Hunok Nagy Szövetsége

Navigáció

Felhasználók

-> Online vendégek: 5

-> Online tagok: 1
EyeHoife

-> Regisztráltak: 319
-> Legújabb tag: Charleslooms

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Trójai háború eszmeisége 3

Hírek


A két adatot, vagyis a holdtölték és a
téli napfordulók idejét a csillagászok által használt Gudie 8.0 verziójú számító-
gépes programmal számítottuk ki. Miként az alábbi kis felsorolásban láthatjuk,
akár percre pontosan is kiszámíthatóak az akkori csillagászati tényszámok. Az
adatok kiszámolásában Vaskúti György csillagász barátom volt a segítségemre.
A számítási adatokból már vizuálisan is kijelölhetõk a trójai háború idõszakában
a számításba jöhetõ Nagyév és Meton-ciklusok. Megjegyezve, hogy a
naptárszámítás adatai a Gergely naptárhoz viszonyított adatok kiterjesztése és
visszaszámolása a trójai háború idõszakának megfelelõen. Hogy miért december
20.-ához, a mindenkori téli napfordulóhoz viszonyítottuk a számítást, az a
Gergely féle idõszámításunk naptárrendszerébõl adódik. Ebben is egy vallási
meggondolás alapján nem december 20-a, hanem január 01-e az újév napja.
Mégegyszer ismételve, ettõl függetlenül az ógörögök bármilyen vallási meggondolás
alapján eltérõ évkezdõ napokat is megválaszthattak, de attól e ciklusok
mûködése objektív folyamat maradt. Hogy értsük, a téli napforduló napját
nevezhetjük a nyelvünk segítségével bárminek, az attól függetlenül mindig
ugyanabban az idõben zajlik, amikor is a téli nappal a legrövidebb az egy adott
évünkben. Az adatok az alábbi holdtölte egybeeséseket mutatják a téli napfordulóval:
Nagyév ciklusok:
 1202. dec. 18. holdtölte 12.17.
 1194. dec. 19. holdtölte 20:43.
 1186. dec. 21. holdtölte 04:09.
 1178. dec. 22. holdtölte 12:17.
 1170. dec. 23. holdtölte 22.37.
Meton ciklus:
 1194. dec. 19. holdtölte 20:43.
 1175. dec. 19. holdtölte 19:07.
A bemutatott Nagyév ciklusokban látható egy-két nap holdtölte eltérések a
holdnaptár kismértékû pontatlanságából, és abból adódik, hogy a holdtölték
sohasem kerek napokkal követik a ciklusokat, Ugyanis a Hold egy keringési
hónapja: sziderikusan 27,3; szinódikusan (Földröl szemlélve): 29,5 nap. Ezekbõl
az eltérésekbõl adódik, hogy az egy év sem egész számú Hold keringésekbõl
áll össze. Ezért évente egy évkezdõ ünnepnappal, és négyévenként egy
szökõnappal is ki kellett egészíteni az ókori naptárszámításokat, hogy hosszú
távon ne térjenek el a Föld éves keringési idejétõl. Viszont a Meton ciklusról
bemutatott holdtölte idõpontokban, láthatóan csak 96 perc eltérés mutatkozik a
19 évvel azelõtti dec. 19-ei holdtölte idõpontjától. Mondhatni az ókori körülmények
között tökéletesen pontos ciklust alkottak meg a babiloni úrnépi csillagászok.

A levezetésbõl természetesen csak az állapítható meg, hogy a trójai
hadivállakozás sikertelen elsõ éve, a görögök akkori Nagyév ciklusának egyik
éve lehetett. De minden nyolc évben következtek a tartományok élén az újabb
hellén királyválasztások, ahol vagy megerõsítették az elõzõ király mandátumát,
vagy alkalmatlanság esetén újat választottak. Talán egy hipotézisként kijelenthetõ,
hogy a nép választási gyakorlata göröghonban sem az athéni demokrácia
(cserép szavazás) találmánya, hanem akár ezer évekkel azelõtti úrnépi találmány.
Mégpedig a mindenkori vezérhím választások gyakorlatából ered. Amit
az athéniak is örökösként gyakorolhattak a demokráciájuk idején. Az éves
vezérválasztásokat majd követte a nyolc éves Nagyév királyválasztásai, és a
dórok által bevezetett 19 éves ciklusidõk. A nyolc éves ciklusok a trójai háború
idõszakára is alkalmazhatóak. A csata elsõ vereséggel zajló évét követhette egy
új királyválasztási év, majd az új királyok nyolc éves felkészülése a döntõ csatára,
hogy majd a tízedik évben, a következõ ciklus elején az újra választott
akháj királyok gyõzedelmesen fejezzék be Trója ostromát. Természetesen az
évciklusok más-más kezdõnapjai szerint változhat az elõbbi sorok évciklusainak
kezdõ évei.
Azt azért jegyezzük meg, hogy a mükénéi királyok, vagyis a létrejövõ akhá-
jok szövetsége még az átmeneti társadalmi és vallási rendszerben zajlottak.
Ami azt jelenti, hogy az asszír dórok teljes patriarchális hatalomátvétele ekkor
még nem következik be. Amit az a mitológiai momentum jelez, amikor Zeusz
még félistenként, a ciklusideje végén lenyeli elsõ törvényes feleségét, Métiszt.
Majd halhatatlan fõistenné válva, Héra mellett már nem kell földi ciklusonként
újabb férfi királyokat választani. Megfordul a trend, különösen a dór inváziót
követõen, immár a férfi leszármazás, trónöröklés válik törvényessé. Ekkortól
már nem a menyasszonyhoz költözik a férj, hanem fordítva, a férjhez költözik
az ara.
A trójai háború idõpontjának meghatározásában abban egyetértenek a szakértõk,
hogy Kr.e. a 12. század kezdetére teszik az eseményeket. Kicsit pontosítva
1190-1180 évek körüli idõszakra. Egyetlen biztos bizonyítéka van az évszámnak,
mégpedig a III. Ramszesz egyiptomi fáraótól származó sztéle, ami arról
tudósít, hogy az uralkodása 8. évében gyõzi le a tengeri népek támadását a
Nílus-deltájában, ami így a Kr.e. 1190. évet jelöli meg. Egyben megadva a
tengeri népek háborújának a befejezõ évét. Ugyanakkor eltérõ idõpontok is
ismertek a trójai háborúval kapcsolatban. A Kulturálius Enciklopédia egyértelmûen
1194-1184. évek közé helyezi a háború hagyományos idõpontját. Hipoté-
zisként ha elakarjuk fogadni, akkor a fentebb felsorolt Nagyév ciklusidõnkkel
egyezõen, a háború vereséggel kezdõdõ éve akár 1194.-év is lehetett. Majd
utána a választást követõ nyolc év hadiállapot a felkészüléssel, és befejezésként
a gyõzelem éve, az 1184. év.
Folytatva a második hadjárattal, hiába várta újra az Auliszban összegyülekezett
görög hajóhad az indulás tavaszi kedvezõ szelét, az csak nem akart megjönni.
Ez az epizód logikailag megcáfolhatatlanul bizonyítja, hogy elõzõleg a
görögök nem táboroztak kilenc évig állandóan Trója elõtt. Hanem arról ír a
mítosz, hogy kilenc év után ismét a görög partokon gyülekeztek. Hogy ezt az
egyszerû logikai bizonyítékot miért nem ismeri a kultúrtörténet, hát eléggé
érthetetlen. A kedvezõtlen szelek megváltoztatására Kalkhász, Agamemnon
fõpapja mondta a jóslatot. Kijelentve, hogy a haragvó Artemisz (õ is Holdistennõ,
a görögöknél a vadászat istennõje) tartja vissza a jó szelet, mert egy elõzõ
vadászatán Agamemnón elejtette az istennõ legkedvesebb szarvassutáját, a
fiatal nõivarú szent szarvasát76
.
Továbbá Artemisz nem elégszik meg akármilyen engesztelõ áldozattal, hanem
a király elsõszülött leányát, Iphigeneiát követeli magának helyébe. Agamemnón
azzal a csellel csalja feleségét Klütaimnésztrát és a leányát a kikötõbe,
minthogy Akhilleusz megkérte a lánya kezét, és még az indulás elõtt szeretnék
megtartani a lakodalmukat. A csel bevált, és a feleséggel odaérkezõ Iphigeneián,
Kalkhász a jós, a kikötõ Artemisz ligetében végrehajtja a vallási feláldozást.
De a leghitelesebbnek látszó leírás szerint, Iphigénia helyett egy trükkös varázslattal
ismét egy szarvast áldoznak fel, a leányt meg közben eltüntetik a
vérdombról. Pontosabban szólva, Artemisz ragadta el az áldozati oltárról
Iphigéniát, a helyébe a megölt õzsutáját téve. Így biztosnak mondható, hogy a
lány életben maradt, és valahol, talán Tauriszba vitték, ahonnan majd Oresztész
bátyja kiszabadítja és visszahozva, Athénben élte további szép szûzies vallási
életét.
Az áldozatot követõen jó szél kapott a vitorlákba, és a görög hajóhad azon
nyomban elindult Trója felé. Az Égei-tenger szigeteit elhagyva megközelítik
Trója partjait, és kikötnek Tenedosz szigetén. Innen ismét követeket küldtek
Trójába. Menelaosz, Odüsszeusz és Palamédész elvisznek Priamosz királyhoz
egy fenyegetõ üzenetet: adja ki Helenét és az elrabolt kincseket, mert különben
kõ kövön nem marad a városban! A trójaiak elbizakodottan visszautasították a
követelést, és elkezdõdött a háború. Homérosz szerint kilenc elkeseredett évig
tartott az eredménytelen ostrom, de miként levezettük, helyette inkább kilenc
évig folyamatos felkészülés és elõcsatározások zajlottak. Majd a görögök teljesen
nekikészülve, a tízedik évben döntésre viszik a háborút. Valójában hihetõ a
fenti idõsor levezetés mellett egy második megközelítés is, miszerint valami
görög idõszámítás alapján, a „kilenc” az nem napéveket jelenthetett akkoriban.
Inkább valószínûsíthetõ, hogy 9 „holdhétig”, vagy legfeljebb 9 holdhónapig
(kilenc teliholdtól-teliholdig tartó Holdciklusig) tartott a gyõzelem kivívása,
ugyanis akkortájt a Hold mozgása szerint számolták a heteket és a hónapokat.
A kegyetlenségérõl ismert háború vége elõtt, mint általában mindenki ismeri,
meghal a legnagyobb hérosz, Akhilleusz, akit az egyetlen sérülékeny helyén, a
sarkán találja el Parisz nyila, majd már az eleste után a mellén is meglövik. De
még elõtte Patroklosz barátja és védelmezõje haláláért bosszúból újból vérengzésbe
kezdett, megölve a trójaiak vezérét, Hektórt is. Tizenhét napon át gyá-
szolták Achilleuszt a görögök, majd a tizennyolcadikon elhamvasztva eltemet

76 Megjegyezve: a magyarok Csodaszarvas mondájában ugyancsak egy szarvasünõ
szerepel.

ték a Szigeion-fok közelében, a Hellészpontosz bejáratánál. Jelezve a
trójaiknak, hogy ismét a görögöké lett a hatalom Kis-Ázsia partjainál.
A hõs eltemetése után következik be az a görög hadicsel, aminek a segítségé-
vel beveszik a várost. Közismerten Odüsszeusz ötletében egy nagy falovat
ácsolnak, azt odavontatják a legkönnyebben bevehetõ falak elé a Skaiai kapuhoz,
és elbújtatnak benne vagy ötven katonát. A trójaiak gyõzelmi tudatuk
reményében bevontatják az építmény a falakon belülre. Éjjel a katonák kimásznak
belõle, megnyitják belülrõl a kapukat, és a közben visszalopódzó görög had
betör a városba, ahol tényleg kõ kövön nem maradt a dúlásuk után.
Tácsi István

Hunok vagyunk, sólyom népe
Ereinkben sólyom vére.
Õsatyánkat sólyom szülte,
Õsanyánkat Isten küldte.
Királyaink koronáján
Aranysólyom fényesen áll.
Feje türkiz, teste arany
Szellemében nap fénye van.
Õsök lelke szellemlénye,
Aranysólymunk szent rejtélye.
Nap madara fény hírnöke,
nemzetünknek égi jele.
Hunok vagyunk a Nap népe
Sólyomlelkek összessége.
/Cey-Bert Róbert Gyula/

Országok országa Törvénytudás népe,
Napkelet s Nyugat közt A világnak fénye,
Nagy a te nemzeted, Nagy a te végzeted,
Oly messze magasztos, Hogy föl sem érheted

Mint a magas menny s ég, Szíved mérhetetlen,
Életed gyökere Szent és sérthetetlen,
Hegyek, árnyas erdõk, Hõs föld büszke
népe, Ez a te végzeted Õsi öröksége:

Erõs, gazdag vár vagy, De az örök törvényt,
Amit Isten rád rótt, Vállalnod kell önként,
Hogy beteljesüljön Gyõzelmes végzeted:
Úr oltára te vagy, Emeld fel a fejed!



Elgondolkodtatok-e rajta, vagyis mindenki gondolja végig ha megnézi a szöveg alatti filmet,
hogy az Õ haláluk a ti rabszolga sorsotoknak van-e köze a ti tétlenségetekhez?
Csak néhány név, Rózsa Sándor, Angyal Bandi. B. Bogár Imre. G. Geszti Jóska · Gordán Gyuri. J. Jáger Jóska · Juhász András (betyár). M. Milfajt Ferkó. P. Patkó Bandi. R. Rózsa Sándor. S. Savanyú Jóska · Sisa Pista · Sobri Jóska. V.


























Katona fiamnak /Várnai Zseni/

Én magzatom, szép katona fiam,
Szíve vérével ír neked anyád,
Mióta a császár kenyerét eszed,
Vörösbe fordult itthon a világ!
Most készülünk a döntõ, nagy csatára,
S ti lesztek ellenünk majd a sereg,
Ha ráuszítnak önnön véreidre,
Ne lõj fiam, mert én is ott leszek!

Az anyaföldnek most zsendül a méhe,
Már lesi az ásós, kapás hadat,
Hogy szûz ölébe termõ magot hintsen,
Várja az erõt, mely életet ad,
Most megmérjük irdatlan, nagy erõnket,
S nem ringatnak majd kalászt a szelek,
A termõ föld lesz a mi lázadásunk:
Ne lõj fiam, mert én is ott leszek!

Fiam, ez öreg, reszketõ sorokban
Én sírok, ki méhemben hordtalak,
Ki eggyé tettem éjet, napot, órát,
Hogy etesselek, hogy dajkáljalak,
Hús a húsomból, vér a vérembõl,
Hogy emelhetnél te akkor kezet,
Ha én zokogom, sikoltom feléd:
Ne lõj fiam, mert én is ott leszek!

A Krisztusunk vagy, a mi Messiásunk,
A reménységünk, mindenünk: az élet!
Te döntöd el most a mi nagy sorunk,
A Te felzúdult, bús rabszolgavéred.
Borítson el a forradalmi mámor,
Ha hömpölyög a lázadó sereg,
Mint fölkorbácsolt, zúgó tengerár,
Ne lõj fiam, mert én is ott leszek!

Most még csak háborog az óceán,
S a kevély hajót már tépi, dobálja,
Mi lesz, ha õs medrébõl kitör,
Ha úrrá lesz a tenger akarása,
Mi lesz, ha minden katonafiú
Szülõanyjától kap egy levelet,
Mely lázít, gyújt, vérbe borít:
Ne lõj fiam, mert én is ott leszek!

Hozzászólások

Még nem küldtek hozzászólást

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztrált tagok értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztrálj.

Még nem értékelték
Generálási idő: 1.03 másodperc
1,924,263 egyedi látogató