Legyen rajtunk tekinteted, ne fordulj el t?lünk! Ilyen remény vesztett sorban talán még soha nem volt népünk!
Áldd meg Égi Anyánk Népünk, Országunk! Áldásod legyen a mi megváltásunk. Népünknek, Hazánknak, szabadulására, igaz magyar lélék, föltámadására! Új kornak hajnalán, sóhajtunk az égre. Tekints le most reánk, ?si nemzetünkre. Atillának, Árpádnak fiai, békében éljenek, szeretetben, egységben újat teremtsenek! A Turul madárnak kiterjesztett szárnya, áldón borul reánk Kárpát ?shazánkra. Szent Korona fénye, ragyog fel az égig, ?si nemzetünkön áldás legyen mindig! Felragyog a fény, Kárpátok honában, kiárad általunk, az egész világra. A MAG népe ébred a láncunk lehullik, szabadok a lelkek, az ég kapuja nyílik. Arra kérünk téged, segíts meg bennünket! Er?síts népünkben örök egységedet. A magyar nemzetnek te vagy minden reménysége. Áldott legyen általad, a MAG nemzetsége. A magyar nemzetnek te vagy minden reménysége. Áldott legyen általad, a MAG nemzetsége. Áldás, áldás, áldás

IMA
Oltalmazó Anyánk, odafent az égen,
Vigyázó két szemed óvjon, mint régen!
Esthajnalcsillagod szórja ránk fényedet,
Kérünk, segítsd meg eltévedt népedet!
Az Élet Fájából faragták ki trónod,
Szarvasként, hazánkat hétszeresen óvod.
Szívünkben hordozzuk dics? képedet,
Vezesd a Tudással, elárvult népedet!
Sólyom vagy Te a riadt istenek között,
Titkok Nagyasszonya, ki Napba öltözött.
Aranyló szárnyad beragyogja az eget.
Ne hagyd elveszni magyar népedet!
Boldogasszonyunk, ?rizzük nevedet,
Imáinkba foglaljuk áldó két kezedet.
Nap Atyánk Fénye kísérje léptedet!
Ne feledd el soha a Te h? népedet!
Ó.J. 2020. november 15.



Attila Király csatornázott üzenete a Magyarsághoz 2021 február 11.
Hol nemzetem egykoron
virágzón honolt,
S érte évezredeken át
?seink vére folyt
Két folyó ölelte föld,
mely kínált gazdagon, mi köllt
Lejtmenetben most
Pusztítás kígyói, lángja emészti fel
Mérgét hinti szét
Szét szabva Szent Szívét,
Mely tartotta össze azt,
S nem éré meg a tavaszt
Ha nem fordul hozzá vissza tán,
Hogy tette sokadszor hajdanán.
Mert sokszor talpra állt
S nem lelé a semmid? halált.
A kulcs a Szívtek Gyermekim!
Drága kincsem Nemzetim!
Semmi nincs, mi oly drága kincs!
Küntre ne tekints!
Csillogó pompa, kéj galádja az,
Téveszti szem el?l hitét, ki imádja azt
A Szív helyett, mely ?szintén, hittel szeret!
És csak Az!
Az ad er?t, szabadot, meleget!
Egymásnak segít? kezet!
Keztek ha összeér
Nincs az a baj, mi elér!
Ez az ?si kincs, melynek ébredni kell,
S mely ismét felemel!
Tudtuk mi ezt, ?sitek
S most vezetjük ismét kezitek,
Mert útjáról az kitért
Hamis hitért, mi nem saját
S eltiporta e nemes nemzetet,
Mely valóban nagy lehet!
Er?s és szabad, nem fogja más akarat!
Melynek csillagok hordozzák fiát
Erre szülték, csak veszíté hitét
Mert ez a cél!
Félelem Nagy Úr, mely pusztítá e hont
Kertek alatt bekeltezett!
A Szív a kulcs Gyermekim!
Nimród fiai ébredjetek!
?sitek vezetik Szívetek!
Mert véreink vagytok ti mind, ki vesztitek hitetek!
A Szív az út, csak az!
Hogy meghalld, ki vezet, s nyújts segít? kezet
Szeret?t, áradót
Töltse fel e folyókat, földeket!
Vigye ismét híretek! Mint szeretet er?s nemzetét,
Melynek az Ég vezeté kezét, nem kisebb akarat,
Mely dönt porba falakat!
Világba szerte szét, emelje azt!
A csillagokig fel, hogy lelje meg ismét otthonát,
S éltesse a koronát az ?sit, a hitet,
Mely miénk volt vala, s el nem veszett!
Csak tekints vissza rá!
S Szíved dobban, érzi helyét
S Egyben lelé meg nemzetét!
E Szív szava szólítja most fiait
Nyissa meg annak kapuit!
S árama annak minden áldásával gyógyítsa nemzetit
Mert féreg rágja vérz? magzatit!
Szenvednek gyermeki
S ti nézitek némán, t?ritek!
Hová lettetek? Ez nem véretek!
Mi els?nek tekintettük a nemzetet
S ki megszegte azt, galád
Nem talált nálunk hazát!
Szertünk híres volt, befogadó
Nem máson gázoló!
Becsült gyermeket, öreget, beteget
Hátra senkit nem hagyott
Ezek vagytok ti ma is magyarok!
Vérem, Nemzetem nyisd meg Szívedet!
Csak az az út, s nincs id?!
Sokat szenvedett népem, nemzetem!
Pusztulni látni azt, nem engedhetem!
Végig nézni e néma gyászt
Ahogy temeté el magát
Önként, szolgasorba tiporva jellemét
Tagadva ?si vért
Mely mindenkiben ott dobog
Szívteken át szeretnek a nagyok!
Rajtad áll egyedül!
Éleszd fel e nemzetet!
Csak nyisd meg a Szívedet!
Méltón e névhez: Hun!
S mi itt vagyunk!
Nyújtjuk karunk, vezetünk
Csak lásd meg ?s hitünk!
Mi Szívb?l sarjadzik, mint virág
S Égig ér fel, vezetve népét, nemzetét
Biztán tartva annak kötelét!
Ott vannak köztetek!
Fényes gyermekek!
Kik hoznak dics? jöv?t,
Csak szeressetek, s hoznak
Felemel?t, engesztel?t
Szeret?t és boldogat
Vezetnek ?k szívük által.
Fogd kezük, s emelnek Égre fel,
hol e hon végre otthonra lel ismét!
Csak figyeljetek!
Mást nem kell tennetek!
A Szív igazat szól, csak halljátok szavát!
S nem lesz több galád!
Utatok nem tör semmi gát!
Hangja vezeté e hazát!
S dics? lesz ismét e föld
Méltó rá, mit örökölt
S ?stek sorfala tisztelg tettitek el?tt
Mely visszahozta ?t, s el nem veszett!
Emelé ismét fejitek s tekintetek az Égre fel,
Hol figyelünk Bennetek
?rz?n, féltve, szeretve, mint egykoron
Nyisd meg Szíved Drága Honom!
Fogadd segít? karom!
Attila 2021 február 11. A Magyarokhoz!
csatornázta: Venczák Marianna