Hunok Nagy Szövetsége

Navigáció

Felhasználók

-> Online vendégek: 5

-> Online tagok: 0

-> Regisztráltak: 353
-> Legújabb tag: Mestkichetext

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

A mi János vitézünk

HírekVALÓSÁG a LEGENDÁBAN
JÁNOS vitéz és ILUSKÁJA igaz története
Buda alatt a ráckevei régi temet?ben járva egy különös útjelz? táblán akad meg a tekintet:
JÁNOS vitéz sírja felé mutat a nyíl. A nyíl irányába haladva egy félbetört oszlopú síremlék áll. Rajta a felirat: Itt nyugszik Horváth Nepomuki János /rangjai és kitüntetései felsorolva/ aki nem más, mint Pet?fi Sándor megálmodott meseh?se: János vitéz.
Minden legendának van valóság magva, amit nem szabad hagyni feledésbe merülni.
De hát ki is volt ? valójában? A legenda már valóságos élettörténetté alakul át, korabeli ráckevei dokumentumokra támaszkodva. Borovsky Samu már 1910-ben megjelent Pest-Pilis-Solt vármegye M?emlékei” cím? monográfiájában említi meg a ráckevei m?emlékek között Horváth N. János síremlékét „A jobbágyból lett világlátott huszárkapitányról” írva.
1774. május 1o -én született Ráckevén. Az anyakönyv tanúsága szerint Piringer Jánosként látta meg a napvilágot. Apja Piringer Pál, édesanyja Gáspár Magdolna. A ráckevei nádfedeles házból hamarosan az égiek mezejére távozott az édesapa, akir?l a kis Jánoskának nem is maradt emléke.
A megözvegyült édesanya – hogy a kisfiú apa mellett n?hessen fel – a gyászév letelte után férjhez ment nemes Horváth János megyei perceptorhoz. Az édesanya kikötése volt, hogy a házasságkötéssel egyidej?leg a kis Jánost adoptálja a férje. Így lett Piringer Jánosból Horváth Nepomuki János.
Az új házasság sem volt hosszú élet?, az édesanya hamarosan meghalt egy következ? gyerekszülésben. A kis Jánost rövid ideig mostohaapja nevelte, aki italozó lett, elverte csekélyke vagyonát is, és az árvát magára hagyva Ráckevér?l elköltözött. Ekkor a gyermeket atyai nagybátyja, Piringer György vízimolnár vette magához. A molnárnak azonban volt már egy kislánya – Juliska. A két gyerek, Jancsi és Juliska együtt nevelkedett Piringer György házában. Jancsi gyerek Ráckevén járt iskolába, majd Sz?nyi Pál szabómesternél lett inas, kés?bb segéd.
Fordulatot az 1793 as esztend? hozott életében. Európa háborúba ájult. A francia forradalom és a jakobinus mozgalom ellen katonai koalíció szervez?dött. I. Ferenc császárnak katonára volt szüksége, ezért elrendelték az újoncozást. Ráckevének három lovas huszárt kellett kiállítania teljes felszereléssel a város költségén.
A szabó céh javaslata alapján került Horváth N. János az I. huszárezredbe, 12 éves szolgálatot vállalva a városért. Amikor a fejébe nyomták a díszes csákót, a 19 éves fiatalember egyedül Juliskát sajnálta itt hagyni, akihez már gyengéd szálak f?zték. Minderr?l az 1845 ben írt végrendelete árulkodik.
Ezredével szolgálati helyére, Észak-Itáliába /Taljánországba/ került. Itt kiválóan megtanult németül, olaszul és – mert többször jártak francia területen – franciául is. A kemény kiképzés után gyorsan emelkedett a ranglétrán. 1794 ben káplárrá /tizedessé/ léptették el?.
Közben Franciaországban nagy változások mentek végbe. Napóleon magához ragadta a hatalmat, és európai hegemóniára tört. 1799-t?l véget ért a viszonylag nyugalmas garnizoni élet és véres csaták sorozata következett. 1798 ban Horváth N. Jánost áthelyezték az 5./Radeczky/ ezredhez. Az els? marengói csatában súlyosan megsebesült, amikor testével védte Alvinczy tábornokot. H?siességéért megkapta az Ezüst Vitézségi Érmet.
A második marengói ütközetben ismét h?sies bátorságot tanúsított, aminek eredményeként megkapta a strázsamesteri rangot, majd alhadnaggyá léptették el?. A franciák sikeres el?nyomulása feltartóztathatatlan. 1809 májusban bevonultak Bécsbe, két nappal kés?bb magyar földre léptek. Horváth N. János ezrede ott verekedett június 14 én a vesztes gy?ri csatában.
1808 tól kiélez?dött Napóleon viszonya a pápával is, a franciák megszállták Rómát, 1809 ben májusban megszüntették az egyházi államot, mire VII. Pius pápa kiközösítette Napóleont. 1810 ben szenátusi határozattal kimondták, hogy a Francia Birodalom második f?városa Róma, és római király címmel Napóleon fiát ültették a trónra, a pápát Svájcba szám?zték. A francia betolakodókkal szemben Horváth N. János ott harcolt Rivoli hídjánál és a Piave partján. 1812-t?l Napóleon csillaga hanyatlani kezdett, 1813 tól már francia földön zajlott a háború. Napóleon hatalmas vereséget szenvedett a lipcsei csatában. Az újabb hadjáratban Horváth N. János már kapitányként vett részt, önálló lovasszázad élén. Katonai érdemeiért ekkor kapta meg az Armadia Keresztje kitüntetést.
1814 márciusban nemzetközi nyomásra Napóleon visszahelyezte a pápát jogaiba. A francia követ el?zetesen jelezte, hogy a pápát napokon belül átadják a határ mellett szolgáló Radeczky ezred „fiók strázsájának”. Ez a „fiók strázsa” Horváth N. János lovasszázada volt. A század két nap alatt kelt át az Alpokon a pápát kisérve. A 72 éves pápa az Alpokon átvezet? havas útszakaszon dideregve fázott, ekkor Horváth N. János saját köpönyegét és mentéjét terítette az alvó pápára. Ezt a jelenetet a vatikáni könyvtár folyosóján ma is látható falfestmény örökíti meg, melyen a hintóban alvó VII.Pius fehér huszárköpennyel van letakarva. Körülötte mentében lév? huszárok lovagolnak, csak egyik?jükön nincs dolmány és mente.
Az egyházi vezet?k és Róma lakossága hálás tisztelettel fogadta a magyar huszárokat. A pápa díszlakomát adott tiszteletükre. ?szentsége az ezrednek zászlót adományozott, Ferenc császár az ujjászervezend? pápai hadseregnek száz magyar csikóval, száz lovas fegyverzettel és kétezer gyalogsági felszereléssel fejezte ki elismerését. Horváth N. János pápát kísér? küldetése a nemzetközi nagypolitika részévé vált.
Megkapta az ezüst sarkantyús csizmát, majd Nápolyban a királytól átvehette a Szicíliai Arany-Kereszt kitüntetést. 1845 ben íródott végrendeletében az ezüstsarkantyús csizmát hajdani Juliskája fiának hagyományozta, a kitüntetésekkel kapcsolatban pedig úgy rendelkezett, hogy síremlékére véssék fel a Krisztus Keresztet, a Szicíliai Keresztet és az Ármádia Keresztjének másolatát.
1814 júliusban az ezredet visszarendelték az osztrák-francia határ térségébe. A távozó ezred tisztjeit a pápa audiencián fogadta, Horváth N. Jánost pedig a Krisztus-Rend Gyémánt csillag rendjellel tüntette ki, ez a pápa által személyesen adományozható legmagasabb kitüntetés. Így lett Horváth N. János a Krisztus-rend és a Szent György-rend lovagja.
Ez a rendjel 1815 ben Milanóban készült, rajta arcképe felismerhet?. Halála után a Krisztus-rend csillagát Juliska örökölte. Juliska halála után a ráckevei katolikus templomba került, ahol az áldoztató kehelyre forrasztották.
1937 ben letétként a székesfehérvári Egyháztörténeti Gy?jteménybe helyezték el, ma is ott ?rzik./Ktsz.99,/
Napóleon bukása után Európa fellélegzett. Jánosunk is megelégelte már a 22 évi katonai szolgálatot és nyugdíjazását kérte. Ekkor mindössze 41 éves volt. Milanóban még megfestette saját portréját majd hintón visszament szül?városába Ráckevére. Els?ként Juliskát kereste, aki az elmúlt 22 évben férjhez ment Gáspár János vízimolnárhoz és szeretettel nevelte szintén János névre hallgató egy szem fiacskáját. A kapitány eltemette lelkében a régi szerelmet, de életük hátralév? része végig szoros barátsággá vált, amit 1845-ben írott végrendelete is tükröz. „Gáspár Jánosnénak született Piringer Juliannának hagyom….a kapitányi portrémat a fekete rámában, s ……minden fenn maradó pénzemet s a Krisztus és Armádia Keresztem. ”Ezüst sarkantyús csizmáját pedig Juliska fiára hagyta. /Az arckép a Gáspár családtól a ráckevei Árpád Múzeum tulajdonába került Ltsz.66.432.1/
Ráckevén házat, földet vásárolt, de 1824-ben ismét uniformist öltött a császár hívására és f?kapitányi rangban a test?rségben vállalt szolgálatot. A gárdánál tizenegy évet szolgált majd hatvanegy éves korában végleg búcsút mondott a katonaéletnek. Letelepedhetett volna bárhol, de a szíve hazahúzta Ráckevére. Ett?l kezdve már csak emlékeinek élt. 73 évet adott számára a sors. 1847 február 7-én halt meg Ráckevén.
De hogyan lett a legenda valóság magvából János vitéz? Egyáltalán, Pet?fi hogyan tudhatott az árva gyerekb?l lett legendás huszárkapitányról?
Pet?fi a János vitézt 1844-ben írta. Dömsödön egy évvel kés?bb tartózkodott, így tehát korábban kellett hírt hallania a vitézr?l! Pet?fi pedig Ráckevén sohasem járt, akkor honnan az információ? Magyarázat erre is van. A kulcsot Ács Károly személye jelenti, aki ugyancsak 1823-ban született Ráckevén, jogi tanulmányait Kecskeméten végezte. A jogot tanuló Jókai 1842 ?szén egészségi okokból Pápáról Kecskemétre iratkozott át, aki Ács Károllyal közeli barátságba került. 1843 ban Kecskemétre érkezett Pet?fi is. Korábban Jókai és Pet?fi együtt diákoskodtak Pápán. Jókai hozta össze Pet?fivel Ács Károlyt. A többhónapos együttlét során mesélhetett a ráckevei Ács Károly a neves huszárkapitányról. Barátságuknak köszönhetjük Pet?fi Sándor örökélet? szépséges „János vitéz”ét.
Ráckeve város lakossága János vitéz díszkutat állított emlékére a Szent István téren.
A dokumentumok az Árpád Múzeumban megtekinthet?k.
Forrás : Sz?ke István

Magyarországért
Nincs a Földön más hely, mely' gazdagabb nálad.
Hullámzik tengere, színarany kalásznak.
Smaragdzöld legel?, sok jószágot éltet,
Hegy ezüst patakja táplálja a földet.
Ha egyszer arra jársz, nézz a hegyoldalra!
Mint százezer rubint úgy virít sok alma.
Hajnal és az alkony bíborszínben lángol,
hegyalján sz?l?fürt, mint borostyán táncol.
Itt él egy büszke nép, már sok-ezer éve.
Ha kellett, országát, vért hullajtva védte.
Küzdött ellenséggel fokossal, szablyával,
hitéért szembeszáll ha kell; a világgal!
Magyarnak születtem, soha nem tagadtam.
Kiáltom az égbe, nem suttogom halkan!
Ha az Öreg Istent, egyszer meglátjátok,
ezt a pár leírt sort, kezébe adjátok!
Túl sokat szenvedett világban e nemzet.
Ármány és gonoszság, túl sok rosszat nemzett!
Lobogónkat, jó szél tartsa egy irányba.
Mert e föld: Föld Anyánk, megszentelt világa.
2019.07.30.(hecz)



Hozzászólások

Még nem küldtek hozzászólást

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztrált tagok értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztrálj.

Még nem értékelték
Generálási idő: 2.31 másodperc
2,947,281 egyedi látogató