Hunok Nagy Szövetsége

Navigáció

Felhasználók

-> Online vendégek: 6

-> Online tagok: 3
JimHoife, MichaelMoB, MaryHoife

-> Regisztráltak: 319
-> Legújabb tag: Charleslooms

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Õsi törvény...?!

Hírek
Szépvízi B. Béla: Az Õsmagyar Vallás Hit- és Erkölcstana (1925)
(Alapigazságainak, keletkezésének, törvényeinek, szervezetének, történetének, történeti jóslatainak rövid vázlata és imádságok.)
Az õsmagyar tudás, vallás, hit és erkölcstana!!

I. Általános elvek és igazságok.

1. A természet az Isten teste, az erkölcsi világrend az Isten lelke.
2. Az ember Isten része s a nagy világegyetemnek: Istennek a hatalma alatt áll, mint minden a világon.

3. Az erény: elõérzete a jónak; a bûn: elõérzete a rossznak. Tehát a jó az erény jutalma, a rossz a bûn büntetése.

4. A természet útján járni, az erkölcsi világrend szerint élni: ez az erény; a természet útjait keresztezni, az erkölcsi világrend törtvényeit megsérteni: ez a bûn.

5. Mikor teremtmény a Teremtõ tervei szerint él: önmaga és faja javára van; mikor ez ellen vét, ezen lázadása már önmagában hordozza a büntetést, mely elõbb-utóbb bekövetkezik.

6. Az erény üdvözít, a bûn elkárhoztat.
7. Ha pillanatnyi, vagy lényegtelen az erény, vagy a bûn: földi életünkben üdvözülünk, vagy kárhozunk el. Ha hosszantartó, vagy lényeges, a túlvilági életben és maradékainkban is megjutalmaz, vagy megbüntet érte az Isten.

8. Általánosság nincs! A természet élete nem minden földrészen egyenlõ s az ennek megfelelõ erkölcsi világrend is ehhez viszonylik.

9. A Föld különbözõ fajai az éghajlatok és földviszonyok szerint alakultak ki s ezekhez képest keletkeztek a különbözõ vallások, mik nélkül az emberiség ahogy meg nem lehetett eddig soha, azonképpen meg nem lehet a jövõben sem soha.

10. A magyar faj úgy Ázsiában, a napsugaras sík mezõkön s dombok és hegyek ölén, a dús földeken, a melyeket mindig jól meg tudott választani és szerezni: mint a természeti veszélyekkel telt lakó- és harchelyein teljes testi és lelki erõben születik és edzõdik, nõ fel, képezi magát foglalkozásaiban – szülõi, nagyszülõi, rokoni, egész környezetének példája, tanítása mellett – bölccsé, tökéletessé, megerõsödvén a jóban, a melyre nemes jó szívével, világos, józan értelmével született.

11. A magyar lélek a legmagasabb rendû, legértékesebb emberi fogalom.

12. A magyar ember testalkata a teremtés mintaképe.
13. A magyar lélek: úrlélek. Magánál nagyobbnak csak az Istent ismeri el. Hogy testileg-lelkileg e szerint élhessen: erre teste, lelke teljes erejével törekszik.

14. A magyar tehát mikor földjéért, becsületéért dolgozik, harcba száll: isteni parancsot teljesít, amit megérez a szíve, mint szükségest és teljesítendõt.

15. A vitézség a lét legfõbb feltétele. E nélkül másik létfeltétel: a munka is hiábavaló. A csatában is, a munkában is, minden lelki és testi megmozdulásában: az Isten van a magyarral s általa, benne és érte az Isten harcol, az Isten dolgozik, aki a lelki életben maga a Becsület, a munkában a Tudás, a harcmezõn pedig Hadúr.
16. Éppen ezért idegen Isten imádása a legnagyobb bûn és veszedelem, mert hálátlan és oktalan árulás Isten ellen, a faj ellen és mint ilyennek büntetése: pusztulás, kárhozat.

17. Aki idegen Istent imád, ellentétbe jut a természettel és az erkölcsi világrenddel, tehát az igaz Istenével.

18. Senkiért és semmiért a világon, semmiféle címen, semmiféle érdekbõl, ha a világ boldogságát hoznák is, vagy ha pusztulással fenyegetnének is, nem szabad idegen Istent elfogadni,. mert nincs boldogság lelked boldogságán kívül s mert csak egy pusztulás van: fajod elhagyása.

19. Olyan faj, mely a természet, az erkölcsi világrend, tehát az igaz Isten útján jár, megtalálja saját természetében, lelkében a maga faji, nemzeti vallását. Mert az az isteni test, az az isteni lélek: az ember, a melyben egy-egy szikrányi Istenlélek magában is ég, legkiválóbbjainak a lánglelke lobogásában tisztán és világosan: felismerheti faji Istenének a lelkét, a parancsát.

20. Nincs több Isten, csak egy. De minden fajban más és más törvények szerint él s mindenik fajnak ez a természeti és erkölcsi törvénye az õ szent Istene.

21. Az ember csak fokozatokon át juthat el a teljes mindenható Istenhez.
22. De mikor valamelyik megnevezett fokozatban, valamely természeti testben, vagy erõben, az Isten részében, az Istent imádja, vigyáznia kell, nehogy csupán bálványt imádja s nehogy megfeledkezzék a mindenség örök Istenérõl, mert ebben a megfeledkezésben van a vallások elferdítése s az emberek, nemzetek romlása és pusztulása.

23. Isten a fajok, a nemzetek vallását a fajok vérében és lelkében nyilatkoztatja ki.
24. Erõs, egészséges, életrevaló testû és lelkû fajnak, nemzetnek saját külön nemzeti vallása van, mely dicsõségessé, hatalmassá, naggyá és boldoggá teszi azt.

25. Amelyik fajnak, nemzetnek nincs nemzeti vallása, az letért a természet útjáról, megzavarta az erkölcsi világrendet. Fajnál, nemzetnél ez akkora bûn, hogy büntetése a pusztulás és örök kárhozat.

26. A nemzeti vallását elhagyó fajta a föld férgeit is megfertõzi sírjában, emléke bemocskolja a lelkeket s úgy anyagában, mint az anyagot közvetlenül kormányozó erkölcsi erõben megzavarodva, másokat zavarva és kínozva, vergõdik a világmindenségben, vagy feloszlik, mindaddig, míg valami alakban és módon vissza nem zökken a természet kerékvágásába, míg az erkölcsi világrenddel ismét összhangba nem kerül.

27. Azok a nagy lobogású lelkek, kiknek szavában Isten szava zendül s kiknek tetti a magyar faj tettei: nekünk szentek.

28. A magyar szentek megszámlálhatatlanok, mint a csillagos ég ragyogó seregei! Ez is mutatja, mily közel állunk Istenhez.

29. S mikor a szent Napban Istennek a mindenható, teremtõ forró szívét és mindentudó bölcs értelmét szemléljük, értjük meg és imádjuk, az ég legnagyobb és legragyogóbb csillagai, köztük a Hold és a Föld is: a mi nagy magyar szentjeink nagyságát, jóságát és dicsõségét sugározzák, jelentik.

30. Legnagyobb, legragyogóbb csillagaink voltak és lesznek: Ming-Ruth (Nimród), Hunor, Magor, Atilla, Árpád, Koppány, Dózsa, Rákóczi, Kossuth s még többen.

31. Kisebb csillagaink: hõseink, nemzeti vértanúink s a névtelen hõsök, úgy a szellemi, mint a csatatéren való harcban valók, millióan és millióan.

32. A legkisebb ember is, ki becsületben eltöltött munkásélet után köztiszteletben hal meg: rokonai és ismerõsei elõtt szent.

33. A létért, a munka után való megélhetésért és becsületért kisebb-nagyobb harc a fajon belöl is folyt; természet szerint kell is folynia. Ez ösztönöz nemes versenyre, életrevalóságra.

34. De a fajon belöli létért való küzdelemben, a jóságos magyar szív minden szeretetével és irgalmával, a józan magyar ész teljes fényével, tisztaságával és belátásával kell felderíteni az igazságot és meg kell nyugtatni, hatni, hálára kell kötelezni az embereket, különösen a gyermekekkel, agokkal, árvákkal, özvegyekkel, félkegyelmûekkel és a féktelen indulatúakkal szemben.

35. Szívünkben legelsõ helyen álljon a gyermek, mint meleg és fényes sugara a Napnak, a legtisztább s Istenhez legközelebb álló kis magyar, kinek léte erénye a szülõknek.

36. Éhes és rongyos magyar gyermeknek lennie nem szabad!’ S példát kell adnunk, hogy másutt se legyen!
37. Mert mindaddig Istenrõl, mûveltségrõl, államról s más hasonló nagy és szent dolgokról nem beszélhet senki, míg a földön csak egy éhes és rongyos gyermek is lesz.

38. Addig, míg éhes, rongyos, ártatlan, tehetetlen gyermek lesz a világon, égjen le a mûveltek, a nagy emberek arcáról a bõr, a gazdagok testérõl a tiszta ruha s torkuk száradjon el és gyomruk ne vegyen be ételt! Ily bûn: a gyermektelen szerelem is.

39. Mert elérhetetlen lehet az, hogy valaha valaki, vagy valamely eszme, intézmény az emberi nyomort megszüntesse a földön – hiszen az egész ismert világtörténelem azt mutatja, hogy éppen az ember a saját emberi fajtája boldogságának a legnagyobb ellensége -, tehát amíg ember lesz, teljes emberi boldogság aligha remélhetõ, de ebben a bûnben a gyermek nem bûnös, tehát a föld testi és lelki szenvedései õt nem sújthatják s gonosz, aki az élet súlyát, bár csak részben is, reá hárítja, vagy õt elöli.

40. A gazdagnak adóznia, a szegénynek dolgoznia kell a magyar gyermekek javára, vagyon és erõ arányában, korlátlanul.

41. Kettõs fegyverrel kell kényszeríteni minden nagykorút arra, hogy a 10 éven aluli gyermekek élelmérõl, ruhájáról gondoskodjék. A fényûzési adó az övék.

42. Négy gyermekig a szülõ, azon felõl a gyermektelenek kötelesek gondoskodni a gyermekekrõl: négy gyermekig.

43. Egy gyermek az apa helyett van, egy az anya helyett s úgy az apa, mint az anya után egy-egy fajszaporulat kell, hogy legyen.

44. A négyes gyermekszám tehát a legkisebb köteles szám. Ezen felül minden gyermek fokozott érdem.
45. A magyar fajnak minden évben népszámlálást kell tartania s minden évben legalább 10% szaporulatnak kell lennie születés útján; 10 évenként kétszerezõdés.

46. A Föld emberies és okos beosztással ezerszerte több embert tud eltartani, mint amennyi a Földön él.

47. Ha egy országban mégis több volna az ember, mint amennyi jó birtokviszonyok mellett is megélhet, új földeket kell foglalni s erre a gazdagok a szegényeket kötelesek felfegyverezni.
48. Birtokügyekben a székely szokás tartandó fenn, mely mindenféle birtoktörtvény mellett is õsi erejében megmaradt eddig, ami tehát ezután is megmaradhat.

49. A legg jobb faj fenntartóbb, legigazságosabb birtokjog a közbirtokjog.
50. A közbirtok az államok magántulajdon-rendszere mellett is fenntartandó és ahol nincs, egy-egy község közalapításával megteremtendõ.

51. A közbirtok különösen alkalmas nagymérvû állattenyésztésre és gyümölcstermesztésre, melyek kis helyen nagy tömegeknek adnak bõséges táplálékot és jó ruhát.
52. Miként az embernél a gyermeket, az állatnál és a növénynél is a kicsinyt, a fiatalt különösen kímélni kell, részint, mert Isten szép világában kifejlõdni, azt megérni neki is joga van és arra hivatott, másrészt, mert semmiféle teremtmény, amíg utódról nem gondoskodott, magot nem termett, hivatásától erõszakkal, ésszerûen el nem vonható.

53. Fiatal fák pusztítása, fiatal állatok leölése, hacsak valami elkerülhetetlen, különös nagy ok áldozatul nem kívánja õket, annál is inkább természetellenes vétek, tehát Isten ellen való bûn, mert az ember természetes tápláléka a tej és a gyümölcs, gyümölcsnek tekintvén a kenyérmagvakat és a gumókat is.

54. Húst enni nem természetellenes dolog, de inkább csak férfiú s a férfiak között is leginkább a harcos egyék húst, mert a húsban az állat akarja tovább folytatni az õ életét, állati ösztönökre izgatván az ember is, ami ellentmondás a mai társadalmi életrendszereknek.

55. A harcosoknak a tökéletes magyar életben meg kell szokniok a lótej és kancatúró evését, mert így az élelmüket, miként az õsök, a világ legkitartóbb harcosai, mindig magukkal hordozzák s õket kiéheztetni soha senki nem tudja. 56. A fehérnépek tartsák szent kötelességüknek minél több lent, kendert és csalánt termelni, selyemhernyót, ludat, récét tenyészteni, hogy azokat, és a juhok gyapját feldolgozva, a maguk és övéik ruháját, fehér- és ágynemûjét elkészíthessék s így idegenre ne szoruljanak.

57. Az idegenre való rászorulás az idegen elõtti megalázkodás és avval szemben való lesüllyedés: szégyen.

58. Amit pedig idegennek adunk a tõle vásárolt ruhanemûért és más dolgokért, avval fajtánkat szûkítjük meg, károsítjuk meg.

59. A Földön egy fajnak több országa is lehet.

60. Azért, ha egy ország népe igen elszaporodott, úgy, hogy helyes birtokbeosztás mellet sem tudnak jól megélni és ha a szomszéd országok is oly népesek, vagy erõsek, hogy a határokat kitolni nem lehet: kerekedjenek fel az elszaporodottak s vonuljanak a Földnek lakatlanabb, vagy élhetetlenebb népek helyére s alkossanak új hazát, érzelmi és szövetségi, egységes viszonyban maradva az õshazabeliekkel, s õsi természeti, vérbeli törvényeik szerint az új viszonyok szerint éljenek.
61. Bármi okból való néplétszámcsökkenésnél idegenek betelepítésével, beolvasztásával történõ népszaporítás mindenképpen kerülendõ, mert ha volna is abból valamelyes pillanatnyi nemzeti haszon, az elenyészik ama messze kihaló s minél messzebbre, a fajra annál súlyosabban nehezedõ óriási kár és veszedelem mellett, mely az idegen hatásban van.

62. Az idegen, fajok õsösztönei más irányba törekszenek, mint a turániaké, ha legtisztább egyedei kerülnek is közéje.
63. Ha az idegennek nem tiszta egyedei kerülnek a fajba, magukkal meggyengítik azt, ha a tiszták kerülnek bele, igyekeznek a megzavart fajt uralni.

64. Aki akármely törvény hozatalánál egyénileg érdekelve van s elveibõl az látszanék, hogy saját érdekét a köz javának nem tudja, vagy nem is akarja alárendelni, annak a törvénynek a meghozatalában az illetõ részt nem vehet, mert ez a nemzet, a magyarok Istene elleni bûn volna.

65. Bûnbocsánat nincs! Mert amint a megtörténtet meg nem történtté tenni soha a világon nem lehet, s a amint a becsületét vesztett ember sem lehet többé becsületes, vagy legalább is becsült ember: természeti, isteni törvény szerint a bûnbocsánat önmagának ellentmondó képtelenség s felbátorítás újabb bûnök elkövetésére; megalázása az erényeseknek, ami egyike a legnagyobb bûnöknek.

Hun himnusz.

"Országok országa, tõrvény tudás népe
napkelet nyugat közt, a világnak fénye
Nagy a te nemzeted, nagy a te végzeted,
Oly messze magasztos, hogy föl sem érheted.

Mint a magas menny ég, szíved mérhetetlen,
Életed gyökere, szent és sérthetetlen.
Hegyes árnyas erdõk, hõs föld büszke népe,
ez a te végzeted, õsi öröksége.

Erõs gazdag vár vagy, de az õsi tõrvényt,
amit Isten rád rót, vállalnod kell önként.
S,hogy beteljesüljön, gyõzelmes végzeted,
Isten oltára te vagy, egységbe nemzetem"...!
Áldás, Áldás, Áldás...





Áldás, Áldás, Áldás...





Áldás, Áldás, Áldás...





Áldás, Áldás,Áldás...








Áldás, Áldás, Áldás...


































































































Isten áldása legyen rajtatok...!!! Üzeni a Z...S.....Tigrise...Találkozunk...!

Hozzászólások

Még nem küldtek hozzászólást

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztrált tagok értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztrálj.

Még nem értékelték
Generálási idő: 4.54 másodperc
1,778,791 egyedi látogató