Hunok Nagy Szövetsége

Navigáció

Felhasználók

-> Online vendégek: 3

-> Online tagok: 2
JaneHoife, CharlesHoife

-> Regisztráltak: 318
-> Legújabb tag: MichaelNeurn

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Az arangyapjú

Hírek


A következõ epizód az aranygyapjú megszerzésérõl szól. Ez olyan nagy feladatnak
látszott, hogy az Olümposzon Héra és Athéné40
, istennõk is gondterhelten
töprengtek hogyan is szerezhetné meg kedvencük Iaszón az aranygyapjat41
.
Az istennõk végül is elhatározták, hogy Aphroditéhez, a szerelem istennõjéhez
fordulnak segítségül. Meg is ígérte nekik, hogy pajkos fiacskája, Erósz (Hór,

39 Megjegyezve, vagyis mitikusan arra céloz a szerzõ, hogy a kolkhiszi királyságban
ugyanolyan nemzetségû és nyelvû emberek laktak, mint õk, az Argonauták. A történet
visszautal a iászoni kezdetekre, Boiótia tartományba.
40 Értsd: a két istennõ még õsnépi gyökerûek, nincs -sz szõvégzõdés a nevükben.
41 Értsd: hogyan gyarmatosítsák a hellén-görögök az országot?

Hórusz?) egyik pillanatról a másikra szerelemre gyullasztja Iaszón iránt Aiétész
király leányát, Médeiát. A történet itt valódi mítosszá terebélyesedik. Aphrodité
megígérte a két istennõ társának, hogy Médeia szenvedélyét egy másik varázslattal:
egy kifeszített szárnnyal tûzkerékre kötözött eleven nyaktekercs42 segítségével
is szítani fogja. Ez a madár fûzfán fészkel, kígyóhoz hasonlóan sziszeg
és fehér tojásokat tojik, a mitológiában a Hold-istennõ szent madaraként (Ió =
Jó = Hold = Jó-édesanya), és szerelmes üzenetek hírvivõjeként tekintenek rá.
Közben a haditanácsban Iászon javaslatára úgy döntöttek, hogy õ bemegy
Phrixos fiaival a közeli városba, Aiába, Aiétész székhelyére, és megkéri a királyt,
hogy ajándékozza neki a gyapjút. Egy érdekes leírás, Aia (Napfelkelte)
városába Kirké43 folyóparti temetõjén keresztül vezet az útjuk. Ez az a hely,
ahol nyers ökörbõrbe kötözött férfihullák voltak kitéve a fûzfák tetejére, prédá-
ul a madaraknak44, de a nõket már eltemették. A település Aiétesz apjának,
Héliosznak a görög Napistennek szent városa volt, itt álltak egy istállóban a
fehér lovai45. Állítólag a királyi palotát Héphaisztosz építette hálából, mert
Héliosz megmentette, amikor az óriások az Olümposz ellen intézett támadásuk
alkalmából legyûrték. Aiétész király elsõ felesége, a kaukázusi Aszterodeia
nimfa (csillagok útján járó = Holdistennõ) – aki Khalkiopénak (a négy megismert
fiú anyja, Phrixos özvegye) valamint Médeianak, a Hekaté boszorkánypapnõjének
az anyja – néhány évvel ezelõtt meghalt. Második felesége, Eidüia
(Okeanosz titán leánya) mostanában szült neki egy fiút, Apszürtoszt46
.
A belépõk a palotában elsõként Khalkiopéval találkoztak, aki a fiai megmentését
túláradó örömmel köszönte meg Iaszónnak. Ezután Aiétész király is megjelenik
Eidünia (tudó, látó) kíséretében. Láthatóan nagyon elégedetlenül – tudniillik
Láomedón (trójai király) megígérte neki, hogy egyetlen (új) görögöt47
sem enged be a Fekete-tengerre –, és fölszólította kedvenc unokáját, Aigetuszt,
hogy magyarázza meg, miért tolakodtak be. Õ elmondta, hogy Iaszón, akinek õ
és fivérei az életüket köszönhetik, az aranygyapjúért jött, egy jósda parancsára.
De hozzátette, hogy viszonzásul e szívességért e nemes görögök szívesen uralmuk
alá hajtják a szauromatákat48. A király megvetõen rájuk parancsolt, hogy
mindannyian menjenek vissza oda, ahonnan jöttek.

42 Jynx torquilla = nyaktekercs, élõ madárfaj, a vándormadarak családjának tagja.
43 Aiétész király testvére, Médeia nagynénje, akivel késõbb már Kirké szigetén találkozunk,
melynek neve az Aiaia (-ia szórész kettõzéssel) szigete, amely már Napnyugta
jelentésû, ahol Héliosz esténként lepihent}
44 Még az indiai pársziknál is elõfordult, a perzsák is átvett népszokása, a természeti
életforma maradványa.
45 Fontos bizonyíték, Árpád is a magyarok fehér ló mondája szerint „vette” a hazát.
46 Már õ is hellén X dór vegyes vérvonalú házasság fia, talán ezért is kell meghalnia.
47 Most értjük meg, hogy miért kellett Héraklésznak lemaradva elfoglalnia Tróját.
48 Ma szarmaták, a terjeszkedõ Középasszír Birodalom elõretolt és alárendelt katonai
törzsei, összefoglalva az asszírok keleti népága, a szláv népek elõdei.

Itt a történetünkben mintha duplikálódna a jolkoszi cselekmény. Ott is egy
nehéz próba végrehajtásához kötötték Iászon trónigényét. Itt pedig a király, a
Médeia lányával való udvarias viselkedése láttán, szintén nehéz próbák teljesí-
tésétõl teszi függõvé az aranygyapjú odaadását Iaszónnak. Látszólag négy teljesíthetetlen
feladatot ró rá a király:
a. Iászon fogja igába a két tûzokádó bronzpatájú bikát – Héphaisztosz alkotásait;
b. Szántsa fel velük Árész Mezejét akkora területen egy nap alatt, amit
négynapi munkával lehet;
c. Aztán vesse be még aznap azokkal a sárkányfogakkal, amelyek
Kadmosz thébai vetésébõl megmaradtak (Athéné ugyanis Aiétésznek
ajándékozta õket);
d. A sárkányfogakból kikelõ fegyvereseket pedig pusztítsa el.
Iaszón elképedve állt a feladatok elõtt, azon töprengve, hogyan oldhatná meg
õket49. Közben az isteni kérés szerint, Erósz célba vette egy nyílvesszõjével
Médeia szívét, és egészen a tolláig belelõtte. Khalkiopé a testvérén észrevette,
hogy a lány fülig szerelmes lett a daliás Iászonba, a fiai megmentése érdekében
felajánlotta, hogy összehozza õket. Mire Médeia lelkesen vállalta, hogy segít a
hõsünknek a feladatok megoldásában. Egyetlen feltételt szabott, hogy mint
Iaszón feleségeként hajózhasson velük vissza az Argón.
Odahívták Iaszónt, aki valamennyi olümposzi istenre megesküdött, hogy
örökre hû lesz Médeiához. A lány erre adott neki egy üveggel a sárga színû
kaukázusi sáfrány vérvörös nedvébõl a bikák tüzes lehelete ellen. Iászon hálá-
san átvette az üveget, mézáldozatot mutatott be, majd bekente a folyadékkal a
testét a lándzsáját és a pajzsát. Így meg tudta fékezni a bikákat, befogta egy
gyémánt kemény ekébe, és egész nap szántott, estére a négynapi munkával
végezve. Alkonyatkor még elvetette a sárkány fogakat (hódítók jelképe), és
azonnal fegyveresek támadtak belõlük (dór szarmaták). Erre közéjük dobott
egy kõkorongot (Napisten jelképe!), mint Kadmosz tette, hogy egymásnak
ugrassza õket az eltérõ vallási szimbólumok alapján. Aki egykor már a dór
föníciai Agenór fiaként érkezett a görögökhöz, és cselekedte azt egy hasonló
alkalommal (Europé húgát kereste a hellének között Boiótiában), s ily módon
egymásra uszította az ellenségeit. Aztán a sebesült szarmata fegyveresekkel50 is
végzett Iászon, teljesítve így mind a négy feladatot.
Aiétész királynak azonban esze ágában sem volt megválni a gyapjútól, és arcátlanul
visszavonta az ígéretét. Azt tervezte, hogy az Argót felgyújtatja, amelyik
már Aia elõtt horgonyzott, és a legénységével meg végeztet. De nem hiába

49 Megemlítem, hogy Magyarországon is fellelhetõ e mítosz alapja, mégpedig a
Harkányfürdõ mítoszában.
50 Mint Kadmosz a neki ellenséges hellének vezetõ erejével Thébainál. Azért uszíthatta
egymásnak a kikelõ ellenségeit a napkoronggal, mert a szarmaták, miként már a jászoknál
megismertük, szintén elámi úrnépi eredetûek, és még ismerve õsiségüket, voltak
közülük olyanok, akik nem akartak harcolni a pogány asszír érdekek szerint.

voltak a hajón a görög királyságok válogatott és legkiválóbb héroszai, azonkí-
vül Médeia megtudva a király terveit, továbbra is Iászont támogatta. Éjjel egy
csapat Argonautával a hat mérföldre lévõ Árész szent mezejére siettek. Médeia
a gyapjút õrzõ sárkányt ráolvasással megnyugtatta, majd álmot hozó borókanedvet
csöpögtetett a szemhéjaira. A sárkány lassan elaludt, erre Iaszón leoldozta
a tölgyfáról a gyapjat, s sietve az Argóra vitték.
De közben Árész papjai észrevették a dolgot, és már fellármázták a kolkhisziakat,
akik futás közben harcolva megsebesítették Íphitoszt, Meleagroszt,
Argoszt, Atalantét és Iaszónt is, mégis mindegyiküknek sikerült felkapaszkodni
a hajójukra. Az Argóval – nyomában a király gályáival – gyorsan eleveztek.
Csak Íphitosz halt bele a sebeibe, a többieket Médeia a gyógynövényeivel hamar
meggyógyította.
Kiemelendõen érdekes leírású a „szauromatákról” az ide tartozó történet további
sorai. Ezek annak a három hajóra való amazonnak az ivadékai voltak,
akiket Héraklész a kilencedik munkája során ejtett foglyul. Az Argó üldözésére
kirendelt gályákon széttépik a kötelékeiket, és az evezésre kényszerített szarmata
rabszolgák megölik az õrizetükre kirendelt kolkhiszi õreiket. Miáltal a
király így nem tudta üldöztetni a menekülõket, azok további harc nélkül, sértetlenül
indulhattak hazafelé51
.
E szarmaták további sorsa is bizonyító erejû leírás. A szintén menekülõ
szarmaták azonban nem értettek a hajózáshoz, keresztülsodródtak a kimmeriai
Boszporoszon, és Krémnoiban, a szabad szküthák (szkíták) országában kötöttek
ki. Ott elfogtak egy ménesre való vadlovat, felültek rájuk, és pusztítani kezdték
az országot. Mikor a Szküthák néhány kezükbe került holttest alapján rájöttek,
hogy a betolakodók nõk52, azonnal kiküldtek egy csapat fiatalembert, hogy harc
helyett inkább szerelmet ajánljanak az amazónoknak. A dolog könnyen ment,
de az amazónok csak úgy voltak hajlandóak házasságot kötni, ha átköltöznek a
Tanaisz (Don) folyó keleti partjára. Ahol megalapították a Kubán-folyó körzetében
az ókori Alánországukat53. Ivadékaik a szauromaták (szarmaták) még ma
is ott élnek, a Fekete-tenger kelti partvidékén, a mi történetünkbeli Kolkhisz
országa felett, és még azidõben mindig ápoltak bizonyos amazón szokásokat.

51 A történet pontosan leírja, hogy a szauromaták azoknak az õsnépi amazonoknak, a dór
hódítók által erõszakkal megtermékenyítve született vegyes vérvonalú utódaik, akik
több nemzedék után már az õsnép ellenségeivé váltak, és egy részük a késõbbi indoszláv
alán népekké lettek. Hasonlóan ahhoz, miként egész Mezopotámiában ilyen módszerekkel
stabilizálják hatalmukat az asszírok.
52 Értsd rajta: már átmeneti matriarchális társadalom, ahol a nõk a vezetõk, de a katonák
a férfiak voltak.
53 Miként mindjárt látni fogjuk, ez akár a magyarok õstörténetének egy görögös változatának
is felfogható, ugyanis a szüthák = szkítákról már sokszorosan bebizonyított, hogy
ómagyar törzsek.

Ilyen például az, hogy minden leánynak ütközetben meg kell ölnie elõbb egy
férfit, csak aztán kereshetett férjet magának54
.
Ha nem szó szerint értelmezzük a szauromaták iászoni történetét, akkor az,
közeli hasonlóságot mutat a magyarok õsregéjével, a Hunor és Magor mondá-
val. Akik szintén a szarmata alánok Dul királyának leányait veszik feleségül,
csak nem Kolkhiszban, hanem attól kissé északabbra (a térképen Zykhia felett)
szintén a Fekete-tenger keleti partján található Kubáni-alföldön a Krisztus elõtti
idõkben elterülõ Alánországban (Sarmathia a térképen).
Akik az így „szerzett” feleségeikkel együtt a Maeotisz mocsaraiba (a Don keleti
partja) költöznek, ahol felszaporodva hozzák létre a hunmagyar nemzetségeket.
Az elõzõ sorok a magyarok származásának már egy mondai változata, és a
közös eredettörténetünk gyökerei majd a következõ részben válik bizonyítottá,
a kolkhiszi szarmaták iónok általi (jászmagyar) megszállásával. Természetesen
a regeszerû elbeszélések csak a történetek szellemi, mitikus sugallatát tartalmazzák,
a történelmi hitelességük ennél nagyságrendekkel fontosabb esemé-
nyekbõl képzõdött. Kiemelendõ a térképrõl, a tenger mentén (szinesben piros)
körökkel jelölt települések a görögök alapította gyarmatvárosok sora.

54 Megjegyzem: szívesebben ölelnie, mert harc közben inkább meghalni lehet.

Aiétész király mégis összeszed egy hajóhadat, és az Argó után küldi õket a
fia, a vegyes vérvonalú Apszürtosz vezetésével. Az Argonauták több hazatérési
útvonalát említik az egyes elbeszélõk:
a.) Azon az útvonalon amelyen mentek, a Boszporoszon keresztül;
b.) A Phasziszon végighaladva kijutottak a Kaszpi-tengerre, onnan az Indiai-óceánra,
és a Tritónisz-tavon vissza a Földközi-tengerre;
c.) Az Argóval a Dunán és a Száván felevezve, onnan a Pó-folyón az Adriai-tengerre,
de itt viharok miatt Itália mentén a Kirké szigetét érintve
fordulnak haza;
d.) A Fekete-tengerbõl a Don-folyón feleveztek, majd áthúzták szárazföldön
a hajót egy a Finn-öbölbe ömlõ folyóba, és a Balti-tengeren Jütland,
majd Angliát megkerülve hajóztak vissza a Földközi tengerre;
e.) Az Argó jósgerendája kinyilatkoztatta, hogy Apszürtosz meggyilkolása
miatt egyiküket sem viszi tovább, amíg meg nem tisztulnak e bûn feloldozásával.
Ekkor a Duna torkolatában kiszállva, a házaspár a szárazföldön
gyalog illetve csónakon mentek Médeia nagynénjéhez, Kirké-
hez, aki akkor az Adriai-tengeren található Isztria melletti Aiaia (Krk)
szigetén lakott, ahol már az Argó várta és bûneiktõl megtisztulva hazavitte
õket. Ez a sziget nem az olasz campaniai Aiaia sziget, ahova Kirké
késõbb költözött (Odüsszeusz idejében).
A felsoroltak közül hajóval csak egy útvonalnak van földrajzi tartalomban is
valóságosan értelmezhetõ visszatérõ útvonala, mégpedig az „a” jelû elsõnek.
Még egy részben hajózható útvonalat említ az eposz a „d” pont szerint, csak az
tévesen nem a Donon való felhajózással, hanem a Dnyeperen történõ felhajó-
zással és egy rövid szárazföldi áthúzással az Ilmeny-tavon keresztül a Baltitengerhez,
vagy egy másik folyóágon volt elérhetõ akkortájt a Finn-öböl (föní-
ciai hajózási útvonal). De megjegyzendõ, hogy egy Argó méretû hajóval ez sem
lehetséges, legfeljebb csónakokkal. Viszont a Duna torkolatától gyalog vagy
csónakokon valóban el lehet jutni az Isztriai-félszigetre, és onnan a Kirké szigetére
már hajóval, és haza. Más leírt útvonalakkal kapcsolatban, valóságalapú
hazatérésrõl nem beszélhetünk az Argonauták esetében.
Az elsõ eset a hihetõbb változat, amelyben a Nap járásával ellenkezõ irányban
hajóztak oda, és vele megegyezõen vissza, így hajózva körül a Feketetengert.
Amikor az Isztrosz (ma Duna) torkolatához visszaértek, Apszürtosz
kelepcébe csalta az Argót. Az ellenfelek fegyverszünetet kötnek, hogy tárgyalá-
sokon döntsék el, hogy miként vihetik vissza Médeiát és az arany gyapjút
Kolkhiszba. Médeiát partra teszik egy papnõ gondjaira bízva, és felkérik a
brûgoszok királyát az ítélkezésre. Viszont Apszürtoszt, a féltestvérét meg Mé-
deia csalta kelepcébe, amikor segítségkérésével átcsalta az Argonauták tartózkodási
helyére, ahol Iászon leüti, majd testét feldarabolja és a tengerbe szórja 55.

Mihelyt Médeia ismét az Argón volt, megtámadták a vezér nélkül maradt
55 Hasonló mitológiai elem, amit az egyiptomi Ozírisz történetbõl ismerünk.

kolkhisziakat, szétszórták hajóhadukat és az eredeti elindulási útvonalukon
tértek haza, hogy izgalmasabb legyen, menekültek haza Iolkoszba.
A mítosz egy különösen árulkodó történeti részlete következik most, az e.)
pont szerint. Ugyanis Abszürtosz galád meggyilkolásáért Zeusz megharagudott
(rokona miatt) az Argonautákra, és a dodónai tölgy segítségével közli
Iászonnal, hogy addig nem térhetnek haza, amíg Kirké varázslónõ (Médeia
nagynénje), meg nem tisztítja õket a vérbûntõl56. Ezért kellett megszakítani az
Argónak az útját, majd Iászonnak és Médeiának gyalogosan (nem az Argóval)
az akkor még az Adriai-tengeren levõ Kirké nagynénjükhöz kellett utazniuk.
Ahol a varászlónõ kelletlen ugyan, de megtisztítva bûneiktõl tovább engedi
útjukra õket57
.
Egy másik történet szerint Kirkétõl az Adriai-tengeren lévõ phaiákok szigeté-
re (Korfu?) hajózó Iászonék, Alkinoosz királyhoz értükben találkoznak az õket
üldözõ kolkhisziak másik rajával. Akik a királytól szintén Médeia kiadatását
követelik. Miután Alkinoos elhatározza, hogy Médeiát csak azon esetben szolgáltatja
ki a kolchisziaknak, ha Iásón még nem vette õt feleségül. A királyaszszony
Arété, még az éjjel, mikor férje ez elhatározását meghallja, egybekeleti
Iaszónt Médeiával. Másnap a király kihirdette ítéletét, és mivel Iászon bejelentette,
hogy Médeia a felesége, ezért az igazsága jogán nem állt módjában kiadni
a kolkhisziaknak a királylányt. A történet fordulata, az üldözõk félve
Aiétésztõl, mert a dolguk végezetlenül nem mertek hazamenni, letelepedtek az
Isztriai-félszigeten és a környezõ szigeteken, megalapítva ott is a dór (dalmát)
nemzetségeiket, felépítik Pola városát.
A sok mesebeszédbõl mégis azaz igazság, hogy az Argonauták ugyanazon az
útvonalon térnek vissza, amelyen mentek. A hajójukon sértetlenül kelnek át a
Boszporoszon, majd a Hellénpontoszon, mert a trójaiak már nem tartóztathatták
fel. Héraklész58, miként a történet elejérõl már tudjuk, hogy Mûsziában lemarad
az Argóról, onnan göröghonba való visszatértében hat hajót összeszed a
doliólok és perkótéi szövetségeseitõl. Ezekkel a sötétség leple alatt felhajózik a
Szkamandroszon, és meglepetésszerû rajtaütéssel megsemmisíti a trójai hajó-

56 Mégis mit érthettek az eposzírók a bûnösök megtisztulásán? Egyértelmûnek látszik,
hogy vallási és rítusos eseményeket. Valami olyan gyakorlatot, amely során az új patriarchális
társadalmi rend ismertetését és követendõ útmutatását oktatták. Miként az újkori
szemináriumok agymosási gyakorlatában ismert, amely szintén az ókori megtisztítási
folyamatokból nyeri a motivációit.
57 Azért ismételtem meg e részletet, hogy Zeusz isten jellemébe is beletekintsünk. Mikor
a dórok istenkirálya, Zeusz más halandókat gyilkol halomra, arra nincs erkölcsi tiltása.
De mihelyt legalább már egy félig dór hõst ölnek meg az õsnép fiai, azonnal isteni kinyilatkozásokat
tesz. Ugyanis az eredetileg Napisten fia leszármazású Aiétész királynak,
Apszürtosz fia a második feleségétõl Eidüiától született, akinek az anyja (Okeanosz titán
leánya) révén a fiú már egy Ókeanosz sarj, általa már félig hódító vérrokonságú királyfi.
58 Dór héroszként Asszíria elõretolt hadvezére – hasonlóan, mint Ábrahám – ezért neki
minden addig létesült dór kolónia felett hatalma volt.

hadat. Aztán buzogányával utat tört magának Trójába, és felszólította
Láomedón királyt, hogy adja vissza neki Diomédész király emberevõ kancáit,
amelyeket néhány éve a gondjaira bízott. Mikor Láomedón kijelentette, hogy
nem tud róluk, Héraklész megölte a királyt és a fiait is, kivéve a még csecsemõkorban
lévõ Podakroszt, vagy másik néven Priamoszt59, akit egyúttal kinevez
Trója királyává.
Történetileg ez az epizód megfejtése bizony elég sok fejtörést okozhat az olvasójának.
Nehezen érthetõ, hogy miért öli meg Héraklész a trójai királyt és a
családját? Csak feltételezhetjük, hogy dór létére nem teljesítette Láomedón az
asszírok (neve után: a szóvégi dón) parancsát. Aki nem akadályozta meg, hogy
az Argó a görögökkel kijusson a Fekete-tengerre, miután Héraklész leszállt
róla. Tudvalevõleg az asszír parancsok nem teljesítését, az ellenszegülõk teljes
családjának a kiirtásával büntették. A csecsemõ királyfi azért maradhatott életben,
mert a felnevelését megfelelõ asszír kezekbe adva, átnevelve engedelmes
uralkodója lehetett a hódítóknak. A Diomédész trák király négy emberevõ
kancája (a trák lovashadsereg), melyek az országba érkezõ nem kívánatos idegen
hódítók húsával éltek, mítikus lények. Egyszerûen a trák ellenállást (az
Égei-tenger északi felének lakói) jelenti, amely oly erõs volt a dór hódítókkal
szemben, hogy csak ilyetén módon kódolva lehetett fenntartani hõsiességüket a
mondákban. Értsük rajta, hogy Láomedón kiegyezhetett a trákokkal
(szomzsédaikkal) és visszaadta nekik a jelképes emberevõ kancáikat, vagyis a
hatalmukat a térség északi része felett. Héraklész általi megbüntetése nem is
maradt el. A trák úrnépek lovas hadserege oly ütõképes volt, hogy majd csak
ezer év múlva, a római impérium tudta õket végleg legyõzni. Még annyit, hogy
a kitûnõen kiképzett trák harci lovak, a támadások során szabályosan harapták
is az ellenséget. Azt is tudnunk kell, hogy a dóroknak csak gyalogos (pásztor)
hadserege volt akkoriban.
Visszatérve az Argó hazaútjára, más elbeszélések szerint, Kolchiszból a
Kaszpi-tengerhez való átkelés egy Argó méretû hajóval lehetetlen, ugyanide
tartozóan az Indiai óceánon megkerülve a Földközi-tengerre való visszatérés
szintén. Következõ leírásként a Dunán való felhajózás, és ebbõl a folyóból
átkelni az Adriai-tengerhez a Pó folyón sem lehetséges ekkora hajóval, mivel
nincs vizi összeköttetés a két folyó között. De ahogy Apollóniosz 4 fejezetében
található, Jászon és Médeia a Duna torkolatában leszállnak az Argóról, és innen
gyalog illetve csónakon már eljuthattak az Adriai-tengerre, Médeia nagynénjé-
nek, Kirkének az Isztria melletti Krk szigetére. A mítosz szerint azon az útvonalon,
amelyen a Hüperboreoszok szállították adományaikat minden esztendõ-
be Délosz szigetére, Apollón istenhez.
Egy újabb változatként, a Don folyón sem lehetséges áthajózni a Balti- tengerre
ezért Anglia mellett sem térhettek így haza. Viszont a „d” változatban

59 Megjegyezve, hogy majd a trójai háborút e Priamosz király ellen vívják a görögök, de
már legalább negyven-ötven év múlva, a király éltes korában.

leírtak szerint van egy részben hajózható út a Fekete-tengerrõl, de miként magyarázatként
már leírtam, nem a Donon, hanem a Dnyeperen való felhajózással,
amelybõl kisebb folyókon, és orosz nyelven volokon (szárazulatok) keresztülhúzva
az Ilmeny-tóból a Volhof folyón keresztül a Ladoga-tóba onnan a Finnöbölbe,
vagy a Nyugat-Dvinán a Rigai-öbölbe lehet eljutni. Ahonnan a Baltitengeren
már eljuthattak a Jütland (Jylland) félszigethez, amely valóban az
indoeurópai hódító népek egyik fõ gyülekezõ helye lett (germánok, angolok).
Innen a brit szigetek mentén és a Gibraltáron át lehet a Földközi-tengerre viszszahajózni.
De egy ekkora hajóval, mint az Argó ez az út sem járható 60.
Tácsi István

Hunok vagyunk, sólyom népe
Ereinkben sólyom vére.
Õsatyánkat sólyom szülte,
Õsanyánkat Isten küldte.
Királyaink koronáján
Aranysólyom fényesen áll.
Feje türkiz, teste arany
Szellemében nap fénye van.
Õsök lelke szellemlénye,
Aranysólymunk szent rejtélye.
Nap madara fény hírnöke,
nemzetünknek égi jele.
Hunok vagyunk a Nap népe
Sólyomlelkek összessége.
/Cey-Bert Róbert Gyula/

Országok országa Törvénytudás népe,
Napkelet s Nyugat közt A világnak fénye,
Nagy a te nemzeted, Nagy a te végzeted,
Oly messze magasztos, Hogy föl sem érheted

Mint a magas menny s ég, Szíved mérhetetlen,
Életed gyökere Szent és sérthetetlen,
Hegyek, árnyas erdõk, Hõs föld büszke
népe, Ez a te végzeted Õsi öröksége:

Erõs, gazdag vár vagy, De az örök törvényt,
Amit Isten rád rótt, Vállalnod kell önként,
Hogy beteljesüljön Gyõzelmes végzeted:
Úr oltára te vagy, Emeld fel a fejed!








































Hozzászólások

Még nem küldtek hozzászólást

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztrált tagok értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztrálj.

Még nem értékelték
Generálási idő: 0.65 másodperc
1,628,855 egyedi látogató