Hunok Nagy Szövetsége

Navigáció

Felhasználók

-> Online vendégek: 2

-> Online tagok: 0

-> Regisztráltak: 416
-> Legújabb tag: Adult Cam

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

A Kárpát-Medence az ?s haza

HírekKÁRPÁT-MEDENCEI ?SNÉPÜNK -

1. rész: A BALATONUDVARI HÁZ

(Szemelvények Dr. Nagy Sándor könyvéb?l)



Annak a népnek megszólaltatása, mely ?sid?ben már a Kárpát-medencét lakta, nem könny? feladat, mert erre megbízható, hiteles írásbeli bizonyíték nincs, nem is lehet. Az ?stelepes nép nyelvére vonatkozó írásos szöveg nem maradhatott fenn. De ha ilyen szöveg nem is maradt ránk, egy sereg víznek, hegynek, erd?nek, telephelynek a neve máig fennmaradt.

... Egyik ilyen legismertebb földrajzi név a Duna folyó - honfoglalás el?tti neve: Ister. A sumíroknál a termékenység, a csillagok és a háború istenn?je volt. Mellette fekszik Esztergom (Ister-gam) melynek jelentése sumír nyelven: Ister kanyarja, vagy görbülete, mert a „gam” sumír nyelven sarlót, görbületet, hajlatot jelent (A „gam” egyébként ma is görbületet jelent, lásd: gomb, gömb, kampó, gamó szavainkat, de a gém-madár is hajlott nyakáról kapta nevét, valamint "gamós" az ismert irodaszer, a gém-kapocs is.)

Melyik nép adhatta tehát e gyönyör? nagy víznek az Ister nevet és a mellette épült városnak az IsterGam (Esztergom) nevet, ha nem az, melynek nyelvében Ister isten volt, a gam-szó pedig nyelvében hajlatot jelent. (Esztergom nevének jelentése tehát egyszer?en "Duna-kanyar"!)

De van egy girbe-gurba utcáiról elnevezett Gamás nev? falunk is Somogy-megyében és egy Gamásza (gam-aszó=kanyargó víz) puszta is közel a Balaton somogyi partjához.

Balaton – Bál, vagy Bél isten tava. A „ton” szó pedig a tó-nak egy ?si formája. A pannonoknak nemcsak a sumír Ister volt az istenük, hanem Bél, vagy Bál is. A görögök már a Kr. el?tti évszázadokban Pelszó néven hívták a Balatont. Pelszó a sumír Bél-szó=Bél isten vize nevéb?l változott át. A rómaiak a görögökt?l vették át ugyanezt a nevet, amikor Kr.u. 9-ben Pannóniát meghódították. Bál isten tisztelete leger?sebb volt a Balaton környékén, ezért telepítette annak kiirtására I. István a bencéseket Bakony-Bélbe. Tehát ez a "Bél" nev? telephely már I. István el?tt is ott volt, vagyis ugyanott sumír telepeseknek is kellett lenniük!

Kés?bb, 755-ben (1055) I. Endre királyunk ugyancsak a Balaton környéki "Bél"-tisztelet kiirtására telepítette a bencéseket Tihanyba, IV. Béla pedig Szigligetre...

...Dunántúl és a székelyeknél bálványfának nevezik a kapuszárnyakat tartó oszlopokat ma is. Ezért szokták mondani a szó nélkül távozóról, hogy "el sem búcsúzott a kapufélfától". A kapunak azonban nincs, nem is volt "félfája" sohasem, hanem volt és még ma is van Bél-fája. Ebb?l lett a könnyebb kiejtés törvénye szerint "félfa", amit azonban a mai falusi ember már nem ért meg...Valószín?, hogy ?sid?ben Bál isten faragott képe (?) is rajta volt a kapuoszlopon, ezért nevezte azt ?snépünk Bélfának, vagy Bálványfának...

De Bél isten nevére emlékeztet testünk bal oldala is, ahol a szív van... Bál az ?sszel meghaló természet tavaszi újjászületésével a halál feletti gy?zelmes életnek istene. Ünnepét akkor ülték meg nagy mulatsággal (bál-lal), amikor f?, fa virág s a meleg napsugár hirdette már a télen sokat diderg? embernek a tavaszt s az új kenyér reményét. Innen az ünnepélyes mulatságok neve ma is bál. Ünnepélyének színhelye mindig a természet ölén, b?víz? források (bú-csú) mellett volt, messze környék népének találkozásával. (Ez ?si szokást ?rzi a "búcsújárás" egyházi népszokása Szentkúthoz és más forrásos helyekhez, egyúttal mutatja, hogy sajátította ki a zsidókereszténység ?si rítusainkat.)

De balatoni sumír nyelvemléket ?riz Badacsony, Csobánc és Hegymagas neve is. Az els? b? vizet (bo-d-csony) jelent, mely a Badacsony oldalából buggyan - bógyün, b?ven gyün - el? és Kisfaludy Sándor nevét viseli.

Ismét csak b?viz? forráskútra utal Csobánc (cso-bo-tu=b? vizet ad) neve is, mely nyáron is jéghideg vizével a hegy tetején ered, s valaha fakampóra akasztott csöbörrel meríthetett bel?le a szomjazó. Különben a csöbör is sumír szó: cso-b?r=víztartó b?r, vizes töml?. Hegymagas pedig tiszta sumír szerkezet? szó, ahol el?l áll a f?név, a "hegy" és utána a jelz?je, a "magas".

De van egy negyedik sumír nev? hegy is a környéken: Rezi. Ennek neve a sumír "resu, vagy rezsu" szób?l származik, jelentése: hegy, hegycsúcs, de jelenti az oldalirányt is. A részút és rézsü szavaink ?rzik még emlékét. Három Tomaj nev? falu is van a környéken: Badacsony, Lesence és Hévíz mellett. A sumír to-ma jelentése "tó-nagy"... Szepezd értelmét a mai magyar nyelvb?l nem tudjuk levezetni, csak a sumír ?snyelvünkb?l. "Zeeb" jelentése szép, "d" a szóvégén sumír és magyar képz?:"os-es-ös". A köztük lev? "ez" a sumír "szo=víz" szó eltorzulása. Ugyanezt a tiszta sumír szótövet ismerhetjük fel Zebegény, Szepes, Szepesség helyneveinkben...

Csicsó kicsiny falu Szepezdt?l északra. Nevében a sumír eredet? "csi/cse"=kicsi szavunk rejlik. A "csi" mai nyelvünkben kicsinyít? képz? lett: csi-be=kicsi barom; kö-vecs=kicsi k?; csi-csó=kicsi víz...

..Még ezeken kívül is sok Balaton környéki helynév ?rzi ?snyelvünk emlékét, de nézzünk meg most egy Balaton-parti falut közelebbr?l, s ez Balatonudvari. Az "ud-úr" sumír szavunkban "ud" világosat, az "úr/vár" pedig bekerített helyet jelent, de olyat, melynek nincs teteje. Az "udvar" jelentése tehát sumírul: világos bekerített hely/vár. Udvari nevéb?l következtetve, ott egy nagy udvarháznak kellett lennie az ?si id?ben.

Nézzük meg most belülr?l egy sumír udvarházat. Ennek a szónak az els? felét már ismerjük. A ház szavunk pedig a sumír hu-us-su szóból származik. Ez az ?sid?ben még a hozzátartozó földbirtok területén épült fel. Rendesen palánkkal (palaku=elhatárolni) volt körülvéve.

A palánkon kívül terült el a rét (retu), vagy mez? (masu) és a szántó (sumírul szontu). Itt termelték a gabonát (gabni), melynek szemeit (szeim), ha azok megn?ttek (nilu=n?l, növekszik), zsákokba (szaku) rakták és szekéren (szigir) a malomba (mumu) vitték és ott meg?rölték (sumírul: ara). Aztán kenyérként (kuruk), vagy tésztaként (daszta) megették (enni sumírul=esz, vagy eszag). Rendesen volt a közelben valami mély víz (meli biz), vagy tó (sumírul is tó) is.

A palánkon belül, az udvar mellett volt a kert (sumírul kiru/kirtu). Innen a ház egy másik bekerített helyére lépünk, mely azonban a házzal már egy födél alatt van, tehát nem világos, de az oldala nyitott: ez a "pitu-úr/vár", a nyitott vár, vagyis pitvar (pitu=nyitott). Innen tovább küszöbön (kiszib) át jutunk a ház belsejébe, ahol a háznép (asz-naab) élt (sumírul élni=áál). Ezek voltak az apa (abu), anya (ana), az ük (ugu), az ?s (us) és a gyerekek (dumugu), s?t a szolgák (szukal) és a szolgálók (szukálu) is. Népi magyar nyelven a "szóga" és "szógáló" szavak egyeznek velük. Különben a sumír szavak hangtanilag sokkal jobban egyeznek a népi nyelv szavaival, mint az irodalmival.

A konyhában volt a t?zhely (ki-izi). Izi=t?z; mai nyelvünkben az izzó, izzad, izik ?rzik ?s-szavunkat. (A sumír "izi" sz?ból származik "izi-ten", azaz isten szavunk (t?z-tev?, t?z csináló, t?z-adó).... a görögöknél a t?zistent Hefaisztosznak nevezték. De ebben a szóban csak a "faisztosz" görög (jelentése csináló), a "he" pedig ugyanaz, mint a magyar h? szó.)

Itt (sumírul: iti), a konyhában található egy nagy vizesedény (nad=nagy; víz=biz; edény=edin) A Dunántúlon még ma is edin az edény! Azután a konyhában volt még a csöbör (cso-b?r). Ennek kisebb alakja a csupor (cso-po-haru). Tehát a szomjunkat (sumírul: szuumu) enyhít? ivópohár is sumír nyelvi örökség. Egy fábol való vizesedény a sajtár (so=víz; tár=tartó) is volt ott, valamint vödör (bader), kosár (kaser), garabó (garru=nádkosár) és kanna (sumírul is kanna).

A kamrában (kumu) voltak a különböz? szerszámok, így a kasza (kaz=vágni), ásó (usutu), ostor (kinnazu - mai nyelven: kínzó), lapát (lapatu), kapa (kapa), kalapács (kalapattu), kaparó (kaparu), hordó (háru). A kumu, vagyis kamra fekv?hely is volt éjszakára. Innen származik a "koma" szó, melynek jelentése fekv?társ. Ugyanezt jelenti a pajtás szó is. A pajta, mint szell?s hely, nyári hálóhely volt. Az istállóban voltak a marhák (marha; mar=megfogni -ld. mar, marok, markol, marad, marasztal) A barom szó sumírul=bulum, a bárány=barin (bari(ka)). Az istállóban voltak lovak is (hiulu, v. assza- ebb?l származik a huszár szó és a számtalan assza/aszó helynevünk) A lovakat már abrakkal (ubru) etették. A szér?ben (szieru=száraz) pedig ott volt a góré (gur, v. guru; debreceni szó górál=dobál, hajigál) és a kazal (gizal). Végül az ólban (aul) voltak a disznók (emes=emse, anya(disznó).

Az egész udvarháznak (udu-ur hu-u-szu) éber ?re (uru v. reu) volt a kutya (kudda), melynek ugatásától (ugatu) minden állat (alad), még a verebek (buraba; ld. bori veréb) is elriadtak. Az udvarház felett pedig éjszaka ott ragyogott a csillagos ég (csillag=csillag - azaz csi=kicsi; lag=láng; ug=ég)

Amikor a mai falusi anya kenyérsütéskor lángost süt kicsi fiának és "nesze csillagom!" szóval kínálja neki, sumírul szól hozzá ma is...

Hozzászólások

Még nem küldtek hozzászólást

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztrált tagok értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztrálj.

Még nem értékelték
Generálási idő: 1.88 másodperc
4,754,426 egyedi látogató