Hunok Nagy Szövetsége

Navigáció

Felhasználók

-> Online vendégek: 5

-> Online tagok: 0

-> Regisztráltak: 318
-> Legújabb tag: MichaelNeurn

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Az argonauták elindulnak 2

Hírek


Ezek az ocsmány, szárnyas nõszemélyek minden egyes étkezése alkalmában
berepültek a palotába, elragadták az étel egy részét, a többit meg összerondítot-
ták. A történet érdekessége, mire már majd éhen hal a király, megjelennek az
Argonauták és a Boreászok visszaállítják a trák sziget felett a király hatalmát.
De pontosabban nem is a királyét, hanem a két unokatestvérük, a két félvér
boreász királyfiak hellén hatalmát. Érts rajta: az elõzõ még ógörög hatalmat.
Úgy érthetõ meg a történet lényege, hogy a trákok szintén õsi úrnépek. Akiktõl
a dórok elhódítják a szigetet és egy dór jellegû patriarchális királyt ültetnek
a hatalomba. Az „istenek megvakították” értelme pedig az, hogy a Phineusz
hellén királylányt vesz feleségül, és valószínûleg ellenáll a dór parancsoknak.
Erre az asszír hódító istenek, akik szerették volna a trák szigetet megtartani,
büntetéséül megvakíttatják a helyi királyt. Ugyanis a megvakíttatást az asszír
királyok büntetéseként kell megismernünk. A mindenkori királyra veszélyes
trónigénylõk közül, akiket nem akartak megölni, azokat megvakíttatták. Vakon
nem lehetett királyi várományos náluk senki sem30
.
A valószerûbb történetben Phineusznak, a dór királynak az elsõ felesége Kleopátra
volt, az Argonauta Kalisznak és Zétésznek, a két hellén Boreász testvérnek
a húga. Mikor az asszony meghal, akkor a második feleség egy szkütha
(szkíta!) Idaia nevû hercegnõ lesz. Fontos mítoszi bizonyítékunk, hogy a szkíta
népek és az aia (Gaia) szórészt taralmazó hellének szoros rokonnépeik egymásnak.
Õ az, aki félre vezette a megvakított királyt, és a szolgálóival követte el az
ételek megrondítását. Valószínûleg így akarta titkon elpusztítni a királyt, mert õ
is szerette volna az õs szkíta anyajogú életformát visszaállítani a szigeten. Rá-
adásul hatalomféltésbõl a Boreászok két unokatestvérét is tömlöcbe záratta az
új (mostoha) feleség. Az ide érkezõ testvérpár rájött az összeesküvésre, kiszabadítják
unokatestvéreiket, és a király is hazaküldi Idaiát (nem megölik a rokon
királynõt!) az apjához. Ismét egy gyõztes hellén szabadságharc leírást ismertünk
meg a dórok ellen, bár igaz, itt a szkíta (trák) rokonaik kárára is.
Más történet szerint Phineuszt már a látogatás után azért vakították meg az
istenek (asszír büntetési módként), mert tanácsokat adott az Argonautáknak az
útjuk folytatásához. Ezáltal veszélyeztetve a dór hódítások sikerét az anatóliai
vidékeken. Mégpedig kioktatja Iászont, hogyan keljenek át a Boszporoszon, és
miként érhetnek el biztonságban Kolkhiszba. Aztán hozzátette: ha oda értél,
bízzál Aphroditéban!
Aphrodité is eredendõen egy Kis-Ázsiában, vagyis a közel keleten képzõdött
Õsanya mitológiai istenség. Aki az Égei-tenger habjából megtermékenyítés
nélkül született, és elsõként a kicsi Küthéra szigetén, majd tovább haladva a
nagyobb Ciprus szigeten az Aphrodité nevû sziklánál lépett a görög partokra31
.
A legenda szerint, amerre járt a szigeten, a lába nyomából mindenféle növé-
nyek és fák keltek ki a földbõl. Szeszélyes istennõként több szent állata és nö-

30 Miként majd a magyar történelemben I. István király nagybátyját, Vazult is az indoeurópai
germánok megvakítják. Utána még a vak II. Géza királyt gyermek korában, de õt
az apja, Álmos hercegnek a Könyves Kálmán király elleni merénylet kísérlete okán.
31 A dór hódítás folyamatának a kódolt leírása!

vénye volt. Kiemelendõ közülük a tisztaság jelképeként a galamb, mint Ió a
Holdistennõ szimbóluma, annak babiloni és sumer eredetvilága. Az
olümposziak közül õt szerették a szépsége miatt a legtöbben, a szerelem istennõjeként
õ miatta robban ki a trójai háború32 is. De az újgörögök ismertek egy
Aphrodité-Uraniát és egy Aphrodité-Pándémos megkülönböztetést is. Az elõbbi
a házasságok felett õrködött, míg az utóbbi a hetérák védõasszonya volt.
Aphrodité eredetében egy õsi keleti (szíriai) templom úrnõje vagy gyermeke
lehetett, akit élve raboltak el õseitõl, és ezért születhetett anya és apa nélkül a
habokból. Miként hozzáteszik az indoeurópaiak a származásához, hogy Uranosz
meggyilkolása során annak elcseppent vérébõl egy kagylóból mezítelenül
kikelve születik. Ha még hozzáteszem, hogy azért vált asszír szerelemistennõ-
vé, mert az õsnép gyönyörû istennõit elõszeretettel változtatták szex rabszolgákká
a hódítók! Lehet elgondolkodni az eredettörténetérõl.

Az utazás második szakasza

Az utazásuk következõ szakasza egy naiv történettel kezdõdik. Phineusz figyelmeztette
az Argonautákat, óvakodjanak a szoros bejáratát õrzõ ködbe burkolódzó
és hajó vagy élõlény áthaladásakor összecsapódó szikláktól (az ellenséges
õrségtõl). Ezeket nevezték Szümplégadesznek, vagy Planktainak, de
Küaneainak is. A vak király tanácsára odaérkezésükkor Euphémosz szárnyára
bocsátott egy galambot. A sziklák összecsapódtak a galamb átrepülésekor,
lecsípve annak farktollait, majd ismét szétnyíltak. Ekkor teljes erõvel szélsebesen
áteveztek a nyíláson az Argóval, amelynek így szintén csak a hátsó felépítményét
érték el a sziklák, kisebb károkat okozva a tatban. Ettõl fogva, a jóslat
szerint többé már nem csapódtak össze, végleg a szoros két oldalán maradtak a
sziklák33
.
Sikerült baj nélkül kijutniuk a Fekete-tengerre, továbbhajózva Mariandüné34
városába érkeztek, amit Mürinérõl, Ay-mariról, vagyis Mariamnéról, a Földkö-
zi-tenger keleti medencéjének jól ismert istennõjérõl neveztek el. Itt Lükosz
(farkas jelentésû görög szó) dór király nagy vendégszeretettel fogadta õket. Egy
futár már értesítette, hogy az ellenségét, a bokszolós Amükosz királyt megölték
az érkezõk. Ezért hálából felajánlotta, hogy fia Daszkülosz végigkalauzolja
õket a part mentén. Másnap a Lükosz folyó nádasában egyik társukat, Idmónt a

32 Aphrodité, Urana és Heléna párhuzam.
33 A görögök visszahódították az áthajózás jogát.
34 Ma-ri-enna, sumér szó, jelentése: az égbolt fenséges termékeny anyja.

látnokot (tudót), egy dühös vadkan halálosan megsebesítette35
. Ugyanúgy,
ahogy a krétai Xeniosz Zeuszt (vendégbarátság istene), Ankioszt és Adóniszt is
– valamennyien régi szent királyok voltak – vadkan ölte meg. Ídasz ugyan a
segítségére sietett és megölte a vadkant, de már hiába, mert a sebesült a gondos
ápolás ellenére elvérzett. Az Argonauták három nap gyászolták, közben meg
Tiphüsz, az eddigi kormányos betegedett meg, aki szintén meghal. Láthatóan,
azért az Argonauták ellenségei már ott is jelen voltak. A késõbb ideérkezõ
újgörög gyarmatosok emlékmûvet, szentéjt emeltek a tiszteletükre. A kormá-
nyos helyét a Nagy Ankaiosz veszi át.
Tovább indultak keleti irányba, sokáig vitorláztak míg elértek a paphlagóniai
Szinópébe, amely több mint 500 km-re található a Boszporosztól. Paphlagónia
a Fekete-tenger déli partjain, az egykori Bithynia és Pontosz között, az Északanatóliai
hegység közepe tájékán, a korabeli Hettita Birodalom fõvárosa,
Hattusastól északra terült el (a mai Ankara, török fõváros felett). A várost az
Ászóposz folyó leányáról nevezték el, akibe Zeusz király beleszeretett, s megígérte
neki, hogy bármilyen kívánságát teljesíti. Szinópé furfangos módon örök
szüzességet kívánt magának, ide költözött, s élete hátralevõ részét „boldog
magányban” töltötte36. Iászon három újonccal kiegészíti legénységét: Déleión,
Autolükosz és Phlogiosz személyében, akik érdekes módon, Héraklészt kísérték
el annak idején az amazonok elleni hadjáratra, és itt „ragadtak” ezen az
idegen földön37
.
Tovább folytatva az útjukat, újabb 500 km-t hajózva, elõször az amazonok =
anyatiszteletû szkíták földje mellett, majd a vasmûves khalübök (khalübsz
görögül vasat jelent) mellett haladtak el. Aztán elhaladtak a tibarénoszok orszá-
ga mellett is, ahol az a szokás, hogy a férjek nyögnek, amikor a feleségük vajú-
dik. A következõ moizünoikhoszok országára meg az a jellemzõ, hogy fából
épített erõdítményekben laknak, össze-vissza hálnak egymással, s éktelenül
hosszú lándzsát és borostyánlevél alakú pajzsot viselnek38
.
A kis Árész sziget (ma Puga) közelében hatalmas madár rajok sereglettek az
Argó fölé, s a lehullott réztollaik (rézhegyû nyilak) megsebezték Oileusz vállát.
Eszükbe jutott Phineusz tanácsa, felvették sisakjukat, az evezõkkel és a fegyvereikkel
éktelen zajongásba kezdtek, majd kikötöttek a szigeten. Madarak „milliárdjait”
ûzték el onnan. Talán a Turulmadár (Hórusz fiai) tiszteletû õsnép
elûzését jelenti ez az epizód.
A rege itt pontosan elbeszéli – mert szerencséjükre, amikor a tengerparton
kikötve az éjszaka iszonyú vihar tört rájuk, egy gerendába kapaszkodva négy

35 Érdekes eset, mert több görög és magyarországi politikai gyilkosság fõszereplõje is
egy „VAD-KAN ?”.
36 Érts rajta, hogy nem akarta a dór patriarchátus hatalmat kiterjeszteni önmaga felett.
37 Nem sikerült gyarmatosítani nekik az országot!
38 Megjegyezve, hogy ezekben az országokban nem kötnek ki az Argonauták, mert itt
még nekik is ellenséges népek, a még nem gyarmatosított matriarchális rendszerek léteztek.

hajótörött ér partot mellettük – a görögök a kolkhisziak atyafiságával találkoznak.
Kiderült, hogy ezek sokuknak a rokonaik, mégpedig Prixosznak és Aiétész
király leányának, Khalkiopénak a négy fia. Útban Görögország felé szenvedtek
hajótörést: Orkhomenoszba (a város Thébai szomszédja) igyekeztek, ahol
nagyapjuk, Athamasz királyságára való igényüket akarták bejelenteni39. A
testvérek megtudva az utazás valódi célját, vonakodva az õseik ellen, de kénytelenek
az Argonautákkal tartani.
Az Argó tovahaladva Philüra (hársfaligetérõl elnevezett) szigetének partjai
mentén halad el. Elmesélve, hogy ezen a szigeten hált együtt Kronosz, Zeusznak
apja Philürával, Ókeanosz leányával. Rheia, Kronosz felesége szeretkezés
közben rajtakapta õket, mire Kronosz gyorsan csõdörré változva menekül el,
otthagyva Philürát, hogy szülje csak meg gyermekét, aki így alul lóként és felül
félig emberként született meg. Õ lett a Kheirón (hársfa fia), a tudós kentaur
(orvos, tudós, jós) a bölcs szkíta. Az anyja irtózott a kiméra fiától, ezért bánatá-
ban hársfává változott. Bár itt a történet nem tér ki arra, hogy ez a Kheirón
ugyanaz-e, mint a Pélion-hegy kentaurja, Iászon nevelõ apja. De az kikövetkeztethetõ
a kentaur jelenségbõl, hogy õk az õsnép és az idegen megszállók vegyes
vérvonalú leszármazottaik. A félig ló inkább a lovas szkíta õsnépet, az Õsmama
vérvonalát jelenti. Addig a félig ember, a félig rossz tulajdonságú hódító hatalmat.
Fordítva kevésbé életszerû, mert a ló háziasítása az Anatólia és Altáj menti
õsnép, a szkíták õseinek köszönhetõ.
Nemsokára ott tornyosult az Argonauták elõtt a Kaukázus-hegylánc, s megérkezvén,
behajóztak a széles Phaszisz (ma: Rioni) folyó torkolatába, amely
Kolkhisz földjét (ma: Grúzia) öntözi. Elõször Iászon mézes borral áldozott a
megérkezésüknek, majd a hajót elrejtették egy védett holtág nádasában, és
összehívja a haditanácsot.
Tácsi István

Hunok vagyunk, sólyom népe
Ereinkben sólyom vére.
Õsatyánkat sólyom szülte,
Õsanyánkat Isten küldte.
Királyaink koronáján
Aranysólyom fényesen áll.
Feje türkiz, teste arany
Szellemében nap fénye van.
Õsök lelke szellemlénye,
Aranysólymunk szent rejtélye.
Nap madara fény hírnöke,
nemzetünknek égi jele.
Hunok vagyunk a Nap népe
Sólyomlelkek összessége.
/Cey-Bert Róbert Gyula/

Országok országa Törvénytudás népe,
Napkelet s Nyugat közt A világnak fénye,
Nagy a te nemzeted, Nagy a te végzeted,
Oly messze magasztos, Hogy föl sem érheted

Mint a magas menny s ég, Szíved mérhetetlen,
Életed gyökere Szent és sérthetetlen,
Hegyek, árnyas erdõk, Hõs föld büszke
népe, Ez a te végzeted Õsi öröksége:

Erõs, gazdag vár vagy, De az örök törvényt,
Amit Isten rád rótt, Vállalnod kell önként,
Hogy beteljesüljön Gyõzelmes végzeted:
Úr oltára te vagy, Emeld fel a fejed!”















































Hozzászólások

Még nem küldtek hozzászólást

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztrált tagok értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztrálj.

Még nem értékelték
Generálási idő: 0.71 másodperc
1,625,712 egyedi látogató