Hunok Nagy Szövetsége

Navigáció

Felhasználók

-> Online vendégek: 3

-> Online tagok: 0

-> Regisztráltak: 36
-> Legújabb tag: Stewarttraut

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

ATILLA A HUNOK NAGY KIRÁLYUNK

Hírek


Tudjuk, hogy újra egyesülnek a Hunok és megmutatjuk a világnak, Atilla nagy királyunk erejét! Áldás
Hogyan viselkedtek a békekövetek? Rögtön hangoztatni kezdték azt, hogy milyen gazdag és szép ajándékokat hoztak, de Atilla egy kézlegyintéssel elnémította õket, és nem engedte meg, hogy lovaikról leszálljanak, hanem félreérthetetlen latin nyelven közölte velük feltételeit a következõképpen: (ezt a szöveget a PANIUMI PRISKOSZ: Excerpta de legationibus Romanorum ad gentes munkájából veszem át. Kiadója C. de Boor and Boissevain 1910.) Rajtatok múlik, hogy háborút vagy békét akartok. Én háborúra indultam, de a békét megkaphatjátok feltételeim teljesítésével, melyek a következõk: 1. Mától kezdve nem adtok több segítséget sem a fellázadt Hun törzseknek, sem a Hunok ellenségeinek. 2. Azonnal kiadtok minden Hun lázadót és szökevényt, aki római területen van. 3. Ugyanígy kiadtok minden római hadifoglyot, aki a lázadókkal hazatért, vagy megváltjátok õket fejenként 8 arany solidus fizetésével. 4. Császárotok írásban és esküvel kötelezi magát, hogy többet nem ad semmiféle segítséget a Hun Birodalom ellenségeinek. 5. Elismeritek, hogy minden Hun egyenjogú a rómaival. 6. Császárotok eddig 25 200 arany solidus adót fizetett évente a Hun királynak. Mától kezdve ennek dupláját, vagyis 50 400 solidust fizettek évente. Hogyan reagáltak e feltételekre a bizánci követek? Plinthas azzal felelt, hogy új utasításokat kell kérnie a császártól, és kérdezte, hogy mikorra kell választ adniok a feltételekre. Mit felelt Atilla? Atilla csak annyit mondott: a választ most, itt elõttem azonnal meg kell adni, és arca oly kemény volt, hogy a bizánci követek látták, hogy itt valóban arról kell határozni, hogy háború lesz-e vagy béke a Hun királlyal. Még egy utolsó kísérletet tettek, hogy lealkudják a kétszeresére emelt adót, aztán látva Atilla türelmetlenségét elfogadták a feltételeket. Atilla a nyeregben ülve elfordította a lovát tõlük, és így bocsátotta vissza a követeket Bizáncba. Atilla a Nyugatrómai Császársággal is kötött valamilyen szerzõdést vagy megállapodást? Igen. Megállapodott Aetiussal, hogy az elõdei által elfoglalt régi római provinciák Pannonia és Valeria véglegesen a Hun Birodalomhoz tartoznak és a Hun Birodalom kiegészül Alsó-Pannoniával és NORICUM RIPENSE nevû volt római provinciával. Hogy Ruga halála után Atilla ily határozott eréllyel és teljesen kész haditervvel indította el Hunország új politikáját, az arra enged következtetni, hogy nagybátyja Ruga mellett már be volt avatva az államügyekbe, és konkrét adatunk van arra, hogy Ruga alatt Atilla szervezte me és indította be a Duna hajózásának Hun monopóliumát, és az akkor PONTUS-nak nevezett mai fekete-tengeri kikötõk, tárházak és gabonatárolók építését is Õ intézte. Ez a monopólium nagyon fontos volt, mert a dunai népekhez Noricumtól Pontiusig a Hun hajók szállítottak mindent és Bizáncnak is fizetnie kellett ezért. Hogyan indította el Atilla Hunország új politikáját? Tisztában volt a Nyugatrómai Birodalom nehéz helyzetével és Alsó-Pannonia, valamint Noricum Ripense elfoglalására szóló római engedékenység, megerõsítette benne azt a tudatot, hogy Aetiusnak sok idõre és nagy hadseregre van szüksége ahhoz, hogy a Nyugatrómai Birodalom lázongó népeit újra Róma igájába kényszerítse, és Galliától Afrikáig érvényesítse újra a római hegemóniát. Éppen ezért, az államügyek vezetését testvérére Budára bízta, és Õ maga, nagy Hun sereggel beszervezte Alsó Pannoniát a Hun Birodalomba. Bizánccal megkötötte a MARGUS-i szerzõdést, és bevárta, míg a rómaiak átadják mindazokat a Hunokat, akiket Õ szökevényeknek és árulóknak nevezett. A nyugati történészek úgy írják, hogy Aetiust igen érintette a Margusi szerzõdés e pontja, mert Atilla minden Hun visszaszolgáltatását követelte, azokét is, akik mint zsoldosok valamelyik római birodalom katonájaként szolgáltak. Atilla megtiltotta minden Hunnak, hogy egy idegen hatalom szolgálatában álljon. Ebbõl látta Aetius, hogy Atilla valóságos terve az összes Hunok egyesítése. Miért aggasztotta Aetiust a Hunok visszaszolgáltatása? Azért, mert a Hunok képezték a római hadsereg gerincét, és vitézségükkel példát adtak és sarkalták a harcra a római provinciákból toborzott hadsereg katonáit. Így a rómaiak hadseregének ütõképessége igen megcsökkent, viszont Atilla a visszatérõket seregébe szervezte, csak két királyi vérû árulónak Mamásnak és Atakánnak nem kegyelmezett. Kivégeztette õket azért, mert mint Hun királyi ivadékok a bizánci császár kiszolgálói lettek. A történelmi eseményekbõl kikövetkeztethetõ-e az, hogy Atilla Hunországa milyen belpolitikát követett? Már Atillának az a rendelkezése és akarata, hogy a Hunok idegen hadseregben nem szolgálhatnak, arra enged következtetni, hogy Atilla nem egy törzsrendszerbe gyöngített birodalmat, hanem a Hunok homogén és fegyelmezett hatalmát akarta létrehozni. Nagyon jól tudta azt, hogy a Hunokat a kínai faltól csaknem a Rajnáig történõ szétterebélyesedésükben a közös népi hagyománykincs, az azonos nyelv és azonos etnikai alkat köti össze. Felfedezte ennek hatalmas értékét, és azt is meglátta, hogy ez Európa és Ázsia többi népeinél nincs meg. A történelmi pillanat is itt volt, mert Bizánctól nem kellett félnie, hiszen az udvar korrupciója teljesen legyengítette azt, és a Margusi szerzõdés biztos alapjai errõl az oldalról minden veszélyt kizártak. A másik oldalon pedig Aetius Nyugatrómai Birodalmának újraszervezési problémái között számba sem jöhetett egy Hun ellenes római akció. Népét is megnyugtatta azzal, hogy bátyjának Budának átadta a Duna-medencei királyságot, hiszen a Hun törvény szerint az idõsebbet illette a trón. Itt volt az alkalom a Hun nép egyesítésére. Elindult tehát Atilla kelet felé a Hun néprészek uralkodóihoz, de nem egyedül, hanem egy hatalmas sereggel. A rómaiak tétlenül nézték Atilla hadmozdulatait? Nem tudtak semmit tenni ellene nyíltan. Így titokban és ügyes intrikával igyekeztek megelõzni Atilla politikai tevékenységét az eddig velük barátságban élõ Hun fejedelmek udvarában. A nyugati történelemírás úgy rögzíti, hogy ezeknek a titkos akcióknak az irányítója Róma részérõl maga Aetius volt, aki mint írják úgy akarta szétválasztani a Hunokat egymástól, hogy elsõsorban Atilla egyetlen még élõ nagybátyjában szándékozott uralmi féltékenységet kelteni annak hangoztatásával, hogy a Hun törvény szerint nem Atillát és nem Budát illeti Ruga trónjának öröklése, hanem a legidõsebb élõ Hun királyfit, aki senki más, mint ABARS (görögül Aebarso) Atilla nagybátyja. Hogyan volt Abars Atilla nagybátyja? Milyen rokoni szálak fûzték õket egybe? Itt tudni kell elõbb a Hun társadalom azon szokását és törvényét, hogy mialatt a népnél az egynejûség volt törvényes, a nép megkövetelte az uralkodójától, hogy több feleséget tartson, hogy a királyi karizma folytatódjon minél több fiú utódban. Így volt ULDIN Hun királynak három felesége. Az elsõ feleségétõl volt három királyfi utód: OKTÁR, RUGA és MUNDZUK, akinek fiai voltak BUDA és ATILLA. A második feleségétõl lett: ABARS (aki így Atilla mostoha nagybátyja). A harmadik feleségtõl születtek az elõbb említett és árulóként kivégzett MAMÁS és ATAKÁN, akik így szintén Atilla mostoha nagybátyjai voltak, de valóban szégyent hoztak a Hun királyi házra azzal, hogy udvaroncnak mentek el mint a nyugati történészek írják Theodosius császár által nekik juttatott fizetésért a bizánci udvarba. ABARS volt a kaukázusi Hunok uralkodója, és a sebesen beérkezõ római hírvivõk annyira felmérgesítették a már nem fiatal Hun királyt, hogy hivatalos proklamációval kihirdette országa függetlenségét és autonomiáját. A bizánci udvar nem mûködött közre az ázsiai Hunoknak Atilla ellen való lázításában? De igen. Theodosius császár ügynökei gazdag ajándékokkal keresték fel az AKAZIR Hunok fejegelmét, a Don melletti nagy és erõs országukban. Ez a Hun törzs közismert volt a bátorságáról és az erejérõl. Itt tudni kell, hogy a délre esõ Hunok magukat FEHÉR HUNOK-nak és az északra esõk magukat FEKETE HUNOKNAK nevezték. Ezekben az elnevezésekben a FEHÉR szín a DÉL jelölõjá, a FEKETE pedig ÉSZAKÉ. (tehát nem a bõr színet akarják jelölni így) Az AKAZIR törzs a fekete Hunokhoz tartozott. A bizánci udvarnak nagyon fontos volt az AKAZIR-ok megnyerése és Atilla ellen való hangolása. Ezért küldött a bizánci császár gazdag aranykincseket és értékes ajándékokat követeivel az akazirok fejedelmeinek. Ezek a követek azonban nem ismerték sem a Hun fejedelmi udvar szokásait, sem a vezetõ elõkelõségek rangsorát, és így elkövették azt a nagy hibát, hogy a legöregebb tagját a fejedelmi családnak KURIDAK-ot kihagyták az ajándékozásból. KURIDAK igen megharagudott ezért, és legbizalmasabb emberét Atillához küldte, jelentve neki, hogy Bizánc mit tervez ellene, és kik azok, akik elfogadták a bizánci császár ajándékait. Atilla felderítõ és kémszervezete megtudta ABARS cselekedeteit is, és Aetius követeit is elfogta. Kuridak jelentése csak kiegészítette azt az elhatározását, hogy sürgõsen kell cselekednie. Meggyõzõdött arról is, hogy mindkét római birodalom neki halálos ellensége. Hun írással írt királyi levélben értesíti ABARS-ot azon álhatározásáról, hogy meglátogatja õt, és ezt gyors futárokkal küldi a kaukázusi Hun fejedelemnek. Alig érkezett meg a királyi levél, már Atilla is ott van seregével ABARS-nál. Az öreg Hun fejedelem rokoni szeretettel fogadja unokaöccsét, aki minden fenntartás nélkül elmondja tervét a Hun Nagy Nemzetség egyesítésére és nemzeti egységének megteremtésére. A nagy Uldin fia megérti Atilla szavát. Nem beszél már autonomiáról és függetlenségrõl, hanem hûségérõl biztosítja Atillát, aki így felelt neki: Biztosan tudtam, hogy Rád számíthatok, hisz egy a vérünk. Megszervezve így a kaukázusi Hun testvérek szövetségét, tovább indult atilla az Akazirok felé. Csak a Don mentén laktak az akazirok? Lévén a legszámosabb Hun törzs a Káspi-tengertõl a Don és a Volga mentén lakoztak, egy igen hatalmas területen és nagyon sokan voltak. Milyen viszonyban voltak ezek az Akazir-Hunok Bizánccal? Bizánc mindig segítségül hívta õket, és busásan megfizette ezt a segítséget. Voltak olyan Akazir-Hun elõkelõségek, akik bizánci titulust viseltek, és állandó fizetést vettek fel a bizánci udvartól. Tudta ezt Atilla? Igen tudta, és azt is biztosan tudta, hogy a Hunok hûségesek adott szavukhoz. Tehát számított azzal, hogy mindazok, akik Bizánc zsoldjában állanak és elkötelezték magukat adott szavukkal a bizánci császárnak ellene jönnek fegyverrel. Nem is számított tehát arra, hogy jó szóval meggyõzze õket. Meg volt gyõzõdve arról, hogy csak az erõsebb elõtt hajolnak meg. Olyan nagy hadsereggel ment Atilla keletre, hogy a hatalmas akazirok ellen saját hazájukban támadni tudott? Atilla lovasai pótlást és kiegészítést kaptak ABARS nagybátyjától, aki szövetségét rögtön úgy bizonyította be, hogy sereggel segítette unokaöccsét. Hogyan fogadták az akazirok Atillát? Két részre szakadtak, amikor hírt vettek Atilla közeledésérõl. Egyik részük a Bizánci elkötelezettek fegyvert fogtak és a csatára készülõdtek. De ez volt a kisebbik rész. A jelentõsebbek Kuridakhoz csatlakoztak aki félve azok bosszújától, akiket Atilla elõtt leleplezett a hegyek közé menekült a hozzá csatlakozó Hun harcosokkal együtt. Atilla könnyûszerrel legyõzte az ellene lázadó akazirokat. Kivégeztette a vezéreket, de megbocsátott az alattvalóknak és utána Kuridakot hívatta, hogy legyen szövetségese. Kuridak így felelt: (a Hun legenda szerint) az én öreg szemeim már nem bírnak a napba nézni és a gyõzedelmes nagy Hun király szemébe sem. Atilla válasza az volt: maradj békében ott, ahol vagy és meggyõzte okos beszéddel Hun testvéreit. Azok is csatlakoztak hozzá és hazatérve királyukká tette legidõsebb fiát ELLÁK-ot, aki akkor kb. 18 éves lehetett. Van valami adat arra, hogy mit jelent ABARS és AKAZIR? BARS az ótörök nyelvben párducot jelent. Tehát A-BARS a párduc. Az akazir népnevet a nyugati történészek a-kazár-nak olvassák, és a Kazár Birodalmat az a-kazir Hunok alapításának vélik. Mennyi ideig tartott Atilla keleti hadjárata? Kr.u. 434-ben, vagy 435-ben kötötte meg a margusi szerzõdést Bizánccal és utána keletre ment a Hun királyokhoz. Miután a legerõsebb akazirok is szövetségesei lettek, és az öreg KURIDAK gyakorolta a hatalmat ott, így Atilla biztos volt már abban, hogy az összes Hun törzsek csatlakoztak a Hun Birodalomhoz, északnak fordult és az ostrogótokat közelítette meg. Az volt az elhatározott szándéka, hogy ezeket szövetségeseivé teszi. Így közelített tehát hozzájuk és nem csalódott, mert a valóban mûveletlen és barbár ostrogótok örömmel csatlakoztak a Hun Birodalomhoz és vállalták a szövetséget. Atilla kiváló Hun vezetõket hagyott náluk, akik megszervezték a szerteszét csatangoló törzseket, és a gót törzseket is közösségre fegyelmezték. Megtanították õket különbözõ mesterségekre, harceszközök készítésére, és még a keleti azaz a nestorianus kereszténységet is felvették ezek a valóban pogány gótok a Hun misszionáriusok segítségével. Atillának ez a szervezõ útja kb. hat évig tartott és azért írja Nesztor, volt Konstantinápolyi pátriárka (428-431 években) így: A szkíták népe hatalmas volt. (A szkíták alatt Õ a Hunokat érti.) Egy királyi birodalmat alapítottak, amelyik nagyon erõs volt és túlszárnyalta hatalmával a rómaiak minden erõlködését. A 440. esztendõ végén ezek a barbárok (Hunok) voltak az urak és a rómaiak a szolgák. Itt meg kell még jegyeznünk azt, hogy Nestor ex-patriárka ezt a számûzetésében írta, amikor is legnagyobb ellenségének Cyril alexandriai püspöknek a befolyására 436-ban egy egyiptomi oázisra számûzte õt a császár. Hat évet mondtam a Hun Birodalom szervezésére, és látjuk, hogy a nyugati írók állandóan szkítának írják a Hunokat. Miért teszik ezt a nyugati írók? Ázsia népei mind beletartoztak a Hun Birodalomba, melyet Atilla szervezett meg (kivéve a kínaiakat). Már mondtuk, hogy csak nyelvjárásbeli különbség volt beszédjük között, és igen sok törzsbe tagozódtak, akiket az azonos faji öntudat tartott egybe. E népek áradatában azonban mindig megmaradt egy vezetõ nép, melyet a karizmatikus származástudat tartott egybe, és a tudást apáról fiúra adták tovább. Ahogyan ma is mondjuk pl. fõ-város, fõ-rendezõ, fõ-bíró, stb, úgy e Nagy Népség tengerében Fõ-Nép-nek nevezték a vezetõ és uralkodó törzset. Ezt a fõ-népet írják a nyugati krónikások KIRÁLYI SZKÍTA néven. A NAGY NÉP nyelvén azonban a nevük: SZAK-A. (Sumírul SZAK = fej, fõ. SZAK-A, A FÕ népre vonatkoztatva, Fõ-Nép azaz a vezetõ, uralkodó törzs.) De hát akkor miért hívták õket mégis HUNNAK? HUN a régi ázsiai nyelvekben egyöntetûleg elõforduló gyakorlati szó. Olyan terminus technikus féleség, mely még a maya nyelvben is fellelhetõ és jelentése: ELSÕ, LEGKIVÁLÓBB. A SZAKA uralkodó törzs által vezetett és irányított birodalom népei a harcban mindenütt valóban a legkiválóbbak és elsõk voltak, és így maradt rajtuk a HUN név. https://www.youtube.com/watch?v=xITSqKw7TZ4 https://www.youtube.com/watch?v=auMatyRWV_ https://www.youtube.com/watch?v=bzC5NCu06q8









Kedves Judit! Engedje meg, hogy kicsit pontosítsak. Magyarországot 2004. 11.12-én jegyezték be, mint vállalatot, az USA New York Államában. Annak minden jogi következményével együtt. A köztársaság NEM államforma, hanem társasági forma. (Már a francia forradalom óta, és a célja az nemzetállamok pórázon tartása a globalista nagytőke érdekei szerint. 1952 óta létezik írott formában az erre vonatkozó törvény UCC néven, ami 2004 óta!!! Magyarországra is vonatkozik.) A névváltoztatásra és az új Alaptörvényre pont azért volt szükség, hogy ennek a gyalázatos szerződésnek a következményeit valamennyire enyhíteni lehessen. Javaslom, hogy az alábbi linken lévő összefoglalót olvassa el, ebben minden benne van, és ellenőrizhető. https://issuu.com/teljesigazsag/docs/op_magyarorsz_g_teljes_pdf_k__nyv



Hozzászólások

Még nem küldtek hozzászólást

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztrált tagok értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztrálj.

Még nem értékelték
Generálási idő: 0.16 másodperc
989,290 egyedi látogató