Hunok Nagy Szövetsége

Navigáció

Felhasználók

-> Online vendégek: 3

-> Online tagok: 0

-> Regisztráltak: 36
-> Legújabb tag: Stewarttraut

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Az argonauták hazaérkezése 2

Hírek


Kiderül a mítosz további fejleményeiből, hogy a korinthoszi trón joga, az
előzőekben ott uralkodó királyé, a Kolkhiszba visszavándorolt Aiétész apjáé
volt. Ugyanis a szárazföldön csak Korinthosz volt Héliosznak, egyikeként a
tizenkét fős olümposzi istencsalád tagjának egyedüli tulajdona. Ő után a leszármazottai
örökölhették a trónját. A korinthosziak, mármint hellén bevándorlók
eredetileg a Napistent tisztelték a legfőbb istenükként. Így Hélioszé volt az
Akro-korinthosz magasba szökkenő csúcsa, ő engedte át a fellegvárat Aphroditének,
a várost védő istennőnek. Az akkori hagyományok és a korinthoszi jog
szerint, a megüresedett trónra a városalapító Héliosz királynak a gyermeke,
vagy leszármazottai voltak a jogosultak, eszerint a Iászon események idejében
már az unokájaként Médeia. Amikor Héliosz fia, Aiétész már Thébai királyként
Görögországból visszavándorol Kolkhiszba, hogy visszaszerezze az ottani
hatalmat a szintén behatoló szarmatáktól az országban, a maga helyébe egy
bizonyos Bunoszt nevez ki régensnek a városban. Itt kissé homályossá válik a
trónigénylés kérdése. Mert más elbeszélők szerint akkor már Marathón fia, a
trónbitorló Korinthosz a király, aki a várossal azonos nevű uralkodóként (rá-
adásul Zeusz fiának tartotta magát) Korinthoszban a városállam királya. Láthatjuk,
a dórok már szemet vetettek erre a városra is. De mivel ez a király örököst

63 Érdekességként, Rámájana indiai Föld-istennő szintén kígyóvontatta kocsin járt.
Iászon és családjának az elűzése a iolkoszi trónról azt a folyamatot jeleníti meg, ahogy
ebben az országban a patriarchális hatalmi rendszer mégis győzedelmeskedett, a Médeia
képviselte anyajogú hatalmi rendszer felett.

nem hagy maga után, halálával a trónja megüresedett. Ez időben Aiétésznek a
gyermekei közül már csak Médeia élt, ennek tudatában a királylány bejelentette
trónigényét, amit a korintosziak elfogadtak, és Iaszónt a királyukká tették64
.
Miután így tíz, sikerekben gazdag és boldog éven át uralkodott itt Iaszón, gyanút
fogott, hogy Médeia a nevében, a Korinthosz nevű király megmérgezésével
szerezte meg számára a trónt. Elhatározta, hogy elválik tőle, és a Thébai
Glaukét, az akkor ott uralkodó Kreón (hatalmas jelentésű) király lányát veszi el
helyette65
.
Médeia nem tagadta a gaztettet, de emlékeztette Iaszónt az esküjére, hogy
sohasem hagyja el. Erre Iászon azzal válaszolt – a kényszerhelyzetben tett eskü
nem érvényes. Médeia azt válaszolja – a korinthoszi trónt is neki köszönheti.
Valóban, mondta Iaszón, de a korinthosziak megtanulták, hogy jobban tiszteljenek
engem, mint téged. Mivel Iaszón hajthatatlan maradt, Médeia is úgy tett,
mint aki meghajolna az akarata előtt, de közben egy varázslatot tervezett. Nászajándékot
küldött Glaukénak a hercegekkel – ugyanis hét fiút és hét lányt szült
Iaszónnak (értsd rajta: a holdhónapban 14 nap, két hét a holdfelkelte és ugyanannyi
a holdnyugta napjai) – éspedig egy aranykoronát meg egy hosszú fehér
ruhát. De alig vette magára őket Glauké, kiolthatatlan lángok csaptak fel belő-
lük, s nem csak Galukét emésztették el – noha bevetette magát a palota szökő-
kútjába – hanem Kreón királyt és minden thébai előkelőt, akik a palotában
összegyűltek. Csak Iaszón menekült meg, mert kiugrott egy emeleti ablakon.
Fontos történelmi bizonyítékokat rejtettek el a mítoszt elbeszélők az előbbi
bekezdésben. Elsőként, miért pont hét fiút és hét lányt szült Médeia Iaszónnak?
Ismerete, hogy a hetes számmisztika az elsődleges úrnépek vallási rendszerét
jelenti, ahogy az előző zárójelben is értelmeztük, a halandók szerint. Továbbá
Egyiptomból terjedt szét ez a mítosz, mely a hét csakra, és az addig megismert
hét bolygó mitológiájára épült, miként a titánoknál volt szó róla. Másodikként a
Glaukénak küldött ajándékokban, az aranykorona a Napisten jelképe, ami a hite
ellen való törekvéseket akár a fényenergiájában kódolva töri meg. Esetünkben
meseszerűen elégette az ellene vétőket, vagyis a lázadók megölték az új Zeuszvallás
híveit. Jászon is csak azért menekült meg a lázadóktól, mert ő még eredetében
Napisten vallásúként az ősnép fia volt. A mesélők egyszerűen megoldják
a hitértelmezéseket, kiugratják az ablakon. Mely ország címerében található
meg az aranykorona? Bizony Magyarország címerében.
Ugyancsak a „fehér ruha” is árulkodó jelkép, ahol a fehér színen van a fogalom
hangsúlya. Nézzük milyen vallásformára és nemzetségekre jellemző a
fehér (ezüst) szín: elsőként Felső-Egyiptom, a Théba fővárosuk körül létező

64 Jól érzékelhető, hogy ekkor még Korinthosz trónján az ősi anyajogú, de inkább a
kettőshatalmi rendszer volt a jellemző, ugyanis Médeiának volt származásilag joga a
trónra (anyakirálynő), de a ténylegesen uralkodó király már csak a férje, a házastársa
lehetett az állandósuló belháborúk miatt.
65 Értsd rajta: így akar megszabadulni az akkor már Iászonnak is (a többi királyságok
példáján) kedvezőtlenné és teherré váló matriarchális társadalmi viszonyoktól.

fehér-magyarok nemzetségeire, akik az anyajogú vallásformájukban, a Holdistennő
ezüst (ezüsttükör a lélek tükre), másként a tisztaság igaz hite és fehér
színére esküdtek. Akiknek egyenes ági leszármazottaik nem mások, mint a
magyarok fehér ló mondája szerint, Árpád vezér által 895. évben elkezdett
magyar honegyesítési harcainak törzsszövetsége. Egész egyszerűen, mítoszi
környezetbe helyezéssel egy Thébai ősnépi hatalom visszavételének regeszerű
leírását ismerhettük meg e jelenetben.
Hova is menekül először Médeia a korinthoszi sikertelen uralkodásuk után?
Nem máshova, mint a görög Thébai városába, Héraklészhez, aki épp ott tartózkodik
(visszaszerezni a dór hatalmat!) és egykor megígérte neki, hogy oltalmá-
ba veszi, ha Iaszón hűtlen lesz hozzá. Médeia viszonzásul kigyógyította az
őrületéből, amely arra késztette Héraklészt, hogy megölje gyermekeit66. Az
előzőekhez azonban hozzá tartozik, hogy Zeusz, aki csodálattal figyelte Médeia
bátorságát, szintén beleszeretett. Talán így szerette volna a királynő hatalmát a
maga javára fordítani, de a királynő visszautasította minden közeledését. Héra,
Zeusz felesége hálás volt érte, és megígérte Médeiának, hogy ezért a gyermekeidet
halhatatlanná teszem, mondotta – ha az áldozati oltárra fekteted őket a
templomomban. Médeia ezt megcselekedte, aztán egy szárnyas kígyó vontatta
kocsin, amelyet nagyapjától, Héliosztól kapott kölcsön, elmenekült, miután a
királyságot Korinthoszban Sziszüphoszra, Iászon rokonára hagyta.
Médeia és Iaszón gyermekei közül egy lány neve maradt fenn, Eriopiszé, és a
legidősebb fiú maradt életben, Médeiosz vagy másként Polüxenosz, akit a mí-
tosz szerint szintén Kheirón nevelt fel a Pélion hegyén, aki később a mezopotámiai
Méd Birodalom uralkodójává válik. A többi fiút a Kreón királyi család
meggyilkolása miatt elfogják a korinthosziak (ellenforradalmárok), és halálra
kövezik őket (asszír kivégzési mód). E bűnükért azóta is vezekelniük kell: hét
leány és hét fiú minden évben egy egész esztendőt tölt fekete ruhában, kopaszra
borotvált fejjel, a Magasságok Hérájának templomában, ahol a gyilkosságot
elkövették. Médeia gyermekeinek a lelkei azonban Héra ígérete szerint halhatatlanok
lettek. Az öt megölt fiú neve: Mermerosz, Pherész, Alkimédész,
Tiszandrosz és Argosz; az egy leány, Eriopiszé kivételével a többiek neve még
csak nem is ismert (a hallhatatlanságukról ennyit). Bár megemlíthető, hogy
talán a hetedik fiú, Thesszalosz mégis megmenekült és Iolkosz királya (az apja
születési helyén) lett belőle. A fiú valószínűleg Thesszália tartományról kapta a
nevét. Van, aki arról regélt, hogy egy másik fiú is megmenekült, Pherész, akinek
a fia szintén Mermerosz nevű, örökölte Médeia méregkeverő tudományát.
A thébaiak Héraklész meggyógyítása ellenére sem mentek bele abba, hogy
Médeia náluk telepedjen le, mert Kreón, akit varázslásával meggyilkolt, az ő

66 A gyermekek megölésének többször előforduló jelensége, annak mítosza összefüggésben
lehet egyszer a Napisten fényének a kihunyásával (Napfogyatkozás), de esetünkben
inkább a holdciklus második két hetében a holdfogyatkozással az illető szülő hatalmának
az elvesztésével.

királyuk volt. Így aztán Athénba költözött, ahol Aigeusz király boldogan vette
feleségül67. Azt is beszélik, hogy Aigeusztól szülte Médeiosz (Médosz) nevű
fiát, és amikor a visszatérő Thészeusz átvette nevelőapjától a trónt, akkor
Athénból is száműzték, mert meg akarta mérgezni mostohafiát, a dór (isteni
apja Poszeidón volt) Thészeuszt. Ekkor visszatérnek keletre, és a fia Médosz
lesz Média névadója. Mások szerint, előtte még áthajózott Itáliába, ahol a
marrubiusok (úrnépek) még ma is imádják, mint Angitia istennőt. Egy rövid
thesszáliai látogatás (fia iolkoszi megkoronázása) után férjhez ment egy ázsiai
(mezopotámiai) királyhoz, akinek a neve nem maradt fenn, de állítólag ő volt
Medeiosz igazi apja (Méd király!). Végül mikor meghallotta, hogy apját,
Aiétészt, a kolkhiszi trónjáról a nagybátyja Perszész (Kreiosz titán fia) a féldór
letaszította (mert elvesztette az aranygyapjat), akkor Médeiosz társaságában
visszaköltözött hazájába, Kolkhiszba a születési helyére Aiába, ahol Médeiosz
megölte a trónbitorlót, viszahelyezte Aiétészt a trónra, és Kolkhiszhoz csatolta
Médiát, a mezopotámiai Tigris-folyó keleti oldalán létrejött Méd Birodalmat68
.
De talán inkább fordítva!. Médeia halhatatlan lévén, az istenvilágban a mítosz
végén férjhez megy Akhilleuszhoz, a trójai háborúban meghalt hőshöz, akivel
az Elíziumi Mezőkön uralkodtak mindörökre. Ahol egyes írói ellenvélemények
ellenére, mégis ő ment nőül Akhilleuszhoz, s nem Helené69
.
A történet valódi befejezéseként mások úgy is mondták, hogy Médeia kibé-
kült még Iaszónnal is, akit magával vitt Kolkhiszba, visszaszerezni apja hatalmát.
Megint mások szerint Médeia Akhilleusszal uralkodva az Elíziumi Mező-
kön, mindenütt szentélyeket állítottak Iaszón tiszteletére, amerre az Argonauták
megfordultak. Valójában a hihetőbb történet az, hogy Iaszón halandóként
kegyvesztett lett az isteneknél, amiért hiába vette nevüket szájára és hűtlen lett
Médeiához. Ezen vétségek miatt hontalanul bolyongott városról városra, s
mindenki irtózott tőle70
.
Öregkorára visszatért Korinthoszba, leült a parton korhadó Argó árnyékába,
visszaemlékezett és elbúsult szerencsétlen sorsán. Már éppen föl akarta kötni
magát a hajó orrára, amikor az, hirtelen előrezuhant a beszélő fával együtt, és
megölte a hősünket. A hajó tatját, amely nem volt részese Iaszón halálában,
ezért Poszeidón később a csillagok közé emelte.

67 Athénban ismét győzőtt, vagyis az ősnépi kettős hatalmi rendszer jutott újra hatalomba.
68 Megjegyzendő, hogy a mítosz e jelenete megismétli a Iolkoszban történteket, az ősné-
pi hatalom visszaállítási kísérletét.
69 Menelaosz felesége, akit Parisz rabolt el a trójai háborúban.
70 Vélhetően e befejezés képletesen a mitológia nyelvén azt meséli el, hogy az őslakók
görögsége a patriarchális invázió után kiegyezett a hódítókkal, és a városállamokban
valaminő kettőshatalmi (királyi-királynői) rendszerben stabilizálódtak a hatalmi viszonyok.
Az istenek előtti kegyvesztés meg azt mondja el, hogy az istenek nevében uralkodó
valós földi királyok előtt vált a hősünk igenis nemkívánatos személlyé, vesztessé (a
dóroknál haszontalan trónkövetelővé).
Tácsi István

Hunok vagyunk, sólyom népe
Ereinkben sólyom vére.
Ősatyánkat sólyom szülte,
Ősanyánkat Isten küldte.
Királyaink koronáján
Aranysólyom fényesen áll.
Feje türkiz, teste arany
Szellemében nap fénye van.
Ősök lelke szellemlénye,
Aranysólymunk szent rejtélye.
Nap madara fény hírnöke,
nemzetünknek égi jele.
Hunok vagyunk a Nap népe
Sólyomlelkek összessége.
/Cey-Bert Róbert Gyula/

Országok országa Törvénytudás népe,
Napkelet s Nyugat közt A világnak fénye,
Nagy a te nemzeted, Nagy a te végzeted,
Oly messze magasztos, Hogy föl sem érheted

Mint a magas menny s ég, Szíved mérhetetlen,
Életed gyökere Szent és sérthetetlen,
Hegyek, árnyas erdők, Hős föld büszke
népe, Ez a te végzeted Ősi öröksége:

Erős, gazdag vár vagy, De az örök törvényt,
Amit Isten rád rótt, Vállalnod kell önként,
Hogy beteljesüljön Győzelmes végzeted:
Úr oltára te vagy, Emeld fel a fejed!





































Hozzászólások

Még nem küldtek hozzászólást

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztrált tagok értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztrálj.

Még nem értékelték
Generálási idő: 0.13 másodperc
984,171 egyedi látogató