Hunok Nagy Szövetsége

Navigáció

Felhasználók

-> Online vendégek: 5

-> Online tagok: 0

-> Regisztráltak: 319
-> Legújabb tag: Charleslooms

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Heléné és a trójai háború hat részben 2

Hírek


2. Heléné

Visszatérve Helen történetéhez, aki szépséges leánnyá cseperedik Tündareosz
spártai palotájában. A kérõk csapatostól törekednek a kezére. A történetek
szerint még 12 éves lehetett Helen, amikor Thészeusz (Héraklész unokaöccse,
késõbb Athén királya) már megkérte a kezét Tündareosztól, és mikor nem kaphatta
meg, elrabolja a leányt az isteni anyjától, az éj királynõjétõl (Lédától).
Mielõtt még a két fívére, a Dioszkuroszok kiszabadítják, teherbe esik Thészeusztól
és egy leánygyermeket szül: Iphigéniát. Azt a leányt, akit Agamenón és
Klütaimnéstra leányának tartottak, mert átadta testvérének, miután Argosban
világra hozta. Majd ezt a leányt áldozzák fel a görög táborban az isteneknek.
Helent visszaviszik testvérei Spártába, és amikor nemsokára eladósorba érett,
nagy versengés kezdõdött a kezéért. A körzet minden valamire való királyfia,
hérosza részt vett a versengésben. Például: Agamemnón (Mükéné királya) aki
Menelaosz öccsének kéri, Odüsszeusz, Tydeusz, Aiasz (sasról elnevezett),
Diomédész, Idomeneusz, Makhaón, Podaleirosz. Mindazok, aki ugyanitt szö-
vetségre lépnek egymással, megfogadják, hogy a továbbiakban mindannyian
azt a szerencsés kérõt támogatják, aki majd elnyeri a leány kezét. A kérõk közül
mégis Agamemnoné a kor leggazdagabb királyáé lett a gyõzelem, megszerezve
Meneláosz öccsének Helen kezét és rajta keresztül a spártai királyságot. Azért
gyõzhetett, mert õ meg elõzõleg Helené nõvérét, Klütaimnésztra spártai királyleányt
vette feleségül. Már értenünk kell, hogy ez az epizód, a mítosz keretei
között elbeszélt mükénéi hellén, illetve akháj katonai szövetség megkötésrõl
szóló esemény leírása. A szövetségesekrõl leírják, hogy azután így egymást
támogatva kelnek táborba, a rövidesen kitörõ trójai háborúban. Ez az a pillanat,
amikortól Helen majd férjhez menve, a továbbiakban Helené férjezett asszonynevén
szólíthatjuk.
Helené világalakító sorsának megismerésében villantsunk fel elõlegként a
trójai hadvezér Agamemnón genealógiájából néhány elemet. A mitológiában
Atreusz és Aerópé fia, akárcsak Meneláosz öccse, így együtt tárgyalható a
történetük. Miután nagyapját, Pelopsz királyt az anatóliai Szipülosz város urát,
a trójai Ilosz király állandóan háborgatta, Poszeidón segítségével áttelepült
Görögországba. Pelopsz itt feleségül kéri a Piszában uralkodó Oinomaosz leá-
nyát, Hippodameiát. Az uralkodó minden kérõvel kocsihajtó versenyen döntötte
el a leánykérés sorsát. Ami esetünkben Oinomaosz halálával végzõdik. Hõ-
sünk így szerencsésen, és a Mürtilosz nevû vetélytársa tengerbe hajítása után,
felesége révén Élisz királyává válik. Majd hatalmát kiterjeszti az egész déli
vidékre, s az uralmától kezdték nevezni a korábbi Apia (ógörög néveredet:
Anyának-fiai) helyett Peloponnészosznak a déli félszigetet, de az is lehet, hogy
fordítva történt a névadás. A történetünk szempontjából három fiát említem:
Atreuszt, Thüesztészt és féltestvérüket Krüszipposzt. Miután apjuk a féltestvérük
meggyilkolása miatt számûzi a másik kettõt Éliszbõl, Atreusz Mükénébe
menekül. Talán nem véletlenül a hadba induló Eurüsztheusz mükénéi király
megbízza a helyettesítésével, és miután az meghal a csatában, Átreusz marad
Mükéné királya. Ugyanis a beiktatott uralkodó Eurüsztheusz (az õ parancsára
hajtotta végre Héraklész a 12 munkáját) háborúba indult a dór Hérakleidák74
ellen, és oda is veszett a fiaival együtt. A két Pelopsz testvér hatalmi viszályát
itt mellõzve, ott folytatom, hogy Atreusz szerencsésen Mükéné királya lesz,
felesége Aerópé, akitõl születtek Agamemnón és Menelaosz fiai.
Agamemnón az, aki a trójai háborúban a görög akháj seregek fõvezérévé vá-
lasztatja magát. Elõzõleg azonban fontos hatalmi történések zajlanak a közeli
Argoszban. Aigiszthosz, aki egyben Agamemnón unokatestvére, megöli
Atreuszt a nagybátyját, mert az meg elvette a trónt az apjától, Thüesztésztõl,
vagyis Átreusz a saját bátyjától (testvérviszály). Ekkor Aigiszthosz lesz Müké-
né királya, és a két Atreusz fiúnak kellett menekülnie, a történet szerint Spártá-
ba, Tündareósz királyhoz. Az események megértéséhez hozzátartozik, hogy
Tündareósz nemrégen szerezte vissza önmaga számára Spárta trónját, ahonnan

74 Hérakleidák a Héraklész utódainak a harca Peloponnészosz teljes elfoglalásáért,
amely harc csak Arisztodémosz és ikerfiai idejében lesz sikeres, röviddel a trójai háború
után. Mégpedig az átreuszok vagyis Menelaosz és családja Spártából történt elûzése
során.

elõzõleg féltestvére, Hippokoon letaszította. Tündareósz a befogadott két királyfi
közül Agamemnonhoz feleségül adja az épp megözvegyült idõsebb leá-
nyát, Klütaimnésztrát. Majd a vejének a támogatására háborút indítanak a mü-
kénéi trón visszaszerzésére. A spártai trón katonai erejével megtámadják, és
elûzik a mükénéi trónról Aigiszthoszt, és így visszaszerzik ott a hatalmat
Atreusz fiának, Agamemnonnak, vagyis a vejének. Menelaosz öccse pedig, aki
majd nemsokára szintén Tündareósz veje lesz, Helen leányának férjeként, Spárta
trónörökösévé válik.
Agamemnon házasságból három leánya és egy fia, Oresztész születik. Ez a
házasság a trójai háború alatt véglegesen megromlik. Elsõként azért, mert
Agamemnon valójában Klütaimnésztra elsõ férjét és annak kisgyermekét megöletve,
kényszerítette a feleségévé. Másodszor a mítoszok szerzõi szerint az
elsõ leánya (vagy fogadott leánya, Iphigénia) vélt feláldozása miatt. Harmadsorban
valójában egyik szeretõje, Aigiszthosz (az elõzõleg a trónról elûzött
unokatestvér) segítségével, a hazatérõ gyõztes vezért az asszony az elszenvedett
gyötrelmei okán, közös elhatározással megölik.
Agamemnon halálát követõen Aigiszthosz lesz ismét Mükéné királya, de
újabb hét évi uralkodás után Agamemnon felnövekedett fia, Oresztész megöli a
trónbitorló Aigiszthoszt, de a tulajdon anyjával, Klütaimnésztrával együtt.
Elõzõleg Oresztészt a nõvére, Élektra menti ki Aigiszthosz karmaiból, és
Phókiszba a rokonukhoz, Sztrophiosz királyhoz viszik felnevelni. Oresztész az
anyagyilkosság bûne alóli feloldozás érdekében megtisztulásáért, Apollón taná-
csára Athénéhez fordul segítségért. Az istennõ össze is hívja az istenek különleges
törvényszékét, és a vének tanácsa (Areiopagosz) elé viszi Klütaimnésztra
meggyilkolásának ügyét.
Az athéni Árész dombon összeülõ törvényszék elõtt – Athénének köszönhetõen
– aki amellett foglalt állást, hogy az õ akkori újkorukban már a férfit illeti
meg a vezetõ szerep a családban, de az államban is, ezáltal a tanács szavazata
egyenlõen oszlik meg. Ez a szavazategyenlõség is, az athéni törvény értelmé-
ben Oresztész felmentését jelentette az anyagyilkosság bûne alól. Miként a
szerzõk itt helyesen közvetítik a társadalmi fejlõdést, továbbá csak idéznem kell
Trencsényi szavait: „ezzel az elsõ ilyen ítélettel, eltörölik az õsi rendet, a boszszúállás
jogát kicsavarják az Erinnüszök (vérbosszú istennõi) kezébõl. Mert
ettõl kezdve a bosszú helyébe az igazságszolgáltatás lépett, a megtorlás helyébe
– amely mindig új megtorlást szül – a törvény lépett, amelynek õrzésére igazságos
bírákat rendelt ki az istennõ. Az Erinnüszök neve is megváltozott,
Eumeniszek (jóakaratú istennõk) lettek, akik a továbbiakban az új államrend
megszilárdításáért dolgoztak”. Ezek is beszélõ szavak, magyarul olvasva:
Erinnüsz = Erény-õsöknek, míg Eumeniszek = Mennyei-égúrnak-hiszek, jelentéssel
bírnak.
Oresztésznek egy másik történetben a Tauruszok földjérõl kellett elhoznia
Artemisz istennõ nem emberkéz alkotta, hanem az égbõl pottyant szobrát, és
elvinni Athénbe. Ezt a feladatot is teljesíti, és a továbbiakban már nem üldözik
az Erinnüszök sem. Hazatérve Argoszba, Neoptolemosz (vagy Pürrhosz, aki
Akhilleusz és Déidameia fia) király halála után visszakerül apja trónjára. Menelaosz
és Helené leányát, Herminoét veszi feleségül, és végre békében uralkodik
Mükéné trónján. De már nem túl sokáig, mert a város az ógörög és hellén kultúrájával
együtt végleg a dórok kezébe kerül a Kr.e. 12. század során, a trójai
gyõztes háború ellenére.
Helenének egy leánya született Menelaosztól, Herminoé. Az asszony további
története ismét kétfelé ágazik. Egyik mese szerint a fiatalasszonyt elrabolja
Parisz trójai királyfi, aki meghal a háborúban, és a görög gyõzelem után Menelaosz
nagy örömmel visszafogadja Helenét, akivel boldogan élnek tovább.
Mások története szerint meg a háború kitörése elõtt, Zeusz parancsára Hermész
Egyiptomba menekíti Helenét (Zeusz leánya!), aki így hû marad a férjéhez. A
háború után ott találkoznak Menelaosszal. Ugyanis Heléna helyébe egy Aphrodité
által szõtt csalfa álomképet (hasonmást) helyeznek, és ezt rabolja el Parisz
és viszi Trójába. Bárhogy is történt, mindkét változat valós elemeket is tartalmaz,
csak pontosan kell megfejteni õket.
Nézzük meg röviden, milyen leszármazású lehetett maga Parisz királyfi? Az
anatóliai nyelvészeti kutatások mára már bizonyították, hogy a trójaiak nyelve
nagy valószínûséggel a „luvi” volt, azaz az indoeurópai nyelvek úgynevezett
anatóliai ágához tartozott, ahova többek között a hettita nyelv (Simon Zsolt,
MTA Nyelvtudományi Intézet). Annyiban igazak ezek a kutatási eredmények,
hogy a hettita nyelv valóban Anatólia õsnyelve volt. Csak a fejlõdés irányát
fordítva értsük, mert nem az trójaiaktól ered a most luvinak nevezett nyelv,
hanem az ókori hettiták nyelvét beszélik az eredeti õstrójaiak (jászok), amit
meg az oda beköltözõ asszír dórok is ismernek, és használni fogják. Annál is
inkább érthetõ már, mert mint bizonyítottuk, a dórok is még az õsnyelv származékait
beszélték, így értették a trójai õslakók nyelvét is. Ki is használták az
õsnép politikai megtévesztésében. A luvi egy tudománytalan mûszó, értsük
rajta is az úrnyelv fogalmát.
Az újabb kutatások azonban ennél jóval összetettebb kapcsolatokat is feltártak.
A trójaiak személynevei elsõ pillanatra nem sokat nyújtanak egy anatóliai
nyelvésznek, hiszen többségük egyszerû görög név (Hektór, Astyanax, stb.), s
csak néhány rejtélyes név akadt, mint Priamos királyé. E név viszont jól levezethetõ
a luvi Priyamuwa¹ból, ami „kiváló bátorságú” jelentést hordoz. Sõt mi
több, luvi névkompozitumok elsõ tagjaként gyakran szerepel a Pari-, mint pl.
Pariziti¹ (ugye értjük?). Parisz királyfi neve ezt õrizheti, még ha kissé elhomá-
lyosult formában is, ugyanis õ már valóban dór leszármazású trónörökös volt.
Valószínûleg még számos ilyen kapcsolatra fog a kutatás bukkanni, mint például
Kyknosra, a trójaiak szövetségesére, akinek neve azonosítható a szintén
hettita Kukkunni¹sal, Alak¹andu¹ elõdjével. Azért jegyezzük meg, hogy
Kyknos (Poseidon és Kalike fia) csak egy kis hegyi törzs vezetõje (dardán), aki
származási okokból dór szövetséges lesz. A fenti összefüggéseket mi két további
fontos példával bizonyítsuk.
Tácsi István

Hunok vagyunk, sólyom népe
Ereinkben sólyom vére.
Õsatyánkat sólyom szülte,
Õsanyánkat Isten küldte.
Királyaink koronáján
Aranysólyom fényesen áll.
Feje türkiz, teste arany
Szellemében nap fénye van.
Õsök lelke szellemlénye,
Aranysólymunk szent rejtélye.
Nap madara fény hírnöke,
nemzetünknek égi jele.
Hunok vagyunk a Nap népe
Sólyomlelkek összessége.
/Cey-Bert Róbert Gyula/

Országok országa Törvénytudás népe,
Napkelet s Nyugat közt A világnak fénye,
Nagy a te nemzeted, Nagy a te végzeted,
Oly messze magasztos, Hogy föl sem érheted

Mint a magas menny s ég, Szíved mérhetetlen,
Életed gyökere Szent és sérthetetlen,
Hegyek, árnyas erdõk, Hõs föld büszke
népe, Ez a te végzeted Õsi öröksége:

Erõs, gazdag vár vagy, De az örök törvényt,
Amit Isten rád rótt, Vállalnod kell önként,
Hogy beteljesüljön Gyõzelmes végzeted:
Úr oltára te vagy, Emeld fel a fejed!































Hozzászólások

Még nem küldtek hozzászólást

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztrált tagok értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztrálj.

Még nem értékelték
Generálási idő: 0.85 másodperc
1,924,179 egyedi látogató