Hunok Nagy Szövetsége

Navigáció

Felhasználók

-> Online vendégek: 4

-> Online tagok: 0

-> Regisztráltak: 318
-> Legújabb tag: MichaelNeurn

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Szent-é vagy sátán?

Hírek


A szavazásról csak annyit, sátán, ez volt az utolsó hazug, tõrvénytelen, megtévesztõ
vállasztósdid!

Tulok - 2018.04.09. 22:03:31
"Keleti Györgyi
Ha emiatt tiltanak vagy komolyabb gondom adódna leszarom, én akkor is lemerem közölni a tényleges választási eredményeket:

Jobbik 32%

Fidesz 24%

MSZP-Párbeszéd 19%

LMP 12%

DK 9%

Ez a valós eredmény csak elcsalták!
Ezért állt le a rendszer 4 órára és indultak el a rendõrök a fõvárosba és vették körül a választási irodát! Féltek hogy a csalást nem fogja elfogadni az ellenzék! Mert miért is állt le egy olyan rendszer, ami nem állhatna meg...hát úgy, hogy valaki leállította...
Megjegyzem, hogy a választási iroda még mindig körbe volt véve rendõrökkel a délután folyamán.
GRATULÁLOK!"

https://www.faceb...8003038474

​Bemutatásra kerül az alábbiakban a " jóságos " lengyel pápa magyarellenes ​​tettei​:​
Számunkra sohasem lehet "szent" II. János Pál. S hogy miért? Íme a bûnei.

TISZTÁZZUNK DOLGOKAT!!!

Az elsõ fõbûn

A szentistváni alapítású magyar egyházkormányzati egységek határainak a trianoni határokhoz igazítása. Ezzel a lépéssel az "ügyelõ" ország-világ elõtt kinyilvánította - hogy joga volt-e hozzá, vagy sem, azt most ne firtassuk! -, hogy érvényesnek, sõt jogosnak ismeri el a Kárpát-medence Isten-áldotta egységét szétdaraboló, lélekvesztõ trianoni diktátumot. Magyarán: viszszamenõleg szentesítette azt! Eddig egyedül az õ felügyelete alatt mûködõ egyház kezelte a maga szervezeti rendjében egységesen a kárpát-medencei magyarságot, s tartotta ébren vele a reménységet, hogy ez az egység ismét helyreállhat. Most ennek vége. (De nem a reménységnek!)

A második fõbûn

Az ugyancsak Szent István által alapított két érsekség átszervezése. Ma már nincs se Esztergomi, se Kalocsai érsekség Magyarországon. Az elõbbit Budapesthez, ehhez a kereszténynek éppenséggel nem nevezhetõ helységhez csatolta, az utóbbit a régen is, ma is inkább protestáns szellemiségû Kecskeméthez. (Megint megkérdezhetnénk: vajon volt-e joga hozzá?) Ettõl kezdve a Gresham-törvény gáttalanul érvényesülhet: ha egy zárt rendszerben (ez most az érsekség) egyszerre kétféle normarendszer van forgalomban, az értéktelenebb elõbb-utóbb törvényszerûen kiszorítja az értékesebbet. A folyamat - legalábbis a Budapest-Esztergom viszonylatban - máris "in flagranti" tanulmányozható.

A harmadik fõbûn

A csángók térden állva könyörögtek hozzá, hogy magyarul misézhessenek. Nem kaptak rá lehetõséget. De magyarázatot sem a döntésre. Manapság ha egy magyar család templomba vonul vasárnap, mondjuk, Pusztinán, tudhatja õ is, mi is, hogy románosodni megy. És a papja minden alkalommal beléjük is sulykolja, hogy a magyar nyelv az ördög találmánya, ha használják, akár otthon is, el fognak kárhozni.

A negyedik fõbûn

A Krisztus utáni második évezred utolsó évében (apokaliptikus idõ!) Romániába látogat "ügyelõnk". Tudvalevõ, hogy a Trianonban összetákolt, Párizsban újra összefércelt országban ha azt mondom, katolikus, magyart (nem-románt!) értek alatta, és ezek a katolikusok túlnyomó többségükben Erdélyben élnek. 1999-ben szívrepesve várták az "ügyelõt". Feléjük se nézett. A kérdést, hogy miért hagyott cserben minket, magyarokat, a szóvivõi "magasabb egyházpolitikai szempontokra" hivatkozva hárították el. A csiksomlyói búcsún pedig - szem- és fültanúja voltam! - a küldötte az õ nevében arra szólította fel a magyarságot, hogy "béküljön meg" a románokkal. Mintha mi sértettük volna meg õket...

Az ötödik fõbûn

A felvidéki magyarság hiába kérlelte õt, nem kaphatott magyar püspököt. Az "ügyelõ" utolsó évtizedében már azért imádkoztak felvidéki honfitársaink - ezt biztos forrásból tudom -, hogy vegye õt magához a Teremtõ. Mert minden vitás kérdésben (és ilyen elég sûrûn adódott) következetesen a szlávok javára döntött. Isten malmai lassan õrõlnek - az ocsút talán nehezebb is, mint a tiszta búzát -, de azért õrõltek ezúttal is... Tudhatjuk, mert láthattuk: kínhalállal távozott közülünk.

A hatodik fõbûn

Az országvesztõ Habsburg-uralkodó, IV. Károly boldoggá avatása. Utolsó háborús miniszterelnökünk, Wekerle Sándor emlékirataiból tudjuk, mennyit könyörögtek neki, adja már ki a parancsot a Magyar Honvédségnek - amely nem azonos a K. u. K. hadsereggel, és amelynek csakis õ, mint magyar király adhatott (volna) ki, fõ hadúri minõségében, ilyen parancsot -, hogy vonuljon fel az ezeréves határok védelmére. Nem adta ki. Egyszemélyben felelõs a trianoni tragédiáért! Ha fanyarul akarunk fogalmazni, azt kell mondanunk: ártott õ annyit és olyan eredményesen a magyarságnak, hogy az "ügyeletes" tettestárs méltán nyilváníthatta boldognak.

A hetedik fõbûn

Hivatalos formában megerõsített egy régebbi keletû, kifejezetten ellenünkre fogalmazott hazugságot. Azt, hogy a Szent Koronát II. Szilveszter pápa küldte (volna) Rómából az elsõ ezredfordulón Szent Istvánnak. A nyilatkozat a Korona Esztergomba szállításakor hangzott el, a saját fülemmel hallottam. Abban az idõpontban éppen a Duna TV stúdiójában ültem. A riporter megkérdezte, mit szólok ehhez a bejelentéshez. Azt válaszoltam - egyenes adásban! -, nem áll módomban, hogy megítélhessem, mi késztet egy páratlan rangú és befolyású személyt ilyen kijelentésre, de én a magam véleményét csak az igazsághoz szabhatom. 1000-ben az akkori pápa se nem csináltatta, se nem küldte a magyar Szent Koronát a mi királyunknak. Koronaküldésre egyetlen alkalommal került sor a történelmünkben. 1308-ban, amikor V. Kelemen pápa készíttetett koronát védence, Károly Róbert számára. Meg is koronázták vele, de ezt a koronázást a nemzet egy pillanatig sem ismerte el érvényesnek.

Kifogytunk a "fõbûnökbõl"? Legyünk szerényebbek! Csak a számozottakból. Mi lehet erre a magyarság válasza? Elítélés? Netán bosszúállás? Ha engem kérdeznek, a feleletem egyértelnû: semmiképpen! Az ítélkezés nem a mi dolgunk. A "bosszú népe" pedig - nem mi vagyunk. De ez nem azt jelenti, hogy hallgatnunk kellene a bûnökrõl. Igenis szóvá kell tennünk azokat!

(Pap Gábor: A hét fõbûn és az "ügyelõ")



























Hozzászólások

Még nem küldtek hozzászólást

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztrált tagok értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztrálj.

Még nem értékelték
Generálási idő: 0.81 másodperc
1,628,840 egyedi látogató