Hunok Nagy Szövetsége

Navigáció

Felhasználók

-> Online vendégek: 2

-> Online tagok: 0

-> Regisztráltak: 36
-> Legújabb tag: Stewarttraut

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Az argonauták elindulnak 2

Hírek


Ezek az ocsmány, szárnyas nőszemélyek minden egyes étkezése alkalmában
berepültek a palotába, elragadták az étel egy részét, a többit meg összerondítot-
ták. A történet érdekessége, mire már majd éhen hal a király, megjelennek az
Argonauták és a Boreászok visszaállítják a trák sziget felett a király hatalmát.
De pontosabban nem is a királyét, hanem a két unokatestvérük, a két félvér
boreász királyfiak hellén hatalmát. Érts rajta: az előző még ógörög hatalmat.
Úgy érthető meg a történet lényege, hogy a trákok szintén ősi úrnépek. Akiktől
a dórok elhódítják a szigetet és egy dór jellegű patriarchális királyt ültetnek
a hatalomba. Az „istenek megvakították” értelme pedig az, hogy a Phineusz
hellén királylányt vesz feleségül, és valószínűleg ellenáll a dór parancsoknak.
Erre az asszír hódító istenek, akik szerették volna a trák szigetet megtartani,
büntetéséül megvakíttatják a helyi királyt. Ugyanis a megvakíttatást az asszír
királyok büntetéseként kell megismernünk. A mindenkori királyra veszélyes
trónigénylők közül, akiket nem akartak megölni, azokat megvakíttatták. Vakon
nem lehetett királyi várományos náluk senki sem30
.
A valószerűbb történetben Phineusznak, a dór királynak az első felesége Kleopátra
volt, az Argonauta Kalisznak és Zétésznek, a két hellén Boreász testvérnek
a húga. Mikor az asszony meghal, akkor a második feleség egy szkütha
(szkíta!) Idaia nevű hercegnő lesz. Fontos mítoszi bizonyítékunk, hogy a szkíta
népek és az aia (Gaia) szórészt taralmazó hellének szoros rokonnépeik egymásnak.
Ő az, aki félre vezette a megvakított királyt, és a szolgálóival követte el az
ételek megrondítását. Valószínűleg így akarta titkon elpusztítni a királyt, mert ő
is szerette volna az ős szkíta anyajogú életformát visszaállítani a szigeten. Rá-
adásul hatalomféltésből a Boreászok két unokatestvérét is tömlöcbe záratta az
új (mostoha) feleség. Az ide érkező testvérpár rájött az összeesküvésre, kiszabadítják
unokatestvéreiket, és a király is hazaküldi Idaiát (nem megölik a rokon
királynőt!) az apjához. Ismét egy győztes hellén szabadságharc leírást ismertünk
meg a dórok ellen, bár igaz, itt a szkíta (trák) rokonaik kárára is.
Más történet szerint Phineuszt már a látogatás után azért vakították meg az
istenek (asszír büntetési módként), mert tanácsokat adott az Argonautáknak az
útjuk folytatásához. Ezáltal veszélyeztetve a dór hódítások sikerét az anatóliai
vidékeken. Mégpedig kioktatja Iászont, hogyan keljenek át a Boszporoszon, és
miként érhetnek el biztonságban Kolkhiszba. Aztán hozzátette: ha oda értél,
bízzál Aphroditéban!
Aphrodité is eredendően egy Kis-Ázsiában, vagyis a közel keleten képződött
Ősanya mitológiai istenség. Aki az Égei-tenger habjából megtermékenyítés
nélkül született, és elsőként a kicsi Küthéra szigetén, majd tovább haladva a
nagyobb Ciprus szigeten az Aphrodité nevű sziklánál lépett a görög partokra31
.
A legenda szerint, amerre járt a szigeten, a lába nyomából mindenféle növé-
nyek és fák keltek ki a földből. Szeszélyes istennőként több szent állata és nö-

30 Miként majd a magyar történelemben I. István király nagybátyját, Vazult is az indoeurópai
germánok megvakítják. Utána még a vak II. Géza királyt gyermek korában, de őt
az apja, Álmos hercegnek a Könyves Kálmán király elleni merénylet kísérlete okán.
31 A dór hódítás folyamatának a kódolt leírása!

vénye volt. Kiemelendő közülük a tisztaság jelképeként a galamb, mint Ió a
Holdistennő szimbóluma, annak babiloni és sumer eredetvilága. Az
olümposziak közül őt szerették a szépsége miatt a legtöbben, a szerelem istennőjeként
ő miatta robban ki a trójai háború32 is. De az újgörögök ismertek egy
Aphrodité-Uraniát és egy Aphrodité-Pándémos megkülönböztetést is. Az előbbi
a házasságok felett őrködött, míg az utóbbi a hetérák védőasszonya volt.
Aphrodité eredetében egy ősi keleti (szíriai) templom úrnője vagy gyermeke
lehetett, akit élve raboltak el őseitől, és ezért születhetett anya és apa nélkül a
habokból. Miként hozzáteszik az indoeurópaiak a származásához, hogy Uranosz
meggyilkolása során annak elcseppent véréből egy kagylóból mezítelenül
kikelve születik. Ha még hozzáteszem, hogy azért vált asszír szerelemistennő-
vé, mert az ősnép gyönyörű istennőit előszeretettel változtatták szex rabszolgákká
a hódítók! Lehet elgondolkodni az eredettörténetéről.

Az utazás második szakasza

Az utazásuk következő szakasza egy naiv történettel kezdődik. Phineusz figyelmeztette
az Argonautákat, óvakodjanak a szoros bejáratát őrző ködbe burkolódzó
és hajó vagy élőlény áthaladásakor összecsapódó szikláktól (az ellenséges
őrségtől). Ezeket nevezték Szümplégadesznek, vagy Planktainak, de
Küaneainak is. A vak király tanácsára odaérkezésükkor Euphémosz szárnyára
bocsátott egy galambot. A sziklák összecsapódtak a galamb átrepülésekor,
lecsípve annak farktollait, majd ismét szétnyíltak. Ekkor teljes erővel szélsebesen
áteveztek a nyíláson az Argóval, amelynek így szintén csak a hátsó felépítményét
érték el a sziklák, kisebb károkat okozva a tatban. Ettől fogva, a jóslat
szerint többé már nem csapódtak össze, végleg a szoros két oldalán maradtak a
sziklák33
.
Sikerült baj nélkül kijutniuk a Fekete-tengerre, továbbhajózva Mariandüné34
városába érkeztek, amit Mürinéről, Ay-mariról, vagyis Mariamnéról, a Földkö-
zi-tenger keleti medencéjének jól ismert istennőjéről neveztek el. Itt Lükosz
(farkas jelentésű görög szó) dór király nagy vendégszeretettel fogadta őket. Egy
futár már értesítette, hogy az ellenségét, a bokszolós Amükosz királyt megölték
az érkezők. Ezért hálából felajánlotta, hogy fia Daszkülosz végigkalauzolja
őket a part mentén. Másnap a Lükosz folyó nádasában egyik társukat, Idmónt a

32 Aphrodité, Urana és Heléna párhuzam.
33 A görögök visszahódították az áthajózás jogát.
34 Ma-ri-enna, sumér szó, jelentése: az égbolt fenséges termékeny anyja.

látnokot (tudót), egy dühös vadkan halálosan megsebesítette35
. Ugyanúgy,
ahogy a krétai Xeniosz Zeuszt (vendégbarátság istene), Ankioszt és Adóniszt is
– valamennyien régi szent királyok voltak – vadkan ölte meg. Ídasz ugyan a
segítségére sietett és megölte a vadkant, de már hiába, mert a sebesült a gondos
ápolás ellenére elvérzett. Az Argonauták három nap gyászolták, közben meg
Tiphüsz, az eddigi kormányos betegedett meg, aki szintén meghal. Láthatóan,
azért az Argonauták ellenségei már ott is jelen voltak. A később ideérkező
újgörög gyarmatosok emlékművet, szentéjt emeltek a tiszteletükre. A kormá-
nyos helyét a Nagy Ankaiosz veszi át.
Tovább indultak keleti irányba, sokáig vitorláztak míg elértek a paphlagóniai
Szinópébe, amely több mint 500 km-re található a Boszporosztól. Paphlagónia
a Fekete-tenger déli partjain, az egykori Bithynia és Pontosz között, az Északanatóliai
hegység közepe tájékán, a korabeli Hettita Birodalom fővárosa,
Hattusastól északra terült el (a mai Ankara, török főváros felett). A várost az
Ászóposz folyó leányáról nevezték el, akibe Zeusz király beleszeretett, s megígérte
neki, hogy bármilyen kívánságát teljesíti. Szinópé furfangos módon örök
szüzességet kívánt magának, ide költözött, s élete hátralevő részét „boldog
magányban” töltötte36. Iászon három újonccal kiegészíti legénységét: Déleión,
Autolükosz és Phlogiosz személyében, akik érdekes módon, Héraklészt kísérték
el annak idején az amazonok elleni hadjáratra, és itt „ragadtak” ezen az
idegen földön37
.
Tovább folytatva az útjukat, újabb 500 km-t hajózva, először az amazonok =
anyatiszteletű szkíták földje mellett, majd a vasműves khalübök (khalübsz
görögül vasat jelent) mellett haladtak el. Aztán elhaladtak a tibarénoszok orszá-
ga mellett is, ahol az a szokás, hogy a férjek nyögnek, amikor a feleségük vajú-
dik. A következő moizünoikhoszok országára meg az a jellemző, hogy fából
épített erődítményekben laknak, össze-vissza hálnak egymással, s éktelenül
hosszú lándzsát és borostyánlevél alakú pajzsot viselnek38
.
A kis Árész sziget (ma Puga) közelében hatalmas madár rajok sereglettek az
Argó fölé, s a lehullott réztollaik (rézhegyű nyilak) megsebezték Oileusz vállát.
Eszükbe jutott Phineusz tanácsa, felvették sisakjukat, az evezőkkel és a fegyvereikkel
éktelen zajongásba kezdtek, majd kikötöttek a szigeten. Madarak „milliárdjait”
űzték el onnan. Talán a Turulmadár (Hórusz fiai) tiszteletű ősnép
elűzését jelenti ez az epizód.
A rege itt pontosan elbeszéli – mert szerencséjükre, amikor a tengerparton
kikötve az éjszaka iszonyú vihar tört rájuk, egy gerendába kapaszkodva négy

35 Érdekes eset, mert több görög és magyarországi politikai gyilkosság főszereplője is
egy „VAD-KAN ?”.
36 Érts rajta, hogy nem akarta a dór patriarchátus hatalmat kiterjeszteni önmaga felett.
37 Nem sikerült gyarmatosítani nekik az országot!
38 Megjegyezve, hogy ezekben az országokban nem kötnek ki az Argonauták, mert itt
még nekik is ellenséges népek, a még nem gyarmatosított matriarchális rendszerek léteztek.

hajótörött ér partot mellettük – a görögök a kolkhisziak atyafiságával találkoznak.
Kiderült, hogy ezek sokuknak a rokonaik, mégpedig Prixosznak és Aiétész
király leányának, Khalkiopénak a négy fia. Útban Görögország felé szenvedtek
hajótörést: Orkhomenoszba (a város Thébai szomszédja) igyekeztek, ahol
nagyapjuk, Athamasz királyságára való igényüket akarták bejelenteni39. A
testvérek megtudva az utazás valódi célját, vonakodva az őseik ellen, de kénytelenek
az Argonautákkal tartani.
Az Argó tovahaladva Philüra (hársfaligetéről elnevezett) szigetének partjai
mentén halad el. Elmesélve, hogy ezen a szigeten hált együtt Kronosz, Zeusznak
apja Philürával, Ókeanosz leányával. Rheia, Kronosz felesége szeretkezés
közben rajtakapta őket, mire Kronosz gyorsan csődörré változva menekül el,
otthagyva Philürát, hogy szülje csak meg gyermekét, aki így alul lóként és felül
félig emberként született meg. Ő lett a Kheirón (hársfa fia), a tudós kentaur
(orvos, tudós, jós) a bölcs szkíta. Az anyja irtózott a kiméra fiától, ezért bánatá-
ban hársfává változott. Bár itt a történet nem tér ki arra, hogy ez a Kheirón
ugyanaz-e, mint a Pélion-hegy kentaurja, Iászon nevelő apja. De az kikövetkeztethető
a kentaur jelenségből, hogy ők az ősnép és az idegen megszállók vegyes
vérvonalú leszármazottaik. A félig ló inkább a lovas szkíta ősnépet, az Ősmama
vérvonalát jelenti. Addig a félig ember, a félig rossz tulajdonságú hódító hatalmat.
Fordítva kevésbé életszerű, mert a ló háziasítása az Anatólia és Altáj menti
ősnép, a szkíták őseinek köszönhető.
Nemsokára ott tornyosult az Argonauták előtt a Kaukázus-hegylánc, s megérkezvén,
behajóztak a széles Phaszisz (ma: Rioni) folyó torkolatába, amely
Kolkhisz földjét (ma: Grúzia) öntözi. Először Iászon mézes borral áldozott a
megérkezésüknek, majd a hajót elrejtették egy védett holtág nádasában, és
összehívja a haditanácsot.
Tácsi István

Hunok vagyunk, sólyom népe
Ereinkben sólyom vére.
Ősatyánkat sólyom szülte,
Ősanyánkat Isten küldte.
Királyaink koronáján
Aranysólyom fényesen áll.
Feje türkiz, teste arany
Szellemében nap fénye van.
Ősök lelke szellemlénye,
Aranysólymunk szent rejtélye.
Nap madara fény hírnöke,
nemzetünknek égi jele.
Hunok vagyunk a Nap népe
Sólyomlelkek összessége.
/Cey-Bert Róbert Gyula/

Országok országa Törvénytudás népe,
Napkelet s Nyugat közt A világnak fénye,
Nagy a te nemzeted, Nagy a te végzeted,
Oly messze magasztos, Hogy föl sem érheted

Mint a magas menny s ég, Szíved mérhetetlen,
Életed gyökere Szent és sérthetetlen,
Hegyek, árnyas erdők, Hős föld büszke
népe, Ez a te végzeted Ősi öröksége:

Erős, gazdag vár vagy, De az örök törvényt,
Amit Isten rád rótt, Vállalnod kell önként,
Hogy beteljesüljön Győzelmes végzeted:
Úr oltára te vagy, Emeld fel a fejed!”















































Hozzászólások

Még nem küldtek hozzászólást

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztrált tagok értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztrálj.

Még nem értékelték
Generálási idő: 0.40 másodperc
999,141 egyedi látogató