Hunok Nagy Szövetsége

Navigáció

Felhasználók

-> Online vendégek: 4

-> Online tagok: 1
Laftenepe

-> Regisztráltak: 353
-> Legújabb tag: Mestkichetext

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Ha elt?nne a Vatikán szabadok lennénk?

HírekTe mit gondolsz err?l?




















MAGYARORSZÁG LEGRÉGEBBIBB TEMPLOMA: MÁTYÁS LEVELE IV. SIXTUS PÁPÁHOZ


Szerz?: Kanyó Ferenc

Mátyás király (1458-1490) szívén viselte az egyházzal való kapcsolatát, így rendszeresen levelezett a pápákkal, akik eleinte tetemes összegeket folyósítottak neki a török elleni háború céljából, utóbb azonban ezt az összeget folyamatosan csökkentették, mikor látták, hogy a király más háborúira költi el a neki juttatott aranyakat. Ennek ellenére számtalan intézményt alapított vagy újított fel, ahogy az alábbi levelében is írta. A címben szerepl? Fehéregyháza sokáig a magyar történeti és régészeti kutatások fókuszpontjában állt, mivel Anonymus gesztája szerint itt temették el Árpád vezért.

sixtus_iv.jpg

IV. Sixtus pápa kinevezi a Vatikán könyvtárosává Bartolomeo Platinát



Az eredetileg plébániatemplomnak épült Fehéregyháza királyi kápolna volt az Árpád-korban, és Óbuda városa felett gyakorolta a plébániai jogokat egészen 1355-ig. Anonymus gesztája szerint a templom Árpád sírja fölé épült a magyarok megtérése után. 1400-ban IX. Bonifác pápa különböz? búcsúkat engedélyezett a templom számára, de a Mátyás levelében részletezett okok miatt Fehéregyháza elhagyatottá vált. A király úgy vélte, hogy jó ötlet, ha a f?városhoz közel egy zarándokhelyet alakít ki, és azt pálos szerzeteseknek adja. Antonio Bonfini A magyar történelem évtizedei cím? munkájában már egyenesen Nagy Károly alapításához köti Fehéregyházát, kib?vítve a levélben a király azon mondatát, amely szerint ez a templom épült legrégebben Magyarországon. Ez a történet azonban vélhet?en csak a humanista történetíró m?ve, korabeli források nem tudnak róla.

110_tv05matyas_kiraly_kep1_matyas_kiraly.jpg

Hunyadi Mátyás az ezerforintoson kívüli legismertebb ábrázolása

A pálos kolostor végül Mátyás akaratának megfelel?en felépült, bár a rend nem igyekezett birtokba venni, 1482-ben a pápának sürgetnie kellett ?ket, hogy legyenek szívesek belakni az új intézményt. 1492-ben és 1496-ban II. Ulászló kér újabb meger?sítéseket VI. Sándor pápától. Végül nyolc szerzetes költözött be.



Boldog Özséb kanonok (~1200-1270), a pálos rend alapítója

A középkori Magyarország Mohácsig tartó történetében jeles zarándokhellyé virágzott fel a Jagelló-korban Fehéregyháza. Mikor II. Ulászló agyvérzéssel ágynak esett, felesége, Candale-i (Foix-i) Anna elhatározta, hogy Budáról gyalog megy el Fehéregyházára. Mikor végül férje jobban lett, arra kérte, hogy télvíz idején a királyné ne gyalogoljon mezítláb el a kolostorhoz, aminek Anna királyné eleget is tett, de a zarándoklatot teljesítette. Kevesen tudják, hogy II. Lajos királyt 1506-ban Fehéregyházán keresztelték meg. A mohácsi vereséget követ?en azonban Fehéregyháza, mint annyi más középkori épület, áldozatul esett a harcoknak.

Mátyás levele IV. Sixtus pápának

Szentséges atyám és kegyelmes uram, hódolattal ajánlom magam szentséges lábait csókolva.

Ne csodálja szentséged és ne tartsa alkalmatlankodásnak, ha országom ügyes-bajos egyházi dolgaiban vagyok kénytelen ismét segítséget kérni Szentségedt?l; ezt kívánja az a különös odaadás, amellyel az egyház és Isten nagyobb dics?sége érdekében buzgólkodom, ezt sugallja a bizalom, amelyet szentséged iránt érzek. Gondjaim, bajaim közül ugyanis kiváltképp a szívemen viselem, hogy uralkodásom alatt országom minden templomát a hívek áhítata tölthesse be. Szentséged, aki mindig kegyesen és jóindulattal bánt velem, jól tudja, mennyit fáradoztam már ezért szentségednél. Szentséged engedélyével és támogatásával sok, hosszú ideig elhanyagolt, végképp elhagyatott templom épült újjá és lett szebb, mint alapítása idején.

Buda nev? városom közelében, alig egy mérföldnyire a királyi vártól, van a mez?n egy templom, amelyet isten anyjának a dics?ségére szenteltek fel. A régiek szerint ezt a templomot a többinél régebben, még a térítés korában alapították; azt mondják, hogy a hívek nagy számban és áhítattal gy?ltek össze benne Isten anyjának minden ünnepén, nagy becsben is tartották, vallásos tisztelettel vették körül.

Valamikor önálló plébánia volt itt; mostanra megváltozott, elnéptelenedett a táj, a templom magányosan áll a hegyek lábánál, a síkságon. A plébánia neve megmaradt ugyan, de nem jár már ide szinte senki, csak az áhítat vonzza ide nagy számban a gyülekezetet. Misézni azonban ritkán szoktak itt, mert a plébános a budai prépostságon kívül egyéb javadalmakat is élvez, a templom pedig, amely kicsi és hasznavehetetlen, mell?zött. Nem ezt tette meg a plébános székhelyül, káplánokat sem rendelt ide – legfeljebb kett?t vagy még annyit sem –, akik helyette a templomot benépesíthetnék és az összesereglett híveknek misét mondhatnának. Az itt lakók viszont több olyan botrányt okoztak, amely a gyülekezet bizalmát és a templom tekintélyét alaposan megcsappantotta. Meg aztán azért is jutott a templom ilyen leromlott, elhanyagolt állapotba, mert évek óta mindig mások kapták a zsírosabb adományokat.

Ezért és a Szent Sz?z iránti tiszteletb?l, akinek egykor a templomot felszentelték, s azért, hogy a nép nagyobb áhítattal forduljon ahhoz, aki Magyarország patrónája is, elhatároztam, hogy az épületnek gondját visel?, istenfél? embereket helyezek oda.

Odaadó fiaként könyörgök Szentségedhez, méltóztassék mindent jóváhagyni, és engedélyezni, hogy a templomba pálos remete testvéreket telepíthessek, akiket szigorú következetességük és feddhetetlen életük miatt mindenki szeret, és hogy a helyet egyébként is a pálos rendnek adományozhassam.

Túl azon, hogy a beleegyezés számomra rendkívüli kegyet jelent, szentséged a templom pusztulását is megakadályozza, s?t, gondoskodik a megújulásáról is, ami növeli majd a nép áhítatát isten anyja iránt, és újra benépesíti hívekkel a templomot.

Én pedig a szokásos juttatásokon kívül más adományokkal is elhalmozom az egyházat, hogy még több istenfél? ember költözzön bele, és szüntelen imádkozzanak szentségedért és a hívekért.

Gyors és kegyes választ várok szentségedt?l, akinek lábai elé alázattal ajánlom magam.

Kelt Budán, az Úr 1480. esztendejében, Magyarországon való uralkodásunk huszonharmadik, cseh királyságunk tizenkettedik évében. Szentséged odaadó fia, Mátyás, Isten kegyelméb?l Magyarország stb. királya." (Ballér Piroska fordítása.)

Forrás:

V. Kovács Sándor (szerk.): Magyar levelestár. Mátyás király levelei 1460-1490. Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1986)

Hozzászólások

Még nem küldtek hozzászólást

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztrált tagok értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztrálj.

Még nem értékelték
Generálási idő: 1.58 másodperc
2,947,168 egyedi látogató