Hunok Nagy Szövetsége

Navigáció

Felhasználók

-> Online vendégek: 8

-> Online tagok: 1
LisaHoife

-> Regisztráltak: 323
-> Legújabb tag: ScottIdock

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Jászon és az aranygyapjú, avagy az argonauták története

Hírek


Az aranygyapjú legendája a görög mitológiából Argonauták címen sokak által
ismert történet. A „Görög mítoszok” kiadvány 10 részben (történetben)
dolgozza fel, addig egy magyar szerzõ, Tencsényi-Waldappel Imre egybeszerkesztve
17 oldalon keresztül mutatja be a történetet az olvasónak.
Legegyöntetûbben mégis Apollónios Rhodios dolgozta fel a 4 énekbõl álló
«Argonautika» c. eposzában, ebbõl dolgoztak az utód írók. E mû lett a legismertebb
görög mítoszok egyike. Az Argonauták története megelõzi a trójai
háború (Kr.e. 1190-1180 körüli) idõszakát, ugyanis a rege cselekménye egy
emberöltõvel elõtte, Kr.e. 1220. évek köré tehetõ, de bizonyos eseményei kapcsolódnak
a Homérosz által írt Trója címû epikus mû elõzményeihez. Az Argonauták
történetérõl – azok részére akik eddig még nem ismerték volna – elsõ-
ként egy rövid semleges összefoglaló leírását másolom ide. Ugyanis ahhoz,
hogy a történelmi bizonyítékokkal kiegészített, és újraírt mondát pontosan
megértsük, szükségesnek látnám elõtte a történet egy tömör, összefoglaló leírá-
sát megismertetni. Következzék most a történet a Pallas nagy lexikon leírásában

Az argonauták rövid tõrténete

„Az Argó hajón Kolchiszba az aranygyapjúért evezõ hajósok mitikus történeti
leírása. Az A. menetének mondája a trójai háborúé mellett a legismeretesebb
és egyes részleteiben is legbõvebben feldolgozott görög mítosz. Legegyöntetû-
ebben mégis Apollónios Rhodios dolgozta fel 4 énekbõl álló «Argoltautika» c.
eposzában. Szerinte az A. vállalatának indító oka és története a következõ volt.
Peliasnak Iólkos királyának megjósolták, hogy egy, egy saruval a lábán szine
elé kerülõ férfiú lesz halálának az oka. Midõn unokaöccse Iásón hosszú távollét
után ismét Iólkosba jõ, az Anauros folyó átgázolásakor egyik saruja az iszapban
veszett. A megrémült Pelias tüstént megparancsolja neki, hogy Kolchiszba
utazzék s elhozza számára az arany-gyapjút. Az Athénétõl kegyelt Iásón az
Argó hajón (lásd ott) útra kel, miután vállalatához Görögország elsõ daliáit
nyerte meg bajtársakul. 56-od magával eredt útnak Pagasai kikötõjébõl, vele
voltak Héraklés, Kastór és Polydeukés, Zétés és Kalais, az énekes Orpheus,
Akastos, Pelias fia, Bútés, Teleón fia, Hylas, Theiodamás fia, Telamón, Aiakos
fia, Aiás atyja, Idmón, Abás fia, Lynkeus, Aphareus fia, Meleagros, Oineus fia,
a kalydóni vadász, Péleus, Achilleus atyja, Erginos, Poseidón fia, Iphiklos,
Phylakos fia stb. Héraklést választották meg vezérökül, de õ Iásón kedvéért
lemondott a vezérletrõl. Orpheus éneke és játéka mellett több napig hajózva,
elõször hosszabb idõre Lemnosz szigetén kötnek ki, melynek lakosai, a férjeiket
meggyilkolt lemnoszi nõk õket trákoknak tartva, ellenséges indulattal ké-
szülnek fogadni, de Aithalidés hírmondó közbenjárására kedves vendégeikül
tekintik s õket véglegesen maguknál is tartják vala, ha a hajón visszamaradt
Héraklés a dõzsölõ hõsöknek eszökbe nem juttatja vállalatuk végcélját.
Miután Szamotrákén a kabeirok misztériumába beavattatták magukat, a
Hellészpontoszon át Propontiszba, Kyzikos szigetére érnek, melynek ugyanolyan
nevû királya õket barátságosan fogadja. Az innen való elindulásukat
követõ éjszakán megfordult szél õket Kyzikosra visszaveti, amelynek lakosai
rájuk nem ismervén, õket megtámadják. A küzdelemben Iásón elejti Kyzikost.
A gyõztes A. három napig halotti ünneppel engesztelik vendéglátójuk halálát.
További útjukban a Kioson való kikötésük alkalmával észreveszik Hylás eltûntét,
kit Pégai forrásának nimfái magukhoz a vízbe vontak le. Héraklés és
Polyphémos fölkeresésére indulnak s így a kedvezõ széllel tovább evezett Argóról
lemaradnak. Most az A. Amykosnak (l, o.) a bebrykek királyának orszá-
gába jutnak, hol Polydeukés a királlyal birokra megy és legyõzi. A Boszporus
szorosa elött Phineusra, a vak jövendõlátóra akadnak, kit Zétés és Kalais megszabadítanak
a harpiáktól, melyek ételeit elragadozni és berondítani szokták.
Hálából Phineus megjósolja nekik az útjuk folyamán õket fenyegetõ veszélyeket
és tanácsokkal látja el õket. Innen szerencsésen tovább utaznak az összecsapó
sziklák, az ú. n. symplegasokon keresztül a Pontosba, a maryandinok
országába, azután Sinópé, a Halys és Iris folyók mellett eljutnak Arétias szigetére,
hol az undok arési madarakat pajzsaik összeverdesése által ûzik el. Több
néptörzs földje mellett elhajózva, végre Kolchiszba érnek. A kérelmük merészsége
miatt haragra fakadó Aiétés csak azon feltétellel kész az aranygyapjat az
A.-nak kiszolgáltatni, ha Iásón teljesíteni képes azon feladatokat, melyeket
Aiétés neki kitûzend. Az e tûzpróbát megelõzõ éjjel az isteni sugallatból
Iásónba beleszeretett kuruzsló királyleány, Médeia, megvallja az A. vezérének
szerelmét, s átadja neki a tûztõl és vastól óvó prométheusi kenõcsöt, mellyel
Iásón, mintán megfürdött, testét bekeni. Rákövetkezö nap reggelén Aiétés az
Arés mezején megtéteti Iásónnal a próbát. Két tüzes lehelletû bikát kellett eke
elé fognia, velük az ugart beszántania s a barázdákba a Kadmos sárkányfogait
vetnie. A sárkányfogakból pedig estére talpig acélba öltözött férfiak keltek ki,
kik Iásónt megtámadják vala, ha Médeiának az éjjel adott tanácsára nagy követ
nem dob közéjük, mire a harcosok részben egymást kölcsönösen ejtik el, részben
Iásóntól öletnek meg.
Az aranygyapjú kiadását halasztó Aiétés erre éjjel katonáival tanácskozik,
hogy miként veszthessék el az A.-at. De ugyanazon éjjel Iásón és Médeia Arés
szent berkébe mennek, hol a királyleány a gyapjút õrzõ sárkányt elaltatja, Iásón
a tölgyfára függesztett gyapjút leveszi és Médeiával együtt a hajójára szökik. A
kolchisziak reggel az A.-nak csak hûlt helyüket találják, mindazonáltal két
részre oszolva, õket ûzõbe veszik. Az Aiétés fia, Absyrtos vezetése alatt megindult
raj elébe is kerül az A.-nak, kik erre kiegyezkedni hajlandók. De a Médeiától
az éjjel tõrbe csalt Absyrtost Iásón orozva megöli, s bajtársaival hajóján
tovamenekül. A kolchisziak e csapata nem üldözi õket tovább, hanem Aiétés
haragjától való félelmében az epiruszi partvidéken telepszik le, míg az A.-at
kedvezõtlen szelek Kerkira szigetére vetik, hol az Argó hajó tudtul adja nekik,
hogy Zeus kívánatára fel kell keresniük Kirkét, hogy õket az Absyrtos meggyilkolásáért
terhelõ vétek alól feloldja. Így tehát beeveznek az Eridanosba (Pó)
s belõle a Rhodanosba, melyen végig hajózva a Tyrhéni-tengerbe jutnak s Aia
szigetére érnek Kirkéhez, ki õket a bûnvád alól felmenti, de azután útnak is
ereszti. A phaiákok szigetére Alkinoos királyhoz értökben találkoznak az õket
üldözõ kolchisziak másik rajával, kik a királytól Médeia kiadatását követelik.
Miután Alkinoos elhatározza, hogy Médeiát csak azon esetben szolgáltatja ki a
kolchisziaknak, ha Iásón még nem vette õt nejéül, a királyasszony Arété, még
az éjjel, mikor férje ez elhatározását meghallja, egybekeleti Iásónt Médeiával.
A hét napi pihenés után ismét tengerre kerekedett A.-at közel hazájukhoz egy
hatalmas vihar a Sirtys zátonyaira veti, honnan hajójukat vállukra véve, a tritóni
tóhoz viszik; innen Tritón segítségével a tengerbe érnek. Krétán és Egina szigeten
való rövid tartózkodás után, elvégre a pagasaii révbe érnek.
Apollónios Rhodioson kivül megénekelték az A. vállalatát Pindaros egy
pythiai gyõzelmi dalában, Antimachos Lydé c. költeményében, Aiechylos a
vállalat három epizódját három, most töredékes tragédiában; több elveszett
darabja Sophoklésnek, Aristophanés és Alexisnek az A. mondájának egy-egy
részletét tárgyazzák. A késõbbkori eposzköltõk közt Kallimachos említendõ, s
egy, Orpheus neve alatt járó, ránk maradt eposz. A historikusok is sokat foglal-
koztak e népszerû mondával, kezdve Hérodotoson, mytilénéi Dionysiosig. A
rómaiaknál Acciusnak volt egy A. c. drámája, mig Varro Atacinus és Valerius
Flaccus (l. o.) Apollonios Rhodios eposzát ismertették meg honfitársaikkal. A
mítoszból sokan pusztán természeti jelenséget magyaráznak ki, napfelkeltének
és napnyugtának allegóriáját. Míg ismét már Strabón görög író, a mítosznak
históriai magvát iparkodott kifejteni. S valószínû is, hogy miként a trójai háború,
az A. vállalata is a Pontos Euxeinos keleti partvidékén õsi idõkben történt
görög gyarmatosításnak (v. talán aranykeresésnek) mítoszi vonásokkal kirajzolt
históriája, mely mint ok nélkül hiszik, egy természeti jelenségeket magyarázó
napmítosszal forrott össze. Az ilyen õsi és különféle vonásokban gazdag mítosz
természetesen kedvelt tárgya volt az ókori képzõmûvészetnek, dombormûveknek,
valamint festményekének egyaránt. Kydiasnak volt egy az A. hajózását
tárgyazó festménye, melyet Hortensius szónok 144,000 sestertiuson tusculumi
háza számára megvett. Fõmunka Stender-é: De Argonautarum ad Colchos
usque expeditione fabulae historia critica. (Kiel 1874) és Roscher Lexikon für
griechische und römische Mythologie. l. a. 503-507. Forrás: Pallas nagy lexikon”.
Immár a mítosz rövid leírásának megismerésével, hozzáfoghatok Iászon (Já-
szon) és az aranygyapjú meseszerû regéjének egy valós történelmi környezetbe
helyezéséhez. A pontos történelmi elemzésünk érdekében fontosnak tartanám
jelezni, hogy a világtörténelem új felfogásában tárgyaljuk a cselekmények
sorait. A mítoszunknak ezen összesítõ feldolgozásában minden általam elérhetõ
forrást felhasználva, egy történeti hûséghez közelítõ megoldásban kibõvítve
ismerjük meg újólag a cselekményét.
Tácsi István

Hunok vagyunk, sólyom népe
Ereinkben sólyom vére.
Õsatyánkat sólyom szülte,
Õsanyánkat Isten küldte.
Királyaink koronáján
Aranysólyom fényesen áll.
Feje türkiz, teste arany
Szellemében nap fénye van.
Õsök lelke szellemlénye,
Aranysólymunk szent rejtélye.
Nap madara fény hírnöke,
nemzetünknek égi jele.
Hunok vagyunk a Nap népe
Sólyomlelkek összessége.
/Cey-Bert Róbert Gyula/

Országok országa Törvénytudás népe,
Napkelet s Nyugat közt A világnak fénye,
Nagy a te nemzeted, Nagy a te végzeted,
Oly messze magasztos, Hogy föl sem érheted

Mint a magas menny s ég, Szíved mérhetetlen,
Életed gyökere Szent és sérthetetlen,
Hegyek, árnyas erdõk, Hõs föld büszke
népe, Ez a te végzeted Õsi öröksége:

Erõs, gazdag vár vagy, De az örök törvényt,
Amit Isten rád rótt, Vállalnod kell önként,
Hogy beteljesüljön Gyõzelmes végzeted:
Úr oltára te vagy, Emeld fel a fejed!
























Hozzászólások

Még nem küldtek hozzászólást

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztrált tagok értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztrálj.

Még nem értékelték
Generálási idő: 1.12 másodperc
2,171,238 egyedi látogató