Hunok Nagy Szövetsége

Navigáció

Felhasználók

-> Online vendégek: 1

-> Online tagok: 0

-> Regisztráltak: 36
-> Legújabb tag: Stewarttraut

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Az argonauták történetének előzményei 3

Hírek


A dórok hatalmi harcai

Egy kis történettel szeretném bizonyítani, hogy mennyire a föníciaiak dór
ágának, az asszírok által legyőzött és genetikailag felülírt leszármazottai voltak
a héroszoknak nevezett hősök többsége. Például Héraklészt említve, aki maga
is dór hérosz, és az itt e Dionüszosz történetében előadottakban a főszereplő.
Agénórnak a már meghódított tűroszi királynak (Tűrosz föníciai alapítású vá-
ros, a Földközi-tenger keleti partján) a leányát, a szépséges Európét (Európa
névadója), Zeusz egy bika képében elragadta, és Kréta szigetére viszi, ahol
megtartják a menyegzőjüket. Három fiat szült ott Zeusznak: Minószt20
,
Szarpédont és Rhadamanthüszt. A sziget akkori királya, Aszteriosz (még úrnépi
névképzés: Ász-teremtő-ős vagyis jászmagyar), Zeusz ajánlatával feleségül
veszi az elcsábított Európét, és mivel a királynak nem voltak gyermekei, Zeusz
fiait a sajátjaként neveli fel (dórok szaporítása).
Agénór föníciai király nem tudott beletörődni legszebb leánya elvesztésébe,
és keresésükre küldte fiait: Kadmoszt, Phoinixt és Kilixt. A történetünk szerint
csak Kadmosz útját kövessük tovább, megjegyezve, hogy Phonix bátyja Afrikába
ment, ahol a Karthagó föniciai gyarmatok, míg Kilix bátyja Ázsiában a
Püramosz folyó körzetében Kilikia állam megalapítói lesznek. Ugyanis a leánytestvérük
nélkül egyikük sem mehetett haza.
Kadmosz herceg az anyjával (Télephassza: a nevét nem kommentálom)
együtt kelt útra és Thrákiában, a Dórisz tartományban az övéinél kerestek menedéket,
mert ők sem találták meg az elveszett Európét. Ugyanis mindhárom
fiú elkerülte Kréta szigetét, vagyis pont ott nem keresték ahol a leány volt 21
20 Krétán a minószi civilizációból ered a neve.
21 Nem véletlen regei fordulattal, a gyarmatosítók eszmei terjeszkedését jelenti.
Dóriszban Télephassza meghal22. Kadmosz illendően eltemeti anyját. A fiú a
temetés után tovább vándorolt Dóriszból, hátha még megtalálja Európét, de
mindhiába23. Így jut el a közeli Apollón isten Delphoi jósdájához (Lokrisz
tartományban, közel Orkhomenoszhoz), ahol a templomban Püthia jósnőtől kér
tanácsot. Majd Boiótia felé vette az irányt, és épp ott pihent le, ahol rövidesen a
görög Thébai királyságát (apajogú hatalmát) alapítja meg, az ősnép feletti uralkodással.
A sárkányfog-vetésből megmarad öt óriás harcossal együtt, akik a
Thébai őslakóit meghódító öt dór törzset jelentik. Pontosan leírva nekünk bizonyítékként,
hogy Thébaiban még Kadmosz előtt az ősnépé volt a vezetői hatalom.
Kicsit ugorjunk a történetben, Kadmosz és a sárkányfogak történetét kihagyva,
amire Iaszónnál még visszatérünk.
Kadmoszt, Pallasz Athéné iktatta be, az istennő segítségével megszerzett
Thébai város királyságába. Zeusz pedig feleségül adta hozzá Árész és Aphrodité
gyönyörű leányát, Harmoniát. A házasságból négy leány: Autonoé, Inó,
Szemelé és Agaué, és egy fiú: Polüdórosz (a dór behatolás névemléke) született.
Az egyik leánya, Inó a Iászon történetben jut szerephez, ugyanis Athamász
második, már dór felesége lesz, aki majd elüldözi Prixos herceget Kolkhiszba.
A pontosság kedvéért azért jegyezzük meg, hogy ez az Inó már nem az az Ió, a
Holdistennő, aki a hellének Ősanyja volt, hanem legfeljebb csak egy távoli
unokája.
Szemelé pedig a Dionüszosz történet anyjaként kap fontos szerepet. Ugyanis
ez a szintén szépséges leány is megbabonázza Zeusz főistent, és egy gyermeket
fogant tőle. A történet rosszuk végződik, ugyanis amikor a leány kérésére Zeusz
teljes isteni pompájában jelenik meg a leány előtt, az ijedtében szörnyethal,
aki ekkor már hat hónapos magzatát, Dionüszoszt hordozta a szíve alatt. Zeusz
az önmaga keltett tűzből ragadta ki, kivágva a halott anyja hasából a fejletlen
magzatát, majd azt gyorsan a saját combjába varva. Zeusz így hordta ki e fiát.
Mikor kifejlődött a magzata, felvágta a varratait, és az így megszületett csecsemőjét
Hermészre (latinul Mercurius, aki szintén Zeusz és Maia nimfa fia)
bízta. A dada, mint az istenek követe gyengéden karjára vette a kisöccsét, és
elvitte nevelőbe Athamasz király második feleségéhez, Inóhoz.
A történet folytatásaként: azért, hogy Héra, Zeus főfelesége ne találhassa meg
a kicsi Dionüszoszt, az istenkirály kecskebakká változtatta, és ismét Hermészre
bízta, hogy vigye el az ázsiai Nüszába, és ott adja át a nüsziai nimfáknak, akik
jó dajkái voltak a gyermeknek. Zeusz jutalmukként örök helyként az égboltra
helyezte őket, a Hüádész csillagképbe. Jellemzően, így terjedt Zeusz férfiuralma
az ógörög világban. Dionüszosz miután felcseperedve megtanulta az elvé-
gezendő feladatát – az egész földkerekségen elterjesztette isteni adományát, a
szőlő és annak mámorító nedve, a bor ismeretét – fölkerült az Olümposzra, a
22 Értsd rajta: az anyajogú társadalmuk veszte, ott már a férfiuralmú egykori dór testvé-
reik uralkodnak.
23 Jellemzően a hódítók terjeszkedésére.
halhatatlan istenek közé. A történet igen kedves epizódja, mielőtt felment az
Olümposzra, előtte lement az Alvilágba anyjáért, és őt is felvitte magával, aki
Szemeré vagy Thüóné (Viharzó) nevet kapva halhatatlanná vált, amiért halandóként
mégis egy halhatatlan (asszír) istennek adott életet.
Dionüszosz a földi élete során a jókedvet, a vidámságot, az ünnepek ételben
és italban való bőségét hordozta24. Fennmaradt róla, hogy a követői, a
bakkhánsnők (Dionüszoszt követő női vallási rend) segítségével, akiket
mainaszoknak (minüászok) is neveznek, nagy ünnepségeket tartottak mindenfelé
ahol ismerték a szőlőtermesztést. Sajnos a dionüszoszi mámor sok kegyetlenség
és bűn elkövetését is hordozta. Mint ahogy Kadmosz Agaué leányával is
történt. Aki saját fiát ölte meg a dionüszoszi mámorral egybekötött vadászatán.
Ugyanis Pentheusz fiát a dionüszoszok papja beöltöztette női ruhákba a
bakkhánsok jelvényeivel: szarvasbőr kacagányt és thürszoszt vett magához, és
titkon megleste a Kithairón hegyén ünneplő mainaszokat. Agaué és nővérei
felfedezték a nőnek öltözött Pentheuszt, de mámorukban üldözőjüknek vélték, a
hegy oroszlánjának, ezért megölték és testét szétszaggatták.
Meg kell jegyezzük, hogy a „hegy oroszlánja” minden mondarészben az ősnép
vallásos hagyományait jelenti, amit el kellett pusztítani a betelepült dóroknak.
Az oroszlán az úrnépek nemzeti totemállata, mint a dór-latinoknak a farkas.
Mikor Agaué kijózanodott, szembesült tettével, és világgá ment bánatában.
Hasonló történetként Médeiának a bakkhánsnőivel végrehajtott iolkoszi bevonulásában
is szerepet kap az ősi vallás ereje. A dionüszoszi történetek még az
ősi matriarchális hagyományok megéléséből keletkeznek, de egyben a női szabadosságnak
az új renddel való kegyetlen eltörlését jelképezik a mítoszi megfogalmazásokban.
Pontosítva, a férfiuralom megszilárdulásával a nők szerepé-
nek a visszaszorítását jelentik a családi tűzhely mellé, az uruk szolgai ellátására
(a nomádok életformája szerint), és a helyükben később már a férfiak mulatozásai
váltják fel a bakkhánsnők, a mainaszok vallásos ünnepségeit.
Tácsi István

Hunok vagyunk, sólyom népe
Ereinkben sólyom vére.
Ősatyánkat sólyom szülte,
Ősanyánkat Isten küldte.
Királyaink koronáján
Aranysólyom fényesen áll.
Feje türkiz, teste arany
Szellemében nap fénye van.
Ősök lelke szellemlénye,
Aranysólymunk szent rejtélye.
Nap madara fény hírnöke,
nemzetünknek égi jele.
Hunok vagyunk a Nap népe
Sólyomlelkek összessége.
/Cey-Bert Róbert Gyula/

Országok országa Törvénytudás népe,
Napkelet s Nyugat közt A világnak fénye,
Nagy a te nemzeted, Nagy a te végzeted,
Oly messze magasztos, Hogy föl sem érheted

Mint a magas menny s ég, Szíved mérhetetlen,
Életed gyökere Szent és sérthetetlen,
Hegyek, árnyas erdők, Hős föld büszke
népe, Ez a te végzeted Ősi öröksége:

Erős, gazdag vár vagy, De az örök törvényt,
Amit Isten rád rótt, Vállalnod kell önként,
Hogy beteljesüljön Győzelmes végzeted:
Úr oltára te vagy, Emeld fel a fejed!”








































Hozzászólások

Még nem küldtek hozzászólást

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztrált tagok értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztrálj.

Még nem értékelték
Generálási idő: 0.13 másodperc
989,881 egyedi látogató