Hunok Nagy Szövetsége

Navigáció

Felhasználók

-> Online vendégek: 3

-> Online tagok: 0

-> Regisztráltak: 36
-> Legújabb tag: Stewarttraut

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Trójai háború eszmeisége 3

Hírek


A két adatot, vagyis a holdtölték és a
téli napfordulók idejét a csillagászok által használt Gudie 8.0 verziójú számító-
gépes programmal számítottuk ki. Miként az alábbi kis felsorolásban láthatjuk,
akár percre pontosan is kiszámíthatóak az akkori csillagászati tényszámok. Az
adatok kiszámolásában Vaskúti György csillagász barátom volt a segítségemre.
A számítási adatokból már vizuálisan is kijelölhetők a trójai háború időszakában
a számításba jöhető Nagyév és Meton-ciklusok. Megjegyezve, hogy a
naptárszámítás adatai a Gergely naptárhoz viszonyított adatok kiterjesztése és
visszaszámolása a trójai háború időszakának megfelelően. Hogy miért december
20.-ához, a mindenkori téli napfordulóhoz viszonyítottuk a számítást, az a
Gergely féle időszámításunk naptárrendszeréből adódik. Ebben is egy vallási
meggondolás alapján nem december 20-a, hanem január 01-e az újév napja.
Mégegyszer ismételve, ettől függetlenül az ógörögök bármilyen vallási meggondolás
alapján eltérő évkezdő napokat is megválaszthattak, de attól e ciklusok
működése objektív folyamat maradt. Hogy értsük, a téli napforduló napját
nevezhetjük a nyelvünk segítségével bárminek, az attól függetlenül mindig
ugyanabban az időben zajlik, amikor is a téli nappal a legrövidebb az egy adott
évünkben. Az adatok az alábbi holdtölte egybeeséseket mutatják a téli napfordulóval:
Nagyév ciklusok:
 1202. dec. 18. holdtölte 12.17.
 1194. dec. 19. holdtölte 20:43.
 1186. dec. 21. holdtölte 04:09.
 1178. dec. 22. holdtölte 12:17.
 1170. dec. 23. holdtölte 22.37.
Meton ciklus:
 1194. dec. 19. holdtölte 20:43.
 1175. dec. 19. holdtölte 19:07.
A bemutatott Nagyév ciklusokban látható egy-két nap holdtölte eltérések a
holdnaptár kismértékű pontatlanságából, és abból adódik, hogy a holdtölték
sohasem kerek napokkal követik a ciklusokat, Ugyanis a Hold egy keringési
hónapja: sziderikusan 27,3; szinódikusan (Földröl szemlélve): 29,5 nap. Ezekből
az eltérésekből adódik, hogy az egy év sem egész számú Hold keringésekből
áll össze. Ezért évente egy évkezdő ünnepnappal, és négyévenként egy
szökőnappal is ki kellett egészíteni az ókori naptárszámításokat, hogy hosszú
távon ne térjenek el a Föld éves keringési idejétől. Viszont a Meton ciklusról
bemutatott holdtölte időpontokban, láthatóan csak 96 perc eltérés mutatkozik a
19 évvel azelőtti dec. 19-ei holdtölte időpontjától. Mondhatni az ókori körülmények
között tökéletesen pontos ciklust alkottak meg a babiloni úrnépi csillagászok.

A levezetésből természetesen csak az állapítható meg, hogy a trójai
hadivállakozás sikertelen első éve, a görögök akkori Nagyév ciklusának egyik
éve lehetett. De minden nyolc évben következtek a tartományok élén az újabb
hellén királyválasztások, ahol vagy megerősítették az előző király mandátumát,
vagy alkalmatlanság esetén újat választottak. Talán egy hipotézisként kijelenthető,
hogy a nép választási gyakorlata göröghonban sem az athéni demokrácia
(cserép szavazás) találmánya, hanem akár ezer évekkel azelőtti úrnépi találmány.
Mégpedig a mindenkori vezérhím választások gyakorlatából ered. Amit
az athéniak is örökösként gyakorolhattak a demokráciájuk idején. Az éves
vezérválasztásokat majd követte a nyolc éves Nagyév királyválasztásai, és a
dórok által bevezetett 19 éves ciklusidők. A nyolc éves ciklusok a trójai háború
időszakára is alkalmazhatóak. A csata első vereséggel zajló évét követhette egy
új királyválasztási év, majd az új királyok nyolc éves felkészülése a döntő csatára,
hogy majd a tízedik évben, a következő ciklus elején az újra választott
akháj királyok győzedelmesen fejezzék be Trója ostromát. Természetesen az
évciklusok más-más kezdőnapjai szerint változhat az előbbi sorok évciklusainak
kezdő évei.
Azt azért jegyezzük meg, hogy a mükénéi királyok, vagyis a létrejövő akhá-
jok szövetsége még az átmeneti társadalmi és vallási rendszerben zajlottak.
Ami azt jelenti, hogy az asszír dórok teljes patriarchális hatalomátvétele ekkor
még nem következik be. Amit az a mitológiai momentum jelez, amikor Zeusz
még félistenként, a ciklusideje végén lenyeli első törvényes feleségét, Métiszt.
Majd halhatatlan főistenné válva, Héra mellett már nem kell földi ciklusonként
újabb férfi királyokat választani. Megfordul a trend, különösen a dór inváziót
követően, immár a férfi leszármazás, trónöröklés válik törvényessé. Ekkortól
már nem a menyasszonyhoz költözik a férj, hanem fordítva, a férjhez költözik
az ara.
A trójai háború időpontjának meghatározásában abban egyetértenek a szakértők,
hogy Kr.e. a 12. század kezdetére teszik az eseményeket. Kicsit pontosítva
1190-1180 évek körüli időszakra. Egyetlen biztos bizonyítéka van az évszámnak,
mégpedig a III. Ramszesz egyiptomi fáraótól származó sztéle, ami arról
tudósít, hogy az uralkodása 8. évében győzi le a tengeri népek támadását a
Nílus-deltájában, ami így a Kr.e. 1190. évet jelöli meg. Egyben megadva a
tengeri népek háborújának a befejező évét. Ugyanakkor eltérő időpontok is
ismertek a trójai háborúval kapcsolatban. A Kulturálius Enciklopédia egyértelműen
1194-1184. évek közé helyezi a háború hagyományos időpontját. Hipoté-
zisként ha elakarjuk fogadni, akkor a fentebb felsorolt Nagyév ciklusidőnkkel
egyezően, a háború vereséggel kezdődő éve akár 1194.-év is lehetett. Majd
utána a választást követő nyolc év hadiállapot a felkészüléssel, és befejezésként
a győzelem éve, az 1184. év.
Folytatva a második hadjárattal, hiába várta újra az Auliszban összegyülekezett
görög hajóhad az indulás tavaszi kedvező szelét, az csak nem akart megjönni.
Ez az epizód logikailag megcáfolhatatlanul bizonyítja, hogy előzőleg a
görögök nem táboroztak kilenc évig állandóan Trója előtt. Hanem arról ír a
mítosz, hogy kilenc év után ismét a görög partokon gyülekeztek. Hogy ezt az
egyszerű logikai bizonyítékot miért nem ismeri a kultúrtörténet, hát eléggé
érthetetlen. A kedvezőtlen szelek megváltoztatására Kalkhász, Agamemnon
főpapja mondta a jóslatot. Kijelentve, hogy a haragvó Artemisz (ő is Holdistennő,
a görögöknél a vadászat istennője) tartja vissza a jó szelet, mert egy előző
vadászatán Agamemnón elejtette az istennő legkedvesebb szarvassutáját, a
fiatal nőivarú szent szarvasát76
.
Továbbá Artemisz nem elégszik meg akármilyen engesztelő áldozattal, hanem
a király elsőszülött leányát, Iphigeneiát követeli magának helyébe. Agamemnón
azzal a csellel csalja feleségét Klütaimnésztrát és a leányát a kikötőbe,
minthogy Akhilleusz megkérte a lánya kezét, és még az indulás előtt szeretnék
megtartani a lakodalmukat. A csel bevált, és a feleséggel odaérkező Iphigeneián,
Kalkhász a jós, a kikötő Artemisz ligetében végrehajtja a vallási feláldozást.
De a leghitelesebbnek látszó leírás szerint, Iphigénia helyett egy trükkös varázslattal
ismét egy szarvast áldoznak fel, a leányt meg közben eltüntetik a
vérdombról. Pontosabban szólva, Artemisz ragadta el az áldozati oltárról
Iphigéniát, a helyébe a megölt őzsutáját téve. Így biztosnak mondható, hogy a
lány életben maradt, és valahol, talán Tauriszba vitték, ahonnan majd Oresztész
bátyja kiszabadítja és visszahozva, Athénben élte további szép szűzies vallási
életét.
Az áldozatot követően jó szél kapott a vitorlákba, és a görög hajóhad azon
nyomban elindult Trója felé. Az Égei-tenger szigeteit elhagyva megközelítik
Trója partjait, és kikötnek Tenedosz szigetén. Innen ismét követeket küldtek
Trójába. Menelaosz, Odüsszeusz és Palamédész elvisznek Priamosz királyhoz
egy fenyegető üzenetet: adja ki Helenét és az elrabolt kincseket, mert különben
kő kövön nem marad a városban! A trójaiak elbizakodottan visszautasították a
követelést, és elkezdődött a háború. Homérosz szerint kilenc elkeseredett évig
tartott az eredménytelen ostrom, de miként levezettük, helyette inkább kilenc
évig folyamatos felkészülés és előcsatározások zajlottak. Majd a görögök teljesen
nekikészülve, a tízedik évben döntésre viszik a háborút. Valójában hihető a
fenti idősor levezetés mellett egy második megközelítés is, miszerint valami
görög időszámítás alapján, a „kilenc” az nem napéveket jelenthetett akkoriban.
Inkább valószínűsíthető, hogy 9 „holdhétig”, vagy legfeljebb 9 holdhónapig
(kilenc teliholdtól-teliholdig tartó Holdciklusig) tartott a győzelem kivívása,
ugyanis akkortájt a Hold mozgása szerint számolták a heteket és a hónapokat.
A kegyetlenségéről ismert háború vége előtt, mint általában mindenki ismeri,
meghal a legnagyobb hérosz, Akhilleusz, akit az egyetlen sérülékeny helyén, a
sarkán találja el Parisz nyila, majd már az eleste után a mellén is meglövik. De
még előtte Patroklosz barátja és védelmezője haláláért bosszúból újból vérengzésbe
kezdett, megölve a trójaiak vezérét, Hektórt is. Tizenhét napon át gyá-
szolták Achilleuszt a görögök, majd a tizennyolcadikon elhamvasztva eltemet

76 Megjegyezve: a magyarok Csodaszarvas mondájában ugyancsak egy szarvasünő
szerepel.

ték a Szigeion-fok közelében, a Hellészpontosz bejáratánál. Jelezve a
trójaiknak, hogy ismét a görögöké lett a hatalom Kis-Ázsia partjainál.
A hős eltemetése után következik be az a görög hadicsel, aminek a segítségé-
vel beveszik a várost. Közismerten Odüsszeusz ötletében egy nagy falovat
ácsolnak, azt odavontatják a legkönnyebben bevehető falak elé a Skaiai kapuhoz,
és elbújtatnak benne vagy ötven katonát. A trójaiak győzelmi tudatuk
reményében bevontatják az építmény a falakon belülre. Éjjel a katonák kimásznak
belőle, megnyitják belülről a kapukat, és a közben visszalopódzó görög had
betör a városba, ahol tényleg kő kövön nem maradt a dúlásuk után.
Tácsi István

Hunok vagyunk, sólyom népe
Ereinkben sólyom vére.
Ősatyánkat sólyom szülte,
Ősanyánkat Isten küldte.
Királyaink koronáján
Aranysólyom fényesen áll.
Feje türkiz, teste arany
Szellemében nap fénye van.
Ősök lelke szellemlénye,
Aranysólymunk szent rejtélye.
Nap madara fény hírnöke,
nemzetünknek égi jele.
Hunok vagyunk a Nap népe
Sólyomlelkek összessége.
/Cey-Bert Róbert Gyula/

Országok országa Törvénytudás népe,
Napkelet s Nyugat közt A világnak fénye,
Nagy a te nemzeted, Nagy a te végzeted,
Oly messze magasztos, Hogy föl sem érheted

Mint a magas menny s ég, Szíved mérhetetlen,
Életed gyökere Szent és sérthetetlen,
Hegyek, árnyas erdők, Hős föld büszke
népe, Ez a te végzeted Ősi öröksége:

Erős, gazdag vár vagy, De az örök törvényt,
Amit Isten rád rótt, Vállalnod kell önként,
Hogy beteljesüljön Győzelmes végzeted:
Úr oltára te vagy, Emeld fel a fejed!



Elgondolkodtatok-e rajta, vagyis mindenki gondolja végig ha megnézi a szöveg alatti filmet,
hogy az Ő haláluk a ti rabszolga sorsotoknak van-e köze a ti tétlenségetekhez?
Csak néhány név, Rózsa Sándor, Angyal Bandi. B. Bogár Imre. G. Geszti Jóska · Gordán Gyuri. J. Jáger Jóska · Juhász András (betyár). M. Milfajt Ferkó. P. Patkó Bandi. R. Rózsa Sándor. S. Savanyú Jóska · Sisa Pista · Sobri Jóska. V.


























Katona fiamnak /Várnai Zseni/

Én magzatom, szép katona fiam,
Szíve vérével ír neked anyád,
Mióta a császár kenyerét eszed,
Vörösbe fordult itthon a világ!
Most készülünk a döntő, nagy csatára,
S ti lesztek ellenünk majd a sereg,
Ha ráuszítnak önnön véreidre,
Ne lőj fiam, mert én is ott leszek!

Az anyaföldnek most zsendül a méhe,
Már lesi az ásós, kapás hadat,
Hogy szűz ölébe termő magot hintsen,
Várja az erőt, mely életet ad,
Most megmérjük irdatlan, nagy erőnket,
S nem ringatnak majd kalászt a szelek,
A termő föld lesz a mi lázadásunk:
Ne lőj fiam, mert én is ott leszek!

Fiam, ez öreg, reszkető sorokban
Én sírok, ki méhemben hordtalak,
Ki eggyé tettem éjet, napot, órát,
Hogy etesselek, hogy dajkáljalak,
Hús a húsomból, vér a véremből,
Hogy emelhetnél te akkor kezet,
Ha én zokogom, sikoltom feléd:
Ne lőj fiam, mert én is ott leszek!

A Krisztusunk vagy, a mi Messiásunk,
A reménységünk, mindenünk: az élet!
Te döntöd el most a mi nagy sorunk,
A Te felzúdult, bús rabszolgavéred.
Borítson el a forradalmi mámor,
Ha hömpölyög a lázadó sereg,
Mint fölkorbácsolt, zúgó tengerár,
Ne lőj fiam, mert én is ott leszek!

Most még csak háborog az óceán,
S a kevély hajót már tépi, dobálja,
Mi lesz, ha ős medréből kitör,
Ha úrrá lesz a tenger akarása,
Mi lesz, ha minden katonafiú
Szülőanyjától kap egy levelet,
Mely lázít, gyújt, vérbe borít:
Ne lőj fiam, mert én is ott leszek!

Hozzászólások

Még nem küldtek hozzászólást

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztrált tagok értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztrálj.

Még nem értékelték
Generálási idő: 0.16 másodperc
991,015 egyedi látogató