Hunok Nagy Szövetsége

Navigáció

Felhasználók

-> Online vendégek: 4

-> Online tagok: 0

-> Regisztráltak: 318
-> Legújabb tag: MichaelNeurn

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Trójai háború eszmeisége

Hírek


Miként az Argonauták esetében is érintettük, az expedícióból hazatérõ héroszok
között bizony több esetben is gyilkosságok áldozatai lettek a kiváló harcosokká
vált hellén ifjak, mint a Nagy Ankaiosz esetében, de valójában Iaszónnál
is. Hatványozottan ugyanez az eseménysor éri a trójai háborúból hazaérkezõ
görög héroszok egy részét is. Agamemnónt a fõvezért a saját felesége a dór
szeretõje segítségével ölte meg. A kis Aiasz hajótörésben hal meg, de hosszú
utazás után maga Odüsszeusz is halállal végzi. A hódítók ahol csak tudnak,
lecsapnak az ellenálló hellénekre. A harc az asszírokkal Trójában nem ér véget,
a küzdelem tovább zajlik más síkon, egészen a Mükénéi kultúra bukásáig
(1100-ig).
A világtörténelem egyik legismertebb epizódjának történetét folytassuk most
a háború szellemiségének feltárásával. Azt nem vitatható, hogy ez a történelmi
cselekmény valójában megtörtént eseménye Eurázsia történelmének. De ha
megtörtént esemény, azért az nem jelenti azt is, hogy minden úgy történt akkor,
ahogy az a fennmaradt irodalmában fellelhetõ. A legfontosabb elemzõi viták
leginkább arról szólnak, hogy akkor Szép Helené spártai királynõért folyt-e a
háború a görögök részérõl, vagy nem? A kérdésre a válasz mindeddig eldöntetlenül
áll a tudomány elõtt.
Ha úgy folytatjuk a válaszadásunkat, hogy a kérdés eldöntése rém egyszerû
dolog, akkor bizony sokan kételkedve olvassák további soraimat. Pedig mindenki
elõtt ott áll az a bizonyíték arról, hogy mégis mi a trójai háború valódi
kiinduló oka. Homérosz azt mondja, hogy a trójai Parisz királyfi által Helené
elrablása volt a háború kiváltó oka a görögök részérõl. Mindezt szép és hosszú
irodalmi eposzban dolgozták fel az elbeszélõk, hitet téve a szerelmi történet
igaza mellett. Valóban a történet Helené visszahódításáról szólt, ezért az igazság
kulcsszava valóban magába a HELENÉ névszó fogalmába van kódolva.
Csak nem úgy, és nem azért, mint ahogy belénk szuggerálják az indoeurópai
értelmiségiek. Tehát a feladat adott, aki megfejti e névszó történelmi jelentését,
az a birtokába kerül az egész trójai háború ok és okozati összefüggéseinek.

75 Minden bizonnyal azt jelenti ez az idézet, hogy azt a kevés pelaszg õsnépet akit ott
találtak a bevándorló aiólok, azokkal egybeolvadva lakják be a szálláshelyeiket. A
hangyából származás valószínûleg a szorgalmas munkát jelenti, amivel felépítették új
városaikat.

A logikailag megfejtendõ dilemmánkból adódik, hogy ez a fogalom, hogy
Helené, akkor most a spártai királynõt jelenti-e számunkra, vagy csak azt, hogy
a királynõ neve is abból az eszmeiségbõl keletkezett, amibõl a „Helené” nõi
név hangalakja képzõdött. Felvetõdõ kérdés, vajon a több mint háromezer év
óta zajló kérdést eddig senki sem próbálta megfejteni? De igen, már sokan
próbálkoztak vele. Csak van egy apróság, ami miatt eddig senki sem tudta megfejteni
ezt a fontos témakört. A történelembõl tudjuk, hogy a trójai háború eseményei
Kr.e. 1190-1180 évek közötti idõszakba tehetõ, vagyis 3200 évvel
ezelõttre. Amibõl az következik, hogy a kérdéses névszónk az akkor göröghonban
élt népek ajkán keletkezett szavunk. Ha ismernénk az akkori nemzetségek
nyelvét, nyelvtanát, akkor a bizonyítás már egyszerû dolog lenne. A feladat az,
hogy azon a nyelven kell elolvasni és értelmezni e fogalmunkat, amelyen a
maga idejében keletkezett.
A helyzet könnyû, mégsem sikerült megfejtenie eddig senkinek a Helené fogalmát.
Ebbõl logikailag az következik, hogy a fejlett történelemkutatásaink
ellenére, vagy mégsem ismeri a tudomány a trójai háború idején ott élõ népek
eredettörténetét, vagy a tikok megfejtése valami rettentõ történelemhamisítás
elleplezése okán, nemzetközileg kényes dolog. Ha azt feltételezzük, hogy nem
ismeri a szakma a háromezer éve még ott élt népek nemzetségeit és nyelvét,
akkor a szakma alkalmatlanságáról tehetünk bizonyságot. Viszont, ha a történelem
igazságainak az eltitkolásáról lenne szó az esetünkben, az pedig a világhatalom
nagyfokú emberiség ellenes cselekedetével lenne azonos. Mindkét eset
súlyos dolog.
Pedig nagyon úgy álla logika szabályai szerint a helyzet, hogy a világhatalom
szellemi központjaiban ismerni kell azokat a népeket, akik a trójai háború idején
a térségben éltek, vagy oda bevándoroltak, csak ezt nemzetközileg nem
siker hangoztatni. Ugyanis akkor feltehetõ lenne a kérdés, vajon mi lett az akkori
népek és nyelvek sorsa az azt követõ idõszakokban, ha mára nyomtalanuk
eltûntek a történelembõl? Azt ugye nehezen lehet elképzelni, hogy a Balkánfélsziget
népei és a kisázsiai Trója népei mind egy szálig, emberestül és nyelvestül
eltûntek volna a világból. Ezeknek a népeknek létezniük kell még valahol,
és a nyelvüknek is, amelyen megfejthetõ lenne a Helené névszó õsi jelenté-
sének az eredete. Ebbõl a megfejtésbõl, aztán pontosan rekonstruálható lenne a
trójai háború társadalmi és történelmi eseménysora.
Fordított logikával megérthetõ, ha mi megtaláljuk azt a nyelvet, amelyen a
Helené fogalom képzõdött, akkor egyben megtaláljuk azt a népet is, akik valamikor
abban a térségben éltek, de valamiért onnan menekülniük kellett, vagy
ellenséges hatalmak meghódítva õket, beolvasztották önmagukba népeiket.
Hogy ne csigázzam tovább a gondolataikat, ha csak ránézünk a Helené hangalakjára,
egy magyar anyanyelvû olvasónak azonnal látni kellene, hogy ez a
fogalom bizony úgy tûnik, mintha a magyar nyelv szabályai szerint képzõdött
volna. Ha még hozzátesszük, hogy az általam kidolgozott, a nyelvtörténet új
tudományos módszertana a rendelkezésemre áll, amellyel etimológiailag is

megfejthetõ ez a fogalom, akkor a feladat egyszerû. Próbáljuk meg a magyar
nyelv segítségével megfejteni a Helené hangalak jelentését. Ha ez sikeres lesz,
akkor máris a célnál vagyunk, a trójai háború hiteles eredettörténetének a megfejtésénél.
A magyar nyelv szabályai szerint ez a névszó egy összetett szó, ezért felbontható
két értelmes elemére: hel-ené formában. Az elsõ hel- szórész egyszerûen
a hely fogalmát is megjelölheti, de nekünk az események idõpontjában
uralkodó erõs vallási készségbõl, valami isteni vonatkozásban kell rágondolnunk.
Ezért próbáljuk meg tovább elemezni. A hel- szórész tovább bontható: hel
formában. Némi nyelvészeti gyakorlattal megérthetõ, hogy ez a szórész is
egy összetett fogalmunk, ami a „h” betû vonatkozásaiban a hun, hon, egyisten
hona és akár a hun = ember, vonatkozással is bír. Addig az -el = él, elsõ, vagyis
isteni teremtõ erõt jelentõ szótövünk. Egybeolvasva: hel- = isteni-hely, vagyis
isten-hona jelentésû szóösszetételünk. Ha tovább keressük a hel- elvonatkoztatott
jelentését, akkor az isteni hely nem lehet más, mint az Ég, ahol a Napisten
és a Holdistennõ lakozik, ezért a képzettársításból eredõen, ahonnan a fény
ered. Továbbgondolva, a fény helye (hele), vagyis ahonnan a fény származik,
illetve sugárzik felénk.
A második szórészünkrõl is vannak irodalmi adatok. Az -ené hangalak származásáról
pedig tudnunk illene, hogy a magyar teremtéstörténetekben Menróth
királynak volt egy tündérszép felesége, Eneth (sumérul: Ene = elbûvölõ, értsd:
az Égi-nõ leánya), aki Hunor és Magor fejedelem fiakat szülte a királynak. Ha
etimológiailag elemezzük e magyar névszavunkat, akkor az Eneth = Égi-nõ-
teremtõ-hona jelentése pontosan illeszkedik a Helené névszó -ené második
szógyökéhez. Vagyis a Helené második szórészének a jelentése: -ené = égi-né,
másként a Napisten felesége, mely a magyarok Nagyboldogasszony-anyánk
leányával, a Holdistennõ kifejezésével mutat azonosságot. Esetünkben a Napisten
fiának tartott, Menelaosznak (Mennyei-él-oroszlán) a feleségét jelentve.
A két szórész elemzését összeolvasva kapjuk meg a keresett névszónk megfejtését:
Helené = Fény-anya, a Napisten-felesége. Miként már leírtuk, ugyanebbõl
a kultúrkörbõl származik a Heléna anyaistennõ fogalma is, de esetünkben
õ egy szinttel feljebb, a Napisten anyja hitvilágát jelenti meg. Még ugyanebbe a
körbe tartozik a Héliosz mint Napisten, és a Hellén görög névszó jelentése is,
mely hímnemûként a Napisten = fény-atyja jelentéssel bír. Nem hiába nevezték
a helléneket a fény fiainak. És az sem lehet véletlen, hogy a trójai háború idejé-
ben még létezõ kisázsiai Hettita Birodalom neve is szinonimként a fény-fiai
fogalomból képzõdhetett. Bár ebben a szóképzésben már a Het = hét, mint
számnév, a hét bolygó (hét csakra) vallási ismeretvilágának a fogalma is meghatározó
jelentéssel bírt. De ugyanazon elven, a kozmosz ismeretének a névanyagából
keletkeztek, a fény származási helyébõl levezetve. Amint látjuk a
hellének, a hettiták azonos vallási elven nevezték el magukat, akkor e két népcsoportnak
biztosan azonos származástörténetbõl kellett eredniük.

Ha a hettiták és a hellének, valamint a mükénéi görögök azonos eredetet mutatnak,
és a nyelvükön leírtak a magyar õsnyelv segítségével fejthetõ meg pontosan,
akkor nem elhamarkodott dolog kijelenteni, a görög a hettita és a magyar
nyelveket egy és ugyanazon fejlõdéstörténetûnek kell tekintenünk. E megfejtésbõl
adódik a fenti kérdésünkre a felelet. A trójai háborút megelõzõ korok
idejében az egész térséget még az ómagyar nyelvû úrnépek lakták. Vagyis
ezeknek a nemzetségeknek egyenes ági leszármazottaiként, egyetlen õsi állapotból
fennmaradt nemzetsége a mai magyarországi magyarok. A többi rokonnépeinket,
mint a görögöket és a hettitákat egy nagyon erõs asszír hódító háború
érte. Akik nem tudtak elmenekülni a rabságuk elõl, azok az asszír birodalom
alattvalóivá váltak. Ezeknek a népcsoportoknak elpusztul a saját vallási és
társadalmi vezetõ rétege, így hosszú évezredes keveredéssel, immár más nemzetségekké
módosultak. Vagyis a hódítók hatalmai beolvasztották magukba,
ezáltal nyelvet és identitást (azonosságot) váltott õsnépek leszármazottaivá
váltak.
Ha a trójai háború valódi indítékát keressük, akkor az elõbbi nemzetségi eredettörténetekbõl
kell kiindulnunk. Elsõként nézzük, hogyan is gondolták az
ógörögök a Balkán-félszigetrõl szemlélve a vallásuk csillagászati jelenségeit?
Úgy, hogy a számukra a keleten felkelõ Nap, a fény atya, valahol a trójai szá-
razföld felõl kelt fel minden reggel. Ez a hely egyben a fény felkelésének a
helye. De ugyancsak arra kelt fel naponta a Hold is a pályája szerint. Mivel az
õskor úrnépei, miként az ógörögök is, még mind anyatiszteletû, vagyis matriarchális
vallási és társadalmi rendben éltek, az életük változatlanságába vetett
hitükként mindezt a legnagyobb szentségként kezelték. A természethez való
kapcsolatuk az anya és az apa tiszteletre épült.
Kr.e. 1250 körül indult meg nyugat felé a Középasszír Birodalom elsõ hatalmas
hódító katonai támadó hulláma. Ennek hatására sorra meghódítják Mezopotámia
úrnépeit. Ez a katonai hódítás kiterjed a továbbiakban Kis-Ázsia anató-
liai részeire, miként Trójára is. Arra a dilemmánkra, hogy mégis mi köze lehetett
a spártai Helenének a trójai háborúhoz, az a válaszom, hogy alig valami.
Csak a neve az, amit a nagy képzelõerõvel megáldott akkori nagy elbeszélõk
közül, egy mitikus mesében Homérosz mond el. Ugyanis a Heléna, a Napisten
anyja, és a Helené spártai királynõ között csak a névképzés hasonlósága állt
fenn. Mert a görögök valójában Heléna, a fény-anyja vallási szimbólumaként,
egészen pontosan, az ógörögök anyatiszteletû hitvilága Õsanyjának a megmentéséért
szálltak háborúba. Mégpedig a hódító pogány, az akkor már a hímuralmú
asszír-dórok ellen, hogy visszaszerezzék tõlük az õsi vallási hagyományaik
hatalmát, és vele egyetemlegesen az ógörög hatalmat az Égei-tenger körüli
szárazföldeken. Hiszen a Nap a keleti partok felõl kelt fel, és õk, a hellén görö-
gök nem tûrhették, hogy a Heléna országát, a fény keleti hazáját nekik idegen
eszmék uralják, megbontva ezzel a terület õsnépi egységét és hatalmát.
Tácsi István

Hunok vagyunk, sólyom népe
Ereinkben sólyom vére.
Õsatyánkat sólyom szülte,
Õsanyánkat Isten küldte.
Királyaink koronáján
Aranysólyom fényesen áll.
Feje türkiz, teste arany
Szellemében nap fénye van.
Õsök lelke szellemlénye,
Aranysólymunk szent rejtélye.
Nap madara fény hírnöke,
nemzetünknek égi jele.
Hunok vagyunk a Nap népe
Sólyomlelkek összessége.
/Cey-Bert Róbert Gyula/

Országok országa Törvénytudás népe,
Napkelet s Nyugat közt A világnak fénye,
Nagy a te nemzeted, Nagy a te végzeted,
Oly messze magasztos, Hogy föl sem érheted

Mint a magas menny s ég, Szíved mérhetetlen,
Életed gyökere Szent és sérthetetlen,
Hegyek, árnyas erdõk, Hõs föld büszke
népe, Ez a te végzeted Õsi öröksége:

Erõs, gazdag vár vagy, De az örök törvényt,
Amit Isten rád rótt, Vállalnod kell önként,
Hogy beteljesüljön Gyõzelmes végzeted:
Úr oltára te vagy, Emeld fel a fejed!































Hozzászólások

Még nem küldtek hozzászólást

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztrált tagok értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztrálj.

Még nem értékelték
Generálási idő: 0.92 másodperc
1,628,829 egyedi látogató