. A királyt késõbb a tulajdon
bátyja Perszész megfosztja a hatalmától, de Médeia visszaszerzi számára a
trónt.
3. Krétheusz
Hellén unokájaként alapítja Iolkoszt, és a feleségül veszi Türót (az öccse,
Szalmóneusz leányát), aki e házasság elõtt Poszeidóntól már ikreket szült
(Péliász és Néleusz), akiket Krétheusz örökbe fogadott. A király vérszerinti
gyermekei: Aiszón, a iolkoszi trón jogos örököse, valamint Amüthaón és
Pherész.
4. Sziszüphosz
Aiolosz fia, Krétheusz öccse, Hellén unokája, thesszáliai király, aki Médeiától
kapja ajándékba a korinthoszi trónt, Iászon rokonaként. Felesége Meropé, fiai:
Glaukosz, Ornütión, Szinón.

5. Péliász.

Iolkoszban a trónt – az Argonauták mítosza szerint – nem a jogos örökös, hanem
a féltestvére, Péliász (Poszeidón és Türó gyermeke, Krétheusz mostoha
fia) szerzi meg, letaszítva Aiszónt a trónról. Feleségétõl, Phülomakhétól született
fia: Akasztosz; és leányai: Peiszidiké, Pelopeia, Hippothoé és Alkésztisz.
6. Perszeusz
Zeusz aranyesõ alakjában magáévá tette Danaét (argoliszi királylány), aki megszüli
Perszeuszt, a félisten héroszt. Mükéné meghódítója és királya lesz. Felesége
Androméda, gyermekei: Perszész, Alkaiosz, Héleiosz, Mésztor,
Szthenelosz, Élektrüon, Künurosz; és két lánya: Gorgophoné, Autokhtoé. A
legismertebb fia Perszész, az õ leszármazottai azok, akik majd a Perzsa Birodalom
megalapítói lesznek, a görögök késõbbi pusztítói. Alkaiosz a másik ismert
fiú, akinek Amphitrüón fia, a tirünszi király lett Héraklész nevelõapja.
7. Héraklész
Perszeusz leghíresebb leszármazottja és dédunokája. Héraklész szülei: Zeusz
fõisten és Alkméné a tirünszi királynõ, fiuknak a születési helye így Tirünsz (a
Peloponnészoszi-félszigeten, közel Mükénéhez). Nevelõapja Alkméné királynõ
férje, Amphitrüón király.
Az Argonauták egyik fõszereplõje, akinek a troizéni Thészeusz az egyik unokaöccse.
Héraklész válik az anyajogú vallási rend legkegyetlenebb elpusztítójá-
vá, dór hérosszá.
8. Dardanosz, a trójaiak õsapja.
A trójai királyi családot Zeusz és Élektra fiától, a krétai születésû Dardanosztól
eredeztetik a hellének. A mítosz szerint Árkádián keresztül, a Szamontrake
szigetérõl érkezve, feleségül veszi Khrüszét, majd másodikként Bateiát,
Teukrosz trójai király lányát akivel megalapítja Dardanosz városát (ahol késõbb
Aineiász uralkodott). Halála után unokája, Trosz lett az uralkodó, róla az ott
lakók a trójaiak. Khrüszé fia, Idaiosz alapította Trója (Ilion) városát.
9. Laomedon, trójai király
A trójai háború elõtt egy generációval Héraklész megölte Idaiosz (Khrüszé fia)
és Eurüdiké fiát, Laomedon királyt és annak fiait. Csak Priamoszt hagyta életben,
aki ellen meg a görögök vívják a gyõztes trójai háborút (Kr.e. 1190-1180
között).
10. Priamosz, Trója elvesztõje
A görögök trójai háborúja alatt Trója királya. Eredetileg Podarkesnek hívták. A
testvére, Hesione váltja ki Héraklész fogságából. A hagyomány szerint több
feleségétõl (ismert: Ariszbé, Hekabé) 50 fia és ugyanannyi lánya volt. Közülük
ismert fiai: Hektor, Paris, Deiphobos, Helenos és Troilos; leányai közül:
Kreusa, Laodike, Polyxena és Kassandra.
A negyedik, és gyõztes görög-hellén felszabadító háború: a trójai gyõzelem.
11. Athamász
Thesszáliai Orkhomenosz királya, Aiolosz és Enarethé fia. Az aiol Sziszüphosz

és Szalmóneusz fivére, Boiótia uralkodója Thébaiban. Ahonnét Aiétész király
visszaköltözött Kolkhiszba, a trónra a szomszéd városból Athamászt ültetik.
Aki Héra parancsára feleségül vette a Zeusz alkotta felhõistennõt, Nephelét,
gyermekeik: Phrixosz és Hellé. Második felesége Inó, gyermekeik: Learkhosz
és Melikertész. Késõbb Zeusz Inóra bízta Dionüszosz felnevelését.
12. Phrixosz
Athamász thébai király fia, aki (Hellé hugával) a mostohájuk elõl Kolkhiszba
menekül. Aiétész király befogadja, majd hozzáadja leányát, Khalkiopét. gyermekeik:
Kütiszorosz, Argeusz, Phrontisz és Melaninón. Phrixosz korán meghal,
Khalkiopé özvegy marad.
13. Aiszón
Iolkoszban, Kréteusz király legidõsebb fia, a jogos trónörökös, Aiszón lesz a
király, de féltestvére, Péliász király megfosztja a hatalmától. A trónbitorló
késõbb elpusztítja a családját, Polümédé mérget iszik, és egyik fiát,
Promakhoszt agyoncsapja, csak Iaszón marad életben.
14. Iaszón
Aiszón és Polümédé fia: Iaszón, az Argonauták hõse, a iolkoszi
trónvárományos.
Iaszón a kolkhiszi útra Phrixosz fiához, Argoszhoz fordult, az Argó hajó elké-
szítéséért.Az Argonauták vezére, megszerzi Kolkhiszból az aranygyapjút, és
feleségül veszi Aiétésznek a Nap fiának a leányát, a varázsló (mágus) Médeiát.
Iaszón az Argonauták sikertörténete végén Korinthosz királya lesz, de elhagyatva
és magányosan hal meg.
15. Médeia
Aiétész és Aszterodeia leánya, a kolkhiszi varázslónõ (mágus). Iászon felesége
lesz, az életben maradt gyermekeik: Médeiosz, Theszalosz és Eiropiszé; a meghaltak
(a korinthosziak bosszúból megkövezték): Mermerosz, Pherész,
Alkimédész, Tiszandrosz és Argosz.
Iaszón elhagyja Médeiát, erre a királynõ Korinthoszból Athénba, majd vissza
Kolkhiszba költözik Médeiosz fiával. A fiú lesz majd a híres Méd Birodalom
(Média) megalapítója, a magyar történelem egyik legméltánytalanabbul elfeledett
ókorszakának vezéregyénisége. Ez a birodalom az, amelyik majd a médbabiloni
szövetség keretében, Kr.e. 612-ben véglegesen elpusztítja az Újasszír
Birodalmat, a Mezopotámia õskori úrnépeit elpusztító szemita államot.

A harmadik táblázatból kiindulóan a tisztánlátás érdekében, meg kell próbálkoznunk
a történelmi események kronológiáját hozzárendelni a mitológiai
táblázatunkhoz.
I. A matriarchális õsközösség társadalmi és vallási idõszaka:
1. Az emberiség kezdeteitõl az õsközösség és annak a felbomlása Kr.e.
2369-ig;
2. Az emberi Kháosz idõzsaka: Kr.e. 2369-1300-ig.

II. Újgörög istenek, titánok kora:
1. Uranosz: Kr.e. 1300-1250 közé esõen, az elsõ idegen bevándorló férfiuralkodó,
aki feleségül veszi Gaiát, vagyis Urana leányát a görög világban,
és megalapítja a vegyes nemzetiségû uralkodócsaládot a táblázat
szerint;
2. Titánok nemzedéke Kr.e. 1275-1250 közötti elsõ nemzedéke a vegyes
vérvonalú uralomnak. Még az ógörög világ megtartásáért harcolnak;
3. Kronosz titán uralmának kora Kr.e. 1275-1250 közötti idõszak, a legfiatalabb
titánként;
4. Zeusz és családjának gyõzelme és uralkodásának kezdetei: Kr.e. 1250.
év körül, õ teremti a halhatatlanná váló istenek világát;
5. Gigászok háborúja: Kr.e. 1240 körül;
6. Tüphón háborújának kora: Kr.e. 1230 körül;
7. Héliosz napisten kora: Kr.e. 1300-1250 körül;
8. Iapetosz titán fiainak feladata: indoeurópai lények teremtése (beköltöztetése)
a görög földre: Kr.e. 1300-1250 körül;
9. Prométheusz kora: Kr.e. 1275-1250 körül;
10. Deukalión (özönvizi hajós) a tengeri népek „özönvizének”, elsõ támadá-
sának a vezetõje: Kr.e. 1250 körül.
III. Félistenek és halandók, a héroszok kora:
1. Hellén, a hellének bevándorlásának vezetõje: Kr.e. 1250 körül;
2. Héliosz és családja: Aiétész Kr.e. 1250-1200 körül;
3. Az elsõ hellén férfi királyok kora Kértheusztól Athamaszig: Kr.e. 1250-
1200 körül;
4. Az Argonauta történetek idõszaka: Kr.e. 1210 körül;
5. Médeia és Iaszón kora: Kr.e. 1210-1190 körül;
6. A trójai háború: Kr.e. 1190-1180 között;
7. Mükénéi civilizáció bukása: Kr.e. 1180-1100 között;
8. Újgörög mitológia, az istenmítoszok, és a klasszikus újgörög mítoszvilág
kialakulása Kr.e. 1100 után.
Tácsi István

Hunok vagyunk, sólyom népe
Ereinkben sólyom vére.
Õsatyánkat sólyom szülte,
Õsanyánkat Isten küldte.
Királyaink koronáján
Aranysólyom fényesen áll.
Feje türkiz, teste arany
Szellemében nap fénye van.
Õsök lelke szellemlénye,
Aranysólymunk szent rejtélye.
Nap madara fény hírnöke,
nemzetünknek égi jele.
Hunok vagyunk a Nap népe
Sólyomlelkek összessége.
/Cey-Bert Róbert Gyula/

Országok országa Törvénytudás népe,
Napkelet s Nyugat közt A világnak fénye,
Nagy a te nemzeted, Nagy a te végzeted,
Oly messze magasztos, Hogy föl sem érheted

Mint a magas menny s ég, Szíved mérhetetlen,
Életed gyökere Szent és sérthetetlen,
Hegyek, árnyas erdõk, Hõs föld büszke
népe, Ez a te végzeted Õsi öröksége:

Erõs, gazdag vár vagy, De az örök törvényt,
Amit Isten rád rótt, Vállalnod kell önként,
Hogy beteljesüljön Gyõzelmes végzeted:
Úr oltára te vagy, Emeld fel a fejed!



















Hozzászólások

Még nem küldtek hozzászólást

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztrált tagok értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztrálj.

Még nem értékelték
Generálási idő: 2.33 másodperc
3,062,539 egyedi látogató