Szkíták, Hunok, Magyarok Európa története
A HUNOK EURÓPAI TÖRTÉNETE.
Mikortól kezd?dik a Hunok történelmében ez a fejezet? Amióta letelepedtek a Kárpát-medencében és a Közép-Ázsiáig terjed? birodalmuknak központja a Magyar Nagy alföldön volt. Melyik évt?l számíthatjuk ezt? A régi Magyar írások szerint a Hunok Kr.u.374 táján jöttek a Kárpát-medencébe. A nyugati történészek és régi történetíróik úgy állítják, hogy a Hunok Kr.u.378. évben már megtelepedtek Magyarországon. Hogyan nevezték ebben az id?ben ezeket a földrajzi helyeket? A Duna bal partján elterül? vidék, Ister-Gamtól a Pontiusig (Fekete-tenger) és aztán keletre Közép-Ázsiáig HUNNIA néven volt ismeretes. A mai Dunántúl a Vág-torkolatától a Dráváig húzott É-D irányú egyenes vonal határig VALERIA, a bécsi medence ett?l a határvonaltól számítva a Mura torkolatáig: FELS? Otilde;-PANNONIA és a Dráva-Száva köze: ALSÓ-PANNONIA nevet viselt. Ett?l nyugatra a Duna alatti területek (a mai Ausztria és Bajorország) volt NORICUM. HUNNIÁN kívül es? említett területek mind a nyugat-római császárság provinciái voltak. Leírják a nyugati írók a Hunok történelmét? Sok mindent írnak róluk. F?leg azt a sok rosszat fogják a Hunokra, amit a valóban istentelen és pogány gót népek a nyugati országokban és Itáliában pusztításaikkal elkövettek. Írnak a Hun királyok uralkodásáról is? Arról is írnak, de összekeverik a sorrendet és nem KATTAR (Kádár)-KÁRATON náluk a Duna-medencei Hunnia els? királya, hanem ULDIN, akinek uralma alá tartozott ERDÉLY és HAVASALFÖLD is. Ezt a két földrajzi helyet a nyugati írók Olténia és Muntenia néven ismerik. Mit írnak még ULDIN uralmáról? Írják, hngy ULDIN megverte véres csatában a gótokat Kr.u. 400. évben a Konstantinápolyi áruló f?vezér csapataival együtt, aki a gótokkal tartott és nem a Hunokkal annak ellenére, hogy a Hunok szövetségben voltak a Keletrómai Birodalommal. GAINÁS volt a neve ennek a keletrómai generálisnak, és ? is elesett a Hunok elleni csatában. Hova menekültek ezek a megvert gótok? Ebben az id?ben ILLYRIA (a mai dalmát tengerparti vidék) a vizigótok uralma alatt volt, akiknek törzsf?nökük ALARIK nevet viselt. Ide jöttek sokan a gótok közül, és javarészük csatlakozott a Fels?-Pannoniában tanyázó ostro-gótokhoz, akiknek a törzsf?nökük RADAGASIUS volt. De hamarosan az illyriai gótok oly nagy er?fölényre tettek szert és annyira sokan voltak, hogy betörtek Thraciába is. Végigrabolták a városokat és a népet. Itt tudni kell, hogy Theodosius császár (379-395) után két fid között oszlott meg a hatalom. A Nyugatrómai Császárság ura Honorius (395-423) és a keletié Arcadius (395-408) lett. Békességben éltek a gótok ezeken a területeken? Nem éltek békességben, mert vad, nomád törzsekb?l álltak össze, akik raboltak és pusztítottak. Így a vizigótok már 401-ben Alarik vezetésével betörtek Itáliába és végigrabolták a városokat. A római hadsereg feltartóztatta ?ket. A római csapatok f?parancsnoka generalissimo STILICHO volt. Kiverték a rómaiak Itáliából a gótokat? Nehezen boldogultak velük, mert a 405. évben az északi ostro-gótok is támadásba kezdtek és betörtek Észak-Itáliába az említett RAGADASIUS vezetése alatt. Hogyan védekeztek a rómaiak? Ebben a kétségbeesett helyzetben a római f?parancsnok STILICHO a Hunok királyához ULDIN-hoz fordult segítségért, és így jött létre Hunország és a Nyugat-Római Birodalom közötti szövetségi szerz?dés. ULDIN nagyszer? seregei megtámadták RADAGASIUS csapatait. A jól bevált Hun harcmodor szerint körbezárták ?ket és teljesen megsemmisítették a gótok seregeit, a 406. évnek április havában. Mit tettek e gy?zelem után a rómaiak? Rómában megépítették a Gy?zelem Kapuját (Arco de Triumph), melyre ráírták azt, hogy a gót nemzet örökre elpusztíttatott. A Hunok tehát teljesítették azt, amit a szövetségben fogadtak? A Hunok arról voltak híresek, hogy mindig betartották adott szavukat. Ez különösen áll ULDIN Hun királyra, aki megtartotta a kötött szerz?dését a Keletrómai Birodalommal is, éppen a STILICHO-val való szerz?déskötés el?tti id?ben. Mi történt e szerz?dés el?tt? A Kr.u.-i 404. évben a Balkánon és f?leg Thrákiában történtek lázadások, és kiújult egy vallásháború az eretnek-nek nevezett keleti keresztények és az ortodox hithú római vallású, judai keresztények között. Ezt a vallásháborút az akkori alexandriai patriarka THEOPHILUS (384-412) és CHRYSOSTOM János vetélkedése okozta. A két hív? sereg között a véres küzdelem már a 403. év ?szén megkezd?dött és egyre nagyobb méreteket öltött. Legvéresebb volt a 404. évben. Arcadius kelet-római császár fordult a Hunok királyához megint, és igen magas összeg? adófizetést ajánlott fel Uldin Hun királynak annak fejében, hogy a Thrákiában garázdálkodó gótok ellen ?t megsegítse. Le van írva valahol ez a küzdelem? Pontosan beszámol mindenr?l az egyház történelemben igen ismert CODEX THEODDOSIANUS. Mit tett a Hunok királya ULDIN? A 404. év ?szén hatalmas sereggel jelent meg Thrákiában, 404-405. telén rendet teremtett és védelmet adott a keleti keresztény hitet követ? népnek. Az egyháztörténelem a Thrákiai els? Hun inváziónak nevezi ULDIN király ezen hadm?veletét, de inkább politikai színezet?nek ismerteti ezt a Hun villámháborút, mely kiverte a gótokat Thrákiából, és megszabadította a görögöket a m?veletlen, barbár gót hordától. Tehát ULDIN 405. év tavaszán jött vissza seregeivel a Balkánról, és ugyanebben az évben még a nyugatrómai csapatok segítségére is ment? Igen, ugyanebben az évben verte szét Radagasius gótjait, akik Itáliába törtek. Tehát a Balkánról visszatérve, azonnal Itáliába ment a Hun sereg Stilicho római generális megsegítésére, beváltva a szövetségben adott szavát ULDIN a Hun király. Hogyan lehetséges az, hogy ULDIN a Hunok királya mind a két római császársággal, a keletivel is és a nyugatival is szövetséget kötött? A Keletrómai Birodalommal akkor kötöttek szövetséget, amikor az elszakadt Rómától, vagyis Kr.u. 395-ben. E szövetség értelmében szállták meg a Hunok a Keletrómai Birodalom nyugat felé esõ határait Anatóliától Mezopotámiáig. A Nyugatrómai Birodalom megsegítésének az volt a feltétele, hogy elfoglalták az északi gótok által megszállt területeket. Vagyis VALERIA és FELS?-PANNONIA nev? volt római tartományokat. Így Hunország nyugati határát kiterjesztette a mai Bajorországig. Itt tudni kell azt, hogy a Hun szövetség feltétele hatalmas évi adó fizetése volt, amit a Keleti és Nyugatrómai Császárság pontosan fizetett hosszú éveken át aranyban a Hun királynak. Ezt a Hun király éppen azért kötötte ki, mert a Hunok mindig segítették hatalmas sereggel a szerz?d? felet, de sohasem kértek t?lük katonai segítséget. Így a szövetségben mindig a Hunok adták a vért és a rómaiak az aranyat. A gótok tényleg elpusztultak úgy, amint a rómaiak azt a diadalívükre felírták? Ez a felirat csak a rómaiak reménységének kifejez?je volt, mert a gótok Kr.u. 408. évben betörtek a római birodalomba délen is és északon is ALARIK gót törzsf?nök vezetése alatt. A 410. évben elfoglalják Rómát, és a gyönyör? város nagy részét lerombolják, valóban vad hordaként, és embertelen kegyetlenséggel ölik a rómaiakat. A rómaiak megint a Hunokhoz fordulnak segítségért. Segítettek-e megint a Hunok? Amikor a rómaiak szövetséget kötöttek ULDIN Hun királlyal és a szövetség fejében tekintélyes évi adó fizetését ajánlották AETIUS római herceget a Hun királyi udvarba küldték kezesként. Aetius megtanulta a Hunok nyelvét. Megismerte harcmodorukat és fegyvereiket, és velük együtt élve igen megszerette ?ket. A Hunok is szerették Aetiust és támogatták is, annyira, hogy tekintélyes Hun sereggel látták el, amikor a 409. évben az északról Itália felé támadó gótok ellen indult. Miért nem tudtak a rómaiak egyedül ellent állni a gótok támadásának? A legnagyobb hatalmú római hadvezér STILICHO aki a gótok ellen szövetségre lépett a Hunokkal, áruló lett és Alarik gót törzsf?nökkel állt össze. Így a rómaiak ereje szétforgácsolódott. Hadseregüket újra kellett szervezni, és csak akkor tudtak valamiképpen meger?södni, amikor Stilichot elfogták és kivégezték. A legnagyobb bajuk azonban az volt, hogy a Keletrómai Császársággal is háborús viszonyban voltak. Így a Római uralmak testvér háborúja is gyengítette erejüket. Melyik félt segítették a Hunok? A Hunok legnagyobb ellenségei a gótok voltak és így Aetiust segítették mert ?t ismerték. Hogyan alakul ebben az id?ben a Hunok története? ULDIN Hun király meghalt Kr.u. 410. évben. Utána három fia triumvirátusban uralkodott. OKTÁR és RUGA a Kárpát-medencei központból az európai hadszíntéren, MUNDZUK pedig Ázsiában volt a vezet?. Mundzuknak volt egy fia ATILLA, aki a 406. évben született. ULDIN halála után a Hun Birodalmat átszervezte a triumvirátus, és Aetius megsegítésén kívül a rómaiak dolgába nem avatkoztak bele. Sikerült-e Aetiusnak a gótok ellen sikeresen küzdeni a neki adott Hun sereg segítségével? A nyugati írók éppen azért nem sokat írnak Aetius hadjáratáról, mert azt a Hunok segítségével végezte. A gótok visszahúzódása azonban mutatja gy?zelmes eredményeit, mert Alarik gót törzsf?nök elesett az egyik csatában a 410. évben. A gótok kirabolják Dél és Nyugat-Itáliát és a 411. évben észak felé húzódnak. Törzsf?nökük Alarik fia Athaulf lett, aki törzseit a mai Franciaország területére vitte, és innen átkeltek a Pireneusokon és a 414-16. években a mai Spanyolországba érkeztek. Aetius visszatér a Hun király udvarába és a történetírók úgy mondják, hogy Kr.u. 415. évben a Hun királynál van. Ki volt ebben az id?ben a Kelet-római császár? II. Theodosius (408-450), aki a nyugat-római területeken is akart uralkodni annak ellenére, hogy ott a névleges császár III. Valentianus (425-455) volt. A történetírók feljegyezték, hogy ATILLA, Mundzuk Hun király fia 420-424 évek között a római császár Ravennai udvarában, majd Bizáncban volt királyi vendégként. Ott tanulta meg a latin és görög nyelvet is. Milyen események következtek a Hunok történetében ekkor? A perzsák er?sen sanyargatták a Pártos Birodalomból ottmaradt Hun népeket, és ezek ázsiai testvéreikt?l kértek segítséget. Az ázsiai Hunok seregei Mundzuk rendeletére a 420. évben lerohanják és elfoglalják Perzsiát. A perzsák II. Theodosiustól kérnek segítséget, akivel szövetségi viszonyban voltak. Theodosius intézkedéseit azonban megel?zik a Kárpát-medencei Hun birodalmi székhely uralkodói OKTÁR és RUGA akiknek csapatai a 422. évben megszállják egész Thrákiát és megteremtik a kapcsolatot a Perzsiát elfoglalt Hun véreikkel. Róma önállóságra és uralkodásra szokott arisztokráciájának azonban nem tetszett az, hogy II. Theodosius a keleti császár legyen az uralkodójuk. A ravennai udvarban kikiáltják Rómának Konstantinápolytól való függetlenségét és egy magasrangú katonát választanak meg nyugat-római császárnak. Ennek nevét a történetírók csak János-nak mondják. A keleti császárság csapatai megtámadják Ravennát és megint testvérharc van a rómaiak között. Ez a János császár Aetiustól kér segítséget, aki meg is indul Ravennához, 60 000 Hun harcossal. Közben azonban a keletrómai csapatok elfoglalták Ravennát és kivégezték János császárt. Miután a gótok a mai Franciaország területér?l megint a római provinciák ellen indultak, Aetius ezzel a nagy Hun sereggel a gótok ellen fordult. Visszaverte támadásukat, melyet Pannonia ellen intéztek és 427-ben tért vissza a Hun sereggel Hunországba. A Nyugatrómai-Hun szövetség f? ápolója Aetius, aki ismert a Hun királyi udvarban. 430. évben meghal OKTÁR. Utána a testvére RUGA a Hunok királya és a ravennai központú, Nyugatrómai Császárság Magister Militum címet ad neki. Erre a nyugatrómai birodalmi határozatra két okból volt szüksége a ravennai udvarnak: egyrészt, hogy ne kelljen nekik írásban elismerni a Hun királyságot, másrészt, hogy a Hun királynak fizetett hatalmas összeg? szövetségi, évi adónak a fizetésére valamilyen törvényes jogcímük is legyen. A ravennai udvar 433-ban elmozdítja állásából Aetiust, mint legfõbb, római katonai parancsnokot. Aetius Rugához menekül, aki hatalmas Hun sereggel látja el és helyezi vissza római méltóságába. Ugyanebben az évben 433-ban meghal Ruga is. Milyen viszony állt fenn ebben az id?ben a Hun királyság és a Keletrómai, azaz a Bizánci Császárság között? Nincs háború köztük, de a Hun Birodalom alsó-dunai határával szomszédos Bizánccal mindennaposak a határincidensek. A béke ára azonban a Bizánc által a Hun királynak fizetett évi rendes adó, amit Bizánc rendesen fizet.
Nagy Bálint Hun Kende