Hunok Nagy Szövetsége

Navigáció

Felhasználók

-> Online vendégek: 2

-> Online tagok: 1
AlanHoife

-> Regisztráltak: 319
-> Legújabb tag: Charleslooms

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Az argonauták történetének elõzményei 3

Hírek


A dórok hatalmi harcai

Egy kis történettel szeretném bizonyítani, hogy mennyire a föníciaiak dór
ágának, az asszírok által legyõzött és genetikailag felülírt leszármazottai voltak
a héroszoknak nevezett hõsök többsége. Például Héraklészt említve, aki maga
is dór hérosz, és az itt e Dionüszosz történetében elõadottakban a fõszereplõ.
Agénórnak a már meghódított tûroszi királynak (Tûrosz föníciai alapítású vá-
ros, a Földközi-tenger keleti partján) a leányát, a szépséges Európét (Európa
névadója), Zeusz egy bika képében elragadta, és Kréta szigetére viszi, ahol
megtartják a menyegzõjüket. Három fiat szült ott Zeusznak: Minószt20
,
Szarpédont és Rhadamanthüszt. A sziget akkori királya, Aszteriosz (még úrnépi
névképzés: Ász-teremtõ-õs vagyis jászmagyar), Zeusz ajánlatával feleségül
veszi az elcsábított Európét, és mivel a királynak nem voltak gyermekei, Zeusz
fiait a sajátjaként neveli fel (dórok szaporítása).
Agénór föníciai király nem tudott beletörõdni legszebb leánya elvesztésébe,
és keresésükre küldte fiait: Kadmoszt, Phoinixt és Kilixt. A történetünk szerint
csak Kadmosz útját kövessük tovább, megjegyezve, hogy Phonix bátyja Afrikába
ment, ahol a Karthagó föniciai gyarmatok, míg Kilix bátyja Ázsiában a
Püramosz folyó körzetében Kilikia állam megalapítói lesznek. Ugyanis a leánytestvérük
nélkül egyikük sem mehetett haza.
Kadmosz herceg az anyjával (Télephassza: a nevét nem kommentálom)
együtt kelt útra és Thrákiában, a Dórisz tartományban az övéinél kerestek menedéket,
mert õk sem találták meg az elveszett Európét. Ugyanis mindhárom
fiú elkerülte Kréta szigetét, vagyis pont ott nem keresték ahol a leány volt 21
20 Krétán a minószi civilizációból ered a neve.
21 Nem véletlen regei fordulattal, a gyarmatosítók eszmei terjeszkedését jelenti.
Dóriszban Télephassza meghal22. Kadmosz illendõen eltemeti anyját. A fiú a
temetés után tovább vándorolt Dóriszból, hátha még megtalálja Európét, de
mindhiába23. Így jut el a közeli Apollón isten Delphoi jósdájához (Lokrisz
tartományban, közel Orkhomenoszhoz), ahol a templomban Püthia jósnõtõl kér
tanácsot. Majd Boiótia felé vette az irányt, és épp ott pihent le, ahol rövidesen a
görög Thébai királyságát (apajogú hatalmát) alapítja meg, az õsnép feletti uralkodással.
A sárkányfog-vetésbõl megmarad öt óriás harcossal együtt, akik a
Thébai õslakóit meghódító öt dór törzset jelentik. Pontosan leírva nekünk bizonyítékként,
hogy Thébaiban még Kadmosz elõtt az õsnépé volt a vezetõi hatalom.
Kicsit ugorjunk a történetben, Kadmosz és a sárkányfogak történetét kihagyva,
amire Iaszónnál még visszatérünk.
Kadmoszt, Pallasz Athéné iktatta be, az istennõ segítségével megszerzett
Thébai város királyságába. Zeusz pedig feleségül adta hozzá Árész és Aphrodité
gyönyörû leányát, Harmoniát. A házasságból négy leány: Autonoé, Inó,
Szemelé és Agaué, és egy fiú: Polüdórosz (a dór behatolás névemléke) született.
Az egyik leánya, Inó a Iászon történetben jut szerephez, ugyanis Athamász
második, már dór felesége lesz, aki majd elüldözi Prixos herceget Kolkhiszba.
A pontosság kedvéért azért jegyezzük meg, hogy ez az Inó már nem az az Ió, a
Holdistennõ, aki a hellének Õsanyja volt, hanem legfeljebb csak egy távoli
unokája.
Szemelé pedig a Dionüszosz történet anyjaként kap fontos szerepet. Ugyanis
ez a szintén szépséges leány is megbabonázza Zeusz fõistent, és egy gyermeket
fogant tõle. A történet rosszuk végzõdik, ugyanis amikor a leány kérésére Zeusz
teljes isteni pompájában jelenik meg a leány elõtt, az ijedtében szörnyethal,
aki ekkor már hat hónapos magzatát, Dionüszoszt hordozta a szíve alatt. Zeusz
az önmaga keltett tûzbõl ragadta ki, kivágva a halott anyja hasából a fejletlen
magzatát, majd azt gyorsan a saját combjába varva. Zeusz így hordta ki e fiát.
Mikor kifejlõdött a magzata, felvágta a varratait, és az így megszületett csecsemõjét
Hermészre (latinul Mercurius, aki szintén Zeusz és Maia nimfa fia)
bízta. A dada, mint az istenek követe gyengéden karjára vette a kisöccsét, és
elvitte nevelõbe Athamasz király második feleségéhez, Inóhoz.
A történet folytatásaként: azért, hogy Héra, Zeus fõfelesége ne találhassa meg
a kicsi Dionüszoszt, az istenkirály kecskebakká változtatta, és ismét Hermészre
bízta, hogy vigye el az ázsiai Nüszába, és ott adja át a nüsziai nimfáknak, akik
jó dajkái voltak a gyermeknek. Zeusz jutalmukként örök helyként az égboltra
helyezte õket, a Hüádész csillagképbe. Jellemzõen, így terjedt Zeusz férfiuralma
az ógörög világban. Dionüszosz miután felcseperedve megtanulta az elvé-
gezendõ feladatát – az egész földkerekségen elterjesztette isteni adományát, a
szõlõ és annak mámorító nedve, a bor ismeretét – fölkerült az Olümposzra, a
22 Értsd rajta: az anyajogú társadalmuk veszte, ott már a férfiuralmú egykori dór testvé-
reik uralkodnak.
23 Jellemzõen a hódítók terjeszkedésére.
halhatatlan istenek közé. A történet igen kedves epizódja, mielõtt felment az
Olümposzra, elõtte lement az Alvilágba anyjáért, és õt is felvitte magával, aki
Szemeré vagy Thüóné (Viharzó) nevet kapva halhatatlanná vált, amiért halandóként
mégis egy halhatatlan (asszír) istennek adott életet.
Dionüszosz a földi élete során a jókedvet, a vidámságot, az ünnepek ételben
és italban való bõségét hordozta24. Fennmaradt róla, hogy a követõi, a
bakkhánsnõk (Dionüszoszt követõ nõi vallási rend) segítségével, akiket
mainaszoknak (minüászok) is neveznek, nagy ünnepségeket tartottak mindenfelé
ahol ismerték a szõlõtermesztést. Sajnos a dionüszoszi mámor sok kegyetlenség
és bûn elkövetését is hordozta. Mint ahogy Kadmosz Agaué leányával is
történt. Aki saját fiát ölte meg a dionüszoszi mámorral egybekötött vadászatán.
Ugyanis Pentheusz fiát a dionüszoszok papja beöltöztette nõi ruhákba a
bakkhánsok jelvényeivel: szarvasbõr kacagányt és thürszoszt vett magához, és
titkon megleste a Kithairón hegyén ünneplõ mainaszokat. Agaué és nõvérei
felfedezték a nõnek öltözött Pentheuszt, de mámorukban üldözõjüknek vélték, a
hegy oroszlánjának, ezért megölték és testét szétszaggatták.
Meg kell jegyezzük, hogy a „hegy oroszlánja” minden mondarészben az õsnép
vallásos hagyományait jelenti, amit el kellett pusztítani a betelepült dóroknak.
Az oroszlán az úrnépek nemzeti totemállata, mint a dór-latinoknak a farkas.
Mikor Agaué kijózanodott, szembesült tettével, és világgá ment bánatában.
Hasonló történetként Médeiának a bakkhánsnõivel végrehajtott iolkoszi bevonulásában
is szerepet kap az õsi vallás ereje. A dionüszoszi történetek még az
õsi matriarchális hagyományok megélésébõl keletkeznek, de egyben a nõi szabadosságnak
az új renddel való kegyetlen eltörlését jelképezik a mítoszi megfogalmazásokban.
Pontosítva, a férfiuralom megszilárdulásával a nõk szerepé-
nek a visszaszorítását jelentik a családi tûzhely mellé, az uruk szolgai ellátására
(a nomádok életformája szerint), és a helyükben késõbb már a férfiak mulatozásai
váltják fel a bakkhánsnõk, a mainaszok vallásos ünnepségeit.
Tácsi István

Hunok vagyunk, sólyom népe
Ereinkben sólyom vére.
Õsatyánkat sólyom szülte,
Õsanyánkat Isten küldte.
Királyaink koronáján
Aranysólyom fényesen áll.
Feje türkiz, teste arany
Szellemében nap fénye van.
Õsök lelke szellemlénye,
Aranysólymunk szent rejtélye.
Nap madara fény hírnöke,
nemzetünknek égi jele.
Hunok vagyunk a Nap népe
Sólyomlelkek összessége.
/Cey-Bert Róbert Gyula/

Országok országa Törvénytudás népe,
Napkelet s Nyugat közt A világnak fénye,
Nagy a te nemzeted, Nagy a te végzeted,
Oly messze magasztos, Hogy föl sem érheted

Mint a magas menny s ég, Szíved mérhetetlen,
Életed gyökere Szent és sérthetetlen,
Hegyek, árnyas erdõk, Hõs föld büszke
népe, Ez a te végzeted Õsi öröksége:

Erõs, gazdag vár vagy, De az örök törvényt,
Amit Isten rád rótt, Vállalnod kell önként,
Hogy beteljesüljön Gyõzelmes végzeted:
Úr oltára te vagy, Emeld fel a fejed!”








































Hozzászólások

Még nem küldtek hozzászólást

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztrált tagok értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztrálj.

Még nem értékelték
Generálási idő: 0.82 másodperc
1,924,252 egyedi látogató