Hunok Nagy Szövetsége

Navigáció

Felhasználók

-> Online vendégek: 1

-> Online tagok: 0

-> Regisztráltak: 4
-> Legújabb tag: fozosandor

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Magyarországnak két Koronája van...

Hírek


MAGYARORSZÁGNAK VALÓJÁBAN KÉT KORONÁJA VAN!

Kevesen tudják, hogy Magyarországnak nem egy, hanem két királyi koronája van. De Szent István koronájával ellentétben - amelyet 1978-ban Jimmy Carter visszajuttatott hazánknak- a másik még mindig külföldön található.

Ez az úgynevezett Bocskai-korona, amelyet I. Ahmed török szultán adományozott a hajdúk letelepítőjének, Várad főkapitányának, Erdély és Magyarország fejedelmének. A felségjelvényt 400 éve - és jelenleg is - Bécsben, a kincstárban őrzik.

A történet eleje a Bocskai István által vezetett szabadságharc idejére nyúlik vissza. Az Erdélyt feldúló Basta generális véres tettein annyira felháborodott az erdélyi és magyarországi uradalmakkal bíró főnemes, hogy feladva korábbi "németes" kapcsolatait a császári csapatok ellen fordult. Generálisukat, Belgiojosot 1604. október 15-én Álmosd határában tönkreverte, egy hónap múlva pedig Kelet-Magyarország kulcsát, Kassát is elfoglalta.

Ez annyira felvillanyozta az akkori török szultánt, I. Ahmedet, hogy Bocskait Erdély fejedelmének és Magyarország királyának ismerte el. Ennek külső megerősítéseként fejedelmi jelvényeket, zászlót, buzogányt, kardot és kaftánt adományozott neki. Bocskai 1605-ben további diadalokat aratott, áprilisra fennhatóságát kiterjesztette a felvidéki bányavárosokra, ugyanis a császári hadakat a Komárom-Érsekújvár-Pozsony vonalig vetette vissza. A székelyek még abban az évben Erdély fejedelmévé választották, amit a medgyesi országgyűlés meg is erősített. Ettől kezdve viselte hivatalosan, a magyar törvények szerint is az Erdély és Magyarország fejedelme és a székelyek ispánja címet.

Sikerei nyomán Bocskai nem tartotta irreálisnak, hogy ellenkirályként - akkortájt Habsburg Rudolf uralkodott - egy korona alatt egyesítse a törökök által meg nem szállt területeket. Ezért tárgyalt az őt királynak elismerő török szultánnal a korona adományozásáról. Ennek folyamodványaként 1605. november 11-12-én Rákosmezőn találkozott a török nagyvezírrel, Lala Mehmed pasával, aki a budai pasával együtt bíborszínű, cobolyprémes, arany és ezüst szálakkal átszőtt palástot adott rá, és aranyhüvelyes karddal övezte fel.

A koronát is átnyújtották, ám felülkerekedett a fejedelem realitásérzéke: a jelvényeket csak figyelemre méltó ajándéknak tekintette, és nem gondolta komolyan, hogy annak birtokában ő lesz Magyarország királya.
Ma a bécsi Kunsthistorisches Museum (Szépművészeti Múzeum) kihelyezett részlegében, a kincstárban szemlélhetjük meg ezt a Szent Istvánéval is összemérhető koronát.

A szultáni kincstárból származó, 1,8 kilós, 23,5 cm magas fejék vert aranyból készült; eredetileg egy keleti egyházi-fejedelmi mithra volt, talán az utolsó bizánci császár tulajdona. Szerkezetileg két részből áll, az alsó abroncs koronából és a kupolából.

Amikor kilenc évvel Bécsbe való megérkezése után 1619. május 20-án császári és királyi leltárba vették (nem kapkodták el a derék hivatalnokok) így írtak róla a nyilvántartás munkatársai: "Egy erdélyi egész arany korona. Persa munka, melyet eredetileg a török császár adományozott Bocskainak, és Thurzó György palatinus szállított őfelségének 1610. október 6-án. Van rajta 32 kicsiny és nagy türkisz, 92 rubint, 64 smaragd, 22 rubin pallasz és 282 gyöngy. A tetején nagy smaragd. Az egész kettős tokban".

De ne menjünk ennyire előre az események menetében. A koronát ugyan Bocskai István fejére helyezték, de ő nem viselte, hanem a kassai fejedelmi udvarban helyezte el azzal, hogy: "Az Koronát is, kit nekünk Török Császár adott, hagyjuk az Ország Tárházában, úgy, hogy Fejedelemségről Fejedelemségre maradjon, és annak kezén tartassék, aki az Ország Ura lészen, avval a köves szablyával együtt, amelyet adott véle."

Bocskai az átadás utáni évben, 1606. december 29-én meghalt, ám a korona nem maradt az ország tárházában. Örököse, Homonnai Drugeth Bálint, a hajdúhadak főkapitánya vette birtokba. Amikor 1610-ben ő is meghalt, egy korábbi rendelet alapján II. Mátyás osztrák császár és magyar király a birodalmi fővárosba, Bécsbe szállíttatta mint a magyar királyt illető jószágot. Október 6-án templomi mise és nagy ünnepség kíséretében helyezték el az udvari kincstárban. Ezután jó 300 évig nem történt vele semmi, a korona a bécsi kincstár látogatóinak szolgált gyönyörűségére.

A történet akkor vett fordulópontot, amikor a I. világháború után felbomlott az Osztrák-Magyar Monarchia. Ekkor meglepő módon először a román állam fordult Ausztriához, hogy szolgáltassa ki neki a koronát, arra hivatkozva, hogy Bocskai erdélyi fejedelem volt, Erdély pedig most már román fennhatóság alatt áll. A magyarok viszont azzal érveltek, hogy Bocskai nem mint erdélyi fejedelem, hanem mint leendő magyar király kapta azt.

Az osztrákok salamoni döntése alapján egyik félnek sem adták ki a koronát. 1926-ban viszont híre ment, hogy a román fél meg akarja vásárolni a becses tárgyat. Ekkor Hajdúszoboszlón megalakult a Bocskai Koronaszövetség, amely célul tűzte ki a fejék visszaszerzését. Erről nemrég értékes kiadványt jelentetett meg a Hajdú-Bihar megyei Közgyűlés Buczkó József történész tollából.

A kötet ismertetésekor a szerző elmondta, hogy kutatásai szerint 1927-ben már 930 magyar település csatlakozott a szövetséghez, készen állva arra, hogy összeadja az esetleges megvásárláshoz szükséges összeget. Közben azonban meghalt Ferdinánd román király, és utóda nem tartotta érdekesnek a koronát. (Ferdinánd állítólag azért akarta megkaparintani, hogy a viselésére való jogosultsággal többletlegitimációt szerezzen Erdély birtoklására.)

Hunok vagyunk, sólyom népe
Ereinkben sólyom vére.
Ősatyánkat sólyom szülte,
Ősanyánkat Isten küldte.
Királyaink koronáján
Aranysólyom fényesen áll.
Feje türkiz, teste arany
Szellemében nap fénye van.
Ősök lelke szellemlénye,
Aranysólymunk szent rejtélye.
Nap madara fény hírnöke,
nemzetünknek égi jele.
Hunok vagyunk a Nap népe
Sólyomlelkek összessége.
/Cey-Bert Róbert Gyula/

Országok országa Törvénytudás népe,
Napkelet s Nyugat közt A világnak fénye,
Nagy a te nemzeted, Nagy a te végzeted,
Oly messze magasztos, Hogy föl sem érheted

Mint a magas menny s ég, Szíved mérhetetlen,
Életed gyökere Szent és sérthetetlen,
Hegyek, árnyas erdők, Hős föld büszke
népe, Ez a te végzeted Ősi öröksége:

Erős, gazdag vár vagy, De az örök törvényt,
Amit Isten rád rótt, Vállalnod kell önként,
Hogy beteljesüljön Győzelmes végzeted:
Úr oltára te vagy, Emeld fel a fejed!”











Hozzászólások

Még nem küldtek hozzászólást

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztrált tagok értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztrálj.

Még nem értékelték
Generálási idő: 0.12 másodperc
799,416 egyedi látogató