Hunok Nagy Szövetsége

Navigáció

Felhasználók

-> Online vendégek: 1

-> Online tagok: 0

-> Regisztráltak: 5
-> Legújabb tag: fubaaro

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Heléné és a trójai háború hat részben 2

Hírek


2. Heléné

Visszatérve Helen történetéhez, aki szépséges leánnyá cseperedik Tündareosz
spártai palotájában. A kérők csapatostól törekednek a kezére. A történetek
szerint még 12 éves lehetett Helen, amikor Thészeusz (Héraklész unokaöccse,
később Athén királya) már megkérte a kezét Tündareosztól, és mikor nem kaphatta
meg, elrabolja a leányt az isteni anyjától, az éj királynőjétől (Lédától).
Mielőtt még a két fívére, a Dioszkuroszok kiszabadítják, teherbe esik Thészeusztól
és egy leánygyermeket szül: Iphigéniát. Azt a leányt, akit Agamenón és
Klütaimnéstra leányának tartottak, mert átadta testvérének, miután Argosban
világra hozta. Majd ezt a leányt áldozzák fel a görög táborban az isteneknek.
Helent visszaviszik testvérei Spártába, és amikor nemsokára eladósorba érett,
nagy versengés kezdődött a kezéért. A körzet minden valamire való királyfia,
hérosza részt vett a versengésben. Például: Agamemnón (Mükéné királya) aki
Menelaosz öccsének kéri, Odüsszeusz, Tydeusz, Aiasz (sasról elnevezett),
Diomédész, Idomeneusz, Makhaón, Podaleirosz. Mindazok, aki ugyanitt szö-
vetségre lépnek egymással, megfogadják, hogy a továbbiakban mindannyian
azt a szerencsés kérőt támogatják, aki majd elnyeri a leány kezét. A kérők közül
mégis Agamemnoné a kor leggazdagabb királyáé lett a győzelem, megszerezve
Meneláosz öccsének Helen kezét és rajta keresztül a spártai királyságot. Azért
győzhetett, mert ő meg előzőleg Helené nővérét, Klütaimnésztra spártai királyleányt
vette feleségül. Már értenünk kell, hogy ez az epizód, a mítosz keretei
között elbeszélt mükénéi hellén, illetve akháj katonai szövetség megkötésről
szóló esemény leírása. A szövetségesekről leírják, hogy azután így egymást
támogatva kelnek táborba, a rövidesen kitörő trójai háborúban. Ez az a pillanat,
amikortól Helen majd férjhez menve, a továbbiakban Helené férjezett asszonynevén
szólíthatjuk.
Helené világalakító sorsának megismerésében villantsunk fel előlegként a
trójai hadvezér Agamemnón genealógiájából néhány elemet. A mitológiában
Atreusz és Aerópé fia, akárcsak Meneláosz öccse, így együtt tárgyalható a
történetük. Miután nagyapját, Pelopsz királyt az anatóliai Szipülosz város urát,
a trójai Ilosz király állandóan háborgatta, Poszeidón segítségével áttelepült
Görögországba. Pelopsz itt feleségül kéri a Piszában uralkodó Oinomaosz leá-
nyát, Hippodameiát. Az uralkodó minden kérővel kocsihajtó versenyen döntötte
el a leánykérés sorsát. Ami esetünkben Oinomaosz halálával végződik. Hő-
sünk így szerencsésen, és a Mürtilosz nevű vetélytársa tengerbe hajítása után,
felesége révén Élisz királyává válik. Majd hatalmát kiterjeszti az egész déli
vidékre, s az uralmától kezdték nevezni a korábbi Apia (ógörög néveredet:
Anyának-fiai) helyett Peloponnészosznak a déli félszigetet, de az is lehet, hogy
fordítva történt a névadás. A történetünk szempontjából három fiát említem:
Atreuszt, Thüesztészt és féltestvérüket Krüszipposzt. Miután apjuk a féltestvérük
meggyilkolása miatt száműzi a másik kettőt Éliszből, Atreusz Mükénébe
menekül. Talán nem véletlenül a hadba induló Eurüsztheusz mükénéi király
megbízza a helyettesítésével, és miután az meghal a csatában, Átreusz marad
Mükéné királya. Ugyanis a beiktatott uralkodó Eurüsztheusz (az ő parancsára
hajtotta végre Héraklész a 12 munkáját) háborúba indult a dór Hérakleidák74
ellen, és oda is veszett a fiaival együtt. A két Pelopsz testvér hatalmi viszályát
itt mellőzve, ott folytatom, hogy Atreusz szerencsésen Mükéné királya lesz,
felesége Aerópé, akitől születtek Agamemnón és Menelaosz fiai.
Agamemnón az, aki a trójai háborúban a görög akháj seregek fővezérévé vá-
lasztatja magát. Előzőleg azonban fontos hatalmi történések zajlanak a közeli
Argoszban. Aigiszthosz, aki egyben Agamemnón unokatestvére, megöli
Atreuszt a nagybátyját, mert az meg elvette a trónt az apjától, Thüesztésztől,
vagyis Átreusz a saját bátyjától (testvérviszály). Ekkor Aigiszthosz lesz Müké-
né királya, és a két Atreusz fiúnak kellett menekülnie, a történet szerint Spártá-
ba, Tündareósz királyhoz. Az események megértéséhez hozzátartozik, hogy
Tündareósz nemrégen szerezte vissza önmaga számára Spárta trónját, ahonnan

74 Hérakleidák a Héraklész utódainak a harca Peloponnészosz teljes elfoglalásáért,
amely harc csak Arisztodémosz és ikerfiai idejében lesz sikeres, röviddel a trójai háború
után. Mégpedig az átreuszok vagyis Menelaosz és családja Spártából történt elűzése
során.

előzőleg féltestvére, Hippokoon letaszította. Tündareósz a befogadott két királyfi
közül Agamemnonhoz feleségül adja az épp megözvegyült idősebb leá-
nyát, Klütaimnésztrát. Majd a vejének a támogatására háborút indítanak a mü-
kénéi trón visszaszerzésére. A spártai trón katonai erejével megtámadják, és
elűzik a mükénéi trónról Aigiszthoszt, és így visszaszerzik ott a hatalmat
Atreusz fiának, Agamemnonnak, vagyis a vejének. Menelaosz öccse pedig, aki
majd nemsokára szintén Tündareósz veje lesz, Helen leányának férjeként, Spárta
trónörökösévé válik.
Agamemnon házasságból három leánya és egy fia, Oresztész születik. Ez a
házasság a trójai háború alatt véglegesen megromlik. Elsőként azért, mert
Agamemnon valójában Klütaimnésztra első férjét és annak kisgyermekét megöletve,
kényszerítette a feleségévé. Másodszor a mítoszok szerzői szerint az
első leánya (vagy fogadott leánya, Iphigénia) vélt feláldozása miatt. Harmadsorban
valójában egyik szeretője, Aigiszthosz (az előzőleg a trónról elűzött
unokatestvér) segítségével, a hazatérő győztes vezért az asszony az elszenvedett
gyötrelmei okán, közös elhatározással megölik.
Agamemnon halálát követően Aigiszthosz lesz ismét Mükéné királya, de
újabb hét évi uralkodás után Agamemnon felnövekedett fia, Oresztész megöli a
trónbitorló Aigiszthoszt, de a tulajdon anyjával, Klütaimnésztrával együtt.
Előzőleg Oresztészt a nővére, Élektra menti ki Aigiszthosz karmaiból, és
Phókiszba a rokonukhoz, Sztrophiosz királyhoz viszik felnevelni. Oresztész az
anyagyilkosság bűne alóli feloldozás érdekében megtisztulásáért, Apollón taná-
csára Athénéhez fordul segítségért. Az istennő össze is hívja az istenek különleges
törvényszékét, és a vének tanácsa (Areiopagosz) elé viszi Klütaimnésztra
meggyilkolásának ügyét.
Az athéni Árész dombon összeülő törvényszék előtt – Athénének köszönhetően
– aki amellett foglalt állást, hogy az ő akkori újkorukban már a férfit illeti
meg a vezető szerep a családban, de az államban is, ezáltal a tanács szavazata
egyenlően oszlik meg. Ez a szavazategyenlőség is, az athéni törvény értelmé-
ben Oresztész felmentését jelentette az anyagyilkosság bűne alól. Miként a
szerzők itt helyesen közvetítik a társadalmi fejlődést, továbbá csak idéznem kell
Trencsényi szavait: „ezzel az első ilyen ítélettel, eltörölik az ősi rendet, a boszszúállás
jogát kicsavarják az Erinnüszök (vérbosszú istennői) kezéből. Mert
ettől kezdve a bosszú helyébe az igazságszolgáltatás lépett, a megtorlás helyébe
– amely mindig új megtorlást szül – a törvény lépett, amelynek őrzésére igazságos
bírákat rendelt ki az istennő. Az Erinnüszök neve is megváltozott,
Eumeniszek (jóakaratú istennők) lettek, akik a továbbiakban az új államrend
megszilárdításáért dolgoztak”. Ezek is beszélő szavak, magyarul olvasva:
Erinnüsz = Erény-ősöknek, míg Eumeniszek = Mennyei-égúrnak-hiszek, jelentéssel
bírnak.
Oresztésznek egy másik történetben a Tauruszok földjéről kellett elhoznia
Artemisz istennő nem emberkéz alkotta, hanem az égből pottyant szobrát, és
elvinni Athénbe. Ezt a feladatot is teljesíti, és a továbbiakban már nem üldözik
az Erinnüszök sem. Hazatérve Argoszba, Neoptolemosz (vagy Pürrhosz, aki
Akhilleusz és Déidameia fia) király halála után visszakerül apja trónjára. Menelaosz
és Helené leányát, Herminoét veszi feleségül, és végre békében uralkodik
Mükéné trónján. De már nem túl sokáig, mert a város az ógörög és hellén kultúrájával
együtt végleg a dórok kezébe kerül a Kr.e. 12. század során, a trójai
győztes háború ellenére.
Helenének egy leánya született Menelaosztól, Herminoé. Az asszony további
története ismét kétfelé ágazik. Egyik mese szerint a fiatalasszonyt elrabolja
Parisz trójai királyfi, aki meghal a háborúban, és a görög győzelem után Menelaosz
nagy örömmel visszafogadja Helenét, akivel boldogan élnek tovább.
Mások története szerint meg a háború kitörése előtt, Zeusz parancsára Hermész
Egyiptomba menekíti Helenét (Zeusz leánya!), aki így hű marad a férjéhez. A
háború után ott találkoznak Menelaosszal. Ugyanis Heléna helyébe egy Aphrodité
által szőtt csalfa álomképet (hasonmást) helyeznek, és ezt rabolja el Parisz
és viszi Trójába. Bárhogy is történt, mindkét változat valós elemeket is tartalmaz,
csak pontosan kell megfejteni őket.
Nézzük meg röviden, milyen leszármazású lehetett maga Parisz királyfi? Az
anatóliai nyelvészeti kutatások mára már bizonyították, hogy a trójaiak nyelve
nagy valószínűséggel a „luvi” volt, azaz az indoeurópai nyelvek úgynevezett
anatóliai ágához tartozott, ahova többek között a hettita nyelv (Simon Zsolt,
MTA Nyelvtudományi Intézet). Annyiban igazak ezek a kutatási eredmények,
hogy a hettita nyelv valóban Anatólia ősnyelve volt. Csak a fejlődés irányát
fordítva értsük, mert nem az trójaiaktól ered a most luvinak nevezett nyelv,
hanem az ókori hettiták nyelvét beszélik az eredeti őstrójaiak (jászok), amit
meg az oda beköltöző asszír dórok is ismernek, és használni fogják. Annál is
inkább érthető már, mert mint bizonyítottuk, a dórok is még az ősnyelv származékait
beszélték, így értették a trójai őslakók nyelvét is. Ki is használták az
ősnép politikai megtévesztésében. A luvi egy tudománytalan műszó, értsük
rajta is az úrnyelv fogalmát.
Az újabb kutatások azonban ennél jóval összetettebb kapcsolatokat is feltártak.
A trójaiak személynevei első pillanatra nem sokat nyújtanak egy anatóliai
nyelvésznek, hiszen többségük egyszerű görög név (Hektór, Astyanax, stb.), s
csak néhány rejtélyes név akadt, mint Priamos királyé. E név viszont jól levezethető
a luvi Priyamuwašból, ami „kiváló bátorságú” jelentést hordoz. Sőt mi
több, luvi névkompozitumok első tagjaként gyakran szerepel a Pari-, mint pl.
Parizitiš (ugye értjük?). Parisz királyfi neve ezt őrizheti, még ha kissé elhomá-
lyosult formában is, ugyanis ő már valóban dór leszármazású trónörökös volt.
Valószínűleg még számos ilyen kapcsolatra fog a kutatás bukkanni, mint például
Kyknosra, a trójaiak szövetségesére, akinek neve azonosítható a szintén
hettita Kukkunnišsal, Alakšanduš elődjével. Azért jegyezzük meg, hogy
Kyknos (Poseidon és Kalike fia) csak egy kis hegyi törzs vezetője (dardán), aki
származási okokból dór szövetséges lesz. A fenti összefüggéseket mi két további
fontos példával bizonyítsuk.
Tácsi István

Hunok vagyunk, sólyom népe
Ereinkben sólyom vére.
Ősatyánkat sólyom szülte,
Ősanyánkat Isten küldte.
Királyaink koronáján
Aranysólyom fényesen áll.
Feje türkiz, teste arany
Szellemében nap fénye van.
Ősök lelke szellemlénye,
Aranysólymunk szent rejtélye.
Nap madara fény hírnöke,
nemzetünknek égi jele.
Hunok vagyunk a Nap népe
Sólyomlelkek összessége.
/Cey-Bert Róbert Gyula/

Országok országa Törvénytudás népe,
Napkelet s Nyugat közt A világnak fénye,
Nagy a te nemzeted, Nagy a te végzeted,
Oly messze magasztos, Hogy föl sem érheted

Mint a magas menny s ég, Szíved mérhetetlen,
Életed gyökere Szent és sérthetetlen,
Hegyek, árnyas erdők, Hős föld büszke
népe, Ez a te végzeted Ősi öröksége:

Erős, gazdag vár vagy, De az örök törvényt,
Amit Isten rád rótt, Vállalnod kell önként,
Hogy beteljesüljön Győzelmes végzeted:
Úr oltára te vagy, Emeld fel a fejed!































Hozzászólások

Még nem küldtek hozzászólást

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztrált tagok értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztrálj.

Még nem értékelték
Generálási idő: 0.13 másodperc
891,024 egyedi látogató