Hunok Nagy Szövetsége

Navigáció

Felhasználók

-> Online vendégek: 1

-> Online tagok: 0

-> Regisztráltak: 4
-> Legújabb tag: fozosandor

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Az evolúció körelmélete

Hírek


A fajunk a teljes faji kifejlődésének korába lépve – a körfejlődés második
negyedében – az ősközösségének a végére belakta az egész földet. Ha az
egyedszámának a további felszaporodása ezzel együtt megállt volna, ma
nem lenne semmi bajunk sem a vilá- gon, mert a fajunk még mindig az
emberiség boldog aranykorában élhetné életét. De a felszaporodása a
természettörvények működése következtében sajnos nem állhatott meg. És ez
vezeti el a fajunkat a fejlődése harmadik, kifejlett negyedének a megéléséhez.
A földi bioszférát belakva, az életviszonyaiban elkülönül a két történelmi embertípus,
a telepes úrnépek és a nomád pásztornépek. Miként már kimerítően
megtárgyaltuk, az őskori fenntartható élet matriarchizmusa a növekedés kényszeréből
az újkori fenntartható fejlődés patriarchizmusára változik, és ennek
következtében fajunk belép az emberiség háborús társadalmi korába, annak
minden negatív következményével együtt.
Miáltal a patriarchálissá váló világunk nem találta meg a jó megoldást a gradációs
robbanásunk és környezetpusztításaink visszafejlesztésére – a már többször
leírt 180 fokos társadalmi fordulattal – letért a fejlődése körútjáról. Ezáltal
a fajunk harmadik életszakasza csak igen rövid időszakra sikeredett, mert alig
ötezer év után, nem a körfejlődésének az utolsó negyedébe, hanem az önelpusztításunk
zsákutcájának korszakába jutottunk el.

Befejezésül

Hírek


A könyv befejezését sem lehetne szebb gondolatokkal elkezdeni, mint hazánk
egyik nagy szumirológusa feldolgozásával:
„Dr. Bobula Ida: Szumír- Hunghar- Mahgar Őshimnusz

Országok országa Törvénytudás népe,
Napkelet s Nyugat közt A világnak fénye,
Nagy a te nemzeted, Nagy a te végzeted,
Oly messze magasztos, Hogy föl sem érheted

Mint a magas menny s ég, Szíved mérhetetlen,
Életed gyökere Szent és sérthetetlen,
Hegyek, árnyas erdők, Hős föld büszke
népe, Ez a te végzeted Ősi öröksége:

Erős, gazdag vár vagy, De az örök törvényt,
Amit Isten rád rótt, Vállalnod kell önként,
Hogy beteljesüljön Győzelmes végzeted:
Úr oltára te vagy, Emeld fel a fejed!”

A vaskor nemzedéke 2

Hírek


De még egy fontos következtetés vonható le az előbbi gondolatmenetből. Ezt
is érintettük, de hangsúlyozzuk ki mégegyszer. Előzményeként: hogyan jött
létre a dór katonai erő? Úgy, hogy az ősnép fiait sokféle módon arra kényszeríttették,
hogy asszír katonának álljanak. A forma lehetett a rabszolgaságból való
kitörés felajánlása. majd vallási meggondolásból, és nem utoljára a zsákmányszerzés
lehetősége, de később már a zsold fejében. A lényeg, hogy az asszír
parancsnokok (az előbbi ötezer ember utódai!), minden esetben a harcoló katonákat
az ősnép fiaiból toborozták. És kik ellen harcoltak ezek a zsoldosok?
Bizony az ősnép más egyszerű fiaival szemben, akik próbálták volna védeni
előző úrnépi életformájukat. Ez aztán a démoni megoldás: mind a támadók,
mind a védők eredetükben az első történelmi embertípus leszármazottai voltak,
vagyis valódi testvérnépei egymásnak. Az asszír militarizmus által kidolgozott
sátáni terv, amiben az ellenálló ősnépeket a saját testvérnépeikkel pusztíttatják
el, kitűnően bevált a részükre. Olyannyira, hogy az újkori világunkban még
mindig ugyanaz a társadalmi képlet érvényesül, mint amit az ógörög időkre
fejlesztett ki az asszír imperializmus. Ma is a háborúkban a katona az nem más,
mint az ősnép fia, addig pedig a tábornoki kar mindig az arisztokrácia utódai.
Mégha a történelemhamisítások okán az ősnép egyszerű fiai ezekről a dolgokról
ma már semmit sem tudnak.

A vaskor nemzedéke

Hírek


Korszaka: Kr.e. 1250-800. évek között, Trója meghódításától egészen a gö-
rög sötétkor végéig, az asszír-dór hódítások kora. A mítoszok keletkezési ideje
szerint kissé szűkebben a görög rézkor nemzedékei idején kezdődik, és 1250-
1180.-ig tart az első szakasza. Amely a dór hódítások első hullámától számítható,
és a görögök döntő trójai győzelméig eltelt időt fogja át. Az ógörögök és a
hellének összefogásának dicső eredményeként, a győzelmükkel sikerül nemzeti
befolyásukat megtartani az Égei-tengeren, és a szűkebb hazájuk körzetében.
A vaskori nemzedékek görögországi megjelenésének a másik szakasza 1180-
1100.-ig tart, a dórok második, a tengeri népek háborújaként ismert támadásaival,
a Dorisz-szigetvilág és a Peloponnészoszi-félszigeten Spárta városának és a
Lakónia tartománynak az elfoglalásáig. Annyiban igazat adhatunk a szerzőnek,
hogy a korunk vaskor nemzedékének tagjai a bronzkorszak silány utódai. Korcs
és kegyetlen, igazságtalan, rosszindulatú, erkölcstelen, szüleivel szemben tiszteletlen,
hitszegő fajzat. Hiszen ezek a nemzedékek már nem mások, mint a dór
hódítók uralmával a két nép vegyes leszármazású utódai. Ezért sokszor a vegyes
felmenőjű gyermekek nem tudták eldönteni, hogy akkor ők kit is támogassanak.
Mert miket is követtek el a dórok Görögországban? Elpusztították az
ősnép hagyományait. Kiterjesztették a háborúk korát a Balkán-félszigetre.

A bronzkor nemzedéke 2

Hírek


Ha már Apollón nevét ismét megemlítettük, akkor meséljünk el vele kapcsolatban
egy igen tanulságos történetet. Ugyanis a vele összefüggő mitológia
megvilágítása, különösen alkalmas a görög és a magyar mondai alapok szét-
ágazásának a megértéséhez. Apollón isteni mivoltát tudniillik, a néphagyomány
összekötötte az egyik melléknevében, a jóstehetséggel megáldott Egér-Apollón
(Apollón-Szminteusz) alkotóelemmel. Ezzel kapcsolatban születhetett az a
példamese egyes elbeszélőknél, miért születhetett az isten a föld alatt, ahogy az
egér is a földalatti vackában jön a világra. Az egérkultusz Palesztinában volt
különösen elterjedt, és Apollón isteni eredettudatának leszármazása Görögországba
minden bizonnyal onnani átvétel. Ez az egérmotívum a Bibliából is
ismert, Sámuel és Ézsaiás könyveiből. Az egész Apollón mítosz megvilágítása
azon áll vagy bukik, hogy mi a köze az egérnek az orvostudomány és a jóslás
isteni küldetéséhez?
A „jóstehetséggel megáldott egér” értelmének a megfejtése Apollón származási
titkainak magyarázatát hordozza. Kezdjük onnan az indoklásainkat, hogy
milyen kapcsolata lehet az egér fogalmának az isteni elvhez? A megértése nagyon
egyszerű. Tudnunk kell hozzá, hogy az ősi hordák idején az első emberi
építészeti alkotmányok az Ősanyának készített lakhelyek voltak, amit akkoriban
az ÓL fogalommal ismertek, mely fogalomrész pontosan és főleg, hogy
ugyanazon értelemmel az Apollón istennévben is szerepel, az aláhúzás szerint.

A rézkor nemzedéke 2

Hírek


A hellének már ismerik az asz-szír agressziót, hiszen előlük menekülnek a testvérnépeik közé. Mindenhol
fokozatosan beépülnek a városállamok hatalmába, és igyekeznek megerősíteni
tartományaikat az elkerülhetetlen invázió kivédésére. A mükénéi korra jellemző
volt a vidék és a város szoros kapcsolata, egyrészt a termelés módja miatt,
másrészt azért, mert a földterületek birtoklását még nem a magántulajdonlás
jellemezte, hanem a lakóközösségi megélhetési és művelési jog , emiatt a vá-
rosban és a vidéken lakók nem különültek el határozottan. A mükénéi korra
erősen hatott a Mezopotámiából hozott fejlett kultúra is.
A mükénéi királyok korában a hellének, az ógörögökkel szövetségben szembeszálltak
a dór terjeszkedéssel, és visszaverik a görög területeket fenyegető
szárazföldi támadásokat. Ennek során legyőzik a trójai Priamosz királyt és
hódító népét, mely az asszír hódoltság terjeszkedését jelentette az Égei-tenger
irányába. A hellén királyok az ősnépi beházasodásaikkal egyben igényt tartottak
a hatalommegosztásra, majd ez által pedig a teljes katonai hatalomra. Cserébe
a házassági szerződéskötéseik mentén nyújtották az ősnép felé a további
katonai védelmet az asszír agresszió ellen.

A rézkor nemzedéke

Hírek


A görög rézkor kultúrtörténeti korszaka kettős arculatot hordoz. Elsőként a
Kr.e. 1318-1050.-ig tartó hellén bevándorlásokkal: aiolok, ionok, akhájok betelepedéseként
az ógörögök közé, a Mükénéi Görögország utolsó felvirágzását
jelenti. Miként már sokszor elmondtuk, a betelepülő harcias hellén királyok,
akik az asszírok elleni harcban nevelődtek ki, szövetkeznek az ógörögökkel egy
katonai invázió elhárítására képes társadalom létrehozására. Mert az embernek
farkasa, az asszír hatalom már közeledett a békés görögök felé. Másodikként,
tehát a hellének nyomában, velük párhuzamosan 1250-körül megérkeznek, a
már valódi asszír dór hódítók Trójába, mely a háborúk korát, a korunk vaskor
nemzedékeit hozza el a görögség életében.
Az asszírok második hatalmi felépülését követő rézkori nemzedékek menekülésszerű
népvándorlásai elérik a görög félszigetet. A logika szabályai szerint,
elől kellett haladniuk a menekülő törzseknek. Mögöttük pedig nyomulnak előre
az asszírok hódító népei, akiknek legismertebb törzsei a görög területeken a
dórok. Közéjük tartozik Uránusztól kezdve Kronoszon át Zeuszig, és azok
leszármazottjaként minden főisten, félisten és dór hérosz, példaként Héraklész
és a leszármazottai. Valamint közülük kerültek ki, az egyik szemérmesen titkolt
águk, a trójai Priamosz és népei, akikből majd a római latinok származnak le,
hogy más indoeurópai népet már ne is említsünk. E hódító törzsek vetnek vé-
get, egyszer az emberiség arany és ezüstkoraként jellemzett görög ősvilágnak,
amelyet az átalakulások kezdeti gyorsasága és kegyetlensége jellemzett. Má-
sodszor pedig amit a további kétezer éves hódító háborúskodásukkal az egész
indoeurópai térség úrnépi világának az elpusztítása ír le. E társadalmi katarzisok
megmaradt történetei a görög mítoszok alapjai, természetesen a győztes
hódítók szemüvegén keresztül láttatva.

Az ezüstkor nemzedéke 2

Hírek


Az ógörög ezüstkor végével érkeztünk el oda, ahol a magyar és a görög regék
történelmileg szétágazódtak egymástól. Bizonyítva ezzel, hogy közös történelmi
alapban gyökereztek. Ugyanis előtte teljes kulturális egységben élte az úrnépi
népesség a maga életét. A görög törzsek a Balkánon és az Égei-tenger
körül, addig az úrnépi magyar nyelvű törzsek Közép-Ázsia, Észak-Afrika és
Európa többi részén, az asszírok megjelenéséig egyöntetűen és száz százalékban.
Ha kissé a vallástörténet szerint vázolom fel az arany és ezüstkor nemzedékeit,
akkor ők elsőként a Nagy Éden területét (Indomediterránia) tették
kultúrtájjá, ahol mind a göröggé, mind a magyarrá váló törzsek is éltek. Majd
ez a kultúra terült szét az akkori Európában.
Ha kissé a kultúra szerint tekintünk a regék keletkezésére, akkor az aranykorban,
de még az ezüstkorban sem képződhettek a ma ismert újgörög mítoszok,
mert nem volt meg hozzájuk a kiváltó történelmi környezet. Miként írtam, népi
mítoszok csak akkor keletkeznek, ha történelmi katarzisok érik a társadalmat.
Ilyen katarzis volt az özönvíz, amit minden ősrege ismer. Utána következően
már csak a réz és bronzkori nemzedékek katasztrófája vált ki egy újabb mítoszképződési
folyamatot. Mert ez a társadalmi katarzis éppúgy elérte a telepes
görögöket, mint a mezopotámiai letelepült magyarságot. Együtt, egy időben,
azonos módon, és hasonlóan is reagálva rája.

Az ezüstkor nemzedéke

Hírek


Időszaka: Kr.e. 2369-1318. között, a Minószi-civilizáció és a Mükénéikornak
a prehellén bevándorlása. A fejlődés hullámjellegéből is adódóan, az
aranykor sem maradhatott végleg az emberiségé. Miszerint Indomediterránia
óvilágában, a jómódban lassan felszaporodó emberiséget is eléri a holocénkor
első környezeti katasztrófájának a szele. A Góbi sivatag és környezete kiszárad.
Mintegy ötezer évvel kezdődően, s Mezopotámiára rázúdul az első emberi,
vagyis a nomád és pogány népvándorlás, a Közép-Ázsiából visszaforduló pásztornépek
első hulláma. A Tigris-folyón átszivárogva, a folyóközben Akkád
városa körül gyülekeznek. Már csak egy alkalmas vezérhímre várnak, hogy a
számukra elérhetetlen jólétben élő ősnépre, a sumérekre rárontva, megszerezzék
maguknak e nép felhalmozott anyagi javait.
Az idő nekik dolgozik. Megtalálják Sarrukín személyében a vezetőjüket, és
egy összehangolt támadással megszerzik, Kr.e. 2369-ben elsőként az Úr városa
feletti katonai hatalmat. A mezőgazdaságból élő telepesek minden értékét,
aranyát elveszik, ezek segítségével zsoldos hadsereget toboroznak. Az úrnép
vezetőit megölik, vallását elpusztítják, az ősnépet pedig elsőként a világban
szolgasorsba süllyesztik. Az asszírhódítóvá vált népeknél jelenik meg elsőként
az állandó hadsereg intézménye, a mintegy ötezer-hatszáz fős akkád zsoldos
hadsereg, aminek a segítségével lerohanják a többi sumer városállamot.

Az aranykor nemzedéke 2

Hírek


Abban a görög aranykorban még a nők voltak a párválasztók, miként burkoltan
ma is. A kezdetektől hosszú ideig az udvarlás a férfi vezéri alkalmasságá-
nak kifejezését volt hivatott hordozni. Innen ered az ünnepek sportversenyei,
amit a világunk mára egy pénzalapú olimpiává züllesztett. Mivel az őskőkorban
mindegyik horda ugyanazon nemzetséghez tartozott, vértestvéreik – de nem
édestestvéreik – voltak a távoli eredetű férfiak is, nem jelentett egyben idegenséget
sem a befogadásuk. A nők genetikai kódolása mindig előnyben részesítette
a minél távolabbi leszármazást, kihasználva a gének frissítésében az utódok
egészségességét. Még egy fontos jelenségét emelem ki az ősi nemi szerepeknek.
A nők hatalma a hordán belül a létszámbeli többségükből generálódott.
Hiszen a természetben uralkodó biológiai erő elmélete, mint a természet legfontosabb
alaptörvénye, minden életjelenséget meghatároz. Ugyanez a már sokszor
emlegetett matriarchális → patriarchális hatalmi váltást is motiválta. Az aranykor
végéhez vezető társadalmi jelenségekben, az akkori emberi viszonyokban a
férfiak kiegyenlítődő létszámviszonyai a nagyobb biológiai erejük okán, egyben
a társadalmi hatalmuk átvételét is magában hordozta. De szigorúan a mindenkori
szokásjog, hitbéli rendszereiken keresztül.

Az aranykor nemzedéke

Hírek


Időszaka: kezdetektől Kr.e. 2369-ig, a sumeriai Úr városának az akkádok általi
elfoglalásáig tart. Az emberiség öt korszakából az első, az aranykorának
megfogalmazott őskőkori ősközösségét azért lehet e jelzővel kiemelni, mert
valóban az is volt. De Graves megfogalmazásától eltérően, az emberiség arany-
kora nem csak azt jelenti: „Alalkomeneusz és társai voltak az úgynevezett
aranykor nemzedéke”. Hanem a szabatos megfogalmazásában, az Alalkomeneusz
és társai (Zeusz kora) nemzedékei még csak nem is léteztek az emberiség
aranykorában. Így nem is általuk keletkezett, ezért nem is ővelük ért véget
az emberiség aranykora. Hanem pont akkor ért véget ez az aranykor, amikor az
idézőjelben megfogalmazott nemzedék elsőként megalakult az akkádok létrehozta
Óasszír Birodalom területén. Az is igaz, hogy az Alalkomeneusz nemzedék
az asszírok első regnálása idején indítja el azt az úrnépi vándorlást 2369-
től, ami prehellénekként eljut az Égei-tenger vidékére is, de elsőként csak az
aranykornak az ezüstkora változását idézi elő.
Generálási idő: 0.14 másodperc
708,886 egyedi látogató