Hunok Nagy Szövetsége

Navigáció

Felhasználók

-> Online vendégek: 11

-> Online tagok: 0

-> Regisztráltak: 327
-> Legújabb tag: AlbertLus

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Heléné és a Trójai háború 3

Hírek


Egyszer Alekszander (Alak¹andu¹) = Nagy
Sándor makedón király hettita (hunmagyar!) nemzetségi leszármazása bizonyí-
tékaként. Másodszor pedig megnevezve, magának Párizs fõváros néveredeté-
nek bizonyságául, továbbá a várost alapító õsnép kelta-gall (hettita) eredetét.
A görög hérosztörténetek ritkán törõdtek az idõvel, az istenek és a hõsök
életkorával, ugyanis csaknem örök ifjúság jutott nekik osztályrészül. Bár a
halandóak mind meghaltak, azért a történeteik idõsora bizony eltérhet a nemzedékeik
sorrendjében. Nézzük a vész közvetlen irodalmi elõzményét: Thetisz
görög istennõ, tengeri nimfa, aki Néreusz tengeri öregistennek és Dórisznak
(Okeánosz és Téthüsz titánok leányának) a lánya, és az õ esküvõje. Thetisz a
mitológiájában a néreiszek anyja, az összes Nérediák leghatalmasabbja. Ezt
még Prométheusz megfejeli, mert a jóslata szerint, a fia hatalmasabb lesz mindegyik
istennél. Megijednek e jóslattól a fõistenek és lemondanak a kezérõl,
majd hozzáadják egy halandóhoz, Péleuszhoz a mürmidónok fejedelméhez.
Akinek apja, Aiakosz (Zeusz és Aigina, az Aszóposz folyóistennõ fia, Boiótia
déli részén) az esküvõ idején már a thesszáliai Phythia királya (Iászon tágabb
hazájában).
Felvethetõ kérdés, ha Thetisz istennõ, akkor hogyan adhatják halandóhoz feleségnek?
Mi ennek a házasságnak az értelme? Elõször is nézzük az istennõ
származási leírását. Apja Néreusz a tengeri öregisten, ami annyit jelent, hogy õ
még a dór hódítás elõtti hellén hit terméke, majd csak utána jelenik meg Poszeidón
tengeri isten a felváltásaként, mint Zeusz testvére. Tehát Néreusz még
nem a dór mitológia terméke. Viszont Thetisz anyja, Dórisz már Okeanosz és
Théthüsz titánok leányaként az okeániszok egyike. Az anyja nevébõl is adandóan,
Thetisz már vegyes vérvonalú leszármazott, így válhatott a behódolás
okán istennõvé, de még tengeri nimfaként is említik.
A következõ dilemmánk, Prométheusz jóslata Thetisszel kapcsolatban. Hogyan
értelmezhetõ, hogy fia hatalmasabb lesz minden istennél? A történetben
oda kell visszanyúlnunk, hogy alig ért véget a Tüphon ógörög szabadságharc
leverése Zeusz hadai által, és máris küszöbön egy újabb, még Zeusznál is nagyobb
isten születése. Thetiszrõl biztosan ismert volt, hogy apja révén inkább
õsnépi jellegû istennõrõl van szó esetünkben. Különösen, ha még egy ógörög
identitású istenférjet választ magának, akkor a születendõ leghatalmasabb új
isten sikerrel vehette volna fel a harcot Olümposz új uraival. A halandóhoz
történõ hozzáadás meg azt jelenti, hogy kivetik a dór istencsalád kötelékébõl a
saját magukra nézve veszélyessé vált féldór istennõt. Bellerophontésznál olvastuk,
hogyan kényszerítik asszír szolgálatba a halandókat. Itt meg arról szerzünk
tudomást, hogyan közösítik ki azokat a dór hatalom fenntartására alkalmatlan
isteneket (az asszír arisztokraták közül), akik származásilag inkább az ógörö-
gökhöz húztak.
Thetisz istennõ nehezen adta be a derekát egy halandóval tartandó házassá-
gához. Pedig a menyegzõt a Pélion hegyén tartották, Kheirón barlangjában, aki
majd a fiát, Akhilleuszt is nevelte. Az esküvõn minden istenség részt vett, to-vábbá egész Thesszália halandói. Egyetlen isten, Erósz a viszály istene kivételével,
akit nem mertek meghívni, nehogy mégis kitörjön valami ellentét a hódí-
tók és az õsnép között. Végsõ soron a trójai háború közvetlen okozója mégis az
lesz, hogy az esküvõn bezzeg kirobban egy veszekedés, amely Héra, Aphrodité
és Athéné között keletkezett, hogy melyikük a legszebb istennõ. A vitát a sértõdött
Erósz és aranyalmája okozta, amit begurított a lakodalomba, és az volt
ráírva: a legszebbnek! Az istenek a három istennõ vitájának az eldöntését, a
legszebb férfire, Parisz trójai királyfira bízták, aki végül a neki legkedvesebb
ígéretével a szerelem istennõjének, Aphroditénak adja az aranyalmát. Az istennõ
azt súgta a fülébe: én a legszebb asszony szerelmével foglak megjutalmazni.
Ha jól meggondoljuk az istennõk viszályát, ismét egyetemes történelmi adatokat
vélelmezhetünk belõle. Ahhoz, hogy megértsük ennek az epizódnak a
jelentõségét, nézzük meg a három istennõ származási képletét. Héra le sem
tagadhatná vegyes vérvonalát (Kronosz és Rheia leánya) Zeusz testvéreként és
feleségeként, hogy õ már valódi dór mentalitású, aki Olümposzi istennõként a
halandókat már csak Zeusz ellenében támogatta. Ugyanis Parisznak azt ígérte,
ha õt választja, akkor Ázsia urának és az élõk között a leggazdagabbá teszi, a
hódító népek „jó” szokása alapján. Athéné apja Zeusz, viszont anyja révén (az
úrnépi Métisz a bölcsesség istennõje) és Athén városvédõ isteneként szintén
vegyes vérvonalú istennõ, inkább az õsnéphez húzva azokat próbálta védeni.
Athéné szerette a halandó embereket, kísérletet tesz a tanításukra. Ezért is vesztett
a szépségversenyen. Ugyanis a világ legokosabb emberévé akarta tenni
Pariszt, akit ez nem csábított. Addig Aphrodité a szerelem istennõjeként mindkét
nemzetséget (ógörög és dór) szívén viselte. Igaz, hogy Helené szerelmét
ígérte Parisznak, de ez a mentalitás (gondolkodásmód) kódolt értelemben felfogható
a két ellenséges nemzet összeborulására történõ felhívásnak, a mindenkire
kiáradó szeretet és szerelem õsi hitelvével, átvitt értelemben a boldog újkor
eljövetelében.
A mítosz elmondja, hogy Pariszt nem érdekelte Ázsia és a gazdagság. Azért
nem, mert ez már akkor többnyire a hódítók, így az õ kezében is megvolt. A
történetünk azt is pontosan elbeszéli – talán nem a véletlen mûveként –, hogy a
hódító népeket másodsorban nem érdekelték a tudományok sem. Parisznak, a
dór ifjú részérõl az Athéné ajánlotta hatalmas tudás birtoklásának az elutasítása,
a mítoszok egyik legnagyobb természeti igazságát mondja el. Akik militarista
hódításra építik életüket, azok a tudást is az általuk rabszolgasorba taszítottaktól
veszik el. Akkor meg a hatalmat gyakorlónak minek veszõdnie vele? A hódítás
a katonai szolgálatra épül, ezért nem tudja a tudást is mûvelni, mert nem összeegyeztethetõ
a két mentalitás.
A történetünk elõzõ bekezdése mondanivalója után harmadsorban kijelenthetõ,
mert a pogány hódító népek gyakorlatából az is kiolvasható, hogy õk az
élvezetek hajszolását tartották mindezek között a legfontosabbnak. Ezért fogadta
el a három közül Aphrodité ajánlatát Parisz. Miként Zeusz is csak háború-
zott, vagy a nõket kerülgette. A mítoszírók pontosan leírják már az ókorban,
igaz kódolva, hogy a világ két embertípusa (úrnépek és asszírok) csak úgy
maradhatnak fenn, ha Aphrodité által mindenkire kiterjesztett egymás szeretete,
és a szerelem összetartozást építõ erejére épül fel a világ. Erre alapozódott az
ógörög és a dór hódítók népi összeolvadása is. Ennél szebb és fontosabb üzenete
nincs az õsi mítoszoknak, csak meg kellene érteni és megfogadni a tanácsukat.
Az a gyakorlat a halhatatlanság elvesztésével jár, ha egy embercsoport nem
szereti, csak kizsákmányolja és még gyilkolássza is az erre védtelen embertársait.
Érdekes módon mondja el ugyanezt a gondolatokat Graves: „Parisz az
ítéletével magára zúdította Héra és Athéné csillapíthatatlan haragját, akik kart a
karba öltve távoztak, hogy kiterveljék Trója pusztulását”.
Thetisz istennõ Thesszáliában szülte meg Péleusztól a halandó fiát, akit Akhilleuszként
ismer a mitológia. Kikerekítve a történetet, az anyja, hogy halhatatlanná
tegye – a sok történet közül a legismertebbet említem – az alvilág
vizébe a Sztüx nevû folyóba mártotta az újszülöttét, így az sebezhetetlenné vált,
kivéve a sarkánál, ahol az anyja fogta. Van olyan történet is, ahol az anyja elhagyja
a családját és visszaköltözik a tengeri kristálypalotájába az õsnépi rokonai
közé. Másként elmondva, otthagyja az isteneket, és a fia felnevelését a
szkíta Kheirón kentaúrra bízza, aki Achilleuszt fegyverforgatásra és zenére,
vagyis úrnépi kultúrára tanítja. Felserdülvén, hogy a jóslatot elkerüljék, miszerint
a fia fiatalon a trójai háborúban fog meghalni, az anya a fia segítségére kél.
Amikor meghallja a hadikészülõdést Thetisz visszaúszik a fiáért, és mikor az
elalszik, akkor a Szkürosz szigetére viszi, itt Lükomédész királyra bízza, ahol
nõi ruhákban rejtegetik.
Az idõrend szerint haladva rohamosan közeledünk a trójai háború kitörésé-
hez. A gyülekezõ görög hadban már mindenki csak Akhilleusz érkezését várta,
mert ismerték már Kalkhasz jóslatát, miszerint ha õ távol marad a trójai háború-
tól, soha nem gyõzik le Priamosz népét a görögök. Odüsszeusz vállalta, hogy
felkutatja Akhilleuszt, és csatlakozásra bírja az Auliszban várakozó hajóhadhoz,
amit sikerrel teljesített. Az indulás elõtt még megtartották Akhilleusz és
Déidameia (szküroszi királylány) lakodalmát, mert titokban már megszerették
egymást. Másnap az ifjú férj elhagyja feleségét, akit csak még egyszer fog látni.
Gyermeküket, Pürrhoszt is Lükomédész király nevelte fel, Akhilleusz távollétében.
Péleusz, aki nem vesz részt a háborúban, ekkor már öregember volt, így
maga helyett fiának védõ társul adta a tapasztalt Patrokloszt, és halhatatlan
lovait, amelyeknek Héra emberi hangot adott, hogy figyelmeztessék ifjú urukat,
Akhilleuszt a veszélyekre.
Egy érdekes bizonyító mondatot lehet találni Trencsényinél az Agamemnon
és szövetséges társai regéjében: „mire Akhilleusz megérkezett az auliszi kikö-
tõbe, már ott vesztegeltek a thesszáliai hajók is, rajtuk a híres mürmidónok,
akiknek az õseit az istenek hangyákból változtatták emberekké, amikor Akhilleusz
nagyapjának, Aiakosznak a népe75 kipusztult”.
Tácsi István

Hunok vagyunk, sólyom népe
Ereinkben sólyom vére.
Õsatyánkat sólyom szülte,
Õsanyánkat Isten küldte.
Királyaink koronáján
Aranysólyom fényesen áll.
Feje türkiz, teste arany
Szellemében nap fénye van.
Õsök lelke szellemlénye,
Aranysólymunk szent rejtélye.
Nap madara fény hírnöke,
nemzetünknek égi jele.
Hunok vagyunk a Nap népe
Sólyomlelkek összessége.
/Cey-Bert Róbert Gyula/

Országok országa Törvénytudás népe,
Napkelet s Nyugat közt A világnak fénye,
Nagy a te nemzeted, Nagy a te végzeted,
Oly messze magasztos, Hogy föl sem érheted

Mint a magas menny s ég, Szíved mérhetetlen,
Életed gyökere Szent és sérthetetlen,
Hegyek, árnyas erdõk, Hõs föld büszke
népe, Ez a te végzeted Õsi öröksége:

Erõs, gazdag vár vagy, De az örök törvényt,
Amit Isten rád rótt, Vállalnod kell önként,
Hogy beteljesüljön Gyõzelmes végzeted:
Úr oltára te vagy, Emeld fel a fejed!



https://www.fbcoverup.com/docs/library/deep-state.html

A Deep State Shadow kormány
Az Amerikai Köztársaságnak le kell ürítenie ezt a mocsarat
A Központi Hírszerzõ Ügynökség (CIA) Rogue ügynökei elõmozdítják a globalizált napirendet a vállalati "új világrend" technokráciának. Ezek a gonosz emberek csak úgy tesznek, mintha ellene lennének, miközben kárhoztatják a "szánalmasakat", vonalják zsebüket és nevetnek az amerikai alkotmányban.

Szinte senki sem veszi észre, hogy mindezek az emberek - valamilyen módon vagy más - egy titkos gazember CIA-hoz dolgoznak









Hozzászólások

Még nem küldtek hozzászólást

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztrált tagok értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztrálj.

Még nem értékelték
Generálási idő: 3.44 másodperc
2,418,516 egyedi látogató